Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-23 / 275. szám
1963. november 23. V 4 Szombat R gyulai járás tanácsi munkájáról — a vb ülés után Az elmúlt héten tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága a gyulai járás tanácsi munkáját. összességében elégedettek voltak a vb-tagok a jelentéssel. Nem érződött viszont ez a gyulai elv- társak felszólalásaiból. A parázsló, de lángra nem lobbanó vita során a gyulai elvtársak hangjában rosszallás és nemtetszés is megmutatkozott, A több vitatott kérdés közül kettőhöz kívánunk mi is így utólag hozzászólni. A jelentés megállapította, hogy a testületi munka elmarad a gazdasági munka mögött. Nem értettek ezzel egyet a gyulaiak: ha nem jó a testületi munka — kérdezték — akkor miért tudja ez a testület jól szervezni, irányítani a gazdasági munkát? Ha rossz lenne a testületi munka, akkor ugyanolyan lenne a gazdasági munka is. Nézzük, mit mondott a jelentés egyik, illetve a másik területről. Néhány megállapítást egészen röviden, a testületi munkáról: A vb munka tervei nincsenek összhangban az állandó bizottságok munkaterveivel, emiatt a tanács- és a vb-ülések fontosabb napirendi pontjait az állandó bizottságok nem tárgyalják meg; sok az igazolatlan hiányzás a községi tanácsülésekről, ennek ellenére sem tette meg a szükséges intézkedést a járási végrehajtó bizottság; az előterjesztések sokszor csak regisztrálják a meglévő helyzetet, felsorolják a kívánságokat, de nem elemzik a hiányosságok okait; a községekben az állandó bizottságok aktivitása nem kielégítő, legtöbb helyen két—három állandó bizottság nem működik; a tanácsi fogadóórákon elhangzott bejelentéseket néhány községben nem tartják nyilván. Súlyos mulasztásnak tekintette a jelentés azt is, hogy a járási végrehajtó bizottság nem ellenőrizte eddig a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok intézését. Tehát elég sommásak a megjegyzések, melyeket a testületi munkára tett a beszámoló. És mit mondott a gazdasági munkáról? Idézzük: „A végrehajtó bizottság kellő felelősséggel foglalkozik a mezőgazdaság irányításával... A járás vezetőinek jó szervező munkája folytán, egy kivételével, minden községben egy termelő- szövetkezet működik.’’ Ezért éreztek ellentétet a gyulaiak a megyei tanács végrehajtó bizottságának állásfoglalásában. Ha felületesen nézzük, valóban logikátlannak tűnik az értékelés. Nagyon sokszor kinyilatkoztatjuk, hogy ahol gyenge az apparátus vagy a testület munkája, ott az kihat a gazdasági tevékenységre, szervező munkára is. A gyulai járás kivétel lenne? Nem! Először is a testületi munkát nem rossznak értékelte a -megyei vb, hanem „csupán” megállapította a hibákat, amelyek valóban léteznek. Másodszor, most már figyelembe kell venni valamit: termelőszövetkezeteinkben egyre inkább javul, szervezettebbé válik az irányító munka. Ott, ahol a tsz-en belül megerősödött a vezetés, megjavult az általános fegyelem, ott a tanács támogatására nyilvánvalóan kevesebb szükség van. Vagyis, ott kevesebb energiát igényel a segítés és irányítás. Az igaz, hogy a tanácsok legfontosabb feladatai közé tartozik a gazdasági szervező és irányító munka. De ez nem jelentheti az egyéb közigazgatási tevékenység elhanyagolását. A vb- ülésen az egyik felszólaló ezt mondta: „Jelenleg az a helyzet, hogy a községi tanács elnöke jobban tudja, hogy hány süldője van a termelőszövetkezetnek, mint azt, hogy mit csinál az állandó bizottság...” Ez is bizonyítja, hogy jogosan bírált a jelentés. Persze nem baj, ha az elnök ismeri a tsz-ben lévő helyzetet, de az már hiba, ha nem ismeri a tanács bizottságainak tevékenységét, ami az állam- igazgatási munka társadalmasításának nagyon is fontos tényezője. Tehát nincs ellentét az értékelésben: a végrehajtó bizottság csupán jelezte, hogy a gyulai járás vezetőinek a gazdasági munka irányítása mellett többet kell törődniük a testületi munkával, vagy talán felcserélhetjük a szót: a közigazgatási munka társadalmasításával. Egfy másik vitát képező gondolathoz is hozzászólunk most utólag. Az egyik gyulai elvtárs elégedetlenségének kifejezése közben többször szóvá tette, hogy a jelentés nem mutatja meg „felsőbb irányítás szempontjából a feladatotKissé olyan látszatot keltett, mintha „mankót”, pontosan meghatározott feladat-előírást követelt volna. Az igaz, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának sokat kell törődnie az alsóbb szervek irányításával. A felsőbb irányításnak a „tizen- nyolcévünkben” megismertünk ilyen és olyan- módszereit. A szigorú, gyeplővel vezetett irányítást is meg az önállóságot, a helyi adottságot figyelemmel tartó irányítást is. Tudjuk, hogy mind az állami, mind a pártéletben az utóbbi válik egyre inkább általánossá, mert ez a módszer nem a szemellenzős munkát hordja magával, hanem az alkotó, a gondolkodó, a lehetőségeket legjobban kihasználó munkát. A megyei tanács végrehajtó bizottságának jelentésétől sem lehet azt követelni — bármit is tárgyal —, hogy az általános feladatok megszabása mellett pontos kódexet adjon az alsóbb tanácsi szerv feladatához. Vagy úgy is lehet mondani: ne várja az alsóbb szerv, hogy a felsőbb szerv gondolkozzon helyette. Az ilyen módszer előbb-utóbb dogmatikussá, bürokratikussá, „előírásossá” tenné a közigazgatási szerv tevékenységét. A feladat részletezését Ott a járásban, végső fokon pedig a községben kell az „asztalra teríteni”. Azzal viszont egyet kell érteni — mint ahogy ezt jogosan is követelték a gyulaiak —, hogy az alsóbb szervet tájékoztatni kell a felsőbb szerv véleményéről. Tudniuk kell lent, hogy egyes dolgokban (takarmányozási rendszer, tsz-beruházási problémák stb. — melyekről szó volt az ülésen) md a helyzet országosan vagy a megyében, mi a vezetés álláspontja? A vb-üléshez — mely nagyon elemzően tárgyalta a gyulai járás tanácsi munkáját — gondoljuk, nem ártott mind ezt elmondani. Varga Tibor — 105 évvel ezelőtt, 1858 novemberében halt meg Robert Owen angol utópista szocialista, emberbarát. New-Lamarck mellett levő pamutgyárában a munkásság jólétét szolgáló intézményeket szervezett, majd 1825-ben Üj Harmónia néven az XJSÁ-ban kommuniszstikus berendezkedésű telepet alapított. Owen az osztályellentétek megszüntetésén és az emberek közti társadalmi különbség eltüntetésén fáradozott. Tanai — bár életében céljukat nem ér. hették el — a tudományos szocializmus elméletének forrásaivá lettek. Életéről szól Szántó György: Javíthatatlan javító (1961) c. könyve. 1963. november 23., szombat. Robert Owen — 355 évvel ezelőtt, 1608. november 23-án született Francisco de Meló portugál író és költő. Érdekes műve az 1649-ben megjelent, szatirikus költeményeket tartalmazó kötet. * — 245 évvel ezelőtt, 1718-ban e napon született Alekszandr Szumarokov orosz író, akinek drámái az orosz színművészet és irodalmi nyelv fejlődése szempontjából igen jelentősek. * —• 100 évvel ezelőtt, 1863-ban e napon halt meg Láng Adolf Ferenc botanikus és gyógyszerész, az első magyar nyelvű gyógyszerész szaklap megalapítója. * . Érdekes találmányok és felfedezések. — 135 évvel ezelőtt, 1828-bain Erman német fizikus Szibériában a földmágnesességre vonatkozó méréseket végzett, melyek Gaussnak, az erre vonatkozó elméleti tanai alapjául szolgáltak. Nyolc százalékkal több élelmiszert fogyasztunk, mint tavaly A Békés megyed Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjainak növekvő forgalma is mutatja, hogy évről évre több élelmiszert, kalória- és vitamindúsabb táplálékot fogyaszt megyénk lakossága. A kereskedelmi vállalat üzleteiből a negyedik negyedévben eddig az elmúlt évi azonos időszakhoz képest nyolc százalékkal több árut vásároltak. A forgalom tervezett növekedése az év utolsó három hónapjában a tavalyihoz hasonlítva tízszázalékos, s ennek teljesítéséhez úgy az áruk meny- nyisége, mint folyamatos szállítása biztosított. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjainak egész évi forgalma nyolc százalékkal nő az elmúlt esztendeihez képest Kubikosokat, nehéz útépítési munkához segédmunkásokat, valamint kávézókét felvesz azonnal az aszfaltútépítő vállalat építésvezetősége, Békéscsaba, Lenin út 5/a. Telefon: 28—06. 92588 Fuvarozásra alkalmas lovakat, valamint dömpereket könyvjóváírással átvesz az Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) Békéscsaba, Szerdahelyi utca 92575 GERŐ JÁNOS: Atniic nincs (29.) Végre megérkezett az öntözőberendezés: egy szívómotor, nyolc szórófej és majd ezer méter cső. Szilasi volt érte a városban, teherautóval hozták haza. Mindjárt a kertészetben rakodtak le, hogy minél hamarabb üzembe helyezhessék és legalább a kertészetben enyhítsék az aszály pusztítását. A nagy esemény híre gyorsan szétfutott a szövetkezetben. Ap- raja-nagyja jött csodálni az esőcsináló gépet. Az emberek nagy- része azt hitte, éppen csak be kell indítani a motort, aztán már hull az áldás szerte a földeken. A drága gépet Sütős vette kezelésbe. Átvizsgálta alaposan, majd az ismerkedés után Vazul meg Kovács Miska segítségével megpróbálta beindítani. A gép valóban be is ugrott, nagy hanggal dübörgött a kertészet földjén. Amikor azonban a szívócsövet rászerelték a kútra, hiába túráztatták a motort, nem kapta fel a vizet. Délelőtt kezdtek a munkához, de már jó délutánra hajlott az idő, még mindig eredménytelennek bizonyult próbálkozásuk. A fene, aki megeszi — morogták a bámészkodók, akik nem akartak fogyni — erre is csak ráköltjük a temérdek pénzt, nyögjük majd az adósságot, mégse lesz vizünk. Sütős, aki már csupa olaj volt, ilyenkor rávillantotta szemét az okoskodóra, majd újra belebújt a gépbe és törte a fejét, mi lehet a hiba. Vazul is csak néha szólt, leginkább kérdezett. Kovács Miska azonban nem volt ilyen türelmes. Először csak a szerelőkulcsokat dobta véletlennek látszó mozdulattal a bámészkodók bokája mellé, majd amikor megelégelte a szekálást, gúnyosan rámordult az akvetetlen- kedőre. — Gáspár bátyám, ez nem disznóölés, bízza ezt a gépészbrigádra! Egy másik síránkozóhoz meg így intézte mondókáját: — Majd csak lesz valahogy, István bátyám, azért nem bú- vunk az ágy alá. Ahányszor megszólalt, mindig felcsattant a nevetés és a célba vett ember leforrázva hallgatott. Mert Kocsi Gáspár disznóöléséről még a kisgyermek is hallott. Részeg fővel úgy leszúrta a hízó helyett a fialás előtt levő kocáját, mint a pinty. Benedek Istvánnak pedig még ennél is híresebb esete volt. Ö az ágy alá bújt a tsz-szervezők elől, ahonnan majdnem félholtan húzták ki. Tudniillik az agitátorok sokan jöttek, ő meg hirtelenjében rósz. szül bújt be és félni lehetett, hogy meglátják a lábát az ágy alól kikandikálni. Felesége beszélgetés közben azért huppant le az ágy szélére. S mivel az asz- szony jó egy mázsát nyomott, egyből letört alatta az ágy, aminek a deszkája kevés híjával kinyomta a lelket Benedek Istvánból. — A csipást még most választották él a csecstől, mégis milyen pofája van — morgott sértődötten a telibe talált fél, amikor magához tért. De a gorombaság kevésnek bizonyult a gúny ellenében, így hát csakhamar jobbnak látta az illető kereket oldani. — Valahol levegőt kap a motor, azért nem szippantja fel a vizet — dörmögte Sütős bosszúsan és emlegette a szenteket válogatás nélkül. Ekkor érkezett meg Szilasi. — Nem akarja az igazságot? — kérdezte barátságosan, majd amikor Sütős elmondta, hogy mi a sejtése, jelentőségteljesen bólogatott: — A csatlakozásnál szokott levegőt kapni, a gumikarika nem jól zár. Ilyesmit sokszor láttam nálunk, tudod, a tűzoltóknál — hadarta, mintha res- tellné, hogy tűzoltó volt. Megnézte Sütős már kétszer is, de most harmadjára nekifogott. Szétszedte a fiúkkal a csöveket, új gumibetétet rakott be, aztán beindította a motort. Előbb
