Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-27 / 253. szám

1963. október 27. 2 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) letően. Nekünk is az a vélemé­nyünk — mondatta a többi kö­zött —, hogy a bekötő utak kérdé­se elsősorban nem gazdasági prob­léma, hanem a falu szocialista építésének kérdése. A bekötő út megépítése általános változást hoz a községek életében. Az interpelláló képviselőnek ar­ra a javaslatára, hogy hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára, 1975-ne építsék meg a még hiányzó bekötőutakat, a miniszter azt vá­laszolta, hogy ezt az időpontot túlságosan távolinak tartja. Meg­győződésem, hogy sokkal hama­rabb végrehajtjuk ezt a progra­mot — mondotta Kossá István miniszter a képviselők tapsai kö­zepette. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. Krizsanyik Jánosné Nógrád megye képviselője a ta- lajerrózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a föld­művelésügyi miniszterhez. Java­solta: fokozatosan meg kell való- ‘ sitani a komplex üzemi talajvé­delmet, s ehhez többek között megyei talajvédelmi kirendeltség felállítására van szükség. A képviselőnő megkérdezte a földművelésügyi minisztert: mi­lyen intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek állami tá­mogatásáról szóló 3004/6-os kor­mányhatározat alapján az errózió elleni védelem feltételeinek meg­teremtésére. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter vála­szában elmondotta: a talajerrózió nemcsak Nógrád megyét érinti, — az ország összes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A Földműve­lésügyi Minisztérium és a többi illetékes szervek ismerik a problé­mát, s a megoldásához szükséges intézkedések már folyamatban vannak. A 3004/6-os kormányha­tározat értelmében a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelőszövetkezetek pusztulásnak kitett és gyenge mi­nőségű talajainak védelmére, il­letve javítására. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Dr. Révai Zoltán ■■■■■■■ ■ » Győr-Sopron megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult az egészségügyi miniszterhez: milye­nek az országos tapasztalatok a közegészségügyi és járványügyi bizottságok munkájáról, betöl- tik-e a bizottságok feladatukat? Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter vá­laszában beszámolt arról, hogy az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. A közegészségügyi és járványügyi bizottságok többsége részletesen foglalkozik az egész­ségügy számos napirenden szerep­lő kérdésével, például egy-egy te­rület ivóvízellátásának javításá­val, a kereskedelem higiéniájával, a tbc elleni küzdelem aktuális ten­nivalóival és az iskolaegészségügy problémáival. ' A választ az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés elfogadta. Placskó józsefné Zala megyei képviselő interpel­lációjában azt tette szóvá, hogy kevés a korszerű gáztűzelőberen- dezés, s bár jó néhány prototí­pus elkészült, a sorozatgyártás még mindig nem kezdődött meg. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter az interpel­lációra válaszolva elmondta, hogy Befejezte munkáját az országgyűlés a látszólag egyszerű kérdés meg­oldásában hat főhatóság is érde­kelt: az Országos Tervhivatal, a KGM, a Nehézipari Minisztéri­um, a Külkereskedelmi Miniszté­rium, a Belkereskedelmi Minisz­térium és a Fővárosi Tanács. A háztartási gázkészülékeket eddig a Fővárosi Tanácsihoz tartozó gáz­készülékgyártó vállalat állítbtta elő — ezek a készülékek azonban kizárólag a városi gáz felhaszná­lására alkalmasak. A szakemberek megkezdték a földgáz tüzelésű be­rendezések kikísérletezését, elké­szült néhány prototípus is. A gáz­készülékgyártó vállalat azonban a növekvő igényeket a városi gázt használó készülékekből sem tudja kielégíteni, ezért a földgázzal mű­ködő készülékek gyártását ez ideig nem kezdték meg. A megfelelő profil kialakításával és a fejlesz­tési feladatok megoldásával ebben az évben a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumot bízták meg. Egyide­jűleg a Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban meg is kezdték a gázkészülé­kek előlállítását, ahhoz azonban, hogy az igényeket kielégíthessék, a Salgótarjáni Tűzhelygyárban kö­rülbelül 130 millió forintos beru­házást kell megvalósítani. A készülékek hazai gyártásának meggyorsításáig a háztartási gáz­készülékeket az illetékesek im­portból kívánják biztosítani, gon­dot okoz azonban, hogy a földgáz­ra alkalmas készülékeket nehéz beszerezni. A választ az interpelláló képvi­selőnő és az országgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vette. Czigler Elek Szabolcs-Szntmár megyei képvi­selő egyes mezőgazdasági gépek tartalékalkatrész-ellátásával kap­csolatban tett fel kérdést a föld­művelésügyi miniszternek. Meg­kérdezte azt is, hogy a megye mezőgazdasága számíthat-e a kö­zeljövőben több kisgépre, mint például egyirányú tárcsákra, pa- lántázógépekre, silózókra, mű­trágyaszórókra. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elmon­dotta, hogy a mezőgazdaság gépe­sítésére az idén 3,2 milliárd forin­tot költenek. Elsősorban a talaj­művelést, az aratást és a nehéz fi­zikai munkát igénylő kaszálást igyekeznek gépesíteni. Egyelőre többre nem futja, s így egyes me­zőgazdasági munkákat még egy ideig a hagyományos eszközökkel kell elvégezni. A tartalékalkat- rész-ellátást is igyekeznek javíta­ni. Az idén például a tavalyinál 30 százalékkal több gépalkatrészt kap a mezőgazdaság, néhány eset­ben azonban még mindig nem le­het hozzájutni a szükséges gépal­katrészhez. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdasági gépek jelentős része külföldről származik, s elő­fordul, hogy a pótalkatrészek kés­ve érkeznek meg. A hazai gyárt­mányú gépek alkatrészeinek után­pótlását azonban meg kell és meg is lehet oldani. A Földművelés- ügyi Minisztérium elsősorban az­zal igyekszik segíteni az alkatrész- ellátáson, hogy gépjavító vállala­tai nagyobb mennyiségű alkat­részt gyártanak. Az idén például 300 millió forint értékű alkatrészt állítanak elő, majdnem háromszor annyit, mint 1981-ben. A miniszter válaszát az inter­pelláló képviselő és az országgyű­lés tudomásul vette. Rameisl Ferencné Baranya megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult a művelődés­ügyi miniszterhez: szerepel-e a Művelődésügyi Minisztérium kö­zeli vagy távlati tervében a gyógypedagógiai nevelésre és ápolásra szoruló gyermekek je­lenlegi súlyos elhelyezési problé­májának megoldása. Konkrétan: Lesz-e lehetőség a férőhelyek bő­vítésére vagy új intézmények létrehozására? Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszá­ban elmondotta, hogy a minisz­térium terveiben szerepel a gyógypedagógiai oktatásra és ne­velésre szoruló gyermekek elhe­lyezési gondjainak megoldása. Az ilyen oktatást és nevelést igénylő gyermekek 50 százalékát bentla­kásos intézetekben kívánják elhe­lyezni, a másik 50 százalék neve­léséről és oktatásáról pedig bejá- rásos intézetekben kívánnak gon­doskodni. A miniszter válaszát az inter­pelláló képviselő és az országgyű­lés tudomásul vette. Gazsó Sándor Zala megyei képviselő a közle­kedés- és postaügyi, valamint a nehézipari miniszterhez interpel­lált a gépjárművek pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátásának javí­tása érdekében. Kossá István közlekedés- és postaügyi minisz­ter válasza: — Az alkatrészellátás nemcsak Zala megyében, hanem az ország más részein is probléma és nemcsak a járműveknél, hanem — mint erről az országgyűlésen is több ízben szó volt — más gépek­nél is. A legtöbb nehézség a kül­földi gépkocsiknál merül fel, de most akadozik a hazai gyártmá­nyú alkatrészek biztosítása is. Kassa István végül elmondotta: a pótalkatrészellátás problémái­nak gyökeres megoldása érdeké­ben intézkedés készül a tervezési metodika módosítására. Ami konkrétan a gépjárművek kérdé­sét illeti, a Közlekedés, és Posta­ügyi Minisztérium a harmadik öt­éves tervben megszervezi az or­szágos autóalkatrész-ellátó háló­zatot. Gazsó Sándor interpellá­ciójának második részére Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter válaszolt Elmondotta, hogy a gumiabron­csokból az országos gumiipari vál­lalat teljesítette esedékes tervét s az előirányzott mennyiséget a ke­reskedelem rendelkezésére bocsá­totta. Sőt az autóközlekedési vál­lalatoknak már a harmadik ne­gyedévben leszállított 1000 olyan gumiköpenyt, ami csak a negye­dik negyedévi tervben szerepel. A miniszter bejelentette: tudomása szerint a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium keretemelési kérelemmel fordult az Országos Tervhivatalhoz, ahol most foglal­koznak a probléma megoldásával. A Nehézipari Minisztérium fel­készült a tehergépkocsikhoz szük­séges , köpenyek gyártásának mennyiségi fejlesztésére is, s jö­vőre 20—25 százalékkal tud töb­bet előállítani. Ennek feltétele az import nyersanyag biztosítása, aminek érdekében már megkez­dődtek az előkészületek. A válaszokat mind az interpel­láló képviselő, mind az országgyű­lés elfogadta. Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakásépítési programmal kapcso­latban interpellált. A többi kö­zött elmondta: helyesnek tarta­ná, ha a lakásépítés távlati ter­vét ötéves és éves tervekre, sőt területileg is lebontanák. Dr. Ajtai Miklós az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a 15 éves la­kásépítési program reális és vég­rehajtása — az idén felmerült nehézségek ellenére is — bizo­nyosra vehető. Válasza további ré­szében részletesen szólt a lakás­építés különböző problémáiról és bejelentette, hogy a kormányzat már 1964-ben gyorsítani kívánja a lakásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett járulékos beruházáso­kat, az új telepek ellátását szol­gáló létesítmények építését is. A Tervhivatal elnöke ezután ar­ról beszélt, hogy a 15 éves lakás- építési programot egyelőre nem tudják úgy felbontani, ahogy az interpelláló képviselő kérte, mert a távolabbi évek részletes terv­adatai még nem állnak rendelke­zésre, Trautmann Rezső építésügyi miniszter — ugyanerre az interpellációra reagálva — is­mertette, hogy milyen módszerek­kel igyekeznek a lakásépítkezése­ket gyorsítani. A kormányzat elő kívánja segíteni az olcsóbb, korsze­rűbb többszintes sorházépítkezése­ket. Kétségtelen — mondotta —, hogy ezzel az újszerű, de kellő­képpen még nem ismert építési rendszerrel lassan barátkoznak meg az építkezők, de a tapasztala­tok szerint évről évre egyre töb­ben választják ezt a gazdaságos és modem megoldást. Jelentős fej­lődés tapasztalható az előregyár­tott elemek felhasználásában is a lakásépítkezéseknél. Ez azonban még csak félmegoldás, mert a sze­relési és a szakipari munkákat a régi módszerekkel végzik, s ez rendkívüli módon lassítja az épít­kezések befejezését. Rövidesen a szerelési munkáknál is a legkor­szerűbb megoldásra térnek át, egy-két éven belül megkezdi mun­káját hazánkban is a Szovjetunió­tól vásárolt első házgyár, ahol a különféle vezetékeket nagyipari módszerrel a házelemgyártás szín­helyén helyezik el a falak és a fö­démek vájataiban. Az interpelláló képviselő a vá­laszokat nem fogadta el. Az or­szággyűlés egy ellenszavazattal tu­domásul vette az Országos Terv­hivatal elnökének és az építésügyi miniszternek a válaszait. Horváth Károlyné interpellációjában rámutatott, hogy a lakásrendelet egyes sza­kaszait a mai követelményeiének és helyzetnek megfelelően módo­sítani kellene. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy á lakásrendeletet életbe léptetése óta több ízben kor­rigálták. Indokolt azonban, hogy az előírásokat újabb egységes jog­szabályba foglalják. Ezen már dolgoznak is a szakemberek. A mi­niszter indítványozta, hogy a la­kásügyi jogszabályok iránt érdek­lődő képviselők és az Építésügyi Minisztérium vezetői részleteseb­ben is beszéljék meg az esetleges vitatott kérdéseket. Trautmann Rezső válaszát Hor­váth Károlyné és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakot az el­nöklő Vass Istvánné zárta be. Nemzetközi szemle A hét nemzetközi eseménysoro­zatát az angol és nyugatnémet kormány bemutatkozása vezette be. Két új kabinet Lord Home kabinetjét Angliá­ban hűvös tartózkodás fogadta s a kommentárok közül, melyek az új angol kormány névsorát kísér­ték, az „ugyanaz a keverék — fel­hígított változatban” megállapítás közelíti meg legjobban az igazsá­got. Nem kétséges, hogy Lord Ho­me megbízatását, kormányalakítá­sát az a tény szabta meg, hogy a konzervatív párt eleve feladta a Tory-győzelem lehetőséget, a kö­vetkező országos választáson. A rövid életű kormányban nem akarták eljátszani az utolsó játsz­mát, kitenni az előrelátható ku­darcnak azokat, akikre idővel „még sor kerülhet”. Erhard kancellár kormányprog­ramjáról csütörtökön zajlott le a vita a bonni parlamentben. A vi­ta azáltal, hogy Strauss elállt a felszólalástól, elvesztette igazi élét, de így sem kétséges, hogy a látszólagos egyetértés leple alatt, — amelyet a parlamenti pártok a kormányprogram megítélésében nyüvánítottak — ellentétek lap- panganak. A felszínen mutatkozó harmónia inkább Erhard ügyes lavírozásának következménye, aki úgy állítatta össze programnyilat­kozatát, hogy „mindenki megkap­ja a magáét.” A CDU jobbszámyát kielégítette azzal, hogy továbbra is kitart a régi célok mellett. Vi­szont a hidegháborús szólamok elhagyásával és új külpolitikai motívumok felvetésével megelége­dést keltett a rugalmasabb kül­politikát sürgető szabaddemokra­ták és szociáldemokraták körében, valamint a CDU Washington felé hajló szárnyán. A telefonlehallga­tási botránnyal kapcsolatban fennálló konfliktus és más belpo­litikai problémák folytán ennek ellenére sem zavartalanok az Er- hard-kabinet első napjai sem. Aggodalmak Bonnban Bonyolítja a helyzetet az a nyugtalanság, mely Bonnban a Big Lift (nagy szállítás) elnevezé­sű amerikai légi hadgyakorlat nyomán támadt. Nyugatnémet kormánykörökben egyes amerikai személyek, így Gilpatrick wa­shingtoni hadügyminiszter-helyet­tes nyilatkozata alapján az a né­zet alakult ki, hogy a hadgyakor­lat bevezetője az amerikai csapat­egységek visszavonásának Európá­ból. Az Egyesült Államok, mely a katonai kiadások csökkentése s erősen deficites fizetési mérlegé­nek javítása miatt hajtaná végre ezt a lépést, azáltal kívánja meg­nyugtatni szövetségeseit, hogy szűk ség esetén rövid idő alatt átdob­hatnak nagyobb kötelékeket Eu­rópába. A nyugatnémet sajtó hangsúlyozza: az amerikai had­ügyminiszter-helyettes nyilatkoza­ta s néhány felelős ember kijelen­tése után nem lehet teljesen ki­zárni azt a lehetőséget, hogy elő­készítik az Európában levő ame­rikai csapatok létszámának csök­kentését. A bonni aggodalmakat fejezi ki az a tény, hogy Hassel nyugatnémet hadügyminiszter már felvilágosításért fordult a Pentagonhoz. Az algériai—marokkói határkonfliktus a hét folyamán mindjobban a diplomáciai tárgyalások területére terelődik. Bár Hailé Szelasszié etióp császár közvetítési kísérlete a teljesíthetetlen marokkói köve­telések miatt nem járt sikerrel, a / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom