Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-07 / 262. szám
»63, november 7, 2 Csütörtök (Folytatás az í. oldatról) cdkban edzett bolsevik párt vezetésével az orosz munkásosztály — szövetségben a parasztsággal —. megdöntötte a burzsoázia uralmát A történelemben először ragadták magukhoz a hatalmat marxi—lenini pártjuk vezetésével az elnyomottak, a történelemben először győzött a szocialista forradalom. És hiába törtek rá északról és délről, keletről és nyugatról, 14 imperialista országból küldött intervenciós csapatok, hiába vitték polgárháborúba az országot a hatalmuktól megfosztott tőkések és földesurak, hiába volt a gazdasági blokád, a szocialista forradalom győzelmét nem tudták megakadályozni. A fiatal szovjet állam kiállotta a történelem próbáját Negyvenhat év téLt el azóta. E negyvenhat év azt bizonyítja, hogy 1917. november 7 fordulópontot jelent az emberiség sok évezredes történetében. Az októberi szocialista forradalom győzelme óta eltelt 46 év alatt a szovjet munkások, parasztok, értelmiségiek az SZKP vezetésével óriási munkát végeztek. A cári Oroszországot joggal nevezték a népek börtönének, az elmaradottság, a tömeges analfabétizmus, a 30 millió faeke országának. A Szovjetunió ma a szabadság, az egyenlőség, a kultúra és a tudomány hazája. 1917-ben Oroszország ipari termelése 3 százalékát adta a világ ipari termelésének. Nemcsak az USA, hanem Németország, Anglia, Franciaország egyenként is több ipari terméket gyártott, mint Oroszország. Jelenleg a szovjet ipar többet termel, mint Németország, Anglia, Franciaország, Kanada és Japán együttvéve. A Szovjetunió ipara adja ma a világ ipari termelésének 20 százalékát. Az elmaradott cári Oroszországból az SZKP vezetésével a szovjet nép állhatatos munkája eredményeként a Szovjetunió a világ valamennyi népe és kormánya által elismert nagyhatalommá vált. Ez, a valaha legelmaradottabb európai ország felvette a gazdasági versenyt a kapitalista világ legfejlettebb országával, az USA-val és számos területen már le is hagyta azt. A cári Oroszország ipari termelése 1913-ban az USA ipari termelésének csak 12,5 százaléka volt. A Szovjetunió ipari termelése 1963-ban már elérte az USA ipari termelésének 63 százalékát Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az I. világháború és az imperialista hatalmak által á Szovjetunióra kényszerített polgárháború idején, továbbá a hitlerista Németország és csatlósai ellen vívott négyéves háborúban óriási károkat szenvedett a Szovjetunió termelőapparátusa. A szovjet hatalom évei alatt végbement kulturális forradalom eredményeként a kultúra értékei a. Szovjetunió valamennyi népének közkincsévé váltak. A szovjet tudomány vezető pozíciókat szerzett az ismeretek legfontosabb területein. A Szovjetunió jelenleg háromszor annyi mérnököt képez ki, mint az USA, mesz- sze az USA előtt jár a rakéta- technika fejlesztésében, a világűr megismerésében, az atomenergia békés felhasználásában. Fényes bizonyítéka a szovjet tudomány fejlődésének, hogy ma már több mint 4000 tudományos intézete, 525 ezer tudományos dolgozója van. 1961 májusában a világ elismert tudósai, a fizika, a kémia, a társadalomtudomány és sok más tudományág legkiválóbb képviselői 4 napig tartó vitában bonÜnnepi gyűlés Békéscsabán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából colták azt a kérdést, hogy „Milyen jövő vár az emberiségre?” Megállapították, hogy kimeríthetetlen energiaforrások állnak az emberiség rendelkezésére, a mainál százszor több élelmiszer biztosítható a föld lakosságának, a tudomány és technika óriási távlatokat nyit ahhoz, hogy tökéletesen és ésszerűen lehessen kielégíteni a földön minden*ember legfőbb anyagi szükségleteit. Ezek a lehetőségek. És mi a valóság? Az Élelmezési és Mező- gazdasági Világszervezet számításai szerint a világ 3100 millió lakosa közül kb. 1500 millió azoknak a száma, akiknek a táplálkozása nem felel meg az emberi szervezet normális igényeinek, ezek közül kb. 1000 millió azok száma, akik életükben soha nem lakhatnak jól, és kb. 500 millió ember él állandó éhínségben. 700 millió írástudatlan felnőtt ember él a földön és 1000 millió azoknak a száma, akik hajléktalanok, illetve nem emberhez méltó körülmények között laknak. Ezzel szemben a világ évente 120 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, 20 millió embert tart fegyverben és 80 millió ember munkáját emészti fel katonai jellegű szolgáltatás. Milyen ellentétek! Félmillióid éhező ember és 120 milliárd fegyverkezésre. Egymilliárd hajléktalan ember — és évente 12 millió lakás építésére elegendő érték háború céljára, 700 millió írástudatlan ember és évente 60 ezer iskola építésére elegendő érték a pusztítás szolgálatára. A világ népei nem ezt akarják! Békét akarnak, azt akarják, hogy az emberi munka, az értelem, az alkotás ne a háborút, ne a pusztítást szolgálja, hanem az emberek jólétére fordíttassék. Ezért fogadják helyesléssel a világ népei a Szovjetunió külpolitikáját, amely a békés egymás mellett élés lenini elvén alapul, ezért fogadják helyesléssel azokat a lépéseket, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében történtek az utóbbi hónapokban. cait, eredményeit, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta megtett útját. Elévülhetetlennek tartjuk a Szovjetunió történelmi érdemeit. Minden igaz forradalmárral együtt mi is azt valljuk, hogy a proletárinternacionalizmus fő fokmérője változatlanul a Szovjetunióhoz, az SZKF-hez fűződő viszony. Népünk és az egész nemzetközi kommunista mozgalom érdekei azt követelik, hogy minden erőnkkel védjük, erősítsük a nemzetközi munkásmozgalom egységét és erejét. Pártunk és népünk teljes mértékben egyetért az SZKP-vel a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom minden kérdésében és úgy véljük, hogy aki helyesen értékeli a mai világhelyzetet, az csak erre a következtetésre juthat. Pártunk az SZKP XX. és XXII. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957- es és 1960-as moszkvai értekezletén hozott határozatai szellemében él és dolgozik, éppen ezért teljes mértékben támogatja a Szovjetunió külpolitikáját, amely a népek közötti béke és megértés politikája. Egész dolgozó népünk büszke arra, hogy munkásosztályunk elsőnek követte a Szovjetunió munkásainak és parasztjainak példáját és megteremtette az első magyar munkás—paraszt államot, a Magyar Tanácsköztársaságot. Az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság méltó folytatása volt az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. És bár a Magyar Tanácsköztársaságot leverte az imperialista túlerő, de a forradalom lángja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyújtotta tűz ott élt tovább az elnyomott emberek szívében. Évtizedeken át élt a remény a magyar munkások és parasztok tíz- és százezreiben, hogy eljön még az az idő, amikor levethetik a tőkések és földesurak jármát és a szocialista fejlődés útjára léphetnek. És eljött ez az idő. A Szovjetunió a II. világháborúban a fasizmus felett aratott győzelmével megnyitotta a nemzeti fel- emelkedés, a haladás felé az utat több országban, köztük hazánkban is. 1945-ben a magyar nép felszabadulását azoknak a harcosoknak a fiai vívták ki, akik az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban fegyverrel a kézben teremtették meg az első szocialista államot. Népünk örök hálával gondol a felszabadító szovjet hadseregre, s kegyelettel őrzi azok emlékét, akik a magyar szabadságért adták életüket A magyar szabadságért és függetlenségért harcoló szovjet katonák nem hiába ontották vérüket. A felszabadulás óta nagy utat tett meg népünk a szocialista társadalom építésében. Élvezve a Szovjetunió támogatását, mintegy ötszörösre emelkedett ipari termelésünk a felszabadulás óta. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a szocialista termelési viszonyok teljes egészében uralkodókká váltak és ezzel hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Kediíes elvtársak! Néhány nappal ezelőtt fejeződött be az országgyűlés legutóbbi ülése. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk szilárd, felfelé ívelő, népünk életkörülményei javulnak. Ipari termelésünk a tervezettnek megfelelően alakul, mezőgazdaságunk termelése — ha nem is a kívánt mértékben — de számottevően növekedett. Kielégítően növekszik a nemzeti jövedelem, s ez évben a tervezettnek megfelelően több mint öt százalékkal nő a dolgozók reáljövedelme is. A gazdasági építőmunkában elért eddigi eredményeink jogos büszkeséggel tölthetnek el minden dolgozót. Megyénk munkásai, parasztjai, értelmiségi dolgozói is becsülettel helytálltak a rájuk eső munka frontján. Amikor azonban jóleső érzéssel számba vesz- szük eredményeinket, nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy még sok feladat vár reánk az év sikeres befejezéséig és még több a következő évben. ■ Célunk az, hogy továbbra is ezt a helyes utat járva megsokszorozzuk eredményeinket. Ennek biztosítéka pártunk következetes marxista-leninista politikája, népünk növekvő szocialista öntudata, a Szovjetunió és a szocialista világrendszer léte és ereje. Ma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóján nagy megbecsüléssel, szeretettel és hálával fordulnak a Szovjetunió felé a szocialista tábor országaiban élő népek, a nemzeti függetlenségük első lépéseit próbálgató volt gyarmati országok népei, a felszabadulásban, emberibb életben reménykedő dolgozók milliói a tőkés és gyarmati országokban egyaránt. A Szovjetunió népeivel együtt ünnepel ma a világ minden haladó embere. A Szovjetunió népeihez száll gondolatban a dolgozók millióinak köszöntése és jókívánsága a világ minden tájáról. Velük együtt mi is azt kívánjuk: Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója! Éljen a nagy szovjet nép és Lenin által teremtett Kommunista Pártja! Éljen a szovjet és magyar nép örök barátsága! » Zalai elvtárs beszédét többször szakította félbe taps. A díszünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Szünet után bemutatták az Orosz csoda című kétrészes NDK filmet. November 7-én délelőtt 10 órakor a város párt-, tanácsi szervei tömegszervezetei, a fegyveres testületek képviselői, az üzemek, vállalatok és intézmények dolgozói megkoszorúzzák a Felszabadulási Emlékművet, s a Szovjet Hősök sírját. Kubikosok A gyarmati rendszer szétesett, közel másfél milliárd ember szabadult meg a gyarmati és félgyarmati függőségtől. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után eltelt években mintegy 50 új független állam jött létre Ázsiában és Afrikában. A Szovjetunió 46 éves története, fejlődése, előrehaladása a szocializmus építésének az útján ma nemcsak a szocialista országok előtt áll példaként, hanem a gyarmati sorból felszabadult országok népei előtt is. A Szovjetunió nagy segítséget nyújt a felszabadult országok népeinek, hogy kivívhassák gazdasági függetlenségüket is és véglegesen megszabadulhassanak a gazdasági kiszolgáltatottság béklyóitól. A Szovjetunió eddigi fejlődése, eredményei annak tudha- tók be, hogy az SZKP hű maradt Marx—Engels—Lenin tanításaihoz, nem hagyta magát a helyes úttól sem jobbra, sem balra eltéríteni. Az SZKP XX. és XXII. kongresszusa hatalmas hozzájárulás volt a marxLzmus-leninizmus továbbfejlesztéséhez, megtisztította a marxizmus-leninizmust a személyi kultusz és a dogmatizmus torzításaitól és lehetővé tette a marxista tanok szélesebb körű elterjedését, új fellendülést hozott a forradalmi mozgalmakban. Pártunk és az egész magyar nép nagyra értékeli az SZKP és az egész szovjet nép eddigi harReggelre eső lett. A kerékvágásokban, gödrökben meg-meg- csillant a víz. A hajnali szür- * kületben egymás mögött haladtunk a felázott parton. Szakadozott, tejfehér ködfátyol telepedett a Körös víztükre fölé. Az emberek nemigen beszéltek. Magukkal hozták az ágy melegét, az álmosságot, a törődöttséget. Némelyik talán most is alszik. A napi munka utáni fáradtságot csak enyhítette az éjszakai rövid pihenés. A keményre törődött ágyszalma — ahol legtöbbjük az asszonnyal és egy-két gyerekkel töltötte az éjszakát — elzsibbasztotta testüket. Külön tehernek érezték minden végtagjukat. Mindmegannyi hajlott hátú, szikár, csontos ember. Kubikosok. Este-reggel megjárják a hosszú utat a munkahelytől az otthonig. Van aiki nem jár haza. Nincs értelme. Kint is meg tudja főzni a lebbencset. Más meg otthon se igen van. Én most jövök először. Leghátul. Vegyes érzelmekkel húzom magam után a talicskát, mely kenetlen volta miatt keservesen siratja a kenőcs árát. Húzom a talicskát s vele talán a gyermekkoromat. Lehet, hogy a talicska is azt siratja. Néha ra- koncátlankodik, mint a zabolátlan csikó. Nem akar engedelmeskedni. Jobbra-balra kitér mögöttem, de tolni nem merem, mert kinevetnének, hiszen nem kubikos ember az olyan, aki maga előtt tolja a talicskát, üresen. A kerék nyikorgásának az összekötözött ásó és lapát zörgése ad zenei aláfestést. Előttem Balogh Jóska bátyám halad. Vállára foltozott csíkos tarisznya és egy félretaposott, kiszolgált obsit járulékos bakancs van akasztva. A lába mezítelen. A lágy, iszapos sárban kirajzolódik lúdtalpas lábnyoma. Zsákból készült nadrágjának szára úgy ki van rojtolódva, mint valamikor a csikósok inge- ujja. A felsőtestén lévő ruhadarabot csak. némi merészséggel lehetne kabátnak nevezni. Ügy néz ki az egész gönc, mint egy színes térkép, a sok folttól. Néhol egy szál cérna, s talán a jóindulat tartja össze. Fején csorgóra álló, vénhedt, zsíros kalap trónol, jobban mondva a tarkójára tolva igyekszik gazdája ruhatárát emelni. Jóska bátyám mindig így jár, gomb nélküli kabátban, tarkóra tolt kalappal, hátratett kézzel, hetykén. Fütyörészik a szegénysége alól. Megvetette nyomorúságát, pedig hat gyerek pusztította otthon az ennivalót, ö volt a banda tréfacsinálója. Ma hallgatott. Lesütötte fejét és gépiesen lépkedett. Szóval, mentem az emberek után. Jóska bátyám bakancsának ritmikus mozgását figyeltem, aztán a sáros lábait, melyek egyhangúan dagasztották a felázott talajt. De a harmadik kilométer után fáradni kezdtem. A talicska kereke megrakodott sárral, s az induláskor támddt szilaj kedvem, s büszkeségem, hogy kenyeret fogok keresni, lohadni kezdett. Azon kaptam magam, hogy elmaradozok. Ilyenkor szaladtam a többiek után, de a nagy igyekezetben gyakran beleütöttem lábamat a talicska lábába. Nehezen vártam, hogy megérkezzünk. Igaz, apám felajánlotta segítségét, de büszkén visszautasítottam azzal, hogy nagyon jól bírom. Hazudtam, s emellett még egy ismeretlen életnek, világnak indultam neki. Mindebből csak apám sovány, inas testét ismertem, de magamban meg voltam győződve arról, hogy annál a másik világnál jobb lesz, amit Dudás ígért, ha beállók hozzá kisbéresnek. Bár azt sem ismertem. Végre kiértünk a munkahelyre. Az emberek lepakoltak, s hozzáfogtak reggelizni. Jóska bátyám nem evett. Félrehúzódott és szótlanul cigarettázott. — Mi van, egykomám? —
