Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-31 / 256. szám

1903. október 31. 3 Csütörtök Ötvenkilenc tsz-munkacsapat, 2226 egyéni versenyző a baromfitenyésztési mozgalomban A nő tan ácsok, a termelőszövet­kezeti nőbizottságok a Magyar Nők Országos Tanácsának felhí­vására az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is bekapcsolódtak a baromfitenyésztési versenybe. Megyénk asszonyai és lányai meg­értették ennek jelentőségét és már a nőtanácsok által szervezett gyű­léseken sokan jelentették be a versenyhez való csatlakozásukat. Lapunkban annak idején beszá­moltunk ezekről a gyűlésekről és az itt elhangzott vállalásokról. Azóta szép eredmények születtek megyénk termelőszövetkezeteiben és a háztáji gazdaságokban is. Ezekről az eredményekről és a versenymozgalom jelenlegi állá­sáról beszélgettünk Boros Gábor- névál, a nőtanács megyei titkárá­val. A megyei nőtanács a napokban tárgyalt a mezőgazdasági munka­versenyről, s ezen belül a barom­fitenyésztési akcióban részt vevő asszonyok és lányok versenyéről — mondotta Boros elvtársnő. — Év elején az asszonyok érdeklő­dését sikerült felkelteni ismét a baromfitenyésztés iránt. A nőta- nácscfc aktívái sok helyen házról házra jártak és beszélgettek az asszonyokkal, ismertették a moz­galom jelentőségét és szervezték a versenyre kelő résztvevőket. Megyénk termelőszövetkezeteiben jelenleg összesen 59 baromfite­nyésztési munkacsapat és 2226 egyéni versenyző vesz részt a ba­romfitenyésztési akció során in­dított munkaversenyben. A tsz-baromfigondozók munká­jában az idén jelentős fejlődés ta­pasztalható. Különösen nagy gon­dot fordítottak a baromfijak ta­karmányozására, ápolására, s így a legtöbb helyen sikerűit az el- hullási százalékot csökkenteni. A baromfigondozók nagy része az elmúlt évben szakmai tanfo­/ Közületek munkaerőigénye A 44. sz. Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munka­helyekre tsz-tagokat szerződéssel, to­vábbá kubikosokat és férfi segédmun­kásokat. A vállalat a dolgozó kívánsá­gára szerződést köt. Szállást, napi két­szeri étkezést, családfenntartóknak kü- lönélési díjat biztosítunk. Munkaruha, tanácsigazolás, tsz-tagoknak a tsz- vezetőségtől igazolás szükséges. Je­lentkezés: Budapest; V., Kossuth La­pos tér 13—15. 1367(5 As Országos Sertéshizlaló Vállalat 1. számú telepe (Békéscsaba, Kétegyházi út) felvételre keres vizsgázott stabil kazánfűtőt. 8338« Országos Söripari Vállalat azonnal felvesz malátagyári munkára férfi betanított és segédmunkásokat állandó munkára vagy májusig szerződéssel. Munkásszállás /an. Jelentkezni lehet: Buda­iest X., Maglódi út 17. Mun­kaerőgazdálkodás 2878 lyamokon vett részt, s így na­gyobb hozzáértéssel végzi mun­káját. Az idén a gyulai járásban például 40 gondozó szerezte meg a szakmunkás-képesítést. Sokat jelentett a mozgalom eiőbbrévi­idében az is, hogy a munkacsa­patvezetők részére ankétokat szer­veztünk, s ezeken igen értékes tapasztalatokat szereztek a ba­romfitenyésztésben dolgozók. A gyulai Aranykalász Termelőszö­vetkezet asszonyai arról adtak számot, hogy gondos munkával a viszonylag korszerűtlen férőhe­lyen is jó eredményeket lehet el­érni. Tervüket túlteljesítették és az elhullást százalékot 2,7-re csök­kentették. A körösladányi Dózsa Tsz ba­romfigondozói erre az évre 70 000 csirke felnevelését vállalták és 106 ezret neveltek fel. Az elhul- lási százalék itt is alatta van a háromnak. A mozgalom és a munkaver­seny elősegítésére ismét ankéto­kat és tapasztalatcseréket szer­vezünk a járásokban. Eddig a gyomai, a szeghalmi és az oros­házi járásban került sor erre, s az ankéton ismertettük a verseny eddigi állását, a további feladato­kat. A baromfitenyésztési ver­senyben részt vevő asszonyok munkáját ez év végén külön ver­senybizottság értékeli — fejezte be tájékoztatását Boros Gábomé. K. J. ____________ A rizstáblák szélén ütemesen dohognak a motorok, s a dob nyög egyet, amikor nagyobb kéve kerül elé. Zizeg a szalma, elevá­tor viszi a kazal tetejére, s a zsá­kokba ömlik a rizs. Csépelnek. Itt találjuk az elnököt, mert az irodán hiába kerestük. Ott csak szálló-vendég — mint mondja —, különösen most. A rizs cséplése különben is nagyon érdekli. Ott bábáskodott, amikor megszületett a terv: Gödény laposon pedig rizst termelünk. Gödénylapos fizet Itt — ahol most hatalmas rizs­táblák terülnek el, ahonnan a vizet már régen lecsapolták, csak itt-ott süpped még a talaj, s hord­ják az érett kalászé kévéket — tavaly még búza termett. Ter­mett-e? Nem. Csak kínlódott sze­gény a kemény, szikes talajban. Az aratás is kín-keserv volt a tagoknak. Nem azért, mert nehe­zebb lett volna a munka, hanem mert az embert olyan gondolat foglalkoztatja, hogy kár a fárad­ságért, nem jár érte fizetség, ak­kor bizony kétszeres annak a terhe. A békésszentandrási Rákó­czi Termelőszövetkezet tagjai fje­dig ezt érezték éveken át, mikor aratták az itt elvetett búzát, mely holdanként mindössze két má­zsát adott. , Gödénylapos most fizet. Még­pedig nem is akárhogy. Nagy Jó­zsef tsz-elnök pedig naponta többször is kijön és alig várja, hogy összegezzék az eredményt. Az eddigi hozzávetőleges számí­tások szerint holdanként 28—30 mázsa termést takarítanak be, s hogy ez mit jelent, azt csak azok tudják, aikik éveken át küszköd­tek azért, hogy valamit kicsikar­janak ebből a földből. Sokszor hiábavaló volt a küzdelem, s az Elkészült a téglaipar fejlesztésének húszéves terve Százhetven mázsa holdanként átlagtermés cukorrépából A gádorosi Petőfi Tsz-ben Vida János és Lukácsik Ipaté növény- termesztő brigádja a vasárnapo­kat is kihasználva dolgozik, hogy mielőbb befejezze a cukorrépa­szedést. Bíró János, a tsz és Jako- bovics István, a Nagyszénás! Gép­állomás traktorosa a répa kiszán­tásával könnyíti meg a még né­hány napig tartó munkát. A holdankénti átlagtermés eléri a 170 mázsát, ami 15 mázsával több a tervezettnél. Nagy gondot okoz a szállítás, mert csak a tsz járművei állnak rendelkezésre. Arra törekednek azonban, hogy éjjel-nappali munkával eredmé­nyesen oldiák meg ezt a feladatot is. Érdekes megemlíteni még, hogy a tsz egyik 50 holdas tábláján az átlagtermés meghaladta a 300 má­zsát. Ezt az eredményt jó talaj­előkészítéssel és megfelelő meny- nyiségű trágya, valamint műtrá­gya alkalmazásával érték el. 87 vadkacsát lőttek az első napon Biharugrán az olasz vadászok A biharugrai „vadvízországba'’ évről évre több külföldi vadász érkezik. Hétfőn olyan négy olasz vadászt fogadtak, aki először jár ezen a tájon. A természeti szépsé­gekben és vadban gazdag vidéket hamar megszerették, jól érezték magukat s már az első napon 87 vadkacsát ejtettek. Az olasz va­dászok hét végéig maradnak Bi­harú grán. A Tégla- és Cserépipari Tröszt most készítette el húszéves ter­vét. Így 1980-ig évi 1817 millióról 2440 millióra kell növelni a tégla­termelést, hogy az országban ne legyen hiány ebből a fontos építő­anyagból. A fejlesztés időszakában áttér­nek a vékony falú, de erős, üreges tégla tömeges gyártására, s a ter­mékeknek mindössze 38,5 százalé­ka marad tömör gyártmány. Az országban nem kaphat mindegyik új lakótelep kohóhabsalakból ké­szített falelemet, mert nagy távol­ságra már gazdaságtalan a szállí­tás. Ezért a köhóhabsalak blokk­gyártó telepek körzetén kívüli la­kótelepek korszerű anyagellátásá­ról a téglaipar gondoskodik. Üre­ges téglából készítenek blokkot, valamint fal- és födémpanelt. Ed­dig négy téglagyár tért át a fal­elemek termelésére, s az ötödik is hamarosan megkezdi a munkát Szombathelyen. Ezek évente 2500 lakáshoz elegendő falelemei szál­Az idén 350 holdon öntözték a kukoricát a békésszentandrási Rá. kóczi Termelőszövetkezetben. A vártnál nagyobb eredmény lett, s átlagosan 30 mázsás holdankénti termést adott az öntözött kukori­ca, de van olyan tábla is, ahol lítanak az építkezésekre, de 1970- ben már 6000 új otthon, 1980-ban pedig több mint 14 000 lakás kor­szerű építőelemét készítik el a gyárakban üreges téglából. Az iparág gyártási módszereit a világszínvonalra emelik a fejlesz­tés időszakában. Távvezérléssel irányított automata-berendezések­kel cserélik ki a régi gépeket. Megváltoztatják az agyagmasszá­ból préselt nyers termékek szárí­tási módszerét is. Nem a szabad­téri tárolóhelyeken, hanem a tég­laégető kemence hulladékmelegé­vel fűtött szárító alagútban páro­logtatják el a vizet a nedves agyngáruból. Ez lesz a legjelentő­sebb változás, mert a szárítás megoldása miatt nem kell attól tartani, hogy télen széjjelfagy a kiformázott nyers tégla. így a> távlati terv végére az iparág már függetlenítheti magát az időjárás­tól és megszüntetheti a téglater­melés idényjellegét. (MTI) 50 mázsát takarítottak be egy holdról. A tavalyi eredményhez képest ez kiemelkedő, ugyanis 1962-ben egy holdon, májusi mor­zsol tban átszámítva, csak, 9 má­zsa termett. Jól fizet a kukorica emberek belefáradtak. És milyen rossz tanácsadó a kedvetlenség, az elégedetlenség... Megújhodás Nagy József nem szívesen em­lékezik vissza az első közgyűlés­re. Már csordultig volt a pohár, mikor idekerült. Lehetett is. hi­szen 1961-ben 12 forint, jutott egy munkaegységre. Az elnök idegen­ből jött, a távoli Dunántúlról. — Mit várhatunk tőle?... — gon. dolták a tagok, s az első közgyű­lésen igen fagyos volt a hangulat. Először szóhoz sem akarták en­gedni, s ő aztán nem is beszélt sokat. — A szövetkezet minden évben mérleghiányos volt — idézi az el­múlt éveket az elnök, s a csendes beszélgetést a cséplőgépek zúgása kíséri, mintegy zenei aláfestésként a kialakuló képhez. A megújhodó élet kísérőzenéje ez, hiszen a tsz most kezd igazán életre kelni. — Először az emberekkel kellett megértetni és elfogadtatni azt, ami jó — folytatja az elnök. — Nagyon nehéz volt. Nem akartak dolgozni. Külön-külön mentünk el mindegyikhez, még a távoli ta­nyákra is. Csak lassan, nagyon lassan sikerült rábírni őket: kezd­jük együtt. Tavaly még 490 ezer forint mérleghiánnyal zártunk. A búza holdanként 5.6 mázsát fizetett. Az idén 1 700 000 forint állami do­tációval kezdtük az évet, így si­került 5 forint munkaegység-elő­leget is adni. A búza pedig már 13 mázsával fizetett holdanként, a tavaszi árpa meg 18 mázsát adott. Hogy hogyan sikerült ezt elérni? Nem volt benne semmi ördöngösség. Csak meg kellett ér­tetni a traktorosokkal: előírásos mélységben szántsanak, a tagok­kal, hogy a vetőmagot ne spó­rolják el és a szükséges műtrá­gyát is szórják ki. Megértették. A traktorosok már a télen, hó­ban, fagyban vállalták a fejtrá­gyázást is. Egyszóval: betartot­tuk az agrotechnikai előírásokat, így termett 13 mázsa egy hol­don. ott, ahol eddig hat mázsánál nagyobb termést még soha nem értek el. Az emberek egy ideig tamás­kod tak, később — amikor látták, így talán jutunk valamire — je­lentkeztek munkára. A gödényla- posi 228 holdas rizstáblát már együttesen alakítottuk ki. Az ag- ronómusok, a növénytermesztési brigádvezetők, a tagok és jóma­gam is, építettük a gátakat, csa­tornákat. Az „elnök úr" Most már nagyobb a bizalom, s ez érthető. A tagok látják mivé fejlődik a tsz, mert az eredmény már önmagáért beszél. — Elnök úr, már kidöglenek a lovak, nem győzzük a szállítást. Mit csináljunk? — állít Nagy Jó­zsef elé az egyik fogatos. A meg­szólítás kissé furcsán hat, s az elnök észreveszi. — Már mond­tam neki sokszor, ne szólítson így, de azt kérte, ne sértsem meg azzal, hogy eltiltom ettől. Ö így akarja a tiszteletet megadni. A tsz-nek 147 idős, 70 év körüli tagja van, s a nyugdíjkorhatárt is sokan elérték már a 340 fős lét­számból. Az előbbi fogatos sem fiatal már, s az idős emberek így szokták meg a tiszteletadást. Nem lehet tőlük rossz néven venni. Az idegenből jött ember tehát már „elnök úr” lett. Bíznak ben­ne és a köréje csoportosuló fiatal szakember-gárdában. Látják, van iövője a tsz-nek. Anyagi érdekeltség Az állattenyésztésnél bevezették a premizálást. A tehenészek min­den kifejt egy liter tej után 20 fillér prémiumot kapnak. Ez ha­vi 4—500 forint többletjövedel­met jelent. A szarvasmarha-hizla­lásnál egy kilogramm gyarapodás után egy forint jár a gondozónak és így tovább. A tagok érdekel­tek abban, hogy dolgozzanak, méíS)e4íg jól. Az asszonyokat sikerült meg­győzni. hogy vállalják a baromfi­nevelést. Vállalták. A tsz most a betervezett 80 mázsa baromfihús helyett év végére 700—750 mázsát ad le. Az egy tagnak jutó évi jö­vedelem így az idén meghaladja a 10 ezer forintot. Ez még nem sok, de már lényegesen több az előző évekénél s a gazdaság pénz­ügyileg egyenesbe jutott. Az ál­lami dotációnak csak a felét hasz­nálták el. A jó terméseredmé­nyek, az állgttenyésztésben elért sikerek, a tervezettnél 3 millió forinttal több jövedelmet jelen­tenek a tsz-nek. Az új gazdasági évet így már kétmillió forint tar­talékalappal kezdhetik, ez biztosí­ték arra, hogy jövőre még több lesz a szövetkezet, a tagság jöve­delme. Természetesen mindez nem egy ember munkájának eredménye. Az elnök helyes vezetési módsze­re, a fiatal szakemberek tudása, a pártszervezet tagjainak hozzá­állása és a tagság munkaszeretete együttesen alakítja ki az új éle­tet a békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezetben. Kasnyik Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom