Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-10 / 238. szám
3 Csütörtök 1963. október 10. Szovjet vendégek a gyulai Népköztársaság Tsz-ben Minden erőt a földekre! A 15 éve működő és jó eredményeiről híres gyulai Népköztársaság Tsz-ben kedves vendégeket fogadtak kedden: Nyiko-láj Zabel- kin, a Szovjetunió Hőse, a No- vosztyi Sajtóügynökség magyarországi irodájának vezetője és munkatársa Sztrelcsuk Valentyin látogatott el hozzájuk. Ott volt Pan- kotai István, az MSZBT Békés megyei titkára és Balogh Imre, az MSZMP gyulai járási, városi bizottságának képviselője is. A vendégeket Puskás János tsz-elnök, Gáleg János párttitikár és Végváry József főagronómus fogadta. Bemutatták a szövetkezet központját, az állattenyésztés egy részét és a kertészetet. A vendégek aprólékosan érdeklődtek, hogy a tsz alakulása óta mily éh eredményeket ért el. Mi a fő profil, miből jutnak legtöbb jövedelemhez, hogyan élnek, mennyit keresnek a tagok. Kíváncsiak volA Szeghalom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél már a múlt évben is több bolt kollektívája nevezett be a Szocialista brigád cím elnyeréséért. Az önkiszolgáló élelmiszer-, háztartási bolt kollektívája tavaly elnyerte a Szocialista brigád és a Kiváló bolt címet. Ezt a boltot a múlt év júniusában korszerűsítették. Jelenleg hatan szorgoskodnak az elárusító pultok, illetve a polcok körül. Az átalakítás óta növekedett a forgaOktóber 6-án virággal díszített asztaloknál 124 idős nyugdíjas termelőszövetkezeti tagot látott vendégül a békési Viharsarok Tsz. Az ünnepi beszédet Oláh Ferenc főagronómus mondotta, többek között meleg szeretettel beszélt azokról az idős tagokról, akik alapítói voltak a szövetkezetnek. Közülük sokan ma is példás szorgalommal dolgoznak. LÁf- nyák János 82 éves kora ellenére naponta kijár dolgozni. Az idős Gáspár bácsi és a 84 éves Erdei bácsi is dolgozik még. A termelőszövetkezet lOftp-200 A munkában is helytálltak A Felsőnyomási Állami Gazdaságban dolgoztak a békéscsabai Közgazdasági Technikum diákjai. A gazdaság igazgatója levélben köszönte meg lelkes és odaadó munkájukat és azt, hogy a kukorica betakarítását ezzel nagyban elősegítették. A diákok igen jó minőségű munkát végeztek a gazdaságban. Külön köszönetét mondott az igazgató az iskola tanárainak, akik maguk is részt vettek a munkában és szervezték a kukoricatörésben való részvételt. Országos Söripari Vállalat azon- nalra felvesz malátagyári munkára léríi belaníiott és segédmunkásokat állandó munkára vagy májusig szerződéssel. Munkásszállás van. Természetbeni juttatás napi 2 liter sör. Jelentkezni lehet. Bp. X., Mag lódi út 17. Munkaerőgazdálkodás. 2418 tak arra is, hogy mennyi nő, mennyi fiatal dolgozik rendszeresen a Népköztársaság Tsfe-ben. Beszélgettek a tagokkal, felvételeket készítettek a szövetkezet munkájáról, életéről. Nagyon tetszettek a kukoricaszárral befedett olcsó górék, amelyekben messzire sárgállik a sok érett kukoricacső. Örömmel hallották, hogy az őszi felmérés szerint a Népköztársaság Tsz tagjai a közösből ezer forinttal nagyobb jövedelemhez jutnak, mint 1962-ben. A szovjet vendégek ezután megnézték a város nevezetességeit. Voltak többek között a Várban, a Várfürdőben. Zabelkin elvtársék hétfőn a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba látogattak el. Gyulán és Mezőhegyesen egyaránt jól szervezett őszi munkát