Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-30 / 281. szám

november 30, 3 Szombat Csehszlovák és Komárom megyei vadászok jártak Szarvason Országszerte javéiban tart a fá­éin- és a nyúlvadászat. A régi ha­gyományokhoz híven, most is sok ItClföldi és az ország különböző részébe való vadász látogat el megyénkbe egy-két napi vendégva­dászatra. A Komárom megyei vadászok kö­zül hét látogatott el legutóbb Szarvasra, ahonnan jó zsákmány- nyál tértek vissza. — Bár az elmúlt tél megviselte a vadállományt, azért akad puska- esőrevaló. — Ezt magyarázza Ku- gyelka Mihály szarvasi vadász az egyik csehszlovák vendégnek. Tavasz helyett ősszel kiültették a sárgarépa és vöröshagyma maghozó dugványt a tsz-ek Megyénk talaj- és éghajlati vi­szonya rendkívül alkalmas külön­féle aprómagvak termesztésére, amiből évente 1600—1700 vagon­nal értékesítenek, főleg nyugati exportra. A maghozó dugványokat általá­ban megtermelik maguknak. A korábbi években a fagyállóbba­kat is prizmába rakták és leföldel­ve teleltették át. Sok gondos mun. kg ellenére 15—20 százalékos vesz­teséggel szedték fel tavasszal a dugványt, s az időjárástól füg­gően rakhatták végleges helyére korán vagy később. Ez év őszén először, a szakszerű előírásoknak megfelelően a petrezselyem- és a vöröshagyma-dugványt a felsze­dés után mindjárt szétültették végleges helyére. A kedvező őszi napokban nagyszerűen meggyöke­resedtek, kizöldültek. Tavasszal, amint enged a fold fagya, kisüt a nap, máris fejlődésnek indulhat, • nagyobb lesz a terméskilátás. Bé­kés megye termelőszövetkezetei egyébként annyi jó dugványt tér« mesztettek, hogy petrezselyem­magból például tízszer több ter­mést várhatnak 1964-ben, sárga­répából hatszor, vöröshagymából pedig legalább háromszor többet értékesíthetnek, mint 1963-ban. A kétegyházi termelőszövetke­zetek az elmúlt tizenöt esztendő alatt elért eredményeikkel kevés­bé dicsekedhetnek. Tavaly pél­dául a Búzakalász és az Üj Ba­rázda Tsz-ben 16, a Békében pe­dig 24 forint érték jutott munka­egységenként Ez év tavaszán, amikor a három gazdaság egyesült és létrejött a 7600 holdas Béke Tsz, a szövetke­zet gazdái azt mondták: együtt jobb eredményeket lehet elérni. Így vélekedik Rotár István elv- társ, a szövetkezet elnöke is. — Az egyesülést megelőző évek­ben sem a Búzakalász, sem az Oj Barázda Tsz nem teljesítette élő­állat- és állati termék értékesítési tervét — mondja az elnök. — Az ién — már közösen — 176 szarvas- marha hizlalására szerződtünk. A tervezett mennyiségből december­ben még harminchetet kell átad­ni. Hízott sertés értékesítési ter­vünk 1757 mázsa, ezt túlteljesít­jük, az év utolsó hónapjában még 280 bacon fehér, hússertést érté­kesítünk. A pecsenyebárányból tervezett bevételt 90 százalékkal túlteljesítjük. Az év végéig még 3000 pecsenyecsirkét szállítunk a Barneválnak. Élő állatból és állati termékből így félmillió forint többletbevételünk lesz. Rotár István elnöktől arra is ké­rünk választ, hogy a mezőgazda­ság másik fontos ágában, a nö­vénytermesztésben milyen ered­ményeket értek el az idén? — Kukoricából 27, cukorrépából pedig 194 mázsás termést takarí­tottunk be holdanként A premi­zálás bevezetésével a tagokat anyagilag is érdekeltté tettük a közös munkában. Növénytermesz­tésből mintegy 500 ezer forint többletbevétel mutatkozik. Az őszi munkákat befejeztük, még a ci­rokmag-lehúzás van hátra, — Hány forintot ér majd a zár­számadáskor egy munkaegység? — A tervezett 24,30 forintos munkaegységértéket a háromne­gyedévi felmérések alapján ki tudjuk fizetni tagjainknak. Ezen­December 3-ig befejezik a mélyszántást a szarvasi járásban A szarvasi járás termelőszövet­kezeteiben a tervezett 25 500 hol­don december 3-ig befejezik a mélyszántást. A munkát gépát­csoportosítással gyorsítják. Az örménykúti Egyetértés Tsz-ben tíz idegen erőgép dolgozik, a bé- késszentandrási Zalka Máté Tsz három lánctalpasa pedig a helyi Rákóczi Termelőszövetkezetben szánt kívül még 400 ezer forint prémiu­mot is osztunk óv végén. Együttes erővel a közös felada­tok megvalósításáért — ez volt a kétegyházi Béke Tsz tagjainak és vezetőinek a célja ez év már­ciusában. A szövetkezetben elő­térbe állították az anyagi érdekelt­ség elvét, amely meghozta az ered­ményt is: gazdaságilag megszllár­Csaknem két éve, hogy Szarvas és örménykút tanyavilá­gának 76 udvaréban 2480 baromfit kellett lecserélni baromfikolera miatt. Ez a két év olyan sok gya­korlati megfigyeléssel telített, hogy bármikor felhasználható kontrollpéldának olyan helyen, ahol baromfikolera előfordul. Ez év október elején a Ma* gyár Tudományos Akadémián az Állatorvostudományi Tanács négy gyakorló állatorvos bevonásával a baromfikolera elleni védekezés újfajta értelmezéséből fakadó el­mélet elfogadása céljából értekez­letet 'tartott. Ezt az elméletet dr. Széchenyi István főállatorvos dol­gozta ki, s az értekezlet egyhangú­lag elfogadta, mivel a gyakorlat­ban is bebizonyosodott a módszer helyessége, Dr. Széchenyi elve az, hogy egy állomány kizárólag akkor beteg­szik meg, ha olyan gyengítő kö­rülmények állnak fenn, mint a behurcolás vagy pedig, ha a viru­lens, baktériumokat tartalmazó és ürítő egyedek vannak az állo­mányban. Mivel jelenleg a véde­kezéshez szükséges gyógyszerek nem állnak rendelkezésre, úgy nem marad más hátra, mint a be­teg baromfiállományok lecseré­lése. Ezt a cserét hajtottuk végre 1962 januárjában az örménykúti Petőfi és Egyetértés Termelőszö­vetkezetben, valamint 76 olyan udvarban, ahol a betegség meg­állapítást nyert. Ezt megelőzően 1961-ben a két tsz-ben a közvetlen kár 65 500 forint volt. Az udva­rokban összesen 54 000 forint. A lecserélés után tavaly igen ko­moly eredményt értünk el. Az idén pedig csaknem a duplájára emelkedett a baromíilétszám. A vizsgálat azt bizonyította, hogy ezenkívül még minőségben is na­gyobb termelést értek el az újon­dult a tsz. A brigádok a munká­ban egymást segítették, kialakult a jó kollektíva. Az idén gazdaságilag megszilár­dult a szövetkezet. A jövő évi fel­adatok között szerepel a vezetés színvonalának emelése, ami egyik biztositéka a még nagyobb és jobb eredmények elérésének Dékány Sándor nan beszerzett állatok. Megvizs­gáltunk 10 udvart, s ezekből átla­gosan 70 csirke került piacra, ami — ha a 70 baromfiudvar lecserélt állományát számítjuk — mintegy 5000 baromfit jelent, összesen 65 000 forint értékben. Ezenkívül az udvaronként! 30-as tyúkállo­mány tojástermelése tyúkonként évente legalább 100 forint értékű, ami Összesen mintegy 210 ezer fo­rintnak felel meg. Az így meg­mentett érték — beleértve a saját fogyasztást is — legalább 300 ezer forint volt. Felvetődik a kérdés, nem túl­zott-e ez a számítás, mivel kolera- mentesítés nélkül is lett volna ter­melés. Sajnos, ez nem így van, hi­szen örménykút egy másik terü­letén, ahol nem alkalmazták ezt a módszert, szinte 100 százalékos a veszteség. A termelőszövetkezetekben az így megmentett érték lényegesen nagyobb. Csupán az Egyetértés Termelőszövetkezetben 1962—63- ban összesen mintegy egymillió 360 ezer forintot mentettünk meg ezzel a módszerrel. A módszer al­kalmazására viszont mindössze 40 ezer forintot fordítottunk. Kétségtelent a gyakorlati megvalósítás során több esetben fordult elő, hogy néhány udvar újból és újból fertőződött. De ez is minden esetben az elmélet he­lyességét igazolta, mert a nyomo­zás szálai mindenkor azt derítették ki, hogy a le nem cserélt bacilust hordozó állatok virulens baktériu­mokat ürítő egyedeiről van szó. Ez még jobban megerősíti az el­mélet helyességét, de ugyanakkor óva int attól is, hogy egy-egy ilyen akció valójában csak akkor hozhat teljes sikert, ha az állattartó min­denkor betartja az orvos utasí­A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. ____________________________ 1572 tásait. Dr. Kovács András állatorvos Gépjárműtulajdonosok figyelmébe! A gépjárműveik adólapjait minden év de­cember 15—31 napjai között a pénzügyőri szakasznál kötelesek új adólapra kicserélni. Üjonnan használatba vett gépjármű eseté­ben gépjármfiadólapot a forgalmi engedély kiadásának napját követő 8 napon belül kell váltani és az adót befizetni. A gépjárműadó befizetését minden esetben igazoltassák a posta által. Békés megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal Békéscsaba, Sallai u. 2. Telefon: 21—85. A baromfikolera elleni védekezés tapasztalatai a szarvasi járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom