Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

Ml dwember XL 10 KeM SPORT SPORT SPORT Tokióban, a következő olimpia színhelyén Faházak a betonóriások mellett Tokió ax ellentétek városa. Nagy, modem épületei az építé­szet remekművei közé tartoznak, de ilyeneket csupán az üzleti ne­gyedekben láthatunk. A város többi negyede apró mesebeli házakra emlékeztet, mert a japán ember nem hajlandó betomépület- be beköltözni. Akármilyen jómó­dú is, külön, japán stílusú csalá­di házat építtet fából és vastag papírból. A rengeteg faépület mi­att Tokióban van a legtöbb tűz a világon. A tűzoltóknak éjjel-nap­pal van munkájuk, de el kell is­merni, értenek is dolgukhoz. Bámulatosan gyorsak és ügyesek. Kínos tisztaság A higiénia minden képzeletet felülmúl. A náthás emberek, hogy meg ne fertőzzek társaikat, szá­juk és orruk elé maszkot kötnek. A telefonkészülékekben minden héten cserélik a fertőtlenítő szű­rőt, a vonatokon, autóbuszokban, a földalattin és az áruházakban külön szolgálat gondoskodik a ki­lincsek, fogantyúk és ülőhelyek tisztán tartásáról. A szállókban a hideg és meleg víz mellett egy harmadik csapból fertőtlenített ivóvíz •'olyik. Sokan naponta többször is fürödnek. De szemétkihordó vállalat ninc^ és nem is lesz. A hulladé­kot es a szemetet egyszerűen az udvarba hányják, aztán, ha nagy a rakás, benzinnel lelocsolják és elégetik. Az udvariasság netovábbja Senki sem olyan udvarias, mint a japán ember. Régen látott is­merősök fél óráig is hajbókolnak egymás előtt, a kereskedő kétrét görnyedve üdvözli a vevőt, sőt még a halálos ellenségek is a leg­nagyobb udvariassággal bánnak egymással. De munka után, amikor az em­berek meglepik a vonatokat, au­tóbuszokat és a földalattit, fel­bomlik minden rend. Az állomá­sokon és megállóhelyeken külön fizetett alkalmazottak nyomják, gyömöszölik be a járművekbe az I utazóközönséget, és néha bizony I a térdüket is használják ennél a ' műveletnél. • | A színházat szentélyként tiszte­lik, de ez nem zavarja a nézőket j abban, hogy amint megkezdődött ! az előadás, csörgő papírzacskókból I ennivalót ne kotorjanak elő, és ' hangosan csámcsogva, böfögve nézzék az előadást. Divat és kimonó A japán nő rendkívül művelt és elegáns. Nappal mindig a leg­újabb divat szerint öltözködik, de amint leszállt az est, akárhány egyetemet végzett is, kimonóval váltja fel a divatos ruhát. És ha ' férjével kimegy szórakozni, tisz- j teletteljes távolságban, néhány lé­pésről követi. A vendéglőbe a nő megy be előre, ajtót nyit férjé­nek, majd helyet keres neki. Ét- i kezés után ő egyenlíti ki a szám­lát, az ajtón ismét előreengedi férjét, és hazafelé is mögötte megy. Minden munkát elvállal. Akár­hol dolgozik nappal, esténként — ha nincs férjnél — felcsap pin­cérnek valamelyik szórakozóhe- ’ lyen. Felszolgáló és háziasszony is egyben. Éberen ügyel a vendég minden intésére, ott áll mögötte, meggyújtja cigarettáját, italt önt neki, és táncol vele. De 11 óra­kor, záróra idején, rövid időre el­tűnik, majd munkaköpenybe öl­tözve, söprűvel a kezében jelenik meg ismét, és félreérthetetlenül tudtára adja a vendégnek, hogy most már jó lesz fölkerekednie, mert neki még rendbe kell tennie a helyiséget és elérni az utolsó buszt. Éjfél után a tízmilliós város sö­tétségbe burkolódzik, az utcákon csak patkányokra vadászó macs­kák sétálnak. Totótlppjeink 1. Bari—Milan 2 2. Catania—Juventus 2 3. Messina—Bologna 2 4. Modena—Fiorentina 1x2 5. Sampdoria—Lazio 1 6. Spal—Lanerossi 1 X 7. Alessandria—Brescia 1 X 8. Venezia—Napoli 1 X 9. Lens—Monaco 1 10. Rouen—Toulouse x 2 11. St, Etienne—Racing Paris 1 X 12. Stade Francais—Lyon 1x2 A pótmérkőzésekre 1, 1, X, X a tippünk. Megyénk sportéletének irányítói | Egyre több kedvelője akad megyénk­ben a valamikor csak „urak. sportjá- nak„ nevezett sportágnak, a tenisz­nek. Békéscsabán, Gyulán, de még Gyomén is élénk teniszélet van. Or­szágos versenyeken, különösen az if­júsági versenyzők igen szép eredmé­nyeket értek el ebben az évben. Ke­vés azonban a szakember. Néhány, a sportágból már kiöregedett „tenisz | szerelmes” oktatgatja a fiatalokat, akik ugyan nem rendelkeznek edzői, oktatói képesítéssel, mégis az országos | élvonalba tudták emelni megyénk te­niszsportját ifjúsági vonalon. A me- i gyei tenisz-szövetségnek nem is a tö­Egész évben biztos jövedelmet jelent a baroinfinevelés és a tojástermelés KÖSSÖN BAROMFINEVELÉSI SZERZŐDÉST, MERT A T ^SZERZŐDÖTT BAROMFIÉRT MAGASABB ÁRAT FIZET A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. OROSHÁZI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÄLLALAT. Velünk kapcsolatban álló ügyfeleinknek és dolgozóinknak EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ,ÜJ ESZTENDŐT KIVAN A VEZETŐSÉG 89016 megesítés elsőrendű feladata jelen esetben, inkább azok megtartása, akik jelenleg már sportolnak, mégpedig úgy, hogy számukra a versenyzési le­hetőségek biztosítása mellett kellő szá­mú és tudású szakembert is adjanak. A szövetség tagjai tudatában vannak e feladatnak, s ennek érdekében dol­gozik időt és fáradságot nem kiméivé Lipták G. Pál, mint a tenisz-szövet­ség elnöke éppúgy, mint Bencze Jó­zsef főtitkár vagy Farkas Károly, Tompos Sándor, Sági József né, Török Barna és Szikora Béla elnökségi ta­gok. műsora December 31-én, este 7 órakor: POTYAUTAS Bérletszünet. Viwtá' DECEMBER 31. Békési Bástya: Huszárkisasszony. Békéscsabai Brigád: A benzinkút her­cegnője. Békéscsabai Szabadság: Epe- kedő szerelmes. Békéscsabai Terv: Tücsök. Gyomai Szabadság: Római történetek. Gyulai Erkel: Istenek ta­nácsa. Gyulai Petőfi: Én és a gengsz­ter. Mezőkovácsházi Vörös Október: Hogy állunk, fiatalember? Orosházi Béke: A hosszútávfutó magányossága. Orosházi Partizán: Gengszterek és filantrópok. Sarkadi Petőfi: Egy szél­hámos vallomásai. Szarvasi Táncsics: A prágai tréfacsináló. Szeghalmi Ady: Egy pohár viz. Egy nyár története Egy különös, minden akadállyal szembeszálló szerelem törté­nete elevenedik meg a filmvásznon. A film az NDK-ban készült és szinkronizálva mutatja be a kétsoprouyi Szabadság mozi január 1-tól 3-ig. Év végi /^hfoifctüius Kacagtató milyen ba­dar álmom volt egyik délután. A lázas sem­mittevéstől elaludtam a* íróasztalra hajolva (úgy látszik az egész évi idegfeszültség halmaza buktatta tzunyókálásra a fejem). De csak félig állhattam a Styx folyó szélén, mert, ahogy le­csukódtak szemplllálm, láttam, nyílik az ajtó, s félig vasba verve, dü­hödt szemekkel megje­lenik előttem egyik ré­gi riportalanyom. S ufá- na sorra jönnek mind, akiket toliam halhatat­lanná tett az újság ha­sábjain, ha csak nem kerül majd őrlésre min­den példányszám,-I ítélkezni jöttünk feletted I — mondta bal­jós hanglejtéssel a félig vasba vert és körben mint antik athéniek a görög tüzet, végigáll- ták íróasztalomon izza­dó fejemet. Akkor is­mertem meg a fővezért. Igen. O volt ■ lelkisa- nyar egyik Írásomban. A javitó-nevelö munkán levő büntetett egyén, aki a munkahelyéül ki­szemelt állami gazda­ságban szenvedett tan­taluszi kínokat, mert csak másokat meglopva iháttá el a pénzét. Mit akar ez itt, hiszen jót akartam nekilt Azt, hogy térjen újra vissza a társadalomba, s meg­becsüljék... Mintha meghallotta volna töp­rengésemet, felelt: — Kipellengéreztél a világ előtt, ezért most felelni fog szí S fenyegetően lépett mindegyikük közelebb. Meghűlt vesémben a ve­lő, ahogy dermedtségem­ből lassacskán felocsúd­va felismertem régi is­merőseimet, a megbirál- takat, kezükben mes­terségük jellegzetes szerszámaival, amivel éppen rajtam készülőd­tek javítani. A villany- szerelő, akit egyszer azért tettem szóvá, mert az új házakban miatta maradtak sötétben a lakók, konnektorát orr­lyukaimba dugta, s másik végét * tatl veze­tékbe, s dörgőn kérdez­tél —« Ugye, hogy ven árami — Csalt reszketve tudtam bólintani, § hogy megszaporázza he­lyeslésemé* s maszek lakatos, nagy francia- kulccsal a fülemet kezdte csavarni, éppen ellenkező irányba, amerre kifelé csavaro­dta, • sztentoré hangon megjegyezte: — Döntse el maga, mennyit ér ét a munka _ E kkor mér beszél ni sem tudtam. A hivatal­nok, akit aktatologaté- sokért választottam Huza-vona cimú gloss- szám főszereplőjéül, U kilő papirt gyömöszölt a szájamba, t mikor már több nem fért bele, kajánul mondta: — No, cselekedjen maga, ha tud ettől a sok jelentés­től... Mint halni készülő újévi malac, pislogtam csak kinpaddá avan­zsált Íróasztalomon. Lá­baim is ólommá váltak, rájuk telepedett Egy kicsit gyorsabban cimü építőiparról szóló ve­zércikkem két műszaki vezetője, » állandóan azt kiabálták a fülembe: —I Na, menjen hát gyor­sabban, amikor megvan kötve a lába_ S mintha összebeszél­tek volna, előszedték valahonnan összes bírá­ló cikkeimet, s az egész rakást ■ székem alá tették. Legfelül a „Té- liesitésröl’' szóló írásom volt, hogy még nincs minden rendben az építkezéseken, fáznak a dolgozók... Hideg veríték lepett be lábujjamtól a fejem búbjáig, amikor vala­melyik gyufát kotort elő. De mielőtt meg­gyújtotta volna a mág­lyát, megszólalt a fé­lig vasba vert: — Bírálni könnyű, te mamlasz újságíró, akik­ből még Noé se vett fel senkit a bárkájába. Tu­dod, hogy kik vagyunk mii? Emberek I Mi épí­tettünk piramisokot a Szaharában, mt ástuk M a Szuezt-csotomát, ml emeltük az Ktffel- tomyot, alkottuk meg az űrhajóké*. Régen csak egy sajtból áUtmdc, ma negyvenmUliárá sejt messzebb Iétünk, mént a aüágitótorony. tried Is ezt/? m voltunk azok) akik kitaláltuk a tagot* beszedőt, legyőztük a jégkorszakot, MMgr* inspiráltuk Aidát mag a talpramagjßrt. S akkor te bennünket, embere­ket tá Aadsz a helyett? Mos* vesztjük cikkeidet^. — Ma, ne.../ Ml mo­réd akkor az mókám ok — könyörögtem, m in­kább jobban megnézem 1964-ben, amM Medial akarok. " Nincs fcoppolen»! m hangzott el az utolsó ítélet, i furcsa módon a tejemnél kezdtem Oreznl az izzó máglyát. Borzalmas ‘ kínok közt éreztem, sül, sarcén, per- zselődik a hajam, forr az agyvelóm, s ók előt­tem kajánul kacagtak. Végső kétségbeesett erő­vel felkaptam a fejem. A megbíráltak kara egyszerre szertefoszlott, s Íróasztalom előtt a kollégák röhögtek kó­rusban. “ Kelj fel már, hi­szen attól a csikktől tel­jesen leég a hajad. A szék alá néztem. — Hol vannak a kézi­ratok?! — Tört fel be­lőlem valami nyüszítő hang. — Itt hoztam egyet — felelt még mindig viny- nyogva munkatársam. — Címe: Miért nincs elég szappanhab a Macskakörömgy árban? Alaposan odasózok ne­kik a lagymatag mun­káért... — HelyesI — ráztam meg a fejem, elfelejt­ve az egész álmot. — Ügy is olyan kevés la­punkban a bátor bírá­lat... Varga Dezső FIGYELEM! Az MHS személygépkocsi és motorkerékpár tan folyamot szervez. Jelentkezni lehet Békéscsabán, a Honvédelmi Házban, Kinizsi utca 11. alatt, 1964* január 6-ig. 92809

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom