Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-02 / 258. szám
1963. november 2. 3 Szombat Az Erdőkémia bicerei telepén | hetek óta folyik a 102 hold fűzfavessző betakarítása és hámtolása. Szaporátlan, lassú a muinka, s bár* a korábbi 16 dolgozó száma 70-re növekszik, mégis eltart február végéig. Képünkön Sajti Mária és Leel-össy Julianna adják át mérlegelés után az egynapi vágás eredményét, két-két mázsa vesszőt. Vannak, akik már hosszú évek óta dolgoznak az Erdőkémia bicerei telepén, mint Juhász Jánosné, Kiss Gábor, Gőg János, Szatmári Gábor és Balogh Tibor, akik naponta négy-négy mázsa vesszőt is levágnak. A telep központjában főzik és hántolják a fűzfavesszőt. Balázs Zsófia, Krajcsé Hona és Berecz Julianna naponta 30—40 kiló V vesszőt hant le. nem lesz több bajunk egymással — mondta búcsúzóul és barátságosan kezet fogott mindkettő j ükkel. Amikor megérkezett, igen komor volt az arca. Most viszont vidám képpel lódult kifelé az irodából. Magában már kiszámí. tóttá, hogy két napszámos meg a család segítségével három nap alatt végez majd minden kapálással. Ezzel szerez nyolcvan munkaegységet, azonfelül vagy húsz mázsa csöves kukoricát meg ugyanannyi krumplit. Otthon már izgatottan várták. Alig lépett be az ajtón, felesége aggodalommal kérdezte: — Mi volt, elvették? — Semmi... megegyeztünk — mondta diadalmasan. Holnap mind a hárman megyünk dolgozni! — Ez bolondság! — csapta ősz. sze az asszony a kezét. — Akkor minek vágtál bele a kertészetbe? Mit akarsz tulajdonképpen? — Apám csak tréfál. Elkomorodva nézett a fiára. — Nem tréfálok, áhhoz nincs kedvem. Legalább százötven munkaegységet kell teljesíteni, akkor békén hagynak. Pár napig, míg nincs nagy munka itthon, a kertészetben, addig mind. nyáján megyünk. Utána te is meg anyád is nékik dolgoztok, míg el nem érjük a százötvenet. Én meg végzem idehaza, amit kell. — Hogy képzeli ezt maga, apám? Együtt dolgozzak velük, mint valami téeszcsé-tag? — kérdezte fojtott hangon a fia. — Éppen úgy. Azt hiszed, leesik az aranygyűrű az ujjadról? Nem fiam, nem lesz semmi bajod. Ha meg elértétek a kiírt munkaegységet, visszajössz hozzám a kertészetbe. — Énrám maga ne számítson! — csattant fel Jóska. — Itthon szívesen segítek egész nap, de a téeszbe nem megy ele. — Tán a menyasszonyod miatt szégyellnél dolgozni? — Amiatt is meg magam miatt is. Nem azért érettségiztem, hogy egy sorban kapáljak minden bugrissal. Apja dühösen rácsapott az asztalra. Hangja betöltötte az egész szobát: — Ez pedig így lesz! Míg az én kenyeremet eszed, addig itt én parancsolok! Ellenségesen, mozdulatlanul nézték egymást, majd felesége síró hangon kérlelni kezdte: — Csak nem üldözöd él itthonról? Gondold meg... — Üldözni? Megmondtam, hogy megkap mindent, de belé- evett az úrhatnámság, nem akar dolgozni. — Igenis akarok! — vágott vissza a fiú. — Nekem ne hányja a szememre, hogy a maga kenyerét eszem. Elegem volt az örökös egzec íroz tatás boL Az apja ráordított: Á dévavanyai Lenin Tsz szekere is kizökkent a kátyúból Elmondta: Hunya Dénes, főkönyvelő Az utóbbi időkben mór többen felfigyeltek arra, hogy szövetkezetünkben, a dévaványai Leninben megváltozott az emberek hangulata, megjavult a munkakedvük. Év eleje óta fáradozik ezen a vezetőség, lépten-nyomon igyekezett hitet, bizakodást önteni a szövetkezeti gazdákba azzal, hogyha szorgalmasan és jól dolgoznak, ezt az évet sokkal jobban zárjuk, mint a korábbiakat. Én is bíztam abban, hogy ezt az esztendőt már nem zárjuk mérleghiánnyal, azonban nem hittem, hogy jóval többet érjünk el annál, mint amennyit terveztünk. Az esztendőt úgy kezdtük, hogy újjáválasztottuk a vezetőséget, összevontuk és szervezetebbé tettük az üzemegységeket. Külön-külön papírra fektettük az összes függetlenített vezetők és az állattenyésztésben dolgozók ügyrendjét. Ebben részletesen meghatároztuk a feladatot, s azt, hogy ki, miért felelős. Rátértünk a munka utalványozására is, azért, hogy szervezettebb, pontosabb legyen a munkaidő betartása, s azért is, hogy megnöveljük a munkaegység becsületét. Ezeket az intézkedéseket eléggé duzzogva vették figyelembe szöCsendesen szemerkélt az eső szombaton este, az endrődi Üj Barázda Tsz kultúrterme mégis zajos vök. Bensőséges ünnepség keretében ezen a napon látta vendégül a vezetőség és a pártszervezet az idős, túlnyomó részben már nyugdíjas tagokat, akik csaknem miamennyien alapítói voltak a szövetkezetnek. A vezetőség nevében Csikós József, a tsz elnöke köszöntötte a vendégeket. Az ünnepség során az úttörők — Fogd be a szád! Taknyos! Józsi konokul folytatta: — Majd kerítek én munkát. Azért is megmutatom: nem szorulok a maga segítségére. Veres Mihály fenyegetően fel. emelte a kezét. Hangja reszketett: — Vigyázz, mert, ha innen ki. teszed a lábad, én többet nem törődöm veled. Mehetsz máris, de nekem ne gyere vissza! — Nem is jövök... magához meg különösen nem — kiáltotta a fiú és ki akart rohanni a szobából. Az apja elkapta a kabátját. Visszarántotta. — Jézusom! Mihály, ne bántsd! De a hatalmas pofon már elcsattant. Egy pillanatra Józsinak is megmozdult a keze, de aztán tehetetlenül lehanyatlott. Meg- szégyeniilten állt. Arcán az ütés nyoma előbb elfehéredett, majd hirtelen lángvörös lett. „El innen, tüstént el kell menni, de örökre” — gondolta haragosan, sírással küszködve és szó nélkül kifordult a konyhából... Először azonban csak menyasszonyához szaladt el. Kihívta az osztályból, pár perc alatt mindent elmondott neki. És egy óra múlva már életveszélyes sebességgel Nyíregyháza felé robogott Pannóniáján. Még az anyjától se búcsúzott el. vetkezetünk tagjai. Ráadául a tél folyamán kifagyott 474 hold intenzív búzánk és 460 hold őszi árpánk. Nagy utánjárással sikerült vetőmagot szerezni, s a búza és az árpa helyét tavaszi árpával, zabbal és kukoricával bevetni. Azonban mikor minden szépen kikéit, jég söpört végig határunkon. Ügy látszott, hogy megint mérleghiányos lesz a szövetkezetünk. Azonban több oldalról is segítséget kaptunk. Az állatforgalmi vállalat hozzájárult, hogy 182 hízott sertést ne júniusban és júliusban, hanem októberben adjunk át s a tervezett 100 kiló súly helyett 150—160 kiló súlyban. Ezzel nagyon jól jártunk, mert kilónként 1,50 forinttal többet kapunk a sertésekért. Természetesen mi is igyekszünk többet adni: év végéig a tervezett 603 sertés helyett 895-öt értékesítünk. Az állattenyésztésben eredményességi munkaegység-elszámolást vezettünk be és ez mutatja kedvező hatását a sertések súlygyarapodásában, de abban is, hogy baromfiból 134 ezer, tejből 200 ezer, pecsenyebárányból 80 ezer, a jó minőségű szavalattal kedveskedtek az időseknek, majd Gyuricza Vince, Kajla Elek, Kajla Mátyás, a 80 éves Turcsányi István és a többiek meghatódva vették át a szövetkezet által ajándékozott 200— 200 forintot. Ezután vacsorán látta vendégül a szövetkezet az ünnepség résztvevőit. Az elmúlt évben igen népszerűek voltak Békéscsabán a városi tanács mezőgazdasági osztálya által szervezett termelőszövetkezeti akadémia előadásai. Az idén ismét megszervezik a tsz-akadé- miát, melynek első előadását november 13-án tartják, a békéscsá- bai Balassi Bálint Művelődési Otthonban. Az akadémia hét előadásból áll és 1964. március 4-ig tart. Előadásokat a legkiválóbb mezőgazdasági szakemberek, többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, az Agrártudományi Egyetem és más gyapjúért pedig 26 ezer forint többletbevételhez j.utottunk. Terven felüli bevételünket 180 ezer forinttal növelte az értékesített hat vagon ipari árpa és az is, hogy a tervezett kiadásból 30 százalékot megtakarítottunk. A fagy és a jégverésből származó károk ellenére ez a^ esztendő sorsfordulóvá vált szövetkezetünk fejlődésében. Ez év elején még üres volt istállóink és ólaink egy része, mert csak 230 szarvasmarhával, 680 sertéssel és 1100 juhhal rendelkeztünk. Most már férőhely-gondjaink támadtak, mert a szarvasmarha-állomány 335-re, a sertésállomány 1600-ra, a juhállomány pedig 1950-re szaporodott. Az állomány növekedése, a gépek és különböző eszközök vásárlása megerősítette tagjainkban azt a hitet, hogy közös akarattal ebből a szövetkezetből is lehet néhány éven belül jövedelmező gazdaságot kialakítani. Ez évre 12,91 forint értéket terveztünk munkaegységenként. Azonban a többletjövedelem lehetővé teszi, hogy 16—17 forint értéket osszunk. Árpából is, kukoricából is többet osztottunk a tervezettnél, s a kezdeti 2,50 forint munkaegység-előleget is fel tudtuk emelni 4,30 forintra, amellett, hogy kifizettük szövetkezeti gazdáinknak a tavalyról elmaradt 114 ezer forint földjáradékot is. Szövetkezeti gazdáink szorgalmát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a dévaványai szövetkezetek közül elsőnek fejeztük be a búza vetését, s elsőnek fejezzük be a betakarítást is. A jövő hétre már csak 35 hold takarmányrépa felszedése marad, de azzal is végeznek napok alatt. intézetek tanárai, tudósai és kutatói tartják. Az előadók mindenkor szemléltető eszközöket is bemutatnak. Az akadémia során többek között a termelőszövetkezeti üzemszervezésről, a szarvasmarha-tenyésztés legújabb módszereiről, a sertéstenyésztésről, a gépi munkák megszervezéséről, a növényvédelemről és az öntözéses gazdálkodásról hangzanak el előadások. A városi tanács mezőgazdasági osztálya úgy tervezi, hogy az idei akadémiára is mintegy 200—250 termelőszövetkezeti tagot hív meg. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katonakönyv, és az előző munkahelyről egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. • Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. 414 Öregek napja az endrődi Uj Barázda Tsz-ben Tsz-akadémia kezdődik Békéscsabán (Folytatjuk)
