Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-03 / 283. szám
JJ>C-Silber 3. Kedd Az áj technika hívei maradtak öt évvel ezelőtt egy élete delén álló, fezbe csavarodott hajú, kissé törődött arcú, tagbaszakadt embert helyeztek Budapestről Békéscsabára vágóhídi állatorvosnak, Dr. Szeredi Mihálynak hívják. Kollégái és általában a húsiparban dolgozók az alkotás megszállottjának tartják. Joggal. Dr. Szeredi az állategészségügyi higiénia betartásának és továbbfejlesztésének, a korszerű állatvágás útjainak kutatásával vonta magára a figyelmet. Javaslatára negyedmillió forint körüli összeget ruháztak be a Békéscsabai Vágóhíd sertésfeldolgozó csarnokába magaspálya építésére, a függesztett szárazvágás feltételeinek megvalósítására Budapestről és az ország különböző vágóhídjai- ról neves egyetemi tanárok, vezető állatorvosok, kutatók, húsipari szakemberek keresték fel a Békéscsabai Vágóhidat, hogy a közép-európai színvonalon álló függesztett száraz sertésvágást tanulmányozzák, majd intézkedjenek e módszer széles körű bevezetésére. Miben is áll a száraz sertésvágás lényege? A Húsipar i960 évi 3. számában dr. Bíró Géza az Országos Húsipari Kutató Intézet munkatársa és dr. Szeredi Mihály, a vágóhíd állatorvosa a következőket írta: „...a múltban nem egy hentes-, mészárosmester törölte szárazon lenyúzás, bontás után a testet abból a gyakorlati tapasztalatból kiindulva, hogy ilyenformán a hús színe, külső megjelenése, eltarthatósága jobb. A vízzel lemosott féltestek hamar leszürkülnek, hamarabb nyálkásod- nak, mélybehatc) romlás, szaghiba is hamarább fejlődik ki, mint a száraz letörlés esetén Dr. Szeredi körül csakhamar kialakult egy kisebb csoport, amelynek tagjai megértették a szárazvágás lényegét és erejük jelentős részét az új út bejárására fordították. Elkészítették a magaspályát, a függesztett vágás hazánkban nem látott, az egyszerű ember eszével alkotott gépeit konstruálták. A vágás új módszerével az emberek fizikai erőkifejtése a korábbihoz képest lényegesen csökkent A sertésvágók a csarnok padozatától 80 centire lévő, a munkavédelmi körülményeknek megfelelően felszerelt emelvényen dolgoztak. A csarnok padozatának tisztaságát, száraz állapotban tartását biztosítani tudták. A vágósoron 17 munkahelyet alakítottak ki, a kábítástól egészen a zsírlefaragásig (Ebből négy tanulóhely volt.) Óránként 27—35 sertést vágtak, cipekedés, vízben állás nélkül. Mert az új módszer a hentesszakmában jónak bizonyult, a dolgozók az előnyöknél fogva megszerették. A hagyományos vágáshoz képest növelték a munka termelékenységét, a húsipari higiéniában elért korábbi eredményeket megsokszorozták. Ezt maga dr. Csiszár Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár is elismerte 1962. január fián keltezett, dr. Szeredihez írt levelében. Dr. Csiszár professzorral együtt Békéscsaba, de túlzás nélkül állíthatjuk, Békés megye húsboltjainak szakemberei is elismerik a szárazvágás jelentőségét, a húsfelület kiváló minőségét. Mindezek ellenére a modem vágósor ma kihasználatlanul áll. Sertést Békés megyében egyedül Gyulán vágnak. A vágás technológiája alapjaiban szemben áll a Békéscsabai Vágóhídon alkalmazott közép-európai színvonallal. Az emberek Gyulán több évtizedes vágómódszerrel vágnak. Egy műszakban 13-an a kábításÖnálló új épületet kap Dobozon a közművelődési könyvtár A dobozd közművelődési könyvtál- hosszú évekig a művelődési otthonnak nem éppen megfelelő részében működött. Azóta azonban, hogy az épület egy részét a községi mozi céljára újjáalakították, a könyvtár még hátrányosabb helyzetbe került mind területe, mind pedig megvilágítása szempontjából. A községi tanács nem hagyhatta a művelődésnek ezt a jelentős tényezőjét ilyen áldatlan körülmények között. Elhatározták, hogy községfejlesztési alapból teljesen különálló könyvtárépületet emelnek. Terve már elkészült. Tágas kölcsönzőhelyiséig, olvasóterem, raktárak és iroda lesz benne, összesen 250 ezer forintba kerül. Azt tervezik azonban, hogy házi Felújítóit gördülőcsapágyak Gyártja: Maglód i Gépgyár és Öntöde Maglód Rendelhető és vásárolható korlátlan mennyiségben budapesti csapágyüzletünkben V., Alkotmány u. 18., ' az új ár 50 %-áért. 448 kezelésben, helyi építóbrigad, valamint a lakosság társadalmi munkájának segítségével kevesebből is felépíthetik. tói a kettéhasításig 201 sertést dolgoznak fel. fitost. a szezonban már két műszakra álltak, hogy 402 sertést vágjanak. Ha a zsírlefaragást is a vágóhídon végeznék, műszakonként további 3—3 munkahelyre lenne szükségük. A békéscsabai és a Gyulai Vágóhídon alkalmazott különböző sertésvágási módszerek között lényeges a különbség a békéscsabai javára, a munka termelékenységének növelése é6 a hús-higiénia fokozása szempontjából. Hozzátartozik mindehhez: a Békéscsabai Vágóhíd dolgozóinak egy része Gyulára jár dolgozni. A vágóhídon és a húsüzemben kaptak munkát. Ha a Gyulai Vágóhídon tárolásra vágnak, akkor a kettéhasított sertéseket a Békéscsabai Hűtóházba szállítják. Az élet azonban nem áll meg, j csak bonyolódik és nem egyszerűsödik, nem könnyül, nem tart lépést a kor technikai követelményeivel, mihelyt valaki csomózza- bogozza, sárral tapasztja be azt, amire büszkének kellene lennünk. Az új kezdeményezés továbbfejlesztését a húsipari vállalatok egyesítése óta még csíráiban sem tapasztalni. Ez is álláspont, vajon meddig? Azok az emberek, sitik annak idején kiálltak — az egyesítés időszakában — az igazgató véleményével szemben is a szárazvágás mellett, ma is töretlen hittel bíznak a megértésben, a kialakított új vágási eljárás továbbfolytatásában, mert ez termelékenyebb, higiénikusabb, s nem utolsósorban emberkímélóbb. Mert amíg ilyen jellemzői vannak a B- csabai Vágóhídon meghonosodott úgynevezett száraz sertésvágásnak, nem lett volna szabad a vágósort a termelésből kikapcsolni, s a korszerű technikát sutba f vágni, és az előrevezető útról több évtized korábbi görbéjére visszakanyarodni. Ezzel a vissza- táncolással a húsipar dolgozóinak jelentős része soha sem fog egyetérteni, mert érzik és tudják, hogy a száraz sertésvágásé a jövő. Dupsi Károly .n i i>iiw.wr«»rnrryigiBnuuw^Avwiawii/ime FIlMjllM mp» imjoBcintjoowyyPgggV A lány és az államügyész Jürgen Goslar rendező kora társadalmának problémáit boncolgatja ebben a filmjében művészi eszközökkel, színvonalasan. (Hemutatja a mczőbsrényi Szabadság mozi december 3-án.) Már csak fel kellene építeni a kétegyházi művelődési otthont Kétegyháza kinőtte eddigi mű- Jewel ezelőtt épült lőkösházi művelődési otthonát. Két éwel ez- ! velődési otthonhoz hasonlóan, épí- elótt elhatározták, hogy újat. tá- j tőipari ktsz igénybevételével vagy gasabbat emelnek. Nyomban meg ! helyi, úgynevezett házi brigáddal is kezdték a rá való pénz tártaié- |és a lakosság társadalmi munká- kolását. A községfejlesztési alapra ; ía segítségével is megvalósíthatják abban az évben beérkezett összeg tervüket, s nem kell esetleg még nyolcvan százalékát erre a célra \ évekig várni a művelődési otthon, tették félre. Az idén elkészültek j megnyitására, az otthon tervei. Eszerint az épület 350 személyes nagyteremből — ez egyben mozielőadásokra is alkalmas lenne —, továbbá könyvtár-, klub- és szakköri helyiségekből áll majd. 1964-ben a mintegy 3 millió forint összegű építési költség teljesen rendelkezésre áll, azonban nincs kivitelező. A rendelkezések szerint ekkora létesítmény építését C3ak a magasépítés vállalhatja, azonban már jövőre is annyi rendeléssel látták el, hogy nem foghat hozzá. A két egyháziak abban reménykednek, hogy talán a három műsora December 3-án, este i órakor: A NADRÁG József Attlla-bérlet. December 3-án, este fél 8 órakor Fü- zesgyarmaton: LILI BÁRÓNŐ December 3-án, este fél 8 órakor Medgyesegyházán: MAKRANCOS HÖLGY VADÁSZ FERENC: Mire jó a só? De igaz volt: Ilonka az édesanyjával jött meg egy tizenhét év körüli, nálánál fél fejjel alacsonyabb, sötétbarna, bubi frizu- rás kislánnyal. Hallott már róla, megismerte. A húga volt, olyan, amilyennek Ilonka lefestette. A két testvér annyira különbözött egymástól, hogy senki se fedezhetett fel jóformán közöttük semmi hasonlatosságot, — Mama, ez Papp Feri, az ismerősöm, aki meghívott, hogy idejöjjünk. Ezekkel az egy lélegzetre elmondott szavakkal mutatta be Ilonka édesanyjának. A kislány is előnyomakodott, vidáman kezet nyújtott: — Kati. Kaszásné egy kicsit mintha kedvetlenül mondta volna: — örvendek. — Tekintetét gyanakvóan végigjáratta a termen. A legtöbb asztalnál már ültek. — Tudja, kedves Papp úr — kezdte nyugtalanul —, igazán csak Ilonka kedvéért néztünk be, ha már egyszer megígérte magának. Nem illik, hogy hálózzunk. Az apjuk, szegény, még éppen csak átesett az operáción. — Persze — felelte — megértem. De tessék elhinni, akkor éppen a legjobb helyre tetszettek A UzettUaitnacUlt jönni. Itt igazán szerényen lehet szórakozni. — Nem maradhatunk soká — mondta Kaszásné. Még mindig idegenkedve nézelődött. Feri örült: egy-két szaki mindjárt a segítségére jött, hogy a mama és a lányok kényelmesen letelepedhessenek. ö maga nem ült le velük. Visz- szahúzódott, ahogy illett. Csak komolyabb, régebbi udvarló teheti meg — gondolta —, hogy a mama jelenlétében a lány mellé üljön. De nem volt semmi baj. Fontos, hogy együtt lehettek, jól érezték magukat. Vagy talán... Tényleg jól érezték magukat? * Klapka utca... Ott ismerte met, Cigit. Sovány, fekete fiú, cigá- nyos képű. Ezért Cigi. És csupa derű. A múlt ősszel, amikor elkezdett a munkásotthonba járni, többször beszélgetett vele. Aztán, amikor már közelebbről magismerte a mozgalmi munkát — már túlesett a tűzkeresztségen: Zolival falfestő körúton volt Erzsébeten és Csepelen. Badantitói röpcédulát kapott, elvitte a Siemens gyárhoz, ahol egy nyurga lány várt rá. Cigi még inkább a bizalmába fogadta, sok újat és érdekeset mondott neki. Kurimszky majdnem pontos ellentéte volt Beke Zolinak. Zoli, ha beszél, úgy érzed, azért kell hallgatnod, hogy tanulj tőle. Megkívánja a komolyságot, szigorú, kicsit majdhogynem szertartásos. Cigi — huszonnégy éves, sok harc áll már mögötte — nem várja el, hogy kihúzd magad előtte vagy valamiféle tanító bácsinak nézd. Játékos, incselkedő, tréfacsináló. Ha bizalmába fogad, sok furcsa történetet mesél. Ezek megragadnak akkor is, ha eleinte nem figyeltél rá, ha éppen máshol jár az eszed. — Tavalyelőtt decemberben — mondja Cigi — megyünk egy barátommal, Dinda Bélával a Nagykörúton, fütyörészünk. Ilyenek a suszterinasok. Közben tanakodunk, hogyan lesz, ha odaérünk a szerkesztőség elé. Más irányból is igyekeznek oda a mieink, a Stádium elé — érted? — a Honvéd utcába. Megtiszteljük az újságot néhány kődarabbal, mert gyalázatos hangon ír rólunk, és a munkanélküliekről, meg a forradalomról. Uszít a Szovjetunió ellen... A hekusok kiszagoltak valamit, vigyázni kell. Majd a helyszínen különösen. Vettem tíz deka sót, ha a rendőr ránk támad, a képébe hajítjuk. — Figyelsz? — Cigi-féle patent. Jó mindenre felkészülni, nehogy úgy járjunk, mint szeptember elsején. — Akkor mi volt? — A palotaiakkal igyekeztünk a Népszínház utcán át a Nemzeti felé. A rendőrök megvadultak. Kiabáltuk a jelszavakat Látom, szikrát ver a kard hegye, ahogy végigkarcolja a kőfalat. Majd meg a vállamra zuhan. Azt hittem, hogy a kabátomat vágta át, aztán észrevettem, hogy a pulóvert is és az inget is. Szédülni kezdtem, egy kapu alatt jöttem rá, hogy mélyen felhasította a karomat. A mellékutcákon értünk a Lövölde térre, ott szálltunk villamosra. Siess, sürgetett Kiss Kálmán, a barátom, már kezd átütni a vérfolt. Kérdem, hová menjünk? Hát Újpestre, a mentőkhöz — mondta. — Ott fiatal orvosok vannak, kevés fizetésűek, talán bekötöznek anélkül, hogy beírnák valahová a sebesülést... (Folytatjuk)