láttak a mezőn. A. R. lom. A múlt év második félévében 1 millió 880 ezer fori irtot forgalmaztak, ami 105,4 százalékos tervteljesítést jelentett. Jó eredménnyel dicsekedhetnek az önkiválasztó vas-műszaki bolt dolgozói is. Az utóbbi hónapokban ez a kollektíva benevezett a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Az önkiválasztó vas-műszaki bolt eladói a múlt év második felében 101,7 százalékos tervteljesítést értek el, B. I. forintot adott a rászorultaknak és egy-egy mázsa búzával is segítette őket. Az ünnepi beszéd után ebéden látták vendégül a tsz vezetői a résztvevőket. A Körösnagyharsányi Községi Tanácsnál találkozom az 54 éves Rácz Mihálynéval. Ügyesbajos dolgával fordult a vb-tit- kárhoz, Bor Imréhez. A falu vezetőit érdekli a 71 cigány sorsa. Az egészségügyi bizottság Ben- cze Lajos tanácstag elnökletével, Hajdú Gyuláné és Szabó Vik- tomé tanácstagok közreműködésével felülvizsgálták lakáskörülményeiket. Ezek bizony nem a legmegnyugtatóbbak. A 17 család 15 lakóházban lakik, zsúfoltan, több gyermekkel. * Hogyan állnak helyt a munkában a harsányi cigányok? Amellett, hogy a faluban ők végzik a házak tapasztását, tizenöt család rendszeresen dolgozik az Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az irodán Hódos Pálma készséggel mutatja a cigány tsz- tagok szeptemberig lezárt ez évi munkaegységeit. Százon alul csak háromnak van. A legtöbbet Bozsányi Gergely, a „vajda” gyűjtötte, a lóápolásban és a növénytermelésben 363 munkaegységet. Molnár Imre 325-öt, ifj. Bozsányi Mihály 219-et, id. Bozsányi Sándor 177-et, Bozsányi Jenő 141-et, Rácz Mihályné 135-öt teljesített eddig. Dolgoznak és nem kéregetnek, az itt megszűnt. * Az iskola első osztályában a parányi emberpalánták felállva A jelentésekből azt olvashatjuk, hogy az őszi munkákkal jobban állunk, mint tavaly, ugyanebben az időpontban. Ez örvendetes. A legutóbbi jelentések azonban már intő jeleket is tartalmaznak: a kitűzött határidőre ismét nem sikerült elvetni az őszi árpát, elhúzódott a silókukorica betakarítása és még néhány esedékes munka befejezése. Amint az eddig betakarított kapások terméseredményeiből látszik, ezekből a növényekből jobb termésünk lesz a tavalyinál. Nyilvánvalóan mindenki örül ennek, viszont a többlettermés betakarítása többletmunkát is igényel. Nem mindegy, hogy egy hold földről húsz mázsa csöves kukoricát kell elszállítani vagy negyvenet, kétszer annyi munkát igényel hatszáz kéve kukoricaszár lehordása is, mintha csak háromszáz kéve terem. Még jobban kiütköznek ezek a különbségek a cukorrépánál. E tekintetben a szállítási munka sok helyen nem kétszerese, hanem háromszorosa a tavalyinak. Mindezekhez vegyük hozzá, hogy a munka feltételei a tél közeledésével nem javulnak, hanem rosszabbodnak. Rövidülnek, hidegebbek a napok, hosszabb esőzések jöhetnek, s ilyenkor már jóval kisebb a napi teljesítmény. A sáros, csatakos, deres növényzetből feleannyit lehet naponta betakarítani, mint szép, tiszta időben. Az átázott, lágy földön a szállítóeszközökre is feleannyit lehet rakni, mint száraz időben. Minden erőt tehát a földekre, hogy ne essék kár az őszi betaka- rítású növényeinkben és kerüljön idejében a földbe a kenyérgabona vetőmagja. Megyejáró utaink során tapasztaljuk, hogy a munkalendület jóval nagyobb minden eddiginél. Termelőszövetkezeti gazdaságainkban szinte általános az anyagi érdekeltség valamilyen formája, alkalmazáüdvözlik a belépőt. Az első hét padban kis barna bőrű cigány- gyerekek mosolyognak. Rácz Béla, Rácz János, Bozsányi Gábor és Molnár Imre. A másik padsorból a göndör fürtös Gurkai Adélka néz nagy fekete szemeivel várakozóan. Vajon mit tudnak ezek a csöppségek? Béla az első felelő. Polányi Miklósné tanító néni előbb betűket mutogat. A kisfiú kerekre nyílt szájjal rögtön kész a válasszal: ó. Majd megpróbál összeolvasni: ma — mondja, mikor az egymás mellé tett betűkre pillant. A többiek is ügyesek, a tanító néni megelégedett. — Roppant szeretem ezeket a gyerekeket, tiszták, rendesek, nem hiányoznak — mondja. A téltől ugyan félnek egy kicsit, mert több gyerek van egy családban, s ezek ruházata bizony nem kielégítő. — Hány cigánygyerek jár iskolába? — Tizenhét. Tavaly még felszólítást kellett küldeni. Ez évben már rendszeresen járnak. Az ötven éven aluli analfabéta cigányokat is — összesen 25 főt — megtanítják a pedagógusok, egy tanfolyam keretén belül, az írás-olvasás tudományára. Hogyan fogadták ezt a cigányok? Az öregebbje kissé tiltakozott, a fiatalok nagyon érzik a tanulás szükségességét sa és ebben óriási szervező erő van. Ám az anyagi érdekeltség egymaga kevés. Mellette nagy szükség van a munkák jó megszervezésére, a különböző munkaszakaszok megfelelő összehangolására. Hogy ezek miképpen történjenek? Nincs rá általános érvényű recept. Az egyik gazdaságban a kézi erő kevés, a másikban a szállító- eszköz, a harmadikban a talajművelő gép, a negyedikben az üzemen belül minden rendben lenne, de külső okok fékezik a munka lendületét: elfogyott az üzemanyag, nem jutnak hozzá megfelelő gépalkatrészhez és így tovább... Elsősorban ezeket a szűk „keresztmetszeteket” érdemes megvizsgálni. Bármilyen vonatkozásúnk is legyenek ezek, az akadályra sok-sok megoldás kínálkozik, csaknem minden estben. Ha például kevés a kézi erő, növelni kell. Hogyan? Legalább húsz-harmincféle lehetőség közt válogathatunk. Említsünk belőle egynéhányat : először is azt, amivel a gyatra technikai felkészültségük mellett a kisparaszti gazdaságok igyekeztek segíteni magukon munkatorlódások esetén — ez az ősi módszer —, a munkaidő megnyújtása. Szocialista nagyüzemben, a sokkal jobb technikai felkészültség mellett még ez a megnyújtott munkaidő is sokkal könnyebben elviselhető, mint amikor hajnali három-négy órakor már indulni kellett a határba és gyalogosan, nem pedig autón, motorkerékpáron vagy egyszerű kerékpáron, mert még az utóbbi is keveseknek volt és nemritkán este tíz-tizenegy órakor lett vége a „nyújtott műszaknak”. Erre ma már nincs szükség, de a másik végletet, a túlzott kényelmeskedést sem tarthatjuk helyénvalónak. Munkatorlódások esetén bizony egy kicsit jobban „rá kell vernünk” s majd kipihenjük ennek fáradalmait a télen. A falu szélén a kövesúttól távolabb fehérre meszelt házacskák. Itt a település. Ráczné a kapuban áll és beinvitál. Nemrég érkezett a kukoricatörésből. Felkattintja a villanyt, mert az ablak elég gyengén szűri át az amúgy is alkonyi világosságot. A petróleumlámpát elsőként száműzték, amikor a falu villanyt kapott. A szoba bútorzata szegényes. Az ágynemű fehér huzatú. Rengeteg befőtt a szekrény tetején, a polcon. Rádió is van. Hét gyereke közül kettő Pesten gépkocsivezető, öt meg itt dolgozik a tsz-ben. — Nekik már jobb. Nem kell annyit gürcölni, nélkülözni, mint nekünk kellett — mondja és megsimítja a körülöttünk lábatlankodó unoka fejét. A dél- előttről ismert lurkók a köves- útón hagyott motoromon babrálnak. — Ez itt a duda — mutatja az egyik nagy szakértelemmel. — Ez i betű — csillan fel a kis Béla szeme az ismerős betű láttán. A nagymama szeme felragyog. Ö nem tud írni-olvasni, és ez a kisgyerek már ismeri a betűket. Büszkeség tölti el. — De szép — simítja meg félve és sóhajtva a kisfiú. — Ha nagy leszek nekem is lesz ilyen — mondja. Ráczné mosolyogva bólint. Marik Mária j Ha a munkaidő megnyújtása kevésnek bizonyul, gondoskodjunk új erők bevonásáról, elsősorban az üzemen belül. Ha megteremtjük a kellő anyagi érdekeltséget, átmenetileg szívesen vállalkoznak egy kis többletmunkára szabad idejükben az állattenyésztők is, a reggeli etetés után, a déli vagy esti etetésig ki tudnak menni betakarítási munkát végezni. Bevonhatók a mezei munkába a nem túl sürgős teendőket végző műhelymunkások is. Az is sok helyen szokásban van, hogy a gyerekes anyák és nyugdíjasok vagy egyéb olyan személyek számára, akik az egész napot nem tudják végigdolgozni, a községhez közel biztosítanak munkát. Azt viszont talán mondanunk sem kell, hogy ahol csak lehet, a kézi erőt géppel helyettesítsük. Sokat segítenek a helyesen alkalmazott különféle rendszabályok is. Közülük helyszűke miatt csak egyet említünk. A termelő- szövetkezetek tagjai között akadnak olyanok, akik a számukra megművelés céljából kimért területen letörik a kukoricát, segítenek annak behordásában is. De utána már feléje sem akarnak nézni területüknek, a kukoricaszárat levágatlanul hagyják, s az nemcsak, hogy tönkremegy, hanem akadályozza a talajmunkákat is. Ennek ellensúlyozására sok helyen bevezették, hogy a termésből járó prémiumot csak a kukoricaszár. illetve más növényeknél a szárrészek levágása és összekúpolása után adják ki. Jó lenne, ha ezt mindenütt alkalmaznák, hiszen a szorgalmas, rendszereid parasztemberek között szinte ősi szokásnak számít az, hogy a betakarítás csak akkor tekinthető teljesnek, ha a szárrészek is letakarni tak. Ahol a szállítóeszközök bizonyulnak kevésnek — és sok ilyen gazdaság található —, alkalmazzuk bátran a szállítási munkál-c megosztását. Háromszorosára- négyszeresére növelhetjük a szállítóeszközök teljesítményét, ha például a kukoricaszárat nem hordjuk közvetlenül az öt-hat kilométerre lévő majorba vagy még ennél is messzebbre, hanem csak a tábla szélére. Majd a télen, amikor a szállítási csúcs megszűnt, lesz rá bőven idő behordani. A lényeg az, hogy a táblák minél hamarabb készen álljanak a talajelőkészítéshez és a vetéshez. Végül jegyezzük meg, bármenynyire sürget is az idő, kapkodni, idegeskedni és ebből eredően a munkák minőségét gyengíteni nem szabad, mert ennek szintén nagy kárát láthatjuk. Az őszi munkákat gyorsító módszerek közül azokat válogassuk ki és alkalmazzuk, melyekkel egyben a jövő évi jó termés esé lyeit is növelhetjük. Tcszkó Sándor Felvételre keresünk budapesti és vidéki munkahelyeinkre bádogos szakmunkásokat. Jelentkezés személyesen vagy I írásban az ÉM. Gyárkémény-, j Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalat, Budapest VII., Wesselényi u. 2. sz. alatti bádogos főépítésvezetőségén. 2319 Szeghalmiak a Szocialista brigád címért Hz öregek megbecsülésé! jelképezte a békési Viharsarok Tsz ünnepsége Rózsa Tiborné
