Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-22 / 274. szám

IMS. november 22, 4 Péntek A rák szűrése és gyógyítása Békés megyében 1963. november 22., péntek. 85 évvel ezelőtt, 1878-ban szerkesztet­te meg Valdemar Po- ulsen dán feltaláló az elektromos ellenállá­son alapuló távíró­ját. — 100 évvel ezelőtt, 1863. november 22-én született Tho­mas Marehand francia ezredes, Afrika-kutató, aki expedíciókat vezetett Szudánba és a Felső-Nílus vidékére. Egyik útja alkal­mával került sor a két imperialista hatalom között az ún. „Fashodai incidens”-re. Marehand kapitány csapatai ugyante Fashodaban találkozott Kitchener angol tábornok gyarmato­sító csapataival. Anglia az 1898. július 10-i incidens után hajó­hadát is mozgósította. A diplomáciai tárgyalások után a fran­ciák kiürítették a vitatott területet, de ettől kezdve állandó volt az ellentét a két ország között Afrika birtoklása miatt. * — 85 évvel ezelőtt, 1878-ban e napon halt meg Ludvik Mieroslawszki lengyel szabadságharcos. Részt vett az 1830— 1831-es felkelésben, majd 1846-ban a poznani felkelés vezérévé választották, 1849-ben pedig a badeni forradalmi hadsereg vezére volt. * — Ma 50 éves Benjamin Britten, a modem angol zene egyik kiemelkedő egyénisége. Ballada a hősökről c. művét 1939-ben a spanyol polgárháború nemzetközi brigádja emlé­kére írta. Ismert operái: Peter Grimes (1945), Albert Herring (1947) és a Koldusopera új átdolgozása (1948). Pedagógus szakírók megbeszélése Békéscsabán Az oly gyakori rákos megbete­gedések aggasztó jelentőségével mindenki tisztában van: világvi­szonylatban és országosan is a szív- és ér hálózat betegségei után a rák követeli a legtöbb ál­dozatot. A modem orvostudomány — mely hatalmas apparátust állí­tott a rákkutatás szolgálatába — eddig élért nagy eredménye, hogy a kellő időben felfedezett rákot gyógyítja. — Mi történik Békés megyében a rákos betegségek időbeni fel­fedezése és gyógyítása terén? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel a gyulai kórházban dr. Zékány Gyula megyei onkológus főorvost, a megyei onkológiai hálózatot irá­nyító gyulai onkológiai gondozó vezetőjét. — A hálózat a rákos és egyéb daganatos betegségek felmérésé­ben, a rákszűrésben az országos átlagszintnek megfelelően műkö­dik. A két onkológiai gondozó — a gyulai, valamint a nyáron léte­sült orosházi — a gyógyításban szintén teljesíti a hazai átlagot. Mintegy nyolc-kilencezer rákos beteg került nyilvántartásba és gondozásra Békés megyében az elmúlt tíz év során. — Hogyan mérik fel a rákos megbetegedéseket? — A mai orvostudomány sese­A Móra Könyvkiadó új ismeretterjesztő képeskönyv-sorozata A Móra Könyvkiadó Bölcs ba­goly címmel ismeretterjesztő ké­peskönyv-sorozatot indított 8—10 éves gyermekek számára. A soro­zat az ebben a korban már ébre­dező természettudományi érdek­lődésre építve vezeti be a gyer­mekeket a technika és a termé­szettudományok világába. A sorozatban már megjelent Kindzierszky Emil: A gombfoci­tól az űrhajóig című könyve. A rövidesen megjelenő további kö­tetek közül Gergely Ernő: A ho­mokvár titka című munkája a homok és az agyag feldolgozásá­ról, az üveg-, a porcelán- és a téglakészítésről szól. Turcsányi Ervin: Nyolclábú vadászok című könyve az állatvilágba vezeti el a kicsinyeket, a pókok életét is­merteti. Nober Imre: Kirándulás növényországba című könyvében virágokról, termésekről, levelek­ről olvashatnak az általános is­kolások. Szederjei Magda: Az ös­vény titka című műve az állatok életéről mond sok érdekeset, meg­figyelésre, nyomolvasásra tanítja fiatal olvasóit. Végül Lukács Er- nőné: Mekkora? című könyve a mértékegységeket ismerteti szóra­koztató módon. (MTI) rirrt az időben felfedezett rák gyógyítható. Azonban a rák abban a stádiumban, amikor orvosolható, nem jelentkezik fájdalommal, tehát, hogy idejében észrevegyék, a lakosság szűrővizsgálatára van szükség. A különböző fajta megbete­gedések hatvan százaléka a nők­nél könnyen megállapítható, ezért az egész világon a nők szű­rővizsgálata a legfejlettebb. Me­gyénkben a veszélyeztetett korú — harminc éven felüli — nők húsz százalékát vizsgáljuk szűrés­sel. Ezt a gyulai megyei, s az oros­házi területi gondozón kívül a békéscsabai, gyomai, békési, szeg­halmi és mezöhegyesi onkológiai szakrendeléseken, valamint a me­gye kilenc szűrőállomásán vég­zik. Mivel az emyöképszűrés a tüdő minden elváltozásét, így a rákos természetűeket is kimutatja — az elváltozás azután automatikusan pontos diagnosztikai vizsgálat alá kerül — ezért elmondhatjuk, hogy a tüdőrákos betegségek időbeni felfedezése is megtörténik a szű­rővizsgálatok útján. A rákos megbetegedések közül a férfiaknál leggyakoribb a tüdő- és gyomorrák, nőknél a nemiszervi és a tüdőrák. A három leggyako­ribb rákbetegségre kettőnél szű­rővizsgálat van. A gyomorrákra — és az egyéb, nehezen megálla­pítható rákbetegségekre — techni­kai nehézségek miatt nincs szűrés, nemcsak hazánkban, de sehol a világon, az ilyen rákmegbetegedé­seket egyéni panaszra vizsgálják. — A szűrésnél — vagy más vizsgálatok útján — megállapí­tott rákbetegségeket hol és mi­lyen módszerrel vetik alá a pon­tos diagnosztikai vizsgálat­nak? — A pontos diagnózist a megyé­ben az orosházi vagy a gyulai onkológiai gondozóban állapítják meg. Itt, a gyulai megyei onkoló­gián négyféle vizsgálati mód­szerrel dolgozunk: az úgynevezett kolkoszkópikus vizsgálattal — mely nevét attól a műszertől kap­ta, amelyen keresztül a szerv ti­zenhat-húszszoros nagyításban vizsgálható — cytoiógiai vizsgá­lattal (a sejtek vizsgálata), szövet­tani vizsgálattal és szükség ese­tén egyéb klinikai orvosok bevo­násával végzett vizsgálatokkal. — Hogyan végzik a rákos be­tegek gondozását, a betegség gyógyítását? — Minden rákban szenvedő egyén betegségére a kórházunk­ban lévő onkológiai-klinikai mun­kabizottság — vezetője: a megyei onkológus főorvos, tagjai: a me­gyei sebész, röntgen és kórbonc­nok főorvosok és az esetenként il­letékes szakorvosok — állítja fel a kezelési tervet. Ez egyrészt biz­tosítja, hogy a beteg a mai orvo­si tudomány szerinti legs'zaksze- rűbb kezelést kapja, másrészt elő­mozdítja az onkológus és a gyó­gyításban közreműködő egyéb szakorvos legteljesebb kooperáci­óját (például egy műtétnél a se­bész és az onkológus együttmű­ködését). A rák gyógyítását ma három módszerrel végzik: műtéti be­avatkozással, chemotherápiás — azaz orvosságé« — kezeléssel és sugaras — röntgen, rádium és egyéb izotópok — kezeléssel. A megyei onkológián az izotópos kezelést technikai nehézségek miatt nem tudjuk alkalmazni. Az ilyen gyógymódra szorulókat az ország más intézeteibe — például a budapesti Országos Onkológiád Intézetbe — utaljuk. — Mi újat adott a hazai alkal­mazott orvostudománynak a no­vember 14-től 16-lg tartott VI. Magyar Onkológus Kongresszus, melyen ön is részt vett? — A kongresszus összefoglalta a rákkutatás eddigi álláspontjait. Egyik fő eredménye, hogy az ide­jében felfedezett rák gyógyítása terén az előbb elmondott három gyógymód kombinált alkalmazása mellett foglalt állást. — A jövő évek során előrelát­hatólag miben fejlődik az onko­lógiai hálózat, a rákgondozás és gyógyítás a megyében? — Az orosházihoz hasonló új onkológiai gondozó, ezenkívül itt, a gyulai onkológián belül egy úgy­nevezett onkogynekológiai osz­tály létesül. Utóbbiban a női rák­megbetegedések speciális, izotó­pos kezelését végzik majd. A kö­vetkező évek célkitűzéseihez tar­tozik még, hogy az eddigi húsz százalék helyett a veszélyeztetett korú nők harminc százalékánál végzünk szűrést a jövőben. (28.) Pár perc múlva ahányan vol­tak, annyifelé szaladtak. Kint a tanyák közt jókedvűen lépege­tett Piroska. Jóleső érzéssel fe­ledetett a szembejövők kérdé­seire. Igen, még itt van, lehet, hogy haza se megy. Váratlanul jött az aratás, neki segíteni kell, hiszen a jövő évi kenyér meg a vetőmag mindennél fontosabb. Ahogy nézte az akácfák alatt megbúvó tanyákat, úgy érezte, tiszta szívből megszerette mun­káját. Otthon, ha ez véletlenül szóba kerül, nem akarják elhin­ni. — Piroskánkból már egészen paraszt lett — szokta mondogat­ni a mama és ezen nevetnek. Nem képesek felfogni, van ab­ban valami csodálatosan feleme­lő, hogy itt mindenki nagyon fontosnak tartja a munkáját. A papa barátai — régi banktiszt­viselők — biztosan nevetséges­nek tartanák, ha egyszer elmon­daná, hogy az emberek szemé­ben ő ennek a tanyavilágnak a pénzügyminisztere. Vékony Bé­la az első fej salátát valami ud­varias morgás kíséretében i.eki ajándékozta a kertészetből. A juhászok meg egy báránnyal, lep­ték meg a születése napján. Ha nem szeretnék, minek kedves­kednének? Többet úgyse fizet­het, mint amennyi jár, ezt na­gyon jól tudják. Az éjjeli aratás miatt morog­tak két helyen is. De azért rög­tön készülődtek/ Tegnap délelőtt lapunk szer­kesztőségében megbeszélést tar­tottak a megye pedagógus szak­írói, akik már két esztendeje hasznos cikkeket publikálnak a nevelés, oktatás és az iskolán kí­vüli népművelés különböző kér­déseiről. Kovács Mihályékhoz szólt be utoljára, azután bekanyarodott a csatorna melletti cukorrépa­földre. Jólesett ez a csavargás, semmittevés. A tábla végiben a csatorna állta útját. Ott hívoga­tott egy kis nyárfás, abban tele­pedett le. Vízi zsályát tépett, az illatát ízlelgette és nézte a lus­tán úszó vizet. Még soha nem járt ebben a nyárfásban, mégis ismerősnek tűnt minden. A fák hamuszínű kérge, a térdepelő bodzák, a ri­kító zsályák. Emlékezteti vala­mire... Igen, arra a másik erdőre. Milyen régen történt, már alig fáj. Érettségi után volt egy ud­varlója, Gyula. Kettesben gyak­ran elsétáltak az álomzugba, a magyartelki kiserdőbe... Aztán a fiú elment katonának. Előbb még küldött néhány levelet, ké­sőbb válaszra se méltatta az ő kétségbeesett sorait. Osztálytár­sai közül többen férjhez mentek azon az őszön. Lassan tízéves lesz lányuk, kisfiúk. Neki nem születhetett meg... Minek is, hogy mindig az apjára emlékez­tesse és tűrje a gúnyolódáso­kat? A csatornában zöld gyékény úszott. Gyerekek fürödtek vala. hol, ők bocsátották útjára. Távolról vedrek csörömpölése hallatszott és ahogy arrafelé fordult, már látta a pislákoló lámpafényeket is. Szinte ve- zédyszóra világosodtak ki az ab­A megbeszélésen ezúttal az 1963—64-es oktatási és népművelé­si évad időszakában elkészítendő cikkeik tervezetét állították össze, és megvitattak több nevelési, ok­tatási és népművelési problémát, elsősorban azokat, amelyek meg­oldását legsürgősebbnek tartják. lakok egymás után. Elszívott egy cigarettát, majd kényelmesen megindult vissza a kocsiúton. Sütősék ajtaján megvillant a lény. — Jó estét! — biccentette meg futtában Bujdosó a fejét, azzal tova akart illanni. De néhány méterrel odébb hirtelen megállt* s majdnem ijedten kérdezte: — Piroska, maga mit keres itt ilyenkor? — Lekéstem az autóbuszt. Nem volt kedvem most haza­menni. — Látja, én még ilyenkor is futok — hadarta Bujdosó. — Van itt haj egész nap, a tűz égetné meg. — És most hová fut? — Odaadom a kocsisoknak az egyik bélyegzőt. Sertéstápért mennek holnap hajnalban és bé­lyegző nélkül nem adják ki az árut. Ha bezártam az irodát, utána meg kiszaladok az ara­tókhoz. — Én magával tarthatok? Bujdosó rövid gondolkodás után válaszolt. — Ha álmatlanságban szen­ved. Egyébként felhívom a fi­gyelmét, semmi romantikus sincs benne. Mindjárt feljön a hold, ott lesz vagy tizenöt em­ber, és néhány órai izzadással lenyisszantják az egészet. Nem volt valami udvarias meghívás, de Piroska nem vet­te rossz néven. Megszokta már a nyerseséget, a sokszor goromba­ság határát súroló modorát. De azért érezte, volt ebben valami számítás, hogy így mel­lészegődött, és egy kicsit szé­A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést ' biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572 Padányi Anna GERŐ JÁNOS: WftW ÍGAMCfoty

Next

/
Oldalképek
Tartalom