Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-30 / 255. szám
963. október 30. 3 Szerda Túlteljesíti exporttervét a Mezőhegyesi Kender gyár A Mezőhegyes! Kendergyár már éveik óta eredményesen teljesíti készárutermelési és exporttervét, A gyár dolgozói az idén is jól dolgoztaik, s dolgoznak. Ebben az évben 18 ezer 319 mázsa tilolt kender, kenderkóc és zöld kenderkóc készítését kapták tervfeladatul. A harmadik negyedév végéig 14 ezer 329 mázsa készterméket kellett előállítaniuk. Tervüket 101 százalékra teljesítették. Minden feltétel adva van althoz, hogy túlteljesítsék éves termelési tervüket és olyan sikeresen zárják az évet, mint tavaly. 1962-ban késztermékeik 57 százalékát exportálták a nyugati államokba. Az idén 5 ezer 400 mázsa tilolt kendert és kenderkócot exportálnak. Eddig 4550 mázsát már elszállították Olaszországba és Nyugat-Németországba. Csaknem ezer mázsával teljesítik túl exporttervüket. Szeptember 26-án befejezték az idei kendertermés átvételét. Hetvenhétezer 641 mázsa zöld kenderrel gyarapították raktári készletüket. Ázott kender készletükkel a jövő év végéig dolgozhatnak zavartalanul. Szép eredmények a sertéstenyésztésben A pusztaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái az 1963-as esztendőben figyelemre méltó sikereket értek el a sertés- tenyésztés fellendítésével. A kocaállományt 50-ről 64-re növelték, s Négyezer bárány hízik exportra megyénk tsz-eiben az értékesítésre tervezett 650 hízott sertés egyedenkénti átlagsúlya 10 hónapos korra elérte a 159 kilót, míg az elmúlt évben csupán 120 kilogrammnál tartottak. Az egy koca évi fialási átlaga 19 malac volt, a választási súly pedig 18—20 kilóra nőtt a tavalyi tizenöttel szemben. Jövőre további tízmillió forintot költenek építkezésekre, gépek és egyéb berendezések vásárlására a békési járás tsz-ei Államunk minden évben jelentős összeget fordít — hosszú lejáratú hitel formájában — a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A békési járás termelőszövetkezetei ez évben 17 millió forint értékű épületet, gépet és gépi berendezést kaptak. A beruházások 85 százalékát hosszú lejáratú hitelből, a többit saját erőből fedezték. — A nagyüzemi állattenyésztéshez elengedhetetlenül szükséges a korszerű, modern istálló — mondja Molnár Ferenc, a Békési Járási Tanács mezőgazdasági osztályának építési előadója. Az idén a békési Kossuth Tsz-ben egy 100 férőhelyes, teljesen gépesített istállót épít másfél millió forint költséggel az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalata, amely december 1-re készül el. A mezőbe- rényi Előre Tsz 70 tehén befogadására alkalmas istállója 90Ó ezer forintba kerül, amit a helyi építőipari ktsz készít el. Anyaghiány miatt az épületet csak a jövő év márciusában adják át. Három tsz-ben építünk növendékmarha- istállót. A mezőberényi Vörös Csillagban november 15-én, a kö- röstarcsai Petőfi és a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben a késői kezdés miatt csak 1964 tavaszán kerül sor az átadásra. A békési Egyetértésben már elkészült a 96 férőhelyes mesterséges borjúnevelő. Hat termelőszövetkezetben felújítjuk a sertésfiaztatót, 19-ben az eddigi padlót bitufára cseréljük ki. A csárdaszállási Ezüstkalász és a békési Vörös Csillag Tsz- ben augusztus 20-ra elkészült egy-egy 32 vagonos magtár. A járásban az idén épült nyolc — egyenként tíz vagon kukorica tárolására alkalmas — góréba már szállítják a tengerit. A hat új fúrott kút építése kétÚJJVBHODÁLY millió forintba került. A kutak közül öt már üzemel. Ez évben a köröstarcsai Petőfi és a mezőberényi Vörös Csillag Tsz-ben létesült egy-egy öntözőtelep és tíz termelőszövetkezet esőzte tőberendezést kapott. A termelőszövetkezetek jövő évi beruházási tervét szeptemberben készítette el a járási tanács mezőgazdasági osztálya, amit a napokban hagyott jóvá a megyei tanács. Jövőre a beruházásokra 10 millió forintot fordítanak a békési járás termelőszövetkezetei. —. a modern állattenyésztés feltételeit 1964-ben újabb két helyen teremtjük meg — folytatja Molnár elvtárs. A köröstarcsai Petőfi és a békési Egyetértés Tsz- ben állami támogatással épül egy- egy 100-as tehénistálló. Tervezzük hat 15 vagonos kukoricagóré és két 32 vagonos terményraktár építését is. Járásunkban jövőre újabb 1180 hold válik öntözhetővé. öntözőtelepek és öntözőberendezések létesítésére öt és Megyénk termelőszövetkezeteiben egyre többoldalú jövedelmi forrássá válik a juhtenyésztés. Az elmúlt télen például minden korábbinál jobban etettéík, gondozták a juhokat s ez a gyapjúérté- kesftésnél igen szépen megmutatkozott. Nemcsak azzal, hogy 100 mázsával több gyapjút adtak népgazdaságunknak, de minőségileg sokkal jobbat, tisztábbat, mint valaha. Ezért mintegy kettőmillió forinttal emelkedett a juh tenyésztő tsz-ek gyapjúbevétele. Üjabb jövedelmi forrás a bá- rámyértékesítés. Tavasszal több mint 700 tejesbárányt exportáltak megyénkből, most pedig négyezer bárány hízik, s ezeket hamarosan Franciaországba és más államba szállítják. A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben a napokban adták át az új 300 férőhelyes juhhodályt. Képünk az I-es telepen épült juhhodályt ábrázolja. Hét termelőszövetkezetben épül egyenként 240 négyzetméter alap- területű gépszín. A tsz-ekben kevés a szántótraktor és a pótkocsi. Ezért 20 erőgép, 21 pótkocsi és 11 Zetor—30-as vásárlását tervezzük. A jövő évben 20 szervestrágyaszó- rót, 17 vetőgépet és 17 disztillert kapnak még a termelőszövetkezetek. Dékány Sándor Falusi séta Kedves iskolatársammal közel 30 éve nem találkoztam. Most, hogy hazalátogatott Vésztőre, legelőször engem keresett fel s együtt jártuk a falut ezen a napsütéses őszi délutánon. A Holt-Körös partján indultunk el, amelyhez annyi közös emlék fűz benezá a hirtelen változást. „Csak nem bántottuk meg valamivel?” — nézett szorongva Erzsikére. Éppen a szóba közepén álltak, amikor kopogtattak az ajtón és benyitott Veres Jóska. Az arcán látszott, nagyon meglepte, hogy itt találta az agronómust. Alig bírt kinyögni valami köszönésfélét. Bujdosó az érettebb, tapasztaltabb férfi fölényével nézett a vőlegényre. Tudta, hogy a fiú most restelli magát és a féltékenység is feltámadt benne. Mégsem esett meg rajta a szíve, sőt hiúságának hízelgett, hogy a gyerek ezután tőle félti Marikát. ö nyújtott először kezet az új vendégnek. Keményen megszorította jobbját, majd a lányokhoz fordult és így szólt: — Hölgyeim, további jó szórakozást kívánok. Az ajtót olyan gyorsan tette be, hogy a meglepett lányok ki se kísérhették. Hosszú léptekkel rótta az utat hazafelé, közben azon gondolkozott, miért mondta el Erzsikének balul végződött házassága történetét. j(Jobb lesz távol tartani magam ezektől a menyasszonyoktól. Mit is akarnék én tőlük?” — intette magát. Menyasszonyokat mondott, de egyre csak Marika mosolygós képe villant fel a képzeletében. „Ugyan, vén szamár vagyok. Azóta csókolód- zik a vőlegényével. Jóképű, egészséges fickó, mi szüksége lenne énrám? Ha úttörőcsapat nem lenne, eszébe se jutottam volna” — morogta bosszúsan... Meglepetésére Sütőst a szobájában találta. A párttitkár már türelmetlenül várta, éppen keresésére akart indulni. — Fél órája jöttem meg Nyíregyházáról, öt percig se voltam otthon, azóta itt várlak — mondta idegesen. — Végre sikerült elintéznem mindent, ami a haditervhez tartozik. Őszintén szólva már azt hitte, hogy Sütős elfeledkezett ígéretéről. Most annál nagyobb érdeklődéssel nógatta: — Mondjad a haditervet, csupa fül vagyok máris. — Csak győzzed hallgatni — mosolygott titokzatosan. — Hogy mindjárt az elején kezdjem: három kisgyűlést tartottam ma délelőtt Pusztaligeten. Csszeszedtem azt a betyár bandát, az anyjuk szentségit! Pontosan az a helyzet, amit Cse- ke-Kovács neked is elmondott. Munkaegységre nem hajlandók dolgozni. De ha a kapásokból huszonöt százalékot meg prémiumot adunk, a szőlőből meg negyvenet, akkor mind felveszi a munkát. Én pajtás, hogy őszinte legyek, félig-meddig bele is egyeztem. Mit lehet egyebet tenni? Az állatgondozók is elmondták kívánságukat. Azok megmaradnának csökkentett munkaegységnél, de minden tizedik választott szaporulatot maguknak követelnek. Betakarításig félmillió előleget kellene osztanunk. De ha a kapásokat így kiadjuk, az összeg kétharmadát megtakarítjuk zárszámadásig. Én azt mondom: a szövetkezet a tagoké. Ha így akarják, legyen kívánságuk szerint. De arra is figyelmeztettem őket, hogy aki ilyen alapon se áll munkába, azt én veszem elő egyéni beszélgetésre. Megkönnyebbülve kifújta magát és hirtelen leült az egyik székre. Bujdosó elnevette magát. — Képzelem, miket mondhattál azokon a gyűléseken. — Én? Semmi különöset — nézett rá csodálkozva. — Ügy beszéltem, mint valami katolikus kispap... Hanem te mit szólsz mindezekhez? — Járható útnak tartom. Elsősorban azért, mert a tagság így akarja. Nagyon sokat számít ám, ha jókedvvel dolgoznak az emberek. Sütős felugrott a székről és átölelte a vállát. — Pontosan erről van szó! Szívemből beszélsz. Majd meglátod, nem rossz nép ez. Szorgalmas, ha látja a célt. Tudom, most még haragszol rájuk, mert sok borsot törnek az orrod alá. Ne ütközz meg rajta. Kilenc forintért te se kapálnál szívesen egész nap... — Most már azt is mondd el, Nyíregyházán miért voltál? — akasztotta meg a beszédben. — Eladtam a lovakat virslinek. Ennyi az egész — vágta rá Sütő foghegyről. Bujdosó csak hápogni tudott. — Mit csináltál? A nagy mackó kaján ábrázat- tal ismételte: — Virslinek, jól értetted! Jövő héten már jönnek is a vállalattól. Annyit hagyunk meg csupán, amennyire szükség van. Bujdosó meglepetésében füty- tyentett: — Micsoda ribillió lesz itt! Előre készülhetünk rá. Sütős megint járkálni kezdet* és nagy hévvel magyarázott. — Túl kell esni ezen, akármilyen fájdalmas. A tolvajlás- nak, maszekolásnak csak így tudunk véget vetni. Egyébként négy taggal megegyeztem, azok vállalják a megmaradó lovak gondozását. De azoknak aztán fizetni kell az előleget. Hirtelen megállt, aztán váratlan fordulattal így folytatta: —. Most pedig mondd meg igaz lelkedre, szidtál, mint a bokrot, mert azt hitted, hogy becsaptalak. — Ami azt illeti ... valami kevés okom volt rá ... beláthatod. Napokig hallgattál, felém se néztél... — Hagytam, hadd egyen a penész — nevetgélt erre Sütő elégedetten. — Ez volt a fő ok. A mellékes pedig az, hogy nem akartam még egyszer felsülni. Biz’Isten restelltem volna magam előtted! De ez mind semmi: most jön a nagy sláger, a nap fő attrakciója. Megyünk hozzánk kolbászt enni. Ellenkezni ne is próbálj, mert a hónom alatt viszlek ki — fenyegetőzött és támadni akart. Mit lehetett tenni? Bujdosó megadta magát az erőszaknak... (Folytatjuk) nünket. Emlékszel — szólalt meg barátom — ott a kecskészugi kanyarban mekkora szívfájdalommal határoztuk el, hogy nőgyűlölők leszünk? — Emlékszem — válaszoltam mosolyogva. — £s mi lett belőle? Megnősültünk mind a ketten. Igen. De nézd csak! Ez a gyaloghíd most készül? — Ezén az őszön fejezik be. Közelebb hozza a vasútállomást a faluhoz. Jóval odébb, túl a kövesúton, barátom megáll, úgy nézi a Musli-szigetet. Láthatóan elérzékenyül. —i A Musli! Gyere, nézzük meg közelebbről! A Musli-sziget új házikója körül minden a régi. —i De szép! De kedves! — mondja melegen iskolatdrsam és szívből nevet hozzá. A malom felé, a Kis-Körös mellett fordulunk be a főutcába. —i Nagy lett a mi öreg falunk — állapítja meg. — Épül, szépül minden ... —t Hát igen! Villanyhálózat, törpe- vizmű s egy év múlva 9 méter széles betonút a falun keresztüli Egyszóval, fejlődünk. — És az emberek? — kérdezi tőlem. — változtak. Jobban törődnek egymással, segítik egymást. Életük a közös úton most van kialakulóban. Gondolkoznak, dolgoznak, jól élnek. —i EZ az! Ez az igazság, barátom! Rágyújtunk és hallgatunk mindketten. Barátom eldobja cigarettáját és feláll. —i Gyere, — mutat a közeli kiskocsmára. —* Igyunk valamit. Bemegyünk. Vörös bort kér. Koccintunk. Késő estig jártuk még a falut. Betértünk a kultúrotthonba, megnéztük a korszerűsített mozit, majd jókedvűen mentünk haza mind a ketten ... Bíró Gyula Lajos
