Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-05 / 260. szám

G1963. november 5. 3 Kedd (jítási kiállítás Békéscsabán Zárszámadási előkészületek as okányi Alkotmány Tss-ben Békés, Csongrád és Szolnok megye KPVDSZ bizottságainak, az állami és földművesszövetkezeti * kereskedelem dolgozóinak újítási tanácskozása Három megye kereskedelmi, vendéglátóipari, földművesszövet­kezetei dolgozóinak mintegy 120 képviselője volt jelen a megyei tanács kultúrtermében a napok­ban, hogy megbeszéljék a három mí^e újítási helyzetét és felada­tát. A tanácskozáson részt vettek és felszólaltak Kárpáti Györgyné, az Országos Találmányi Hivatal megbízottja és Bugszenuszky Gi­zella, a SZÖVOSZ képviselője. Farkas János elvtársnak, a MÉSZÖV igazgatósága elnök- helyettesének megnyitója után Steigerwald György, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztályának vezetője ismertette a mozgalom tennivalóit. Beszélt arról Steiger­waid elvtárs, hogy az újítások al­kalmazásánál egyes vezetők kö­zömbösségével is meg kell küz­deni» Pedig Békés megyében az országban elsőként valósítot­ták meg az új kereskedelmi for­mák széles körű elterjesztését. Majd arról szélt, hogy a II. öt­éves terv során a megye árufor­galma az 1560. évhez viszonyítva 22*4 százalékkal növekszik. Az ötéves terv végén, 1965-ben az áttenni és szövetkezeti kereskede­lemnek 2 milliárd 900 millió fo­rint forgalmat kell lebonyolítani. Az előzetes gazdasági vizsgála­tok alapján bebizonyosodott, hogy az- önkiszolgálás olcsóbbá és gyor­sabbá teszi a kiszolgálást és ál- laia a kereskedelmi dolgozók munkakörülményei is jobbak. Megyénkben az 1560. évben az állami és szövetkezeti kereskede­lemben együttesen 107, 1981-ben már 127, 1962-ben pedig 205 újí­tási javaslatot nyújtottak be. I960», hoz viszonyítva 91 százalékkal volt több a benyújtott újítások száma. Ha 1963 első fél évének adatait 1960 évhez hasonlítjuk, még kedvezőbb az újítási mozga­lom fejlődése megyénkben — mon­dotta az előadó. Az ez év első hat hónapjában benyújtott újítások száma, 1960 egész éviét 21,5 szá­zalékkal haladja meg. Az elfo­gadott újítások jónak mondhatók. A megyében megalakított és í működő újítási szakbizottsághoz j 1060-tól 1063 első fél év végéig 128 j újítás érkezett tapasztalatcserére. Ezekből 47 került elfogadásra. 1963-ban az állami kereskedelem­ben 500- forint, a szövetkezeti ke­reskedelemben pedig 440 forint került kifizetésre átlagosan egy- egy újításra. Békés megye eredményei job­bak az országos átlagnál, ami azt jelenti, hogy az elfogadott és be­vezetett újítások jelentős népgaz­dasági hasznot eredményeztek. Például a békési cukrászüzemnél 1962-ben bevezetett „csomagolási technika” 415 ezer forint népgaz­Az üzletek nyitvatartási ideje november 6-án és 7-én November 6-án, szerdán az élel­miszer- és az iparcikk üzletek ren­des hétköznapi nyitvatartási rend szerint, a vendéglátóipari egysé­gek szombati nyitvatartási rend szerint lesznek nyitva. November 7-én, csütörtökön az élélmiszer- és iparcikk üzletek nem nyitnak ki. Az édesség- és do­hányüzletek, valamint a vendég- látóipari egységek vasárnapi nyit­vatartási rend szerint lesznek nyitva. dasági hasznot eredményezett. A Mezőhegyes! Földmúvesszövetke- zet „árukiszerelő garat” újítása, évi egy létszám csökkentése 16 ezer forint munkabér-megtakarí­tást jelent. A Sarkadi Földműves- szövetkezet bambitöltő gépének átalakítása mintegy 50—55 száza­lék többtermelést hozott. Az élel­miszer kisker vállalatnál a vilá- gításTteohnika megoldása évi 22 ezer forint népgazdasági ered­ményt jelentett. A vendéglátó vállalat elektromos virsli kifőző gépénél alkalmazott hútőtest át­alakítása évi 35 ezer forint nép­gazdasági hasznot biztosít. A tanácskozáson 18-an szólal­ták fel és tettek hasznos javas­latokat. Elmondották, hogy feltét­lenül szükség lenne egy újítási kivitelező üzem létrehozására a három megye számára. Csűri Lajos, a KPVDSZ megyei bizottságának újítási felelőse di­csérte azt a 600 aktívát, akik a megyében lelkesen foglalkoznak e mozgalom terjesztésével, nép­szerűsítésével. A hozzászólásokra Steigerwald György elvtárs válaszolt, majd Farkas János elvtárs 17 újítási tevékenységben kitűnt dolgozó­nak adott át pénzjutalmat. Az első nap mintegy 180 láto­gatója volt az ízlésesen megren­dezett kiállításnak. részére. A vállalat dolgozói gon­dosan készültek november elsejé­re, a halottak napjára is. Mintegy 1500 koszorút raktároztak, köztük egy új megoldásút, az- úgyneve­— Lényegében nem sokat tu­dok még elmondani a zárszám­adási előkészületekről — mon­dotta Nagy Sándor főkönyvelő, mikor ezekről érdeklődtünk. — Nálunk a könyvelés állandóan naprakész, s az a szokás, hogy szinte havonta készítünk egy-egy zárszámadást igazgatósági ülés­re vagy pedig mint legutóbb is, a pártvezetőségi ülésre, amikor Kiss Lajos elvtárs, az elnök be­számolt a szövetkezet gazdálko­dásának eddigi eredményeiről, a további feladatokról. — Hogy a tárgynál marad­junk, mégis elmondom, hogy most, november 10-én én és a he­lyettes főkönyvelő: Kincses Sán­dor elmegyünk egy megyei zár- számadási tanfolyamra. Bizonyá­ig sok segítséget kapunk majd az ez évi eredmények megfelelő összesítéséhez, s jóllehet, sok új dologgal ismerkedünk meg. Egyébként az idén én a tizedik term előszövetkezeti zá rszám­adást készítem el, a munkatár­saim is eléggé járatosak ebben. Sőt, a szövetkezeti tagok közül öten járnak könyvelői tanfo­lyamra, őket is bevonjuk majd a leltár elkészítésébe és általában a zárszámadással kapcsolatos számviteli munkába. Ennyit mondott el Nagy Sán­dor főkönyvelő az előkészületek­ről, s most nézzük azt a kis zár- számadási beszámolót, amit Kiss Lajos evtárs, a szövetkezet elnö­ke tartott október végén a párt­ne, törődne. Készítettek élővirág- koszorút is és mintegy 10 ezer szál fehér krizantém is állt azok rendelkezésére, akik elhunyt sze­retteik sírhantját akarták díszíte- zeít alapleveles koszorút, ame- ni. Egy budapesti vevő több mint száz különböző cserép virágot rakott be furgonos Trabant autójába az egyik október végi napon. A Gyulai Kertészeti Technikum hallgatói leginkább a kerté­szeti vállalatnál töltik a gyakorlati órákat. Képünkön Bor Pál tanár magyarázza Orbán Éva III. évfolyamos tanulónak a fi- kusz szaporításának módszereit. Back Gyula vezetőségi ülésen. Először is az iWWWWHWHVVVMWMWWMWnWWWWWVWmWWM VIRÁGOK KÖZT A Gyulai Kertészeti Vállalattól, lyet egymásra rakva lehet szálli- naponta szállítják a sokfajta,, sok- tani anélkül, hogy összegyűrőd- színű virágot az ország különböző állapítható meg ebből, hogy az okányi Alkotmány Tsz eléri mindazt, amit ez évre tervezett, s előreláthatólag a 22,80 forint munkaegység-értéknél vala­mivel inkább több lesz, mint kevesebb. Erről, érthetően, nem szívesen nyilatkoznak, hiszen még két hó­nap van hátra és sok minden tör­ténhet. Az azonban már tény, hogy a növénytermesztésből kevesebb lesz a bevétel, de csak valamivel. Négymillió 784 ezer forint helyett négymillió 647 ezer. A kiesés fő­leg lucerna- és vörösheremagból keletkezett. Sajnos, ez nemigen si­került az idén a megye más szö­vetkezeteiben sem. Az állattenyésztésből négy­millió 959 ezer forint bevételt terveztek, ezzel szemben öt­millió 429 ezer forintra van kilátás. Azért, mert például tejből 230 ezer, hízott sertésből a ráhizlalás és a tervezettnél nagyobb számú értékesítés következtében mintegy 250 ezer forint többletbevétel vár­ható. Igen ám, de a többletbevé­tel többletkiadással is jár. Ügy, hogy végül is csak a tervezett jö­vedelmet osztják el a szövetkezet szorgalmas tagjai között, s termé­szetesen megfelelő összeget tarta­lékolnak gazdasági alapra is. A tagok szorgalmáról hosszan lehetne írni. A vetést október 27- én fejezték be, s úgy, hogy csak egészen minimális területbe ke­rült búza kalászos után. A betaka­rításnak már jól a vége felé tar­tanak, pedig összesen 1810 hold különböző kapásnövény volt. Ta­valy bizony november végén fe­jezték be a vetést, s áprilisra több száz holdon maradt vágnivaló ku­koricaszár. Az idei gyorsabb munkának a titka a tagok szorgalma mel­lett az. hogy sokkal jobban kihasználták a gépeket és a % fogatokat. Az erőgépek a tavalyihoz hason­lítva 8904 normálhoiddal, a foga- tosok pedig 2133 fogatnappal telje­sítettek többet. Az okányi Alkotmány Tsz je­lentős számú állatállománnyal rendelkezik: összesen 471 szarvas- marhával és 2397 sertéssel. Az év végére tervezett 148 koca helyett máris 204 van. Ez az állomány jó­val nagyobb a tavalyinál. Jórészt azért, mert a tavalyihoz viszonyít­va sokat javult a szövetkezetben az állategészségügy is. A tavaly ilyenkori 39 borjú helyett az idén 19, a tavalyi 570 malac helyett az idén csak 207 hullt el. Azért, meri lelkiismeretesebb, szakszerűbb az állatgondozás, s jobb a takar­mánygazdálkodás is. Most is már előre elosztották a lucernaszénái: 460 mázsa a lovaké, 400 mázsa a juhoké, 900 mázsa pedig a szarvas- marháké. Emellett készítettek 4750 mázsa fővetésű kukorica- és 30 ezer mázsa szársilót is. Az abraktakarmány-készlet nem sok, mindössze hatezer mázsa, de elég lesz az átteleltetéshez, mert a sertések napi takarmányadagjá­nak 40 százalékát siló teszi ki. A szövetkezetben egyébként egész nyáron pépesített zöldtakarmányt is etetnek a sertésekkel, s most 3000 mázsa borsós zöldlucerna-si- lót készítettek részükre. A pépesített takarmánnyal való etetés eredménye, hogy wz, ez évben értékesítendő 1950 hízott sertés minden kilóját 3,6 kiló abraktakarmánnyal érik el. Ezek után nem csoda, hogy' az okányi Alkotmány Tsz-ben nincs takarményhiány, s az sem csoda, hogy jövedelmező az állattenyész­tés. Ezt a takarmányozási mód­szert, s a havonta rendszeresített kis zárszámadás elkészítését nem ártana alkalmazni megyénk többi szövetkezeteiben is. ' K. I. Az idén is vásárolhatnak hízott sertést a bérből és fizetésből élő dolgozók Az Élelmezésügyi Min Ls z. téri »um tói kapott tájékoztatás szerint az ország legnagyobb városaiban és leg fonto­sabb iparvidékein a bérből és fize­tésből élő családfenntartó dolgozóik az idén is vásárolhatnak éló hízott sertést az állatfoirgalmi vállalattól. Az állatforgalmi vállalatok a megyei keret erejéig az igénylőlapokat de­cember hónapban bocsátják a Szak­szervezeték Megyei Tanácsa rendelke­zésére. A lapokat azután a megyei szakszervezeti kerületi bizottságok út­ján az üzemi szakszervezeti bizott­ságok osztják ki. A hízott sertés iránti igényt tehát a tavalyi akcióhoz hasonlóan az idén is az üzemek szakszervezeti bizottsá­gánál kell bejelenteni. Ezeket az igé­nyeket a bizottságok felülbírálják, majd kiadják megfelelő igazolás mel­lett a vásárlási utalványokat. Ezeknek alapján az igénylők a kijelölt helyen és a megállapított időben megvásárol­hatják a sertéseket az ál latforgalmi vállalatoktól. Az akció' keretében vásárolt sertések eladási ára egységesen 16 forint ki­lónként. Az ellenértékét készpénzben keli kifizetni és a járlatlevél átírási költsége is a vevőt terheli. A megvá­sárolt sertés elszállításáról a vevőnél kell gondoskodnia. A sertésvásárlási akció a hideg k< beálltával, előreláthatólag december közepén kezdődik és a jövő év feb­ruár közepéig tart. (MTI) A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bánya­munkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biz­tosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kap­nak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katonakönyv, és az előző munkahelyről egész­ségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom