Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-19 / 297. szám

1963. december 19. 5 Csü törtük F'taHrRwó Mandrin kapitány Színes, romantikus kalandfilmet tűzött műsorára 1963. de­cember 19—25-ig a békési Bástya mozi. A tv műsora december 19-én, csütörtökön • 17.00 Híreik. 17.10 Orosz társalgás ha­ladóknak. 17.35 Rajzolimpia. A csa­ládi körben... 17.55 Paletta. Kisdobo­sok és úttörők műsora. 18.30 Dél-Viet- nam. Máté György jegyzete. 18.35 Nagy pillanatok — nagy felfedezések. A to­rony. 19.05 Telesport. 19.30 TV-híradó. 19.45 Szép áimokát, gyerekek! 19.55 Mai vendégünk... Gonda Györggyel, a Vas megyei Tanács VB elnökével be­szélget Molnár Margit. 20.10 A jövő hét műsora. 20.20 A halottak nem beszél­nek. Az NDK televízió magyarul be­szélő filmje n. 14 éven felülieknek. 22.00 Egy tenger — tíz ország. Boldi­zsár Iván úti jegyzete. 22.10 Hírek. Tv- hínadó ismétlése. 0 román televízió mai műsorából ia.00 Tv-híradó. 18.10 Gyermekeknek. Val-Vörtezs tengerészkapitány törté­nete. 18.40 Beethoven-fe8Ztivól. Vezé­nyel: George Georgescu népművész, hegedűszóló Allan Loveday (Anglia). DECEMBER 19. Békési Bástya: Mandrin kapitány. Békéscsabai Brigád: Korzikai testvé­rek. Békéscsabai Szabadság: Jánosik. Békéscsabai Terv: Udvari bolond. Gyomai Szabadság: Robinson család. Gyulai Petőfi: Lány és az államügyész. Mezőkovácsházi Vörös Október: Mi­lady bosszúja. Orosházi Partizán: A szélhámosnő. Sarkad! Petőfi: A pú­pos. Szarvasi Táncsics: Itt lakik a szerelem. Szeghalmi Ady: Fűre lépni szabad. A „Hattyúk tava” új koreográfiával Londonban a közönség nagy lel­kesedéssel fogadta a Covent Gar­den Operaházban Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjének előadását új koreográfiával. Ako- I reografálás munkáját sir Frede- I rick Ashton végezte. tak: másfél—másfél évre ítélték őket... Kilián mindkettőjüket ismer­te: a börtönben találkozott ve­lük. Azóta kiszabadultaik, pilla­natnyilag semmit sem tudott ró­luk. Igaza van Gabinak — gondol­ta —, nehéz, nagyon nehéz ille­galitásban élni. Ólajmezők a Holdon? A legújabb tudományos kutatá­sok feltételezik, hogy a Holdon nagy mennyiségben fordul elő olaj. De hát hogyan lehetséges ez? Eddig úgy tudtuk, hogy az olaj évmilliók előtti szerves anyagok­ból keletkezett, a Holdon pedig so. ha nem volt élet. Miképpen kerül, hetne tehát oda olaj? Legújabban a Földön előforduló olajkincs keletkezését is máskép­pen magyarázzák. A szovjet tudó. sok nem tartják valószínűnek, hogy például a Tatár Szovjet Köz­társaság területén felfedezett több száz méter vastag és több százezer négyzetkilométer kiterjedésű olaj- mező egykori növények és állatok maradványaiböl keletkezett volna. Honnan származik az olaj? Erre a kérdésre egészen váratla­nul egy, a meteoritek vizsgálatá­val foglalkozó szovjet konferenci­án derült fény. Itt feltárták, hogy a meteoritvizsgálatok során egyes meteoritokban szénhidrát nyomo­kat találtak. Vajon, máiképpen került szén­hidrát a meteoritokba? A bolygók, közöttük a Föld is, és a meteoritok is ugyanabból az alapanyagokból keletkeztek, ösz- szetételüket tekintve a meteoritok anyaga azonos a földiközpont anyagával. Eddig mindössze 8000 méternyi mélyre fúrtak a Föld belsejébe, ami elenyészően csekély távolság a Föld központjáig terje­dő távolsághoz viszonyítva. Így tehát csak a meteoritekből tudhat­juk: miből is áll hát a Föld bel­seje. A tudósok számára kétségte. len, hogy a meteoritokban talált szénhidrátok a szervetlen anyagok átalakulásából jöttek létre. . Érdekes, hogy az említett tudo­mányos szovjet konferencia után nem sok idővel Agapitov és Iva­nov szovjet geológusok, vulkánki­törések következtében a Föld mé­lyéből napfényre került magma- kőzetekben olajhoz hasonló szón­Az 6 helyzete akikoriban vala­miféle fél illegalitás volt. Egyet s mást tudott már róla a rendőr­ség, de nem túlságosan sokat. Ahogy egymás kö2ött mondták — még nem volt egészen fekete. A harmincas május elsejei le­bukásakor nem nagyon volt el­lene bizonyíték. Amikor kien­gedték, egy évre Becsbe mtent. Ott sok tapasztalatot gyűjtött, óvatosabb lett, visszatérése óta még megfontoltabban dolgozott. A gyárban és a vasasszakszer­vezetben sem tétlen, de eddig miég se itt, se ott nem volt baja. — Akkor hát megértettük egy­mást — mondta Sallal és lelas­sította lépteit, búcsúzni készült. — Az Ifjú Proletár legközeleb­bi számában nyomatékosan fel­hívjuk a figyelmet a konspdrá- ciós előírások szigorúbb betartá­sára, hogy elkerüljük a fölösle­ges áldozatokat. A pártépítő szervező munkában is érvénye­sítjük ezeket .. szempontokat. Minél több munkáslevelet gyűjt, sütik össze és közöljük a párt­sajtóban, mert a teljes igazság csak illegálisan láthat napvilá­got... Ami a továbbiakat illeti, majd üzenek. Minden világos? — Értelek, Gabi, így lesz. El­kísérjelek? — Nem, egyedül megyeik. — Vigyázz. — Te is. (Folytatjuk) hidrátvegyületek nyomaira buk­kantak. Ezek után a szovjet tudósok le­hetségesnek tartják, hogy az olaj szervetlen eredetű és az abban található szerves anyagok csak később kerültek be­le, amikor az olaj, amely eszerint az égitestek belsejében keletkezett, az azok felszínéhez közelebb lévő kőzetek között megjelent. Ez volt különben már D. J. Mendelejev nézete is. N. A. Kudrjanzov professzor, az utóbbi tíz óv alatt mind nagyobb mélységben végzett olajfúrások ta­nulságaképpen megállapította, hogy ott, ahol a földkéreg felsőbb régióiban olajra vagy földgázra akadtak — olaj, illetve földgáz (esetleg más összetételben ugyan) — de feltétlenül fellelhető ugyan­azon fúrási hely mélyebb rétegei­ben is, egészen a földibeiső őskő- zet-rétegeiig, tehát olyan mélység­ben, ahová semmiféle szerves anyag a Föld felsőbb rétegeiből nem kerülhetett be. Valószínű tehát, hogy az olajjá átalakult szénhidrátok a Föld központjában keletkeztek és a földibeiső középső, úgyneve­zett sediment-rétegeinek hasadéka- in át kerültek a földkéreg fel­sőbb rétegeibe. Ha ez az elmélet beigazolódik, megkönnyíti az olajkutatók mun­káját, mert olyan helyeken is le­het eredményesen kutatni olaj után — igaz, hogy sóikkal nagyobb mélységben —, ahol az eddigi, vi­szonylag kis mélységben fúrt ku­tak már kimerültek. Az ismertetett tudományos fel­tevések azonban nemcsak az olaj­kutatással foglalkozó geológusok Antibiotikus fehérnemű A leningrádi textilipari intézet­ben „antibiotikus” tulajdonságok­kal bíró műszálat dolgoztak ki. A műszál három változatban ké­szül, „Petilan”, „Biolan” és „Jo- din” néven. Különleges sajátossá­ga: megöli a különféle baktériu­mokat és gombákat. A találmány lényege, hogy maga az anyag ren­delkezik biológiailag hatékony tu­lajdonságokkal, amelyeket a mo­sás nem csökkent és idővel sem halványulnak el. számára fontosak, hanem a földi élet, a szerves anyagok keletkezé­sének rejtélyét is megoldhatják. A kozmogónia, a világmindenség keletkezésével foglalkozó tudo­mány legújabb megállapításai sze­rint a bolygók egy régebben a Nap körül keringett, viszonylag „hideg” gáz-porfelhő kondenzációjából ke_ letkeztek. Ez a gáz-porfelhő, az úgynevezett „ősköd” nagy részben hidrogénből, szénhidrátvegyüle- tekből, széndioxidból, héliumból és argonból állt. Később, amint a keletkező Föld megszilárdult, a gázok nagy része a földkéreg alá szorult. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a Föld bel­sejének tektonikusán feszültség, mentes rétegeiben szénhidrát, szénoxid és héüum gázáramlások­ra akadnak a kutatók. A szénhid­rátok a földrétegek közti áramlá­suk során fizikai és vegyi kölcsön­hatásba kerültek azokkal, míg vé­gül olajjá alakultak és ilyen álla­potban maradtak évmilliókig anél_ kül, hogy bármilyen állati vagy növényi eredetű maradványok ke­rülnének közéjük Hogy áll ez a folyamat a Holdon? Mélyen a felszíne alatt, a Föl­dön tapasztaltakhoz hasonló folya­matok zajlottak le. A tektonikus és vulkáni eredetű holdrengésekről hű képet kapunk a Hold felszíné­nek vizsgálatakor. Ez azt bizonyít­ja, hogy a Hold belseje is „léleg­zik”, vagyis gázkitörések kerülnek a holdbelsőből a felszínre, ami ar­ra enged következtetni, hogy a Hold belsejének olajat is kell tar­talmaznia. Akkor pedig, ha ez valóban így van, a nem túl távoli jövőben a Hold felszínére eljutott űrutasok hozzákezdhetnek a holdbéli olaj­kincs kiaknázásához. —t. p— A France Soir közli, hogy min­den százezer francia közül három­száz ideggyógyintézetben van, har­mincezer pedig idegkimerültség­ben szenved. A nyilvántartott idegbetegek száma évente átlagban kétezerrel emelkedik. A rokkantsági nyug­állományba helyezett franciák 14 százalékánál lelki megrázkódtatás az indok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom