Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-29 / 304. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. DECEMBER 29., VASÁRNAP Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM 304. SZÁM Hátrálnak az olajcápák | Iskolai szünidő és a kisdiák | A rettenetes esztendő I Sport I Reggeli köd A gazdaságpolitika váljon szerves részévé a pártmunkának Ülést tartott a párt megyei bizottsága A párt megyei bizottsága tegnap, december 28-án ülést tartott, amelyen Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára beszámolt a népgazdaság 1963-as esztendei fejlődéséről és az 1961-es esztendő feladatairól. Részletesen taglalta Békés megye iparának és mezőgazdaságának helyzetét. Az iparral kapcsolatban hangsúlyozta, hogy összességében a kitűzött célt elérte, lemaradás főként az építőiparban mutatkozik, mellyel kapcsolatban megemlítette, hogy a téli felkészültsége sem megfelelő. Az iparban meglévő hibák okait taglalva, külön szólt arról, hogy a műszaki fejlődés vontatott, a jól bevált tapasztalatokat általában nem hasznosítják, nem eléggé elemzik Kevés olyan vállalat van, amely olyan szorongással tekint az újabb és újabb esztendők elé, mint a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat megyei kirendeltsége. Érthető a szorongás, hiszen „műhelye” a megye állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek a földjein van, s termelvényei sikerét nagyban befolyásolja az időjárás. Az 1963. esztendő sem a legjobban sikerült A felvásárlási tervet együttesen ugyan KM százalékra teljesítette a kirendeltség, azonban egyes, fontos növénymagból nem sikerült a kívánt és a várt mennyiséget felvásárolni, ezért nem teljes az öröm. Ugyanis, akik lucernamagot kérnek, annak hiába kínálnak rizst. Ha már itt tartunk, akkor mindjárt megemlítjük, hogy lucerna- magból kerek 100 vagonnal kevesebbet sikerült felvásárolni a tervezettnél, a hosszú tél, a levélrozs- dásodás, a forróság, az eső, a rovarkártevők és az arankafertőzés miatt. A rizs viszont régen sikerült olyan jól, mint az idén: a megyei átlagtermés 15,8 mázsa volt. Makói hagymából a tervezett 462 mázsa helyett 611, különböző cirokmagból 26,5 vagon helyett 76 vagon volt az átvétel. Jó volt a borsótermés és tűrhető az olajlen is, a többi, az összesen 44 féle növénymag felvásárlása viszont eléggé váltakozó volt. Emiatt bizony a 25 külföldi cég igényeit sem tudta kielégíteni megyénk a várt virág-, saláta-, uborka-, fajtaborsó- és bokorbab-maggal. A minőséggel viszont nagyon meg voltak elégedve. Ezt kifejezték szóban, amikor megyénkben jártak, s azóta az egymás után érkező levelekben is, amelyekben jelzik, hogy a jövő évben is szeretnének magvakat termeltetni Békés megyében. a gazdaságossággal összefüggő tényezőket. Külön hangsúlyozta, hogy a legkülönbözőbb módokat fel kell használni a műszaki színvonal növelésére, csak így valósítható meg, hogy a gyártmányok mind korszerűbbek legyenek. A mezőgazdaság — mondotta — egy-két mezőgazdasági termék és termény kivételével, mint például a kenyérgabona, az ötéves tervnek megfelelően fejlődött. Az ötéves terv a kukorica átlagtermését 1965-re 20 mázsa májusi morzsoltban irányozza elő a megyében, s 1963-ban 18 mázsa átlagtermést takarítottak be, a cukorrépa termelése pedig holdanként 1952-höz viszonyítva, 40—45 máA megyei kirendeltség lényegében már megkötötte a szerződést az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel a jövő évi termeltetési feladatokra. Egyes növényféleségekből a tervezettnél több mag termelésére vállalkoztak az állami gazdaságok és a szövetkezetek. Többek között étkezési és fajtaborsóból 300, olajlenből 331, sürüsoros lucernából több mint 1000, vörösheréből pedig 600 kh-al kötöttek több magfogási szerződést a megyei előirányzatnál. Rizsből azonban 250, bokorbabból 350, vegy.scirokbói 400, kapáslucernából pedig mintegy 1600 kh- al kevesebb még a termelési megállapodás a szükségesnél. Kapáslucernára nehezen kötnek szerződést a szövetkezetek, mert munkaigényes — évi három-négyszeri kapálást igépyel — s mivel ennek felét vagy egészét leginkább el szokták mulasztani, a magfogás sem sikerül a várakozásnak megfelelően. A kirendeltség vezetői természetesen nem mondanak *e a kapáslucernáról, mert hiszen ez a legbiztosabb módja a magfogásnak. Ezt nemcsak a hazai, hanem más országok termelési példái is bizonyítják. Egyébként csökken az a terület évről évre, amelyen megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei vetőmagot termelnek. Nem azért, mintha kisebb lenne az igény az itt termelt magvak iránt, hanem azért, mert a nagyobb hozzáértés, a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazása, és a szakszerűbb betakarítás következtében mind magasabb terméseredményeket érnek el nagyüzemi gazdaságaink, s ezért az igényeket kisebb területről is ki tudják elégíteni. zsával emelkedett Majd rámutatott, hogy a mezőgazdaság további fellendítése megköveteli a termelés bizonyos szerkezeti változtatását: növelni szükséges az egységnyi területen a hozamokat, melynek feltétele többek közt, hogy jobban gondoskodjanak a talajerő utánpótlásáról. Majd az állattenyésztésről beszélt. Kifejtette: növelni kell többek közt a tömeg- takarmány-termesztést. Az 1964. évi tervvel kapcsolatiban hangsúlyozta, hogy az újabb eredmények elérésének feltétele, ha a gazdaságpolitikai kérdéseket minden gazdasági egységben konkrétan, érdemben vitatják meg a kommunisták, ha a gazdaságpolitika szer. vés részévé válik a pártmunkának. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál elvtárs, földművelés- ügyi miniszter is. Többek közt hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés fejlődését az is mutatja, hogy a mostani ellátást nem lehet hasonlítani az 1956 előttivel. A kormánynak a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló anyagi támogatását azzal viszonozzák a szövetkezeti gazdák, hogy többet termelnek. Külön megemlítette az anyagi ösztönzési módok észszerű felhasználásának hasznosságát, majd rámutatott, hogy az azonos talajadottságú és technikai el- látottságú szövetkezetek közötti hozam- és eredménykülönbségeket csökkenteni szükséges. Utalt ezzel kapcsolatban a mezőkovácsházi járási példára, ahol azonos adottságú szövetkezetek között olyan különbség is előfordul, hogy az egyikben holdanként 26 mázsa (májusi morzsoltban számítva) kukoricát takarítanak be, a másikban p:dig a 17 mázsát sem érik el. A továbbiakban a gazdaságosságról, majd a szövetkezeti beruházásokról, végül pedig a mező- gazdaság gépesítésének további fejlődéséről beszélt. A vitában elhangzottakra Klau- kó Mátyás elvtárs válaszolt, majd a pártbizottság folyó ügyeket tárgyalt. Ötvenezer kcve mádul (aratnak a biliarugra halastavakon Megkezdődött a nádaratás a biharugrai halastavakon. A halastavak nádszegélye, kettő és fél—három méter magasra nőtt, s a nád minőségileg is igen jó. A biharugrai tavakon összesen harmincán aratják a nádat, s összesen mintegy ötvenezer kéve betakarítására számítanak. A nádat helyi építkezéseknél hasznosítják, Már megkötötte a jövő évi szerződéseket a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat megyei kirendeltsége Egymillió 250 ezer forint értékű hűtött áru — terven felül Az ország hűtőüzemei közül elsőnek a legfiatalabb: a Békéscsabai Hűtőház teljesítette éves tervét — egy hónappal az év vége előtt. Az első év nagyszerű munkasikerének értékét tetézi az a tény, hogy a hűtőüzem- k országos versenyében is az első helyre került negyedik negyedévi tervteljesítésével a csabai üzem. Megelőzte a Debreceni Hűtőházat és minden valószínűség szerint a hátralévő két napon megtartja vezető helyét. A decemberi — terven felüli — termelés értéke meghaladja az egymillió 250 ezer forintot, s ez 105 százalékos éves tervteljesítést jelent. Jelenleg bérhűtést és mirelitáru-készítést végeznek az üzemben. 1964-ben 210 vagon áru hűtése, előállítása vár majd az üzem munkáskollektívájára, 30 vagonnal több, mint az idén. Jövőre sem csökken a kosárexport A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetben belföldi és külföldi megrendelésre az idén nyolc és fél millió forint értékű kosarat készítettek el, több mint félmillió darabot. Az exportáruik zömét Amerikába és Hollandiába szállították. 1964-ben a tervek szerint nyolcmillió forintot tesz ki a szövetkezetben és a bedolgozók otthonában fonott kosarak értéke. Az exportra készülő áruk mennyisége nem csökken, jövőre is ötmillió forint értékű kosarat küldenek a nyugati országokba. Ha külföldi megrendelést kapnák, akkor megkezdik a Túri-féle fonottbútor-gamitúra exportálását is. Jövőre a szövetkezetben új részleget szerveznek a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Hogy az anyagellátást még zavartalanabbá tegyék, szerződést kötnek a megye több termelőszövetkezetével nemesfűz termesztésére és szállítására. 1964-ben 890 millió forintot költenek a textilipar fejlesztésére Hét százalékkal több textiláru A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége szombati ülésén Apró József szakszervezeti titkár beszámolója alapján megvitatta az 1963. évi terv teljesítését és a jövő évi feladatokat. A beszámoló megállapította, hogy a kisüzemek összevonásával és az irányító szervezet átalakításával a textiliparban befejeződött a termelőerők koncentrálásának első szakasza. Az átszervezés okozta kezdeti zökkenőket legyőzve, az iparág előreláthatóan túlteljesíti idei tervét, s a fejlett technika szélesebb körű alkalmazására hívja fel az üzemeket, mert a textiliparnak 1964-ben 7 százalékkal kell növelnie termelését. Kész pamutszövetből 7,9, gyapjúszövetből 3,2, len-, kender- és jutaszövetből 5,2 százalékkal gyártanak többet, mint az idén. Az export részaránya 7 százaléknál is nagyobb mértékben növekszik, s mind a hazai, mind a külföldi igényeknek megfelelően tovább kell javítani a minőséget. A magasabb termelést, a korszerűbb munkát 390 millió forintos beruházással segítik elő. (MTI) Külföldi utazás a megye legjobb baromfitenyésztőjének Az idén összesen mintegy 23 600 nőtagja van megyénk termelőszövetkezeteinek, s az asszonyok és lányok többsége megállta a helyét a legnehezebb munkában is. Nem egy olyan asszony van, mint Püski Lajosné, a mezőmegyeri Béke Termelőszövetkezet tagja, aki 310 munkaegységet telj .sített az idén. A békéscsabai szövetkezetek asz- szonyai közül minden évben 100— 150 en érnek el 200 munkaegysí get. A baromfitenyésztéssel foglal hozók pedig általában megszerzik a 250—300 munkaegységet is egy évben. A megyében az idén szép számmal vettek részt ezek az asz- szonyok és lányok a baromfitenyésztési versenyben, melyet a nőtanácsok szerveztek, s amelynek értékelése már megkezdődött a községekben. Ezzel egyidőben szervezik az új év versenymozgalmát. A cél: még több és jobb minőségű baromfit nevelni 1964-ben úgy a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni és háztáji gazdaságokban. A jövő évi verseny díjait- már kitűzték. A megye legjobb baromfitenyésztőjének jutalma külföldi utazás lesz. A II. helyezett az ország egyik legszebb üdülőjébe kap beutalót, ezenkívül tárgy- jutalmat kapnak a további helyezettek, vagyis a kiváló eredményeket elérő baromfigondozók tenyésztők.
