Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-24 / 302. szám
IMS. December ti 8 Kedd Víziágyú E különleges ágyú közönséges vízzel működik. A vékony vízsu- gár-lövedék igen nagy nyomás- erősséggel ível előre. Sebessége csaknem kozmikus — öt kilométer másodpercenként; a lövedék tízezer atmoszféra nyomással szeli a távolságot. E víziágyú csodákat művel. Egy másfél méteres vastagságú kísérleti téglafal nyomtalanul eltűnt a hallatlan erejű vízsugár nyomán. Egy perc alatt leadott hat-hét lövés következtében egy több tonnás kőtömb törmelékké zúzódott szét A legóvatosabb számítások szerint, a vízilövedék havonta ötszáz méter vágatot váj a legerősebb kőzetben. A víziágyú a Donyec-medencé- ben lévő jaszinovatszki gépgyárban készült. Nemrégiben az ugyancsak a Domyec-medencében fekvő dokucsajevi bányában próbáltak ki még egy messzihordó víziágyút. Sugarának nyomása — harmincezer atmoszféra. Kagyló nélküli telefon A leningrádi távbeszélés! kutatóintézetben kagyló nélküli telefonkészüléket szerkesztett Finkler főmérnök és Gubrenko, a műszaki tudományok kandidátusa. A hangosbeszélő és a mikrofon a készülék belsejében van. A vevő- és leadórész félvezetőkkel készült. Ez lehetővé tette, l'.ogy a taxofont kis méretben alakítsák ki. A szerkezet működése a következő: feltárcsázzuk a számot és máris halljuk a készülékhez odajött személy hangját (a hangerősséget szabályozóval változtathatjuk). Ha a felhívott szám nem válaszol vagy foglalt, az automata visszaadja a pénzt. Az első ilyen automata telefonokat most próbálják ki. A ' " • •n; Gubrenko (balra) és Finkler ellenőrzik a kagyló nélküli távbeszélőkészülék mintapéldányát. Egyedül vagyunk é a világegyetemben? Irta: JoszM Sklovukij professzor, > fizikai-matematikai tudományok doktora, a moszkvai Állami Egyetem ráA csillagászatban nemrég még az a felfogás uralkodott, hogy a világegyetemben a bolygórendszerek kialakulása rendkívül ritka jelenség. Ma már komoly alapok vannak annak feltételezésére, hogy a naprendszerhez hasonló bolygórendszerek nagy számban akadnak a világegyetemben. Az idén a csillagászok felfedezték például a Nap „közvetlen környékén” lévő bolygórendszert. Feltételezhető, hogy a mi több mint 100 milliárd csillagból álló galaktikánkban legalább néhány milliárd csillagnak van a miénkhez- többé-kevésbé hasonló bolygórendszere. A csillagászok látómezejében lévő egész égbolton pedig körülbelül 10 milliárd galaktika van, közülük a legtávolabbi- ak olyan óriási messzeségben, hogy a fény ezt a távolságot 3—i milliárd év alatt futja meg. A legkevésbé sem hihető, hogy csupán a mi Földünkön — a ki tudja hány milliárd bolygó egyikén — fejlődik ki élet. Hiszen ez egyértelmű lenne a csodákban való hittel. Persze, mi még nem tudjuk, milyen módon keletkezik természetes körülmények között az élő az élettelenből. Ennek az igen fontos problémának az ostroma lényegében csak most kezdődik. A molekuláris biológia, a biofizika és a biokémia által a legutóbbi években felmutatott kiemelkedő sikerek alapján remélni lehet, hogy megtudjuk, hogyan keletkezett az élet a Földön és más bolygókon. Bárhogyan legyen is, az élet törvényszerűen keletkezik az élettelen anyagból. S ez az élet fejlődve és tökéletesedve valaha értelmessé válhat Véleményünk szerint azonban távolról sem áll fenn az a helyzet hogy az egyszer megjelent élet a fejlődés sok százmillió éve után minden bolygón értelmessé válik. De hisz nadiócsillagászati osztályának vezetője. gyón sok bolygó van. Éppen ezért azt kell tartanunk, hogy a világ- egyetem térségein ki kellett alakulniuk az értelmes élet egymástól óriási távolságokra, sok száz, sőt inkább sok ezer fényévnyire lévő fészkeinek. Feltehető, hogy a más bolygókon lévő oLvilizációk jelentős része olyan színvonalat ért el, amely felülmúlja a mi földi civilizációnk színvonalát, mert ez utóbbi lényegében még csak csecsemőkorát éli. Gondoljunk csak arra, hogy a modem csillagászat megalapítója, Galilei kora óta mindössze 350 év telt el. Ma pedig már az emberiség a termonukleáris energia birtokbavételének küszöbén áll. S mi lesz később? Vajon lehet-e teremteni valamiféle kapcsolatot á mi távoli ész-testvéreinkkel? i * .'• ' A mai rádiófizika teljesítőképessége lehetővé teszi megbízható kapcsolat megteremtését 10 fényévnyi távolságra. Éppen ilyen messze vannak tőlünk a legközelebbi csillagok. Az ilyen kapcsolat megteremtésére még a valószínű hullámhosszat Is javasolták: 21 centiméter, éz a természetes szabvány a világegyetemben a legelterjedtebb elem, a hidrogén rádiókisugárzásának hullámhosszával egyenlő. ,Az Egyesült Államokban még azt is megkísérelték, hogy felfogják a hozzánk legközelebbi, a Naphoz hasonló csillagokról érkező esetleges mesterséges rádiójelzéseket. Ez a kísérlet azonban eredménytelennek bizonyult A siker valószínűsége túlságosan kicsi volt. A legközelebbi civilizációk esetleg jóval nagyobb távolságra, több száz fényévnyire vannak. Eibben az esetben a mesterséges jelzések „lehallgatásának'1 feladata hihetetlenül bonyolulttá válik; hiszen nem tudjuk előre, hogy a többé-kevésbé azonosan gyenge több százezer csillagocska közül melyik övezetében lehet értelmes élet, már pedig az ilyen óriási mennyiségű esetleges jelzésforrás állandó figyelése csaknem lehetetlen. S lám, ebben az elég nehéz helyzetben Nyikolaj Karbasev szovjet rádiócsillagász igen érdekes és igen bátor eszmével lépett fel. Lényege a következő: feltételezhető, hogy egyes civilizációk a maguk fejlődésében sokkalta tovább jutottak, mint mi. Így például szabadon rendelkezhetnek saját Napjuk kisugárzási kapacitását megközelítő energia- forrásokkal, ami több tízezermil- liárdszorta nagyobb kapacitású energiát jelent, mint az, amelyet az emberiség jelenleg előállít. Ha ezek a távoli értelmes lények az általuk felhasznált energia kis százalékát információt tartalmazó rádiójelzésekké alakítják át, akkor ezek a jelzések nemcsak a mi galaktikánk bármelyik pontján, hanem a közeli galaktikákon is felfoghatók. Kardasev elgondolása szerint a mesterséges rádiójelzéseknek nem kell feltétlenül valamely fix hullámhosszúságúnak, például 25 centiméter hullámhosszúságúnak lenniük. Ezek a rádiójelzések igen széles frekvenciaskálára kiterjedhetnek. Lehet, hogy a kozmikus rádiókisugárzás sok ezer megfigyelendő forrása között már most is vannak mesterségesen. Persze, csupán a leggondosabb, sajátos program szerint végzett megfigyelések révén lehet bebizonyítani valamely forrás mesterséges természetét. Nos, e cikk címében felvetett probléma megoldása érdekében hosszú, tervszerű és igen nagy munkát kell végezni. Várjuk hát meg e munka eredményeit, mégha bizonyára sokáig is kell várnunk ... (Ford: Dosek Lajos) A BUKARESTI TV JELENTKEZIK Egész Békés megyében kitűnően vehető a nagyváradi közvetitőállomás adása Csodálatos találmány a televízió. Az ember leül a készülék elé, elfordít egy-két gombot, néhány perc: és a százkiiométeres távolkés megyében kitűnően vehető. Az itt látható felvételek Békéscsabán készültek, ahol a nagyváradi relé adása elsőrangú képmiságokról érkező ultrarövid hullá- ! nőséggel jelentkezik, ragyogó. A bukaresti televízió monoszkópja. mokból kép varázsolódik a képernyőre, és megszólal a hangszóró... A távolbalátás csodája manapság már egyre inkább megszokott, mindennapi ismerősünkké válik, mégis vannak a televíziózásnak olyan pillanatai, melyek sokáig emlékezetesek. Ilyen volt az, amimély tónusú képei kivívták a szakemberek elismerését. A bukaresti televízió műsora érdekes, változatos. Sok sportköz- 1 vetítés és színes esztrád tarkítja, ismeretterjesztő és politikai adásaik is jól szerkesztettek. | Békés megye székhelyén, BéA televízió egyik bemondója az esti programot ismerteti. kor sorra elkészültek a Magyar Televízió reléállomásai és a Békés megyében élő televízió-tulajkésCsabán egyre több Nagyvárad felé irányított, impozáns televízió-antenna jelenik meg a házadonosók számára ilyen most az, kon, és napról napra növekszik hogy a román televízió nagyvá- ' azoknak a száma, akik — szinte Jelenet egy televízió-játékból, a november 13-1 adásnapon. adi közvetítőállomása is ielent- kezik már a képernyőkön. Ez a modern közvetítőállomás egy gombnyomásra —, ha úgy tetszik Bukarest utcáinak forgalmában vagy a román tengera 3-as csatornán, 30 kilowatt j part szépségeiben gyönyörködhet- enei giával sugároz és egész Bé- I nek. S. E.
