Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-15 / 294. szám

7 Vasárnap & phisz legyében Ä plÍoti* Mába keresnénk a csillagtérképeiken. De, ha politikai horoszkópot akarnánk felállítani a ■eovjet párt plénumáról, képlete- aen mégis azt mondhatnánk, hogy a Központi Bizottság múlt heti, minden eddiginél népesebb szak­értőgárda jelenlétében megtartott teljes ülése — a plusz jegyében kezdte meg munkáját A plusz jegyében^ amely egyébként épp olyan bonyolult és összetett vala­mi, mint bármelyik valóságos csil­lagkép. Mert a plénumán egyszer­re több pluszról esett szó és ezek összessége adta végül a tiszta fény­nyel kigyúló alakzatot: kommu­nizmus egyenlő — szovjet hata­lom plusz az egész ország villa­mosítása, plusz a népgazdaság ke- mizálása. Az egyenlet megfejtése Formailag az egyenlet utolsó tagjáról tanácskozott a plenum, hiszen a szovjet hatalom és az or­szág villamosítása voltaképpen már adott De lényegileg maga a kommunizmus a bőség, tehát az első és legfontosabb plusz volft a téma: a szovjet nép életszínvonalának további emelé­se — amit egyébként az AP ame­rikai hírügynökség moszkvai tudó­sítójával az élen, a legtöbb nyuga­ti kommentátor is hangsúlyoz. Er. re utal Hruscsov elvtárs beszámo­lójának már a ríme is, amely a vegyipar gyorsított ütemű fejlesz­tését nem öncélként jelöl­te meg, hanem minit eszközt: „A mezőgazdasági termelés fellendí­tésének és a népjólét emelkedésé, nek legfontosabb feltételét”. És ez nem véletlen. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy erre a plenum, ra a XXII. pártkongresszust köve­tő második esztendőben került sor. Ez a kongresszus ugyanis nemcsak azt mondta ki újra és ünnepélyesen, hogy a párt egyet­len célja, létének egyetlen értel­me a nép szolgálata. Hanem arra ia felhívta a figyelmet, hogy el­érkezett az idő, amikor a szovjet emberek, akik már annyi áldoza­tot hoztak, végre élvezhetik mun­kájuk gyümölcsét^ Ez a gondolat volt Hruscsov be­számolójának is az egyik vezér- motívuma. S most, hogy a Szovjet­unió már valóban nehézipari nagyhatalommá lett, megnyílt előtte a lehetőség, hogy többet költsön azoknak a termelési ágak­nak a fejlesztésére, amelyek a legközvetlenebbül szolgálják a la­kosságot. Ilyen mindenekelőtt az élelmet adó mezőgazdaság és a mindennapi élethez szükséges cikket szállító könnyűipar. De lám, a plénum mégsem a a „mezőgazdasági” vagy „kömy- nyűipari” jelzőt kapta. Vegyipari plenum néven vonul be a kommu­nizmus építésének történetébe. Mert napjainkban éppen a vegy­ipar az alapja a mezőgazdaság, a könnyűipar, sőt több nehézipari ágazat további fejlődésének. Ezért nem üres szóvirág csupán, amikor azt mondjuk, hogy a plé- num „bevonul a kommunizmus építésének történetébe”. Hisz ezen a tanácskozáson arról folyt a vi­ta, hogyan lehetne mihamarabb megteremteni azoknak az áruk­nak, gépeknek, tudományos esz­közöknek a bőségét, amelyeket még sok egyébbel együtt — úgy szoktunk emlegetni, hogy a kom­munizmus anyagi és technikai bázisa. A pluszokról beszéltünk beve­zetőben. Hruscsov a plénumán szemléletesen fejtette ki, hogy mi­lyen pluszt jelent például a me­zőgazdaság számára a vegyipar, elsősorban a műtrágyagyártás fej­lesztése. A szovjet vezetők már ma számat vetnék azzal, hogy 10—20 év múlva milyen pluszigényük, mennyiségi és minőségi plusz­igényük lesz élelemben, ruhában, lakásban, iparcikkben az embe­reknek. Így kerekednek ki az olyan adatok, hogy például 1980- ban, amikor a Szovjetuniónak már 280 millió lakosa lesz, 150— 170 millió tonna műtrágya kell majd, hogy megteremjen a 19 mil­liárd púd gabona.^ Amit adni kell... De a plónum nemcsak pluszt ígér az embereknek, pluszt is kö­vetel tőlük. Több figyelmet és gondosságot a munkában. A me­zőgazdaságban például: a mű­trágya okos felhasználásában ma. gasább képzettséget, mert — és ez sem csak a Szovjetunióban igaz — hiába áldoz az állam milliókat és milliárdokat, ha nincs, aki gon­doskodjék az új vegyi anyagok, műanyagok alkalmazásáról, elter­jesztéséről — a földművelésben és állattenyésztésben csak úgy, minit az elektromos iparban, egyes gépgyártási ágakban vagy éppen az építőiparban. Pedig érdemes. A Szovjetunióban 1970-ig az élet- színvonalon is lemérhető, kézzel fogható eredmény mellett — 15 milliárd nyereséget hoznak majd a vegyipar fejlesztésére fordított rubelek. A program, amelyet a plénum most felvázolt, páratlanul nagy­szabású. Hét év alatt 200 új üze­met kell építeni és 500 megle­vőt felújítani, hogy megháromszo­rozódjék a vegyipar termelése, ami pedig „a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének és a nép­jólét emelkedésének legfontosabb feltétele”. Magától értetődik, hogy a Szovjetunió szívesen fogadja a szocialista országok — köztük ha­zánk — közreműködését, vegyipa­ri gép és berendezés exportját, amelynek jelentőségét Hruscsov elvtárs külön hangsúlyozta a plé- numon. S az is magától értetődik, hogy a Szovjetunió, a'korlátozá­soktól mentes nemzetközi keres­kedelem híve, adott esetben kész­séggel vásárol nyugati cégektől is — de mindenféle megkülönbözte­tés és „feltétel” kizárásával. Hisz ugyan miért is lenne ráutalva a „mindenáron” való nyugati vásár­lásokra, amikor — hogy csak a témánál maradjunk — éppen a plónumom ismertettek a felszóla­lók néhány új és jelentős techno­lógiai módszert, éppen a plénu- mon közölték, hogy a legutóbbi öt évben a szovjet vegyipari gép­gyártás a 2,7-sizeresére növekedett s a szakemberek több mint ezer új vegyipari géptípus tervét dol­gozták ki... A plusz jegyében zajlott a moszkvai plénum — írtuk. S ha az elmondottakból most felállít­juk a politikai horoszkópot, jog­gal állapíthatjuk meg, hogy a nagy vegyipari offenzíva sze­rencsés csillagzat alatt született, jó úton indul... Serény Péter Jánosik szlovák népi hős halálának 250. évfordulója alkalmából díszelőadást rendeznek a békéscsabai Szabadság filmszínházban Az osztálytársadalmakban az elnyomás, kizsákmányolás nem ismer országhatárokat. A feuda­lizmus idején a román, bolgár, orosz, lengyel, német, francia, cseh és szlovák jobbágy éppen úgy szenvedett a földesúri el­nyomás alatt, mint magyar test­vérei. Miként annak idején ná­lunk, másutt is igyekezett kisza­badulni valamiképpen az iga alól a kizsákmányoltak ügye- sebbje, lázadóbbja és a maga módján szembefordulni és küz­deni a jobbágyvilág hatalmasai­val. Ilyen volt az egykori jobbágy- legény, Jánosik is, aki megszök­ve földesurától, több más társá­val együtt bevette magát a Tát­ra rengetegeibe és szabadcsapa­tot szervezve, annak élére állva küzdött szlovák népe minden rendű és rangú elnyomója ellen. Hamarosan híre-neve terjedt. El­lenségei rettegték, a szegénység pedig őt és embereit segítette küzdelmükben. Jánosik, aki már életében né­pi hőssé vált, 1713-ban esett el a földesurak zsoldosaival vívott harcban. Híre fennmaradt, a nép ajkán dalok születtek tettéiről, írókat, költőket, zeneszerzőket ihletett meg története. Jánosik hősi halálának 250. év­fordulójáról a Békés megyei szlovák nemzetiség is megem­lékezik. Ennek egyik méltó meg­nyilvánulása lesz az a díszelő­adás, melyet december 19-én, este 6 órai kezdettel Békéscsa­bán, a Szabadság filmszínház­ban a Csehszlovák Kultúra és a megyei moziüzemi vállalat kö­zösen rendez. Unrfepi bevezetőt a Csehszlovák Kultúra igazgató­ja, dr. Rudolf Holcik mond. Ezt követően Jancsó Adrienne sza­valóművésznő szlovák népballa­dákat ad elő. majd a filmszín­ház bemutatja a jubileum alkal­mára rendezett színes, romanti­kus, szélesvásznú szlovák filmet, a Jánosiként. —hr— Halál a parlamentben Egy képviselő halála miatt félbeszakították az olasz parlament bizalmi vitáját Róma Szombaton az olasz képviselő­házban folytatódnia kellett volna a Moro-kormány beiktatásával kapcsolatos bizalmi vitának, azon­ban egy képviselő hirtelen halála miatt az ülés elmaradt. Anfuso újfasiszta képviselő beszéd köz­ben rosszul lett az ülésteremben, majd a szívroham végzett vele. A képviselőiház hétfőn ül össze is­mét A parlament munkájának fél­beszakításából előreláthatólag Afrika 34. független állama KENYAI RÉGIÓK Q NYUGAT 0NYANZA 0 RI FT VŐ LG Y : □ KÖZPONTI 0 KELET 0 FŐVÁROS 0 PARTVIDÉK 0 ÉSZAK-KELET fttggetiensósrónck kihirdetése 8,6 millió lakosú Kenya December 12-vel, két nappal Zanzibar után, az 583 ezer négy.'cí'tilométcr nagyságú és is a független államok sorába lépett. Nagy-Britannia egykor hatalmas kelet afrikai gyarmatbirodalma, mely — 1,1 millió négyzetkilométeren 24 millió lakossal — Kenyát, Tanganyikát, Ugandát és Zanzibárt egyesítette magába, 1963 decemberével teljesen fel­bomlott. A kelet-afrikai népek függetlenségi harcának eredményeként ugyanis Tanganyika még 1961 ben, Uganda f- a múlt c "»szén vívta ki politikai függetlenségét. előnyt igyekszik kovácsolni magá­nak Nenni és Moro, s megpróbál­ják megoldani pártjaik belső né­zeteltéréseit. Szombaton reggel a Keresztény- demokrata Párt vezetői is újból találkoztak egymással, hogy meg­oldják a Scelba volt miniszterel­nök által kirobbantott válságot. Scelba és a vezetése alatt álló mintegy 30 képviselő kijelentette, hogy nem hajlandó a kormányra szavazni, mert abban részt vesz­nek a szocialisták is. Pénteken Scelbát fogadta Segni köztársasá­gi elnök is, de úgy tűnik, a ke­reszténydemokrata jobbszámy ve­zetőjének álláspontja nem válto­zott. (MTI) Meghosszabbítják a „forró drót” vonalát New York Amerikai kormánykörök úgy tudják, hogy a Moszkvát és Wa­shingtont összekötő .forró drót”- ot, azaz a közvetlen telex-össze­köttetés vonalát meghosszabbít­ják Johnson elnök texasi farm­jáig. (MTI) Szabotázsakciódat fedeztek fel texasi repülőtereken Dallas Űjabb szabotázsakciókat fedez­tek fel a texasi repülőtereken. A szabotőrök több T—38-as típusú gépet megrongáltak. A hadügy­minisztérium utasította az összes katonai repülőtereket, hogy erő­sítsék meg az ellenőrzést. BONN Bajorországban befejeződtek a „sárga ék” fedőnevű közös ame­rikai—nyugatnémet hadgyakorla­tok, amelyekben részt vett a 4. amerikai páncélos hadosztály, a Bundeswehr 12. páncélos dandá- ra, s több más amerikai alakulat. A hadgyakorlatok a tartomány mezőgazdaságának és közlekedé­sének összesen 200 000 márka kárt okoztak. PRÁGA A CTK Nairobi tudósítójának jelentése szerint a kenyai függet­lenség ünneplésének napjaiban működésbe lépett az új kenyai távirati iroda, a KNA. A hír­ügynökséget a Szovjetunió és Csehszlovákia segítségével hozták létre. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének rendeletére Ju- rij Rajzman filmrendezőt a szov­jet filmművészet fejlesztésében szerzett érdemeiért és 60. szüle­tésnapja alkalmából a Munka Vö­rös Zászlaja rendjellel tüntették ki. BELGRAD Belgrádban jugoszláv—csehszlo­vák tárgyalások folynak a terve­zés kérdéseiről. A megbeszélések­re az idén júniusban Prágában aláírt jegyzőkönyvnek alapján ke­rült sor, amely megszabja a két ország tervezési szerveinek együttműködését. NAIROBI A kenyai rádió, amely eddig naponta háromszor közvetítette a londoni BBC híreit, pénteki nap­pal ezt az adást beszüntette. (MTI) A karlsruhei bíróság ítélete gyilkos nácik ügyében Bonn A nyugat-németországi karlsru­hei bíróság egyenként négyévi börtönbüntetésre ítélte a Wupper­tal! származású Hans Schuma- ehert és a langeloei Reinhold Brünnert, akik — mint ismeretes — a második világháború idején Kijev Környékén zsidók tömeges lemészárlásában működtek közre. A náci gyilkosokra hozott ítélet kétségtelenül túlságosan enyhe, annál is inkább, mert a vizsgálati fogságban töltött idő beszámítá­sával a vádlottaknak mindössze másfél esztendejük maradt az ef­fektiv börtönbüntetés kitöltésér- (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom