Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-28 / 279. szám
1953. november 28. 5 Csütörtök HimíWidA A kapu nyitva marad Jugoszláv film egy fiatalemberről, aki úgy gondolja, hogy abból te megélhet, ha lépten-nyomon becsapja az embereket. Hogyan változik meg? — erről szól a történet. (Az okányi Nép mozi vetíti november 27—28-ig.) rar-.«« gccavJt Reprodukciós hetek Békéscsabán Reprodukciós hetek kezdődtek meg szombaton Békéscsabán, a Képcsarnok ízlésesen berendezett boltjában. — Milyen alkotásokat vásárolhatnak az érdeklődők? — kérdeztük a Képcsarnokban. — Cezanne, Van Gogh, Pissa- ro, Tizian, Velasquese és még számos világhírű külföldi festőművész alkotásaiból választhatnak vevőink. A magyarok közül megtalálható többek között Munkácsy, Hollósy, Csók, Szinnyei Merse Pál, Csontváry, valamint Lotz Károly festményeinek, reprodukciói. — Mi a célja a reprodukciós heteknek? — Minél jobban fel szeretnénk kelteni az emberek érdeklődését a művészi reprodukciók iránt Minden lakásnak dísze egy-egy szép reprodukció, amely a szépérzék fejlesztéséhez nagyban hozzájárul, és amellett olcsó áron kapható, a nagyságtól függően 4 vagy 12 forintért. — Kinek a művei a legkeresettebbek? — Munkácsyé. — Többen vásárolnak a reprodukciós hetek megnyitása után, mint azelőtt? — Sokkal többen. Nagyon megnövekedett a forgalmunk és ezért már alig várjuk az új áruk érkezését. — A motor beindítása előtt kellett volna az árkokat kivágni — vetette oda Bujdosó. — De okos vagy! — mordult vissza Sütős. — Most jötték az emberek, tíz perce sincs. Egymagám vágjam az árkot? Mi vagyok én? Kubikos vagy főgépész? Nem haragból mondta, inkább megszokásból zsörtölődött. Bujdosó nem is haragudott rá. Inkább a nevetés gyötörte, mert igen mulatságosan hatott a társaság. Mint a tapasztó cigányok, térdig jártak a sárban, s bizonyára észre sena vették, arcukat, mellüket is összemázolták a nagy igyekezetben. — Főgépész vagy, persze, hogy főgépész! Csak rád kell nézni, mindjárt látja az ember — mondta kaján ábrázattal... Negyedóra alatt az összegyűlt vizet elvezették. Most már megszusszantak egy kicsit. A másik két „vizes” is közelebb jött, cigarettára gyújtottak. Bujdosó adott tüzet, és csak akkor vette észre, hogy a társaság legfiatalabb tagját, aki fürdőruhában állt vele szemközt, nem ismeri. — Hát te ki vagy? — szaladt ki a száján akaratlanul. A fürdőnadrágos felkacagott. — Fogódzkodj meg a kapanyélben! A járási tanács megbízásából én vagyok az új instruktorotok! Az agronómus valóban nehezen jutott szóhoz. — Hát akkor... Bujdosó vagyok — nyújtotta a kezét. — Én meg Szabó Miklós — rázta meg a kezét a fürdőnadrágos és még mindig nevetett. Megjött a segítség, Kocsis Béla a fiával. — Kicsit megkéstünk. Most kaptunk fogatot, haza kellett vinni a szénát — mentegetőzött az öreg, azzal máris munkához látott. Bujdosó és az instruktor megmosakodtak a kútnál. Közben lopva egymást figyelték és rövid mondatokat váltottak: — Kálmán András hová lett? — Uzemegységvezető állami gazdaságban. Ő kérte. — Lefestett bennünket? — Meglehetősen. — Legalább tudod, hová jöttél... Szabó Miklós eleresztette a füle mellett ezt a mondatot. Témát változtatott. — Ez a Sütős ügyes ember. Hallom, ők fúrták a kutat — Ök. — Te hol végeztél? — Debrecenben. — Én meg Gödöllőn. Ez tetszett Bujdosónak. Még nem tudta, mi lakik benne, ezért tovább tapogatta kérdéseivel: — Mire vagy először kíváncsi? — Mindenre... Ha megengeded, veled tartok egész nap. — Azt lehet. — Sütős elvtársért később visszajönnék. — Azt is lehet. — Hány kutatok van? — Négy. No, meg a csatornába vájt gödörből is öntözünk, Az orosházi járási tanács és a Hazafias Népfront-bizottság november 23-án megtartott együttes ülésének első napirendi pontja Az orosházi járási tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága november 23-án megtartott együttes ülésén első napirendi pontként Dumitrás Mihály vb-el- nö!k és Éliás György, a Hazafias Népfront-bizottság titkára terjesztette elő beszámoló jelentését a tanácsok és a Hazafias Népfrontbizottságok együttműködéséről. A jelentésben a gazdasági szervező és kulturális nevelő feladatok közül két fontos kérdést dolgoztak fel: a községfejlesztési és a népművelési munkát. Községfejlesztés A községfejlesztés alapját alakosság hozzájárulása képezi, meghatározott pénzösszegben, anyagban, munkában. A járás 10 községében a községfejlesztésre előirányzott összeg jóval meghaladja a 11 millió forintot, amiből a III. negyedév’ végéig ennék csaknem felét használták fel. A tervezett társadalmi munka értéke 527 ezer forint, amit a lakosság teljesített Jelentősebb létesítmények: Bé- késsámsomban és Csorváson művelődési otthon, Csanádapácán, Csorváson, Gádoroson, Gerendáson, Pusztaföldváron járdák, Csorváson, Nagyszénáson villany- hálózatbővítés, Nagyszénáson parkosítás és kút A társadalmi munka értéke évről évre nő. 1960-ban 70 ezer, 1961-ben 303 ezer, 1962-ben 444 ezer forint volt, ebben az évben pedig (Októberig) már meghaladja az 500 ezer forintot. Kimagasló eredményt ért el Csanádapáca a járdaépítésben és más feladatok végrehajtásában. A többi községben is nagyon szép kezdeményezések történtek. Tótkomló- , son például a Hazafias Népfrontbizottság játszótér létesítését vállalta, amit a lakosság meg is va— Bár minden téeszünk ilyen hamar észbe kapót volna. Bujdosó most alaposabban megnézte magának emberét Másképpen kezdi, mint Kálmán András — állapította meg elégedetten. — A tűzoltóalosztály levelet írt a járási pártbizottságnak. Az elnökötöket január 1-vel visz- szavárják — közölte Szabó és várta, mit felel az agronómus. Bujdosó sokáig hallgatott. A hír meghökkentette, bár nem érte váratlanul. — Ezt nektek kell eldönteni — válaszolt végre. — Beszéljetek vele, azután határozzatok. — Mit gondolsz, ő ed akar menni? — Nekem még nem szólt. Nem tudom... — Azt mondom, menjünk — ajánlotta Szabó a cipőjét fűzve. — Én motorral vagyok, az irodánál majd találkozunk. Csakhamar el is porolt. Motorkerékpárja hosszú csíkot húzott maga után a száraz homokból. Bujdosó megvárta, míg elül a por, majd megveregette a lova nyakát és elindult. Nem sietett, a nyeregből messzire látott, nézte a távolban a pici, katicabogaraknak tetsző embereket. Tudta, kik serénykednek ott, minden táblát és minden embert ismert. A keresztútnál visszatekintett a „vizesekre”, s úgy érezte, mintha friss, eső utáni illat ölelné körül az egész határt. (Vége) lósított. Követendő Nagyszénás példája is, ahol egyes utcarészek lakói parkosították a házuk, lakásuk előtti területet. A tanács és a Hazafias Népfront-bizottság ezeikről fényképet készített és kedves hangú levél kíséretében elküldte a házak lakóinak. A községfejlesztési tervek elkészítése az utóbbi években valóban a lakosság véleménye alapján történt. Ennek tulajdonítható, hogy az új létesítményeket a lakosság megbecsüli és megelégedéssel beszél róla. Az 1964. évi községfejlesztési tervkészítés alapját a választásokat megelőző jelölőgyűlésekein elhangzott kívánságok képezik. Az eredmények mellett hiányosságok is tapasztalhatók. Ilyen például, hogy a létesítmények terveztetéséhez, kivitelezéséhez a tanácsok nem kémek véleményt, javaslatot a községben élő szakemberektől. — Az elmúlt év- bfn. teijesített 444 e2er forint értékű társadalmi munkával nem áll arányban a kiosztott 43 jelvény. Jóval többen érdemessé váltak ennek viselésére, de a helytelen nyilvántartás miatt nem kapták meg. A társadalmi munka nyilvántartásai jelenleg js több helyen hiányosak, s a lakosságnak járó megbecsülés elmarad. Éppen ezért a Hazafias Népfrontnak és az állandó bizottságoknak, valamint a szervező szakbizottságoknak a nyilvántartások ellenőrzésére nagyobb gondot kell fordítaniuk. Népművelés A kulturális nevelő munka szoros összefüggésben áll a gazdasági szervező tevékenységgel. A jó, tervszerű, eredményes termelés á népgazdaság valamennyi ágában a fejlődéssel lépést tartani tudó, tudatosan dolgozó embereket kíván. A tanácsok és a Hazafias Népfront-bizottságok feladata, hogy a lehetőségek kihasználásával minél eredményesebbé tegyék az ismeretterjesztést, a tudatformálást. A községek általános iskoláiban az elmúlt tanévben az esti tagozaton 293 felnőtt tanult és vizsgázott. Az idén 512-en vesznek részt általános iskolai oktatásban. Szép számmal jelentkeztek középiskolába is. A Tótkomlóson megnyílt gimnázium első évfolyamának esti tagozatán 52 hallgató tanul. A felnőttművelés fontos területét képezi a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Az 1963—64. évadban 13 növénytermesztési, öt állattenyésztési és egy kertészeti tanfolyam kezdődik 600 hallgatóval, ezenkívül 124-en az ifjúsági szakmunkásképző tanfolyamon vesznek részt. Évről évre többen jelennek meg a TIT ismeretterjesztő előadásain. Az 1963—64. évre eddig 54 előadássorozatra és 394 előadásra kötöttek szerződést a községekben. A járás 64 ezer lakosából 13 886-an élnek még tanyán. Ez a szám határozza meg, hogy milyen mértékben kell az ismeret- terjesztésnek a tanyákra irányulnia. Ezzel kapcsolatban vetődik fel a tsz-klubok helyzete. A régebben olvasókörnek ismert külterületi helyiségeket eddig a kihasználatlanság jellemezte. Ä tsz-eknek történt átadás után megnyílt annak a lehetősége, hogy a korszerű népművelés helyiségeivé váljanak. A tanyai lakosság egy része egyébként már a községek felé orientálódik. A könyvtárak könyvállományának növekedése biztosított és 1965 végén a járásban minden lakosra 1,2 könyv jut majd. Az olvasottság azonban a tsz-paraszt- ság körében nem éri el a megfelelő színvonalat. A községek kultúrközpontját a művelődési otthonok képezik, működésükön tehát igen sok múlik. A járás legtöbb községében már megfelelők a körülmények, nehézségek mutatkoznak azonban a szakkörök és a művészeti körök létrehozásában. Nem találnak megfelelő szakvezetőt. A tanácsoknak és a Hazafias Népfrontbizottságoknak a szakvezetők kiválasztásához is megfelelő segítséget kell nyújtaniuk. A népművelés különböző területein rendezett ankétok, kiállítások, író—olvasó-találkozók mindig igen jól sikerülnek. Helyes lenne tehát ezeknek a rendezvényeknek a száméit növelni. A tanácsoknak és a Hazafias Népfront-bizottságoknak több segítséget kell nyújtaniuk a kultúr- munka teljesebbé tételéhez, és na- nagyöbb megbecsülést biztosítaniuk azok száméra, akik az emberek tudatformálásán fáradoznak. Pásztor Béla
