Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

1963. december 31. 6 Kedd CSAIAD-OTTHON ‘'VW.AAftAVNAA/WWW/WWWWWWWWWWWSA/WWWW WWVAA Téli gondok — téli gondolatok A]LA.IP MS SÁL A vadnyugati lovasok nyaká­ban látható színes kendő nem­csak dísznek szolgál. Gyors vág­tánál az orruk alá kötik úgy, hogy a szájuk és a nyakuk fedve legyen és az erős légáramlás ne érje közvetlenül a hőmérséklet ingadozásra érzékeny torkokat Sárguló pergamentek is fel­jegyzik, hogy lovas őseink ha­sonlóan gondoskodtak egészségük védelmének e fontos módjáról. A tapasztalt lovasok tudták, ha a levegő megcsapja őket különféle betegségeket kaphatnak és külö­nösen a makacs köhögés kínozza majd azokat akik nem védik kellően torkuk környékét A harmincéves háborúban Wallenstein Albrecht, kiváló had­vezér Horvátországból toborozta híres lovasait. A horvátok, akiket németesen kroatéknak nevez­tek, ugyancsak selyemkendőt kö­töttek a nyakuk köré. Róluk lett e viselet neve kroate, majd kravat- te. Ebből a szóból származik a nyakkendőnek régi magyar neve, a kravátli. A francia forradalom idején a divatos férfiak már hosszú ken­dőket tekertek a nyakuk köré, ké­sőbb, amikor a múlt század ele­jén megjelent a kemény gallér, a nyakra tekert kendőből pedig kü­lön viselet alakult ki, a ma is kedvelt sál. A hőmérséklet ingadozásra »>lyan érzékeny torkunk tájának a védelme különösen téli időben fontos. Amikor a jól fűtött szobá­ból kilépünk a szabadba, kelle­mes védelmet nyújt a nyaknak a sál, a fejnek a kalap vagy más, a fejet befedő, megfelelő viselet. Viszonylag kevesen vannak, akik alaposan meg nem magya­rázható okból, fedetlen fővel, sza­badon hagyott nyakkal, kihajtott inggallérral járnak télen is. Azt hiszik, hogy viseletűkkel az egészségüket szolgálják. Azt hir­detik, hogy a kalap viselete ko­paszságra vezet A kopaszságnak számos oka van. Kétségtelen, hogy ennek a helytelen kalapviselet is oka le­het, de ki kell emelnünk, hogy a hangsúly a helytelen szón nyug­szik. A kalapot és a sálat sokan cél­szerűtlenül viselik. A meleg fej­fedő és a nyakat beborító kendő vagy sál akkor sem kerül le ró­luk, amikor jól fűtött helyiségbe lépnek. Különösen faluhelyen szokásos a meleg kendőt és a kucsmát a nyakon, a fejen „felej­teni”. A fej bőre védekezik a nem kívánatos melegforrás ellen, iz­zadni kezd. De hasonló módon iz­zadtságot termelnek nemcsak a befedett, hanem a szabadon ma­radt testfelületek verejtékmiri­gyei is. Ha az ilyen módon kiiz­zadt ember kimegy a hideg, eset­leg szeles szabad levegőre, fedet­len arcbőre hirtelen hűl le és szervezete ilyenkor fokozottan fo­gékonnyá válik olyan kórokozók­kal szemben, melyek rendes kö­rülmények között nem ártanak neki. A fokozott izzadtság káros ha­tású. Különféle betegségeknek, közöttük többfajta gombás ártal­maknak a gyors terjedését segít­heti elő. Nyakunk és fejünk védelme hideg időben rendkívül fontos, de ne a divathoz, hanem elsősorban a szükségletekhez igazodjunk. A kalap és a sál úgy hasznos, ha akkor viseljük, amikor az időjá­rási viszonyok azt indokolttá te­szik. Csupán néhány mozzanatot ve­tettünk fel az öltözködéssel kap­csolatos egészségügyi problémák­ról, de akiket részletesebben ér­dekel a kérdés, olvassák el dr. Grubioh Vilmos Az időjárás és az ember című könyvét, amely erről a kérdésről sok hasznos tanácsot ad. dr. V. P. d (w i'gMJZő kai wmm I n SZIGETI /MEm SZÖVE6-RQJZ: I KOVÁCS SÁNDOR Gyakorlati erxék Az autóbuszról leszáll egy asz- szony. A kalauz utánakiált; — Asszonyom, nem fog hiányoz­ni a csomagja: _ Ne nyugtalankodjék, kérem: Borsi Darázs József: VERSENY Lóvonta szán fut a havon, Versenyt fut vele az alkony; Melyik ér előbb a célhoz, Miből illatot a szél hon Mi a cél? A disznó ton, Odatart a vendég lova. Az alkonyt már este váltja, Mire célhoz ért a szánka. A tor hangja akkor is zeng, Mikor a nap megjelent fent, És csak nézte, csak csodálta; Mennyi finom volt a tálba’! a férjem a talált tárgyak raktárá­ban dolgozik, ebben a csomagban van a reggelijei. Az egér és az elefánt Az egerek és az elefántók csa­pata barátságos labdarúgó-mérkő­zést játszik. Az egyik elefánt vé­letlenül rálép az egyik egérre. Rettenetesen szabadkozik, de az egér megnyugtatja: — De kérem, tudom, hogy vé­letlen volt. Velem is épp úgy megeshetett volna. „Buli- szobákkal" épült lakótömbök Az Egyesült Államok Regina nevű kisvárosában (Saskatche­wan) egy építési vállalkozó olyan lakóházakat emeltet, amelyekben külön helyiségek állnak rendel­kezésre „házibulik” megtartására. A bérlőknek jogában áll éjszakai mulatozásaikat az erre a célra fenntartott, hangszigetelt szobák­ban lebonyolítani. Jancsi alig várta a vasárna­pot, hogy elmehessen apukával horgászni. Mihelyt a partra ért, fogott egy darab kenyeret, s sza­ladt a vízhez: hátha ismét elő­jön régi pajtása, a kis keszeg, s újra mesél valami érdekeset haltestvéreiről. Nem is csaló­dott, mert ahogy beszórta az el­ső morzsákat a vízbe, máris megjelent a pajtása. Jancsi nagy örömmel üdvözölte, s mi­után a halacska jóllakott, megkérte, hogy meséljen vala. miről. — Mesélek én szívesen — válaszolta a jóllakott halacska. — Szeretnél hallani azokról a halakról, amelyek — akárcsak te. Jancsikám — horgászni szoktak? — Horgászni?! A halak!? — nézett nagyot Jancsi. — Bizony, vannak olyan ha­lak. Hallgass csak meg. Messze- messze innen, a nagy tengerek­ben élnek ezek a testvéreim. Ügy is hívják őket: horgászó halak. Több fajtájuk van. Az egyiket például ördöghalnak ne­vezik. Olyan csúnya állat, hogy elképzelni sem tudod. Nagy fe­je van, szinte az egész hal egyet­len hatalmas fej. Persze, a szá­ja is nagy, s hosszúak, élesek a fogai is. Na, ennek a halnak a szája körül — meg a testén má­sutt is — sok kis bajuszszála van, Belefúrja magát az iszapba, hogy csak a szája legyen szaba­don, s azok az éló bajuszkák igen vígan lebeghessenek a víz­ben. Amikor aztán a közelébe kerül valamilyen másik hal, az bizonyára növénynek gondolja, i nyugodtan úszkál tovább. Csakhogy ekkor az ördöghal elkezdi mozgatni a horgát. Bi­zony, a horgát, ahogyan mon­dom, mert egyik testrésze olyan, mint a valóságos horog, s még a csalétek is rajta van. Nos, j mozgatni kezdi azt a féregfor­májú csalétket, mire a közelben levő hal gyorsan odaúszik, hogy lenyelje a mozgó falatot, de er­re elöpattan az ördöghal, éles fogaival megragadja, s lenyeli vigyázatlan zsákmányát. — És van másfajta horgászó hal is? — kérdezte Jancsi. — Van bizony — folytatta a halacska. — Az ördöghalnál is érdekesebbek azok, amelyek a nagyon mély tengerek fenekén élnek. Kicsi állatok, de roppant ügyesen szerzik zsákmányukat. Nekik nemcsak horguk, hanem még lámpásuk is van, amelyik­nek a fénye ugyancsak arra szolgál, hogy a közeibe csalo­gassa az áldozatot. A horogcsá- pú halnak például olyan hosz- szú a „horgászbotja’’, mint a saját teste. A végén van a „ho­rog”, s e felett helyezkedik el az élő kis lámpás. A zsákfejű csalogató halnak a fejéről felfe­lé nyúlik a „horgászbot”, a vé­gén a kanál alakú, világító csalival. — És mondd, halacska — érdeklődött Jancsi —, ők hon­nan veszik a horgukat? — Nem veszik sehonnan, Jan­csikám, mert a horgászbot, a zsinór, s még a világító csali is, egyszerűen hozzájuk tartozik, a testük része, akárcsak neked az ujjad. És ezek az éló horgász­szerszámok még jobbak is mint a tiéd, mert, ha a te fel­szerelésedről leszakítja a hal a horgot, akkor az már elveszett, de ha a horgászó halak horgát csípi le valamelyik élelmes el­lenség, akkor sincs semmi baj; az éló horog újra női! Jancsi hitetlenkedett egy da­rabig, de amikor otthon elővet­te apuka egyik könyvét, s abban is megtalálta a horgászó halak leírását és még a fényképüket is, akkor végre elhitte, hogy akár­milyen csodálatos, mégiscsak igazat mesélt a kis halacska. Receptek Borban sült csirke Francia rakott kotlett A megtisztított, apróléktól megsza­badított csirkét hosszában kettévág­juk. Füstölt szalonnával bélelt tepsibe tesszük, bőrével lefelé fordítva. Egy ded fehér bort, kevés vizet öntünk alá és előmelegített sütőben megsüt­jük, közben gyakran locsoljuk. Ha megpuhult, megfordítjuk és tálra rak­juk. Levét tejföllel elkeverve külön mártásként tálaljuk. Hollandi kotlett Tyúk melle húsát felszeleteljük, besózzuk, megszórjuk liszttel és zsír­ban kisütjük. Zsírozott tűzáUó tálba rakjuk. Zsírból, Usztből készített vilá­gos rántást felöntünk tejjel és sűrű mártássá főzzük. Ráöntjük a húsra és 20 percig forró sütőben sütjük. Ubor­kasalátával tálaljuk. Vékony, kerek hússzeleteket hirtelen kisütünk, majd zsírozott tűzálló tálba rakjuk, ráhalmozunk zsíron párolt gombát; sóval, borssal, petrezselyem­zölddel fűszerezzük és leöntjük tojás­sal elhabart tejföllel. Pár percig forró sütőben sütjük. , Pontyhasé fOszálkázottj megtisztított pontyot éles késsel apróra összevágunk. Egy tejben áztatott, kinyomkodott zsem­lével, 1 nyers tojással, 1 evőkanál tej­föllel, kevés reszelt hagymával, kés­hegynyi piros paprikával, ízlés szerint sóval, törött borssal összedolgozzuk, gombócokat formálunk belőle, habart tojásban és morzsában forgatjuk és for­ró zsírban kisütjük. isKtiiniiaHUMi JAMES COOC 177* JÚNIUS 19.-ÉN ALASZKA PARTVI­DÉKÉNÉL TALÁLKOZIK POTAP ZAJKOV OROSZ HALÁSZ - SZÁL. COOC KIHAJOZQ1T A BERING TENGERRE, MAJD É ­szak-keleti irányban elérte az amerikai par­tokat. NÉHÁNY NAP MÚLVA ÉRDEKES TÜNEMÉNY RAGADTA MEG A FIGYELMÉT ISZAPOS ÉS ÉDES AVtZ! nr egy nagy folyÓnak KELL BELEÖMLEN! A TEN­GERBE ! COOC KOVETKEZTETE- SE HELYES VOLT. A YUKON FOLYÓ ro**ű-[__ LATV/DÉKÉNJÁRT,OE \&T' A SOK ZÁTONYTÓL AZ * C?5; ÖBÖLBE NEM TUDOTT BENAjÓZN/. A csendes óceán északi részerSl délre a SANOWtCH SZIGETEK IRÁNYÁBA TARTOTTAK AZ ANGOL HAJÓK, FÁRADHATATLANUL KERESVE AZ ÁTJÁRÓT/ KAPITÁNY UR! DÉLNYU­GATI IRÁNYBAN A HO­RIZONT SZÉLÉN , A TÉR-1 KÉPEN NEM SZEREP­ŰD SZÁRAZFÖLD LÁT­HATÓ. / ^ ­1 FORDUL ZUNK ABBA AZ IRÁNYBA !!• I folytat>utz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom