Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-20 / 272. szám
BÉKÉS MEGYEI. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. NOVEMBER 20., SZERDA Ara 50 fillér XVni. ÍVFOLYAM, 212. SZÁM Mípújságí I lengyel vegyipar áj létesítményei | a békéscsabai tsz-ek terve | A konzervgyáriak ünnepeltek | Ellesett apróságok | Sport Folytatódtak a magyar és a lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásai Kedden délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága® ak székhazában folytatódtak a magyar és a lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első . titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságénak tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Péter János' külügyminiszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első 'helyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes, Martin Ferenc, az MSZMP Közt ■ ponti Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete vett részt a tárgyaláson. Lengyel részről Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedrychowski, a- LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő Állami Tervhivatal elnöke, Marian Naszkowski külügy- Tttihiszterhelyettes, a LEMP Központi Bizottságának tagja, Kazi- mierz Olszewski, a külföldi gazdasági együttműködés bizottságának alelnöke, Tadeysz Kropczyns- ki külkereskedelmi miniszterhelyettes, Henryk Grochulski,' a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete vett részt a tárgyaláson. . t ‘ 1 Magyar részről szakértőként Volt jelen a tárgyaláson Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság államgazdásági <jpztályának. vezetője, Hollai Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Darvasi István, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes és Szita János, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. Szakértőként lengyel részről jelén volt a tárgyaláson Maria'Wi- ema külügyminisztériumi főigazgató, Tadeusz Findzinski nagykövet, a külügyminisztérium I-es területi főosztályának vezetője, Edward Bartol nagykövet, a külügyminisztérium protokollfőnöke. A tárgyalás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (MTI) Negyvenöt éve Kádár János viszontlátogatása a lengyel párt- és kormányküldöttségnél Kádár János,, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke kedden délelőtt viszontláto- gatást tett a Wladyslaw Gomui- ka és Józef Cyrankiewicz vezette lengyel párt- és kormányküldöttségnél. A látogatásnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és Péter János külügyminiszter. (MTI) 1918. november 20-án — Budapesten, előbb egy ^Városmajor utcai lakásban, majd á Visegrádi utca 15-ben, ebben a történelmi nevezetességű épületben — jöttek össze a főváros üzemeinek küldöttei, több vidéki delegátus, az ag- rárproietariátus és szegényparasztság képviselői — alig százan, hogy megalakítsák az új pártot, a Kommunisták Magyarországi Pártját, a szocialista Magyarországért indított harc zászlóvivőjét Népünk történetében szinte páratlan az a robbanásszerű változás, amelyet az évszázados tes- pedtségből ocsúdó Magyarországon az új párt megjelenése előidézett. Az agitátorok és szervezők — Kun Béla, Szamuely Tibor, Karikás Frigyes, Korvin Ottó, Sal- lai Imre, Mosolygó Antal és a többiek — néhány rövid hét alatt tömegpárttá emelték a KMP-t, amelynek szervezetei sóira-rendre alakultak meg Budapest, üzemeiben, a kaszárnyákban: Győrött, Salgótarjánban, Miskolcon, Pécsett, a Dunántúlon és a Duna— Tisza közén; a Viharsarok és Somogy falvaiban, soraikba tömörítették a nép legáldozatkészebb, legbátrabb fiait. S már négy hónappal később, amikor az ország proletariátusa — a magyar történelemben először, s a világtörténelemben Oroszország munkás- osztálya után másodikként — kezébe vette a hatalmat, kikiáltotta a Tanácsköztársaságot, olyan erőpróba elé került, amilyennel pártnak ebben az országban még sohasem kellett megbirkóznia. Négy és fél hónap hősi küzdelme, a háborúban elvérzett ország talp- raállítása, a termelőmunka megindítása, a szocialista viszonyok kialakítását szolgáló első, de rendkívül figyelemre méltó intézkedések után az országra rátört külső imperialista erők elleni élethalálharc, a honvédő háború >igénybe vette a forradalmi ország minden ■erejét. Az 1919-es május—júniusi hadjárat, a külső és a belső ellenforradalmi' erők ellen vívott harc eredményei bizonyítják: a párt és a nép eggyé vált a haza védelmében, az új világ, megteremtéséhez szükséges feltételek megteremtéséért folytatott erőfeszítésekben. A tragikus bukás megtizedelte a párt sorait, az ellenforradalom tobzódása vérözönt, mérhetetlen szenvedést zúdított az országra. Ilyen körülmények között kezdte meg a Kommunisták Magyarországi Partja az illegalitás golgotái, hősi küzdelmekkel teli negyedszázados időszakát. Pártunk lett az újjáépítés vezető ereje. Céltudatos politikájának volt elsősorban köszönhető, hogy az ország viszonylag békés körülmények között tért rá a szocializmus építésének útjára. És ha most számot vetünk a négy és fél évtizedes küzdelmes, dicsőséges út tanulságaival, örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg: pártunk megalakulásának Megérkezik a lengyel párt- és kormányküldöttség a Ferihegyi repülőtérre. A képen balról jobbra: Kádár János, a tolmács, Wladyslaw Gomulka, Józef Cyrankiewicz és Kállai Gyula elvtársak. (Bozsán Endre felvétele) első percétől kezdve — a személyi kultusz néhány áldatlan évétől eltekintve — a nagy Lenin által kijelölt utat követte, mindenkor következetesen és megalkuvás nélkül kitartott — és ezt teszi ma is — a Szovjetunió Kommunista Pártja és a marxizmus—le- ninizmus mellett. Őrizte és erősítette a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a kommunista és munkáspártok egvségét, össze- forrottságát. S ha ma, a negyven- ötödik évfordulón összegezzük munkánk eredményeit, azt is látnunk kell: valamennyi eredményünket annak köszönhetjük, hogy pártunkban mind következetesebben érvényesül a lenini vezetési stílus, megvalósult a kommunisták és pártonkívüliek kölcsönös bizalomra épülő együttműködése. Ezt az utat kell járnunk továbbra is, következetesen szembefordulva azokkal a hibákkal és nehézségekkel, amelyek eredményeink gyarapításának útjában állnak. így válik majd valóra népünk életében mind az a nagyszerű cél — a szocializmus, a kommunizmus világa — amelyet pártunk négy és fél évtizeddel ezelőtt tűzött maga elé, s amelyért népünk legjobbjai hoztak mérhetetlen áldozatot.
