Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-04 / 233. szám
BÉKÉS Mim. Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. OKTÓBER 4., PÉNTEK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Megkezdődött a SZOT ülése | Jelentés a földekről | Még szervezettebb és tervszerűbb irányítást | a rádió masora | Sport Az akaraton múlik Mind több szövetkezet csatlakozik a tiszaföldváriak versenyfelhívásához Megyénk termelőszövetkezeteinek vezetői közül számosán közölték lapunk szerkesztőségével szóban és táviratban, hogy csatlakoznak a tiszaföldvári Lenin Tsz versenyfelhívásához, s az általuk megszabott határidőnél jóval előbb fejezik be az őszi vetést. Tusják Mihály, az örménykúti községi tanács vb-elnökhelyet- tese levélben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az október 2-án megtartott termelőszövetkezeti elnöki értekezleten elhatározták, hogy a község mindhárom termelőszövetkezete: a Béke, a Petőfi és az Egyetértés is befejezi október 18-ig a búzavetést úgy, hogy a kormány kérése szerint a tervezettnél 5 százalékkal nagyobb területet .vetnek be. A szeghalmi Béke és a szeghalmi Rákóczi Tsz táviratban közölte szerkesztőségünkkel a tiszaföldváriak versenyéhez való csatlakozásukat. Vállalták, hogy a búzavetést a felemelt 5 százalékkal együtt október 17-re, illetve 18-ra befejezik. Megbeszélték a nyári népművelési munka tapasztalatait a megye művelődési otthonainak igazgatói A közvélemény élénk érdeklődése figyeli azt a küzdelmet, amit a szövetkezeti és állami gazdaságok vívnak ezekben a napokban, egy egész sor nehéz munkát adó növény betakarításáért, az idejében való őszi vetés, s ezzel együtt a jövő évi kenyérnekvaló biztosításáért. Sportnyelven szólva: üzemi dolgozók és értelmiségiek ezrei drukkolnak azért, hogy az országos és megyeszerte kibontakozott versenyben lehetőleg egyszerre érjenek célba megyénk állami és szövetkezeti gazdaságai, ennek nyomán jövőre bőségesebb legyen a búzatermés, s ne kelljen — mint eddig már annyiszor — drága valutáért megvásárolni a kenyérnekvalót A jó termés alapfeltétele a korai, jól előkészített talajba történő vetés. Megyénk számos termelőszövetkezete csatlakozott már eddig is a tiszaföldvári Lenin Tsz által kezdeményezett országos versenyhez. Vállalták, hogy október 18—20-ig befejezik az őszi kalászosok vetését. Tudjuk, nagyon nehéz feladatra vállalkoztak, hiszen a vetést rengeteg kukorica, napraforgó, cukorrépa, rizs és más növény betakarítása előzi meg. Egyes szövetkezetek vezetői a versenyhez való csatlakozás — az elvégzésre váró sok feladat alapos felmérése után gondolkodóba estek, s helyteleníteni kezdik a versenyt. Azt mondják: az nem egyéb, mint értelmetlen hajsza. Ezt azzal indokolják, hogy még túl sok a betakarítanivaló, s nem tudnak szabad területet biztosítani a szántótraktoroknak és a vetőgépeknek. Azt mondják: be tud. ják ők fejezni október 18—20-ra a vetést, de csak akkor, ha az ez évben kalászost termő területekbe újra kalászost vetnek. Megyénk legjobb szakemberei az idei cséplés befejezése után meghányták-vetették, hogy a jelentős mennyiségű intenzív fajták termelése ellenére miért nem növekedett termelőszövetkezeteink búzatermés-átlaga. A megokolá- sok között szerepelt az, hogy szövetkezeteink egy része kénytelen volt kalászosok után vetni a kalászosokat, nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű műtrágya stb. De a legfőbb indok az volt, — s az alacsony termésátlagot legfőképpen ez magyarázza —, hogy szövetkezeteink zöme nem megfelelően előkészített talajba, s leginkább későn vetette az intenzív fajtákat. A csabacsű- dl Lenin Tsz és még számos szövetkezet főagronómusa ismeri el, hogy azért küzdünk alacsony terméshozamokkal, kenyérgabona- hiánnyal, mert évek hosszú során át még nem sikerült idejében, legkésőbb október végéig elvetni a gabonát, s aztán a téliesre fordult időjárás miatt a legjobb akarat ellenére sem tudták elvetni azt, amit terveztek. Megyénk termelőszövetkezetei még sohasem rendelkeztek annyi erő- és munkagéppel, mint az idén. A megnövekedett gépek száma biztosítékát adják az idejében történő betakarításnak és vetésnek. Csupán az szükséges, hogy a lehető legjobban szervezzék meg a munkát, a szántó-vető erőgépek két műszakban való foglalkoztatását. Senki sem akarja hajszolni emberfeletti teljesítményre a szövetkezeti gazdákat, s főleg arra nem, hogy úgy-ahogy, üsd-vágd módjára vessenek el, mint ahogy ezt az örménykúti Béke Tsz agronómusa magyarázta azután, hogy a többi örmény- kűti szövetkezetekkel együtt, a Béke Tsz vezetői is vállalták: október 18-ig befejezik a vetést. Ma nemcsak hogy hajszáról nem lehet "beszélni, mint amilyen egy— másfél évtizeddel ezelőtt volt, amikor a kukoricatörés idején három óra hosszát sem aludtak az emberek. Inkább arról beszélhetünk, hogy helyenként igyekezet sincs, mert reggel 6—7 óra helyett leginkább nyolc óra felé kezdik a kukoricatörést, a répa és a napraforgó szedését. Nem kell túl őszintének lenni ahhoz sem, hogy beismerjük: egy kicsit eluralkodott az a vélemény, hogy „elég sok a gépünk, dolgozzanak azok az emberek helyett”. Az tény, hogy szövetkezeteinkben még nem állt rendelkezésre annyi gép, amennyi az idén. De tény az is, hogy jó néhány növény betakarítását még csak felerészben, a kukorica betakarítását pedig még csak tizedrészben tudtuk gépesíteni. Ezért nincs más hátra, mint az emberek szorgalmasabb munkára való ösztönzése, a munkanapok jobb kihasználása, a rendelkezésre álló gépek éjjelnappali műszakban való üzemeltetése, azért, hogy a kapások a legrövidebb időn belül lekerüljenek, s aztán mielőbb fel lehessen szántani és be lehessen vetni a földeket. Tény és való, hogy szövetkezeteink egy részében a legprecízebb munkaszervezés sem teszi lehetővé a gyors ütemű betakarítást, mert a rendelkezésre álló erők zöme fáradt, idős ember. Az ilyen szövetkezetekben nincs más, mint az a legjobb megoldás, hogy ne féljünk pár száz hold kalászos után is búzát vetni, főleg akkor nem, ha annyi műtrágyával rendelkeznek, hogy a búzatermő földekre holdanként 150—200 kilót tudnak adagolni. De ha történetesen műtrágya sem áll rendelkezésre, akkor is érdemesebb a nyáron megszántott földekbe kalászost vetni október 20-ig, mint később, amikor az eddigi gyakorlat szerint már kevés remény van a búza kikeléséhez is, nemhogy ahhoz, hogy fagyállóra megerősödjenek. Kukk Imre Németh Károly elvtárs látogatása Békés megyében Tegnap, csütörtökön ellátogatott megyénkbe Németh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, mely alkalommal tárgyalásokat folytatott Klaukó Mátyás elvtárssal, a megyei pártbizattság első titkárával az őszi betakarítási, vetési munkákról. Utána ellátogatott Klaukó Mátyás és Papp István elvtárs, a megyei tanácselnök kíséretében a mezőkovácsházi járásba és Mezőhegyesre, ahol a párt- és állami vezetőkkel feintén az őszi mező- gazdasági munkákról folytatott beszélgetést. Tegnap délelőtt 9 órakor a megyei népművelési tanácsadó helyiségében egynapos megbeszélést rendeztek, melyen a megyei főhivatású művelődési otthon igazgatók, valamint a járási tanácsok népművelési felügyelőd vettek részt. A megbeszélést Püs- ki Gábor, a megyei tahács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője nyitotta meg. Megnyitó szavaiban ismertette az értekezlet célját, miszerint az egybegyűltek megvitatják a művelődési otthonok nyári munkájának tapasztalatait. A felszólalók közül többen érdekes és hasznos tapasztalatokról számoltak be. Általában az a megállapítás alakult ki, hogy művelődési otthonainkban az idei nyáron sokkal több kulturális esemény zajlott le, mint eddig bármikor. Nyisztor György, az ele- ki művelődési otthon igazgatója például több jól sikerült termelőszövetkezeti cserelátogatásról számolt be, mint a nyári ismeret- terjesztés egyik jó formájáról. Eleken a mezőgazdasági szakkör is megtalálta tevékenységének módját nyáron is és legtöbbször a termelőszövetkezet kísérleti telepén rendezték meg foglalkozásaikat. Az eleki művelődési otthon igazgatója ezt a lehetőséget melegen ajánlotta más községek számára is. Vass Ignác, a gádorosi művelődési otthon igazgatója a vasárnap délelőtti gyermekfoglal, kozások megszervezésére adott jó tanácsokat, Kovács László mező- herényi kultúrigazgató pedig a TIT-előadások lebonyolításával kapcsolatban. Sarkadon különösen a nyári szabadtéri tv-esteknek volt sikerük, Füzesgyarmaton viszont egyre többet panaszkodnak a népművelés munkásai a községben elharapódzó magyamóta-estek dömpingje ellen. Ügy látszik — mondották — a földszöv-étterem nem ismer ebben határokat. Szabó Andor nagyszénási kultúrigazgató a szalonnasütéssel egybekötött nyári táncestek sikereit említette, de bejelentette panaszát a Jókai színházzal kapcsolatosan is. azért, mert egyik nyári vasárnapon telt ház megszervezése ellenére nem tartottak előadást Nagyszénáson. Feldmann József, az orosházi művelődési ház igazgatója a művészeti csoportok baráti köreinek kialakításáról mondotta el tapasztalatait, többek között megemlítve, hogy a művelődési ház dalárdájának 300 főnyi baráti köre van, s ez a kör hamarosan művészeti foglalkozást, ösz_ szejövetelt rendez Nagy Imre, a békési művelődési ház igazgatója a halász, a nyúltenyésztő, a galambász és a gazdasszony szakkörök nyári tevékenységét emelte ki. felszólalásában, hangsúlyozva, hogy ezek a szakkörök bizonyára máshol is biztosíthatnák a művelődési otthonok nyári munkájának egy részét. Számos felszólalás után délután a művelődési otthon igazgatók által beterjesztett nyári jelentések egy-egy érdekesebb pontját vitatták meg az értekezlet résztvevői. A tervek szerint a megyei népművelési csoport a jövőben rendszeresen megrendezi a főhivatású művelődési otthon igazgatók megbeszélését, melyeken a népművelési munka egy-egy részkérdését vitatják meg. A test és értelem szép összhangjáért Az örökké mosolygó Piri néninek boldogan fogadnak szót a csabai balettiskola legkisebbjei, az első évfolyamos Ungár Kati, Bánszky Lilla és Dömök Kati. (Képes riport az 5. oldalon.)
