Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-01 / 282. szám

IMS. december 1. 3 Vasárnap Becsüljük meg jobban értékeinket Sokszor írtunk már, mégsem eleget, arról, hogy mindenütt: üzemben, vállalatnál, a mezőgaz-: daságban és bármely munkahe­lyen jobban kell ügyelnünk érté­keinkre, a közös vagyonra. Egy­szerű munkás, beosztott felelős ebben éppúgy, mint a vezető. Hogy ez mennyire így van, azt az alábbi példák is bizonyítják. A határt járva, sokszor aprónak tűnő dolgokat tapasztaltunk egyes termelőszövetkezetekben. Ezek arra vallanak, hogy a tsz-tagok, gépkezelők, traktorosok és mások hanyagul kezelik a rájuk bízott értékeket, berendezést, a termelő- szövetkezet közös vagyonát A vezetők pedig — bár látják — nem figyelnek fel erre, a sürgő­sebb tennivalók mellett nem gon­dolnak arra, hogy kis hanyagsá­gokból is lehetnek nagy bajok, a Ms felelőtlenség is nagy kárt «kozhat a közösnek. A mezőkovácsházi járás egyik nagy termelőszövetkezetében a bevetett tábla mellett ott láttuk a vetőgépet még november köze­pén is. Törött kerékkel hagyták a gépkezelők az út szélén a nagy .hajrá után, amikor kiszolgálta az embert a gép, megrokkant a feszí­tett ütemben végzett munkában. Az ember pedig otthagyta hűsé­ges társát sietve más, újabb fel­adatok teljesítésére. Csanádapácán egy disztillert láttunk elhagyottan, körötte már burjánzott a gyom is. Békéscsa­bán ekét az út mentén, hetekig feléje sem nézett senki. Törött kerekét nem javították ki csak hosszú idő múltán. Pedig éppen most, a szántás idején, biztosan nagy szükség volna rá. A nemtörődömség, a hanyagság sokszor törést idéz elő, s állnak a gépek, holott egy kis figyelem­mel, gondossággal ezt elkerülhet­ték volna. Különösen most jelen­tős ez, s ha egy gondolattal to­vább megyünk, akkor azt is lát­nunk kell, hogy az ilyen hanyag­ság lemaradást, késést idéz elő, melynek további következménye — történetesen a mélyszántás ide­jén — a jövő évi terméskiesés, s ezzel jár természetesen a közös jövedelem csökkenése. Ilyen és ehhez hasonló követ­keztetéseket lehet levonni a még aprónak látszó dolgokból is. Hiá­ba dolgoznak megfeszített erővel a gépjavító állomások szerelői, hiába szervezik meg jól a javítást és szerzik be idejében az alkat­részeket, ha azok, akiknek gond­jaikra van bízva a gép, keveset törődnek annak karbantartásával vagy nem gondolnak arra, hogy ez a leghűségesebb társuk, mely- lyel kenyerüket keresik és éppen ezért vigyázni kell arra, hogy baja ne essék. Csorváson csupán az elmúlt héten összesen 264 óra volt a különböző okok miatt — törés, szakadás — bekövetkezett gép­állás. Volt olyan erőgép is, mely 72 órát állt. Vajon milyen kárt okozott ez a közös gazdaságnak? Ha a fentieket vesszük figye­lembe, nem is olyan kis dolog az, amire a traktorosoknak, a gépek kezelőinek ügyelniük kell, mert lehet, hogy a csorvási gépek sem álltak volna annyit, ha a kezelőik jobban megbecsülik a rájuk bí­zott értéket, a köz tulajdonát Kasnyik Judit Jelentés Sarkadról A sarkadi járási tanács telefo­non jelentette szerkesztőségünk­nek, hogy november 29-én a járás termelőszövetkezetei befejezték az őszi mélyszántást, összesen 28 500 holdon végezték el a munkát. Az erőgépek egy része most a meg- gyomosodott területeket újra­szántja, ezenkívül a járás szövet­kezetei 35 erőgéppel segítik a me­gye más termelőszövetkezeteit is, hogy mielőb befejezhessék a mélyszántást. Baki Imre újítása: a talajmorzsoló gép Egy nagyszerű munkát végző egyszerű szerkezetről van szó. De bármennyire egyszerű is — kita­lálni, kikísérletezni nagyon nehéz volt. Hógyan született? Ügy, hogy Baki Imre gyulai autó- és gép­javító kisiparos hosszú évekig javítgatta a magán kertészek ön­tözőberendezéseit, de újakat is konstruált számukra. Mikor meg­meglátogatta a kertészeket, azok W* •*: -v ■pi x-ájs , \T#r * 4 4M | * • '# is jobban dolgozunk, akkor tel­jesítjük mindazt, amit a nép­gazdaság vár megyénktől. Na­gyon sok múlik a termelőszövet­kezetek politikai, szakmai és állami irányításán. Sajnos, a ve­zetés fogalmán belül nagyon sok lehetőség kihasználatlan még, s nagyon sok esetben hiányzik a meggondoltság, a megalapozott­ság, az előrelátás. A közvetlen vezetésnek az eddigieknél job­ban kell ismernie az üz°m ösz- szes alapvető problémáit ahhoz, hogy helyesebbek, megfelelőb­bek legyenek a .terveik és dön­téseik, s hogy ezekre alapozva kivitelezhető utasításokat tudja­nak adni, s meg tudják teremte­ni a végrehajtás feltételeit A szorgalmas, jó munka egyik alapfeltétele a jövedelemosztás helyes módjának, formájának kialakítása. De semmivel sem kisebb feltétele a jó munkának az emberek állandó nevelése. Nagy gondos'ággal kell foglal­kozzanak gazdaságaink vezetői a szakemberképzéssel, a tovább­képzéssel, mert a mezőgazdaság egyre inkább szakmunkává fej­lődik, s ezért tömegesen kell ki­képezni az embereket. Igyekez­zünk jól kihasználni ezt a téli időszakot is a mezőgazdasági szakmunkásképzésre. Megyénk mezőgazdasága vi­szonylag jól el van látva erőgé­pekkel. Hetven termelőszövet­kezetünk már teljesen gépesítve van. Ezzel kapcsolatban az a. feladat, hogy fokozottabb f: gyeimet fordítsunk az erőgépej de az idényjellegű gépek oldalú kihasználására is. A növekvő termelési felada­tok miatt egyre inkább előtérbe kerül a mezőgazdasági üzemek kooperációja és specializációja. Mondhatnám úgy is, hogy ez a mezőgazdasági fejlődés iránya. Ez persze nem azt jelenti, hogy meggondolatlanul, megalapozat­lanul lássunk hozzá. A termelő- szövetkezetek kooperációja és specializációja nagyon alapos, körültekintő szervezést igényel. Megéri a fáradságot, mert ered­ményesen segíti a szocialista termelési viszonyok továbbfej­lesztését, s egész gazdálkodá­sunk eredményeinek javítását. Ez irányban megyénkben több eredményes kezdeményezés van. Köztük a tsz-közi sertéshizlalás, baromfitenyésztés, zöldségter­melés és palántanevelés. Amint a fentiekből kitűnik, sok még a feladatunk, azonban azt is megmondhatjuk, hogy nincs szégyenkeznivalónk mező- gazdaságunk jó néhány ágának fejlődése miatt. De ha még egy kicsit jobban dolgoznánk, akkor az eddiginél nagyszerűbb tettek születnének népünk javára és hasznára. Vida Sándor, a Hunyadi Tsz főkertésze. sokat panaszkodtak, hogy milyen nehéz a melegágy talajmunkáját elvégezni. — Bárcsak kitalálna már valaki valami okos szerkeze­tet, amely megmentene bennün­ket ettől a gyötrelemtől — sóhaj­tottak fel izzadt homlokukat tö- rölgetve. Baki Imre eleinte csak a kis­üzemi felszerelések konstruálásán töprengett. Többek között 1959- ben készített egy egytonnás, ön- kiürítős szállítóeszközt. Annak az egynek még akadt vevője, de aztán a gyulai kertészek zöme is termelőszövetkezetbe lépett, s Baki Imre a nagyüzemhez mére­tezett szerkezeteken kezdett gon­dolkozni. A melegágy mű velő gép megkonstruálása foglalkoztatta legjobban. Végre elkészült, s most már a sarkadkeresztúri Egyetér­tés és Hunyadi Tsz-ek kertészei után a sarkadi Lenin Tsz kerté­szei is örülnek neki. Amint fen­tebb említettük, egyszerűnek lát­szik az egész szerkezet, s szinte hihetetlen, hogy mégis nyolc évbe Illett, amíg idáig jutott vele Ba- ki Imre. Persze nem mindig ezzel föglalközott. Amikor elkészült, évekig ott hevert az udvaron, ott ette a rozsda, míg végül megegye­zett Nagy Józseffel, a sarkadke­resztúri Hunyadi Tsz elnökével, hogy vigyék ki a szövetkezetbe, s próbálják ki. Ha jónak tartják, akkor meg is vásárolhatják. Szóval, így történt. S mo6t hall­juk Vida Nándornak, a sarkad­keresztúri Hunyadi Tsz kertészé­nek véleményét. — Jövőre 1700 kertészeti ab­laküveg alatt hajtatunk majd pa­lántát és primőr zöldséget. Ennyi, ablak alá a melegágy talajmun-4 kájának elkészítése hnrzasztii tegyem ezt az állításomat, elmon­dok egy példát: Tavaly 806 ablak alá 12 ember csaknem öt hónap alatt végezte el a földmunkát, s a ráfordított munkaegység-érték 31772 forint értékű volt. Most ugyanott, a 806 ablak alját ez a talajmorzsoló gép két és fél óra alatt lazította fel olyan morzsalé- kosra, hogy könnyűszerrel ki le­het lapátolnL A hidraulikával függesztett ta- lajmorzsolót és munkáját meg­nézte Bordás Mihály elvtárs, a megyei és Forgács István elvtárs, a Sarkadi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezetője is és jónak találta. Megnézték a sarkadi Lenin Tsz kertészei is, kérték a Hunyadi Tsz vezetőit, hogy amint náluk befejeződik a melegágyak talajmunkája, azon­nal adják át, hogy ők is mielőbb elkészíthessék vele négyezer ab­lak alá a melegágyi talajmunkát. Mikor ott jártunk Sarkadkeresz- túron, ott volt Péterfi Zoltán ag­rármérnök, a Gyulai Kertészeti Vállalat faiskolájának vezetője és Ludányi János, a Gyulai Gép­állomás műszaki vezetője is, akiktől véleményt kértünk a ta­laj morzsolóról és annak munká- járóL — Ezt az újítást — mondotta Péterfi Zoltán — nemcsak a kertészetben lehet nagyszerűen alkalmazni, hanem fel lehetne használni erdősávok és faiskolák zálátni ennek az újításnak a szé­riagyártásához — mondotta Lu­dányi János —, mert nagyon sok fáradságos fizikai munkától menti meg a kertészeket. Ilyen újítást még nem ismernek a me­zőgazdaságban. S nagyszerű, mert nem forgatja, hanem felszeleteli, összemorzsolja a talajt. A Gyulai Gépállomás műszaki gárdája haj­landó Baki Imre újítását sorozat­ban gyártani a megye termelő- szövetkezeteinek igényei szerint. Természetesen csak azután, mi­után Baki Imre szabadalmaztat­ta. Véleményem szerint ezt nem­csak erdőtelepítéshez, hanem a csemete sorközök művelésére is nagyon jól fel lehet használni. — Én még egy másik feladathoz, az öntözőbarázdák elkészítéséhez is fel szeretném használtatni ezt a szerkezetet — mondotta Nagy Jó­zsef, a Hunyadi Tsz elnöke. — Szövetkezetünkben az idén 600 holdat öntöztünk, de 1400 hold öntözésére van lehetőség. Persze vízvezető csatorna húzásához csak akkor tudnánk ezt jól hasz­nálni, ha Baki Imre ovális alakú késeket készít erre a szerkezetre. Nagyon nagy segítség lenne szá­munkra, mert az eddigi 50 hold barázdás öntözést jövőre 350—400 holdra akarjuk növelni. Végezetül megkérdeztük Baki Imrét, mi a további terve a talaj- porhanyítóval? — Igyekszem mielőbb szabadal­maztatni, hogy aztán megkezdőd­Az újító (balról) és a tsz-elnök spekulálás közben: hogyan le­hetne víz vezető csatorna-húzásra is alkalmassá tenni ezt a konstrukciót. telepítéséhez, de az utcák és a terek parkosításához is. Faiskolák telepítésénél különösen nagy hasznát lehet venni, mivel a szá­raz talajt is morzsalékossá teszi. A faiskola-telepítés ideje augusz­tus hónap, de gyakran olyan szá­raz a talaj, hogy nem vagy csak rettentő sok művelettel lehet úgy megmunkálni, hogy ültetőgéppel dolgozni lehessen rajta. Ezután a szerkezet után kifogástalanul tud dolgozni az ültetőgép is. — Érdemes volna mielőbb hoz­hessen a sorozatgyártás és segít­ségére legyen a termelőszövetke­zeteknek, állami és erdőgazda­ságoknak a kertek, erdők és a szán­tóföldek műveléséhez, de az űj utak építésénél is az alapkészítés­hez. Jó érzés tölt el, hogy egy olyan gépet sikerült konstruál­nom, amely a kertészek, az út­építők számára feleslegessé teszi a fáradalmas csákányozást és ásózást a konok, kemény tala­jokon. Kukk Imre nagy munka lenne egy ilyen szerkezet nélkül. Hogy érthetőbbé OROSHÁZI BÉKE MGTSZ felvesz képesített könyvelői oklevéllel rendelkező íőkönyvelőt. Jelentkezni a tsz irodájá­ban, Orosháza, Szent I. út 42. 84946 A SZARVASI ÉPÍTŐIPARI KISIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET keres mielőbbi felvételre építésztechnikust építésvezetői beosztásba. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Szarvas, Bajcsy-Zsilinszky út 1. Telefon: 1—55. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom