Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-02 / 258. szám

963. november 2. 4 Szombat Kettőit érdek — emberség Van néha úgy, hogyha csak az egyik felet hallgatjuk meg, akkor annak teljesen igazat adunk. Utá­na meghallgatjuk a másik felet is — neki is igaza van. A mérlegelés után futballnyelven szólva döntet­len. Most egy hasonló helyzet ala­kult ki, amelyben az igazság mindkét fél oldalán ott áll. De mégis szóvá kell tenni, mert egy kicsivel több is jelentkezik, az hogy az igazság az egyik oldalon erősebb lehet a rossz értelemben vett hatalom használatával és ek­kor a másik fél hiányolhatja az emberséget A békéscsabai 2-es számú álta­lános iskolában haláláig iskola- szolga volt Péterváradi György. Munkáját becsülettel végezte el, igaz, hogy az utóbbi időben bizo­nyos személyes ellentét volt közte és az iskolaigazgató-helyettes kö­zött. A nyár elején meghalt és az állás még a mai napig betöltetlen maradt. Mindazért, mert a szolgá­lati lakásban bent lakik az özvegy, lányával, annak kiskorú gyerme­kével és lassan felnőtté váló két fiával. Özvegy Péterváradi Györgyné az iskolának két szerző­déses munkakörét töltötte be, a napköziseknek ebédet osztott és takarított több tantermet. Így ke­resett 700 forintot, amely, ha nem is sok, de a hattagú család kevés pénzéhez besegitést jelentett. A történet tulajdonképpen most kezdődött el. Az iskola igazgatója, Kovács M. István behívatta az özvegyet és közölte vele, hogy a pedellusi állást férfimunkaerővel kívánja betölteni s ezért az öz­vegynek felajánl egy cserelakást. Ha nehezen is, de özvegy Péter­váradi Györgyné megértette, hogy ő túl az 50 éven már nem lenne képes a padok és a nehezebb is­kolabútorok arrébbtologatására, a több tantermes iskolának valóban szüksége van a férfimunkaerőre. Kérése mindössze az volt, hogy számára megfelelő lakást biztosít­sanak. Telt, múlt az idő, férfimunkaerő is jelentkezett. Azonban minden egyes jelentkezőnél a csereingat­Már második esztendeje járják szervezetten az országot a szarva­si Vajda Péter Gimnázium tanu­lói. Az osztályok ezt azonos idő­ben csinálják, miáltal nem zavar­ják az iskolai rendet. A tanul­mányi kirándulások hozzájárul­nak a tanulók sokirányú érdek­lődésének felkeltéséhez, ismerete­ik gazdagításához, valamint az osztályok közösségi szellemének elmélyítéséhez. Az 1962/63. évadi országjárás so­rán az I/a-és I/b osztály Pécsre látogatott, a város iparának, tör­ténelmi nevezetességeinek megte­kintésére. Az I/c Miskolc-Tapolcán lan olyan kicsike volt, hogy a hat­tagú család elhelyezését semmi esetre sem lehetett ezekben meg­oldani. S az emberség, s a kettős érdek itt ütközött össze. — Hogy őneki a hat személy után milyen lakásra van igénye ez már nem az iskola gondja — jelentette ki az iskolaigazgató. — Én kisebb lakásba nem tudom még a bútoromat sem berakni — sírja el magát özvegy Péterváradi Györgyné. Az özvegyasszony igazát keres­ve levelet írt a Népszabadságnak, felkereste szerkesztőségünket, de azon túl, hogy meghallgattuk és meghallgatták kérését a városi tanácsnál is, segíteni nem tudott senki. Az elmúlt hónapokban az­zal súlyosbodott a gond, hogy mi­vel a két munka, amelyet eddig szerződésben végzett Péterváradi Györgyné, egyidőben történt, vala_ melyiket nem tudta elvégezni. Az iskola és a művelődésügyi osztály a Népszabadság megkeresése után felajánlotta az özvegynek a nap­közi otthonban a konyhalányi ál­lást, amelyet azonban az özvegy éppen betegségére és 53 éves ko­rára való tekintettel nem tudott elfogadni. Az iskola szeretné megoldani A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága, a Békés me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya és a Békés megyei Múzeu­mok Igazgatósága rendezésében tegnap délelőtt 9 órakor kezdő­dött meg Orosházán, a városi ta­nács dísztermében a honismereti szakkörvezetők országos tapaszta­latcseréje. Sinkó Sándor, az Oros­házi Városi Tanács elnökének megnyitó szavai után Dömötör Sándor, a Népművelési Intézet fő­előadója vázolta a tapasztalatcse­re-értekezlet feladatai!’, majd Köti János, a Párttörténeti In­tézet munkatársa beszélt a pa­és Szegeden járt. Közben voltak a Bükkben, Diósgyőrött, a Garad- na völgyében, Szegeden pedig az Egyetemi Ásványtani Intézetet, s a Móra Múzeumot látogatták és a Nemzeti Színázban megtekin­tették Miller: Az ügynök halála című drámáját. Hasonló módon a többi osztá­lyok is ellátogattak hazánk más tájaira, de a megyén belüli élet sem kerülte el figyelmüket. A Szanazug, a gyulai vár, a Hidas­háti Állami Gazdaság, üzemek, termelőszövetkezetek, kulturális helyek voltak látogatásaik szín­terei. — hő — saját gondját, Péterváradi Györgyné pedig szeretne megnyu­godni. o Az ügy még nem fejeződött be. De a Városi tanács művelődésügyi osztályvezetője, a városi tanács igazgatási osztályának lakásügyi előadója közösen tettek ígéretet arra, hogy Péterváradi Györgyné ügyét most már a közeljövőben megoldják. Az özvegy számára legfontosabb dologban a lakás­ügyében mindaddig nem döntenek és nem kényszerítik a jelenlegi la­kás elhagyására, míg a mostanival azonos értékűt nem találnak szá­mára. A család anyagi ügyében pedig bizonyára megnyugtató megoldást jelent az, hogy az özvegy a múlt hónaptól kezdve visszamenőleg megkapta a férje után járó nyug­díjat és a művelődésügyi osztály ígérete alapján özvegy Péterváradi Györgyné az iskolánál eddig betöl­tött szerződéses munkakörét, mely ugyancsak 400 forintot jelent, megtarthatja. Azonban míg a lakásügy meg nem oldódik, az iskola vezetői minden bizonnyal megértik az idős asszony gondját, s a legmesz- szebbmenő emberséggel törődnek is vele. (Dóczi) rasztság forradalmi mozgalmai kutatásának kérdéseiről. Előadá­sában kiemelte a honismereti szakkörök szerepét népünk igaz történetének megismertetésében, a hazaszeretetre való nevelésben. A helyes kezdeményezésekhez so­rolta a falukrónikák írását, a szo­cializmust építő falu történetének rögzítését. Köti János után Győrffy Sán­dor, a Legújabbkori Történeti Múzeum tudományos munkatársa A parasztság szocialista mozgal­mai, tárgyi emlékek gyűjtése címmel tartott előadási. Szólott a csabai múzeum készülő állandó kiállításáról is, mely példa lehet arra, hogyan kell egy megye dol­gozó népének harcát érdekesen, szemléletesen, tudományos meg­alapozottsággal bemutatni. Tájé­koztatta a hallgatóságot arról is, hogy a Legújabbkori Történeti Múzeum Gyulán „Népek Barátsá­ga Múzeum’’ létrehozását tervezi, majd a tárgyi emlékek gyűjtésére vonatkozóan adott tanácsokat, módszereket. Az országos tapasztalatcsere-ér­tekezlet délután megvitatta az el­hangzott előadásokat. A vitában felszólalat T. M. Iszlamov, a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársa, aki az alföldi agrár- szocialista mozgalmak nemzetkö­zi kapcsolatait kutatja hazánk­ban, valamint Darvas József író. A vita ma délelőtt is folytató­dik, délután pedig a vendégek meg­tekintik, az orosházi múzeumot és a város más nevezetességeit. Országos Söripari Vállalat azonnal felvesz malátagyári munkára férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára vagy májusig szerződéssel. Munkásszállás van. Jelentkezni lehet: Buda­pest, X., Maglódi út 17. Mun­kaerőgazdálkodás __________________.______2373 N agyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti telepére azonnali felvételre keres kútjavító, kútkezelő és csőszerelő segédmunkásokat. 52701 A szarvasi gimnáziumban rendszeresítették a tanulmányi kirándulásokat Megkezdődött Orosházán a honismereti szakkörvezetők országos tapasztalatcseréje Szovjet szívsebészek Hollandiában Krilov és Szolovjev, ismert szovjet szívsebészek látogatást tét tek a helyi Antonius kórházban. Balról jobbra: Dr. Van Nieuwenhuizen, a kórház szívspecialistája, Szolovjev profesz- szor, dr. Schaepkens Van Riempst szívsebész és Krilov pro­fesszor egy mesterséges szívgépnél. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Kommunisták a kerületben Összetételében a kerületi párt. szervezetek eltérnek az üzemiek­től, hiszen tagjai többségében munkából kiöregedett elvtársak vagy háztartásban dolgozó asszo­nyok, s csak igen kis százaléka fiatal. Éppen ezért, a kerületi pártalapszervezet munkája is más jellegű, mint egy vállalatnál. Bé­késcsabán az I. kerület alapszer­vezetéhez tartozó kommunisták tevékenységéről beszélgettünk Nyemcsok Púméval, a párttitkár­ral. — ötvennyolcon vagyunk az alapszervezetben — mondotta —, de természetesen változik a lét­szám aszerint, hogy elhelyezkedik valaki munkába vagy elköltöznek. Változik azzal is a taglétszám, hogy általában évenként egy-két tagot, illetve tagjelöltet felveszünk a pártba. Elmondotta Nyemcsok elvtárs­nő ezután, hogy általában a nő­tanács, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-szervezet az, amely­nek aktíváiból erősítik pártszerve­zetüket. — Milyen pártmunkát tud­nak végezni a kommunisták? — Nekünk egyik legfontosabb dolgunk az, hogy jó kapcsolat le­gyen a kerületi társadalmi szer­vekkel. Irányító szerepünket már azzal is el tudjuk látni, hogy ve­zetőségi tagjaink általában ezek­ben a társadalmi szervekben dol­goznak. Az a célunk, hogy a tár­sadalomért dolgozó emberek, akár a népfronthoz, akár a nőtanácshoz tartoznak — egységesen tevékeny­kedjenek. Mint megtudtuk, az I. kerü­letben nincs is hiba e tekintetben. Amikor társadalmi munka meg­szervezéséről van szó, együtt in­dulnak járdaépítésre, csatoma. árkolásra a kommunisták, a nép- frontos aktívák és a nőtanácsiak. Egyébként valamennyi tömegszer­vezet munkáját évenként legalább kétszer megtárgyalja az alapszer­vezet taggyűlése és ott megfelelő feladatot is adnak. — Hogyan állnak az oktatás­sal? — Éppen azért, mert többségé­ben idősebb elvtársak alkotják az alapszervezetet, ennek megfelelő az oktatás is: a társadalmi szer­vezetekkel közösen esti előadás- sorozatot szerveztünk most a tél­re, ahol politikai, természettudo­mányi, és egyéb tárgyú tájékozta­tást kapnak a párttagok és párton- kívüliek egyaránt. Olyan 45—50 főre számítunk. Megtudtuk azt is, hogy a köz­ségfejlesztési alapból tervezett fel­adatokat az alapszervezet taggyű­lése is rendszeresen megtárgyalja, és itt véleményt nyilvánítanak a kommunisták a felhasználás cél­szerűségéről. Elmondotta a párt­titkár, hogy különösen aktívak a kerület szépítésd munkálataiban meg más pártmunkában is Papp István, Háromszéki Pálné, Rácz Györgyné és Dukát András. Elég sok problémájuk van az I. kerületieknek is a pártcso­portokkal. Ide tartoznak azok az elvtársak, akik egyébként a mun­kahelyeiken levő pártszervezetben tevékenykednek. A kerületi elv­társak azért elvárnák, hogy né­hányszor résztvételükkel, javasla­taikkal erősítsék az ő munkáju­kat. Sajnos, nagyon nehéz ezeket az elvtársakat az alapszervezethez csalogatni. Pedig vallják, hogy na­gyon sokat segítene ez nékik. — Látogatottak-e a taggyűlé­sek? — Kéthavonként tartunk tag­gyűlést és közben, a közte levő hónapban, szabad pártnapot. Azért tartjuk ezt jónak, mert így a pár- tonkívülieknék is lehetőséget adunk, hogy megismerjék a kü­lönböző országos vagy helyi fel­adatokat, magát a politikai életet. Nincs panaszunk, eljárnak a kom­munisták a taggyűlésre rendsze­resen. Természetesen vannak idő. sebbek, betegek, akik nem tudnak minden összejövetelünkön részt venni. De ezeket az elvtársakat sem felejtjük ed. Éppen legutóbbi taggyűlésünkön hoztunk határo­zatot és bíztunk meg párttagokat az ilyen elvtársak meglátogatásá­ra. Befejezésül tájékoztatott ben­nünket a párttitkár arról, hogy milyen feladatokat látnak kerüle­tük kommunistái önmaguk előtt. Ezek között van a társadalmi munka szervezése a kerület szé­pítéséért, a társadalmi szervekkel való kapcsolat erősítése, és állan­dó feladatuknak tartják a pártsaj­tó szervezését, terjesztését. Varga Tibor Kőműves, ács szakmun­kásokat, nyomócsőszere- lésben jártas szerelőket, kubikosokat, valamint segédmunkásokat keres azonnali belépésre a Vízügyi Építő Vállalat békési építésvezetősége, Békés, Vásár­szél u. 7. sz. 82402

Next

/
Oldalképek
Tartalom