Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-26 / 252. szám

1963. október 26.

3

Szombat

Pártiroda: a határ

Terven felül több mint 600 ezer forint jövedelem

A mezőgyáni Magyar—Bolgár

Barátság Termelőszövetkezet állatállományának helyzetéről beszéltünk Török Elek főállattenyésztővel. Az idén jelentősen fejlődött az állatállomány a szövetkezetben — kaptuk a tájékoztatást. — A tsz az 1963. évi tejtermelési tervét október elejéig teljesítette, összesen 170 ezer liter tejet szállított le. A ftejési átlag 10 liter s összesen 100 fejőstehene van a gazdaságnak. Az idén megkezdték az állomány felújítását, és a kiöregedett állatok helyett nemrég 20 vemhes üszőt állítottak be. A főállattenyésztő elmondotta azt is, hogy a tehénistálló mellé most 96 férőhelyes borjúnevelő telepet építenek, melyre 540 ezer forintot fordítanak.

A tehenészetbe bevezették a villanyt és a vizet is. így már működtethetik a korábban korszerűen felszerelt önitatós istállót. 1963-ban 220 hízott szarvasmarhát adnak át az államnak. Eddig 95-öt szállítottak le, s jelenleg 125 van hizlalás alatt.

Sertésből túlteljesítik évi tervüket, mert 650 hízott sertés helyett 700-at adnak át az idén. Eddig

szakította meg. Az öreg, maga körül friss levegőt lobbantva lépett a szobába.

— Az irodában már kerestem. Abban állapodtunk meg, hogy megnézzük a csatornán túl a szétszórt vetéseket.

Bujdosó hallgatott, mint akinek a lelkiismeretét bűn terheli, majd hosszú szünet után megkérdezte:

— Várnagy bácsi ebédelt már?

— Hogyne ebédeltem volna, amikor az agronómus kartárs megmondta: egykor indulunk.

— Eludvaroltam az időt. Ezt igazán megértheti Várnagy bácsi, maga is volt fiatal.

Az öreg nem tudta, tréfál vagy komolyan beszél az agronómus.

Negyedóra múlva kiértek László-major és Pusztaliget határához. A két üzemegységet mély csatorna választotta el. A kanális két oldalán, a laposban is víz húzódott kilométer hosszan.

— Agronómus kartárs! — mutatott Várnagy bácsi a hatalmas tóra, — ez Nyírzsadány átka. Ilyenkor a csatorna van a vízben, nem a víz a csatornában. Aztán júniusban eltűnik minden csapadék. Még a talajvizet is elviszi ez az átok csatorna.

Kételkedve hallgatta a brigádvezetőt. Az észrevette arcán a hitetlenkedést, s komolyan intette:

— Aki itt gazdálkodni akar, annak ezzel számolni kell. Mi ezt jobban tudjuk, itt öregedtünk meg.

A lovak patája hangosabban cuppogott a sáros hídon. Megkerülték a vizet, majd belegázoltak a vetésekbe. Első látásra senki nem gondolta volna, mennyire változatos a talaj. A

460-at szállítottak le. A vizet a sertéstelepekre is bevezették. Itt épül egy 400 férőhelyes hizlalda, melyet a legkorszerűbb berendezéssel látnak el.

Egy 300 férőhelyes új juhho- dályt is építettek az idén a szövetkezetben, melyet október 19-én adtak át rendeltetésének. A háromezres juhállomány ebben az évben a vártnál jobb minőségű gyapjút adott, s csupán ebből 83 ezer forinttal többet kapott a tsz a tervezettnél.

Jó eredményeket érnék el a baromfitenyésztésben is. Erre az évre 13 ezer csirke átadását tervezték és év végére 15 ezret szállítanak le. A tojáshozam különösen azóta jó, amióta bevezették a tojástáppal való etetést. A terv szerint 40 ezer tojást kell leadni a szövetkezetnek, s eddig már 42 ezret adtak át. November lc-e után megkezdik a pulykák szállítását is, melyből 5000-et adnak a népgazdaságnak.

Az állattenyésztésből év végéig több mint 600 ezer forint többlet- jövedelemre számít a szövetkezet vezetősége.

K. J.

húsz méter magas homokfúvások aljában fekete, kötött föld nyújtózkodott hosszú karéjban, amely sásos, kákás mocsárban végződött.

— Nesze neked nagyüzemi

gazdálkodás. Maga az Űristen se bír itt gépeknek való, egyenletes, nagy táblákat kialakítani, morogta Bujdosó lehangol tan.

Töprengéséből Vámagy bácsi zökkentette ki.

— Az uraság azért ásatta a csatornát, hogy termőföldet nyerjen. Valamikor hatalmas tavak voltak itt, tele hallal, náddal. Jól élt a nép, csupán a nádaratással megkereste a kenyerét. Aztán odalett a víz, a jó élet. Több lett a föld, de felényit se termett, mint azelőtt, mert kiszívja a hajszálcsövekből is a nedvességet ez a mély átok-csatorna.

Már öt kilométernyire kerültek a központtól. Tanyákat egyre ritkábban lehetett látni. A szántóföldet csenevész akácsor zárta le, azon túl legelővé simult a vidék.

Megfordultak, hogy a pusztaligeti üzemegységnek vegyék az útjukat. Alig haladtak pár percig, szemközt a dűlőúton egy csapat gyerekbe botlottak. Négy fiú és öt lány dagasztotta a sarat libasorban.

— Ezek ilyen messziről járnak az iskolába? — kérdezte meg- hökkenve a brigádvezetőt.

— Mindennap — hagyta jóvá Várnagy Géza. — Ezek flelsőjá- rásiak, tegnap voltunk azon a tanyasoron, biztosan emlékszik rá agronómus kartárs.

— Télen-nyáron megmásszák ezt az utat mindennap?

— Legalább egészségesek lesznek — kedélyeskedett az öreg.

Török elvtársat hiába keressük a pártszervezetnél, a lakásán, de még a termelőszövetkezet irodájában is. Mindenütt azt a választ kapjuk: — Csak kora reggel látjuk őt a községben.... A tanácsnál végül megmondják, körülbelül melyik dűlőben beszélhetünk vele.

Í8T wm «z azóta, hogy az őszi gabonavetésről nagy járási értekezletet tartottak Mezőkovácshá- zán. Ahogy onnan eljött az al- máskamarási Sallai Tsz párttitkára, nyomban összehívta a pártvezetőséget, s kijelentette: — Mától fogva, elvtársak, pártirodánk a határ, egészen addig, amíg az utolsó szem gabonát elvetjük, s az utolsó cső kukorica góréinkba kerül.

Ez a megállapodás azonban csak azután vált valóra, amikor összehívták a taggyűlést, ahol 92 kommunista vitatta meg az őszi feladatokat„ meg a községi aktívaértekezletet, amelyen részt vettek a brigádvezetők, a legjobb szövetkezeti gazdák s a pártonkí- vüli aktívák is.

— Minden erőt az őszi vetésre, betakarításra kell megmozgatnunk. Ennél ne legyen most előbbrevaló semmi... Törekedjünk arra elvtársak, hogy a családtagok, ahányan csak tudnak, segítsenek most is a szövetkezetnek.»

A tsz gazdasági vezetői elmondották pontosan, ml a feladat, mennyi kapás vár betakarításra, s mennyivel több búzát kell vetni most, mint tavaly. S kezdődhetett a roham...

A Sallai Tsz 420 tagot, tart nyilván, de az őszi munkákban, ahogyan a párttagok s a pártonkívüli aktívák tudatták a községben az

— Ne tréfáljon, Várnagy bácsi! Hiszen ez borzasztó! Hófúvásban, sárban, esőben tíz kilométert gyalogolni még felnőttnek is sok, nem ezeknek a gyerekeknek. Fogatot kellene adni nekik. Valami gumikerekű fé- deres összeszedhetné az egész társaságot minden reggel.

A brigádvezető meglepetten felkapta a fejét:

— Fogatot? Hiszen nekünk sincs elegendő. Éppen agronómus kartárs hajtja állandóan, hogy legalább csak tíz pár lova lenne készenlétben valamelyik istállóban.

— Akkor is adni kell a gyerekeknek. Vagy nyolcvan ló álldogál szerte a tanyákon. Ezekből csak jut kettő eire a célra?

— Felőlem! — vonogatta a vállát az öreg. — Adjuk oda a hátasunkat, én azt se bánom.

Bujdosót megdöbbentette ez a nagyfokú közömbösség. Idegesen támadt az öregre:

— Arról nincs szó, hogy magunk alól adjuk oda a lovat. Egészen elkeserít... Nem lakik itt a környéken valami rendes ember, akire rá lehetne bízni ezt a munkát?

A brigádvezető sértődötten elhallgatott. Nézd csak a taknyost, hogy felvágta a bába a nyelvét — háborodott belül.

— Cseke-Kovács a legszélső tagunk. Annál is van kint ló, azonfelül legmegbízhatóbb ember a környéken.

Bujdosó enyhe mosollyal nyugtázta Várnagy bácsi kijelentését.

— Akkor mondjon néhány szót erről a Csekie-Kovácsrói, hogy tudjam, hova megyünk.

(Folytatjuk)

aktívaülés határozatait, 500-an, majd 600-an népesítették be a határt. Ilyen roham még nem volt Almáskamaráson, az őszi munkák sikeréért. A pártaktivisták beszédére megértette az egész község, hogy miért volt az elmúlt évben olyan kevés gabona-átlagtermés Almáskamaráson, pedig még korábban, amikor még kisebb taglétszámú és kevesebb földű is volt a tsz, 16—17 mázsás gabonaátlagokat takarítottak be. Azért, mert akkor október végére mindig földben volt a mag, tavaly pedig még december elején is vetettek...

S milyen jó volt, hogy a párt- vezetőség „áttette” munkahelyét a határba. Így láthatta közvetlenül, hogy bizony a „roham” megkezdésének első napjaiban milyen nagy kapkodás akadályozza a munkát. Igaz, a gépek készenlétben álltak, de nem volt területük, s ezért itt is, ott is éppen- hogy csak belekaptak a szántásba, vetésbe. Az első napokban 5—8 holdnál nem volt több a teljesítményük.

— Ez nem mehet így, területet kell biztosítani a gépeknek — javasolták Cajtler Ferencék... A pártvezetőség is látta, ha így halad tovább a munka, decemberre sem végeznek a vetéssel.

— Szedjék össze a munkacsapat tagjait, Gazdag elvtárs — mondta Török párttitkár a munkacsapatvezetőnek, miután megbeszélte ezt az elnökkel. A párttitkár kérésére Engelhard Simon tagjelölt „nyakába” vette a falut, s egy óra múlva együtt volt a munkacsapat.

Ez a munkacsapat, mint egy kis mozgó, operatív hadtest segített

Az Építésügyi Minisztérium jelentősen kiterjeszti a tudományosan megalapozott újfajta építési módszert, a folyamatos termelés- szervezést, amellyel a szokásos 10 —12 helyett'6—8 hónap alatt lehet felépíteni a házakat. Ezzel az új építési móddal az idén mintegy 3500 lakást adnak át Budapesten és néhány vidéki városban.

Az ÉM-vállalatok ezekben a hónapokban vidéken különösen sok város új lakótelepének munkálatait szervezték meg a korszerű építési mód alapján. Így fogtak hozzá többek között Győr,

mindig ott, ahol szorult a cipő, hogy mindennap elegendő, az ütemezésnek megfelelő területen tudják elvégezni a gépek a szán- >tást és a vetést. Ha kellett kukoricát törtek, ha kellett répát szedtek vagy a cirokföldön dolgoztak. De részük van a vasárnapi munkák szervezésében is, mert egy kivételével minden vasárnapon talpon volt a szövetkezet. Tizennégy lófogat, 2—3 Zetor látta el állandóan a szállítást. A párttagok, mint Szilágyi István zetoros, ha kellett, éjjel is vontatott vagy szántott, s vasárnap sem pihent. (Meg kell itt jegyezni, hogy korábban sok baj volt Szilágyi elvtárssal, mert elég gyakran a pohár fenekére nézett.) De kitettek magukért a pártonkívüliek is, mint például Makai István állattenyésztő, aki szabad idejében a betakarításnál segédkezett vagy Szabó Imre zetoros, aki nyújtott műszakban olyan nagy teljesítményt produkált, amennyit két műszakban is kevesen.

Tavaly ilyenkor a gabonavetési tervnek még csak 30 százalékánál tartottak Almáskamaráson. Az idén 570 holdat, jóval többet vetettek, mint tavaly és október 17-ére elvégezték a vetést. Méghozzá úgy, hogy 107 százalékra teljesítették a tervet. De kukoricatörésük sincs már. Mindössze 25—30 hold répa vár csak kiszedésre, amit ugyanezzel a lendülettel elvégeznek az almáskama- rási szövetkezeti gazdák, addigra, amikorra megjelenik ez a róluk szóló tudósítás.

V. D.

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szeged, Debrecen és Békéscsaba 1964. évi új lakásainak alapozásához. Meet került sor az új módszer bevezetésére Kazincbarcikán, Salgótarjánban, jövőre pedig Dunaújváro6, Kaposvár, Székesfehérvár és Nyíregyháza következik. A jövő évben már összesen 23 helyen dolgoznak majd az építők a folyamatos termelésszervezéssel s ezzel az ország valamennyi nagy lakótelepére kiterjesztik a gazdaságos új eljárást. (MTI)

Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagok!

A földművesszövetkezetek felvásárló telepei megkezdték a

takarmány tökmag felvásárlását

az alábbi felvásárlási árak mellett:

étkezési tökmag: 550 Ft/q ipari tökmag: 450 Ft/q

I

Érdemes a tökmagot minél előbb átadni a földművesszövetkezetek felvásárló telepeinek.

83470

Átalakítások

a békéscsabai tejüzemben

A békéscsabai tejüzemben a| jövő hónap elején átalakítási munkák kezdődnek. A jelenlegi öltözők, irodák helyén tejfel- és túró. készítő helyiségeket alakítanak ki. Az irodákat és az öltözőket a Fürst Sándor utcai épületszárnyba teszik át Ily módon helyet tudnak biztosítani a palackozógépeknek.

A tervek szerint a tej palackozását a jövő év elején kezdik meg. A gépek több mint tízezer üveget tudnak megtölteni tejjel naponta, bár ennyire korántsem lesz szükség. Békéscsaba tejfogyasztása stagnál, a tejtermék: sajt- és vajfogyasztás pedig csökkent az utóbbi hónapokban. A palackozógépek kapacitásának kihasználtsága nem ígérkezik kielégítőnek.

A folyamatos termelésszervezést módszert bevezetik a vidéki városok ó| lakótelepeinek ópitósónól