Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-10 / 238. szám

I 1963. október 10, ____________ g ' Csütörtök A LESELKEDŐ HALÁL LEGYŐZŐI fílwKi^Pé *tkM99 rnrywwwvwAA^^ji9A,WX>UOOOOC>flOOO<VVifl Négy szerzetes KiÉnő alapötletre épül Bruno Corbucci és Giovanni Grimbaldi olasz forgatókönyvírók új filmje. Négy, apró szélhámosságokból tengődő, börtönviselt jó barát egy újsághírből vett ötlet alapján elhatározza, hogy Magyarországról szökött szerzeteseknek adja ki magát, remélve, hogy a jámbor hívők jótékonyságából busás haszonra tesznek szert. A négy csuhába öltözött gazfickó szá­mos mulatságos kalandba keveredik, ezeket fogja egy csokorba a film. (Bemutatja az orosházi Béke mozi, október 11-től 16-ig.) / Nyolc alkalommal látogat a színházi idényben Füzesgyarmatra a Jókai Színház Többek között jól működik az Nincs olyan nap, hogy a tűzsze­részeknél ne csörrenne meg a te­lefon és egy-egy izgatott hang ne közölné: lövedéket, robbanóanya­got találtunk... segítsenek. A közelmúltban Kislángon az állami gazdaság területén, Gár­donyban a temető mellett, Polgór- don az ipartelepen, Bicskén és Csőszön az általános iskola udva­rán, Budapesten a Gellért-hegyen épülő Jubileumi parkban, Száz­halombatta térségében a Dunában találtak a második világháború­ból visszamaradt robbanóanyagot. Csálkvár közelében egy 17 éves, életerős fiatal fiú talált második világháborúból visszamaradt lő­szert; szót akarta szedni és a lö­vedék kezében felrobbant... So­rolni lehetne a tragédiák egész láncolatát, mert 1945 óta hazánk területén a második világháború­ból visszamaradt lövedékek, bom­bák, aknák igen sok életet oltottak ki, igen sók egyént sebesítették, csonkítottak meg. Mi okozza a tragédiákat Gyakorta előfordul, hogy akna­vető gránát, kézigránát vagy ki­sebb bomba kerül elő a föld gyom­rából, vagy máshonnan. Ilyenkor összecsődülnek a kíváncsiskodók és legtöbbször akad valaki, aki hetykén megjegyzi: „Voltam ka­tona: ismerem, ez már döglött.” S hozzányúl vagy hozzányúlnak. A hozzá nem értés okozza aztán az emberi tragédiákat, mert más az a lövedék, melyet nem lőttek ki, s egészen más, amelyet kilőttek, de még nem robbant fel. Amit jó tudni Országszerte megszervezték a tűzszerész-szolgálatot. A szakkép­zett tűzszerész feladata az, hogy a második világháborúból visszama­radt lövedékeket, robbanóanyago­kat megsemmisítse, ártalmatlan, ná tegye. Ha az ország bármelyik pontján akár a föld mélyéből, akár máshon­nan „visszamaradt” lövedék vagy robbanóanyag kerül elő, azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Ahol nincs rendőrség, ott a községi ta­nácsot. A tűzszerészeket aztán a rendőrség és a tanács értesíti és azok sürgősen a helyszínre érkez­nek, hogy a veszélyt elhárítsák. A tűzszerészeik kérése: ha vala­hol lövedéket találtak, s amíg ők a helyszínre nem étkeznék, a rend­őrség, illetve a tanács gondoskod­jék arról, hogy illetéktelenek ne nyúljanak hozzá. A megszeliditők Bátorságot, vasakaratot, figyel­met, fegyelmet, pontosságot és szakmai ismeretet követel meg a tűzszerész munkája. Megfontolt szavú, kiszámított mozdulatú a budapesti járőr parancsnoka. — A robbanóanyag nem játék­szer — mondotta. — Aki nem szakember, semmi körülmények között ne nyúljon hozzá — még akkor sem, ha az rozsdás. Gyakor­latunk szerint a rozsdás lövedék­hez nyúlnák leginkább, abból az elgondolásból indulva ki: rozsdás, már nem robbanhat. Nagy téve­dés, de mire erre rájönnek, már késő, kezükben felrobbant a lő­szer... A rozsdás robbanóanyag legalább olyan veszélyes, mint a rozsdamentes, tehát ezekhez se nyúljon avatatlan kéz. — Mi a legtöbb tragédia okozó­ja? — tettük fél a kérdést — Az aknavető gránát. Ennek műanyag gyújtója van, könnyen törő csappatyúja van vele szemben és egy kis karcolás élég, hogy rob­banjon. De ezenkívül igen veszé­lyesek a „kis” 1/2—2 kilogrammos bombák is, azt sem szabad pisz­kálni, szétszedni. — Mit tesznek a robbanóanya­gokkal? — Több lehetőség van a „meg­szelídítésre”, vagy a helyszínen felrobbantjuk, vagy ott hatástala­nítjuk és elszállítjuk. Mindig at­tól függ: milyen „családhoz” tar­tozik a robbanóanyag és milyen állapotban van. Más módszert al­kalmazunk a kilőtt lövedékkel és mást a még „érintetlennél”. 18 mázsás bomba Már „szelíd”, már senkinek sem okozhatja vesztét az a 18 mázsás angol bomba sem, melyet büszkén őriznek a tűzszerészek. „Megszelí­dítették”. De tíz mázsás és ki­sebb lövedékek, robbanóanyagok egész garmadáját halmozták fel, mely jó munkájuk dicsérője, ök szedték össze az ország különböző Vészeiből és ők tették azokat ár­talmatlanná. Hazánk területén — érthetően — még igen sok robbanóanyag ta­lálható a második világháború tar­tozékaként. Aránylag a legtöbb a Dunántúlon fedezhető fel. Buda­pesten főleg a Vár környéke volt tele robbanóanyagokkal. A szak­értők már igen sok pusztító löve­déket hatástalanífbttak és felada­tuk, hivatásuk, hogy a napjaink­ban előbukkanókat is megsemmi­sítsék. S ennek a feladatnak bát­ran, megfontoltan tesznek eleget, ezért járják hétről hétre az or­szág különböző városait, községeit a „szelídítők”, a tűzszerészek. Fahídy József műsora Október 10-én este fél SHkor, Szék­kutason : leanyvasar OKTOBER 10. Békési Bástya: Valahol Európában. Békéscsabai Brigád: A vérdíj. Békés­csabai Szabadság: A vérdíj. Békéscsa­bai Terv: Egy szélhámos vallomásai. Gyomai Szabadság: Előzés. Gyulai Pe­tőfi: Hogy állunk, fiatalember? Me­zőkovácsházi Vörös Október: Társta- laiiu!. Orosházi Partizán: A hetedik esküdt. Sarkadi Petőfi: Az aranyem­ber. Szarvasi Táncsics: Udvari bo­lond. Szeghalmi Ady: A púpos. A tv műsora október 10-én, csütörtökön. 17.35 Hírek. 17.45 Beszélgessünk oroszul. Nyelvtanfolyam haladók­nak. 18.05 Zenekedvelő gyere­kek klubja. 18.50 Falusi dolgokról. Illés Sándor jegyzete. 18.55 A jövő hét műsora. 19.05 Telesport. 19.30 TV-híradó. 19.45 Szép álmokat, gyerekek! 19.55 Máj vendégünk dr. Csanádi György, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyet­tese, a MÁV vezérigazgatója. 20.10 Pégazus Pannóniában. 20.30 Egy csónak visszafordul. Tv-film. 16 éven felülieknek. 21.20 Felhívás táncra. Az éjszaka démonja. Fran­cia balettfilm. 21.45 Hírek. TV- híradó (ism.) (MTI) Valamikor Füzesgyarmaton a kulturális élet elég lassú sodrású volt. Pezsgést bele a két termelő- szövetkezetnek az a felismerése vitt, hogy a községi művelődési otthon az ő tagságuké is, tehát mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatni kell. Művelt, tapasztalt vezető is került ráadásul az ott­hon élére, a fiatal Szentesi Károly személyében. Így történt, hogy ma már Füzesgyarmaton a község minden lakója, nemre, korosztály­ra való tekintet nélkül benne él a kulturálódás áramában. A művelődési otthon őszi-téli programja mindezt igazolja is. Októbertől 1964 március végéig változatos ismeretterjesztő előadá­sok szerepelnek a programban. Minden vasárnap délelőtt gyer­mekfoglalkoztatás társasjátékkal, mesemondással, televízió-nézéssel. Élénk a művészeti csoportok és a szakkörök munkájúi. rr Őszintén Találkoztam Galago­nya Dezsővel és megkér­tem, tegye a kezét a sa­ját szívére és mondja el őszintén, kertelés nélkül, minden aggályoskodást félretéve, mi a vélemé­nye rólam. Galagonya értelmes, okos tekintete végigmért, elmosolyodott és így válaszolt: — Kedves Barátom, veled szemben nem ne­héz őszintének lenni. Ott nehéz, ahol az őszin­teség kiábrándító, fáj­dalmas és leleplező. De nálad ilyenről szó sincs. Rendkívül szimpatikus, kedves, megnyerő mo­dorú fickó vagy, akivel néhány percet eltölteni is tiszta felüdülés. Ne pi­rulj, valóban így van. Az emberek szeretnek sze­rénységedért, amelyet talán egy kicsit túlzásba is viszel, s ez lehet egye­düli hibád csak, hisz tu­dásod, műveltséged, Iá­énekkar, a zenekar, a bábjátszó csoport, a színjátszók, a fotószak­kör. Képzőművészeti szakkört is szerveznek és nem utolsósorban új, erős mezőgazdasági szakkör létesül. A társas szórakozások sem szo­rulnák háttérbe. A lakosság kelle­mes időtöltése érdekében a mű­velődési otthon tánczenekarának a közreműködésével, ötórai teák lesznek, november elején táncis­kola nyílik, társastánc-klub ala­kul. Országosan ismert énekművé­szek is ellátogatnak a gyarmati művelődési otthonba. Az év utolsó két hónapjában Vemer Mária és Horváth Edit, januárban Szabó Miklós, márciusban Gencsi Sári és áprilisban Puskás Miklós. A Békés megyei Jókai Színház tár­sulata az idényben nyolc alka­lommal keresi fel a községet. — hr — CSALÁDIHÁZ­ÉS NYARALÓTULAJDONOSOK FIGYELMÉBE! Ha még nincs biztosítása vagy csak a régi tűzbiztosítással rendelkezik, mielőbb kösse meg városi vagy falusi családi há­zára, nyaralójára a korszerű, sokféle kárra kiterjedő ÉPÜLET- ÉS HÄZTARTÄSI BIZTOSÍTÁST! A tűzbiztosítás csupán tűz- (villámcsapás, robbanás) és vihar­károkra nyújtott biztosítási védelmet. Az ÉPÜLET- ÉS HÄZTARTÄSI BIZTOSÍTÁS tűz-, villámcsapás, robbanás, földrengés, kő- és földomlási, valamint viharkárokra, a lakóházban esőzés vagy felhőszakadás okozta faiomlási ká­rokra, az épület tetőzetében (üvegtető kitételével) jégverés ál­tal okozott károkra, betöréses-lopás és rablás okozta károkra, víz- (gőz-) vezeték vagy a központi fűtési berendezés hibája (megrepedése) folytán kiömlő víz vagy gőz által okozott ká­rokra, lakóépület (telek)-tulajdonosi, családfenntartói és kutyatartói felelősségből származó kártérítési kötelezettségekre nyújt vé­delmet. A biztosítás alapján a lakó- és melléképületekben, a házi és használati tárgyakban, felszerelésben keletkezett károkat egya­ránt megtérítjük. A biztosítás érvényes a biztosított és a vele közös háztartás­ban élő családtagok balesete esetén is. Végül kiterjed a biztosítás a ház körül tartott sertések (kecs­kék) betegségből vagy balesetből származó elhullása (kény­szervágása) esetére. Ha nem tart állatot, a biztosítás az épület összes helyiségeinek beépített üvegezésére érvényes. A BIZTOSÍTÁS ÉVI DÍJA: Egy- vagy kétszobás .lakóépületre (nyaralóra) 120,— Ft Három- vagy annál több szobás lakóépületre (nyaralóra) vagy ha a lakóépületben iparüzemet folytatnak 150,— Ft Kérjen bővebb felvilágosítást fiókjainktól, körzetfelügyelöinktöl ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 544 és kertelés nélkül . tóköröd minden vitán fe­lül áll. S ha még ehhez hozzáveszem, műyen példás apa, férj. barát és elvtárs vagy, úgy gon­dolom, sikerült megraj­zolni rólad azt a képet, amely még mindig csak szerény masa a te va­lóságodnak, — rázta meg a kezem Galagonya és ráztam meg én az ő őszinte, tárgyilagos és mélyen elemző kezét. . . Két hét múlva áthe­lyeztek egy másik válla­lathoz, szerényebb be­osztásba, de magasabb fizetéssel, saját kérel­memre, mert tibetiül ta­nulok, s tanulmányaim­ban akadályozott igazga­tói beosztásom. Újabb egy ' hét múlva hallom, hogy Galagonya volt vál­lalatom egyik összejöve­telén tömören így fogal­mazta meg rólam alko­tott őszinte véleményét: — Ilyen ostoba mar­hát még nem láttam bőg­ni a jászol előtt. . . S rá­adásul milyen nagyképű, durva, faragatlan fickó... Nem csodálom, hogy ret­teg tőle mindenki, s el­sősorban retteg a csa­ládja ... — mondja Ga­lagonya és melegen, őszintén megrázta új igazgatója kezét. . . Tegnap találkoztam Borgulyával, osztályom egyik dolgozójával, aki megrázta kezem és őszintén, kertelés nélkül kezdte mondani: — ... rendkívül szim­patikus, megnyerő fickó vagy, akivel néhány per­cet eltölteni is tiszta fel­üdülés . . . Adtam neki egy akko­ra pofont, hogy a csilla­gos eget is trappista sajtnak nézte . . . Előleg­ben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom