Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-25 / 251. szám
1963. október 25. 2 Péntek az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az i. oldalról) Tételével sóik helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelné- ndk. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalékokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedését kétharmad-részben a termelékenység emelésével kell biztosítani. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedvezőtlenebb. A nép- gazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vehetőinek jobb szervező munkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. Az ipari termelésiben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembe helyeztek mintegy napi 1180 vagon szén termel 5 kapacitást. Működik a Barátság kő- olajvezeték és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamos távvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. összefoglalójában hangoztatta, hogy iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen bélül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmány- szerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: Az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mező- gazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. A gabonaellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest -- előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabonaimportra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: miért kell gabonát importálnunk. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió kataszt- rális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió katasztrá- lis holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évék 7,9 mázsás ka- tasztrális holdankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetés- területének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő ta- lajelőkészités után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát valóban erre a célra használják fel. Így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. — Még rossz időjárás esetén sam szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy olyan nagyarányú gabonabehozatalra szoruljunk, mint ebben az évben. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést, ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásának biztosításáért. Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mező- gazdasági termelés lassúbb. Így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy ötmil- liárd forinttal meghaladta az e-e- detileg számításba vett összeget. A lakásépítési tervet 1961-ben és 1962-ben túlteljesítettük. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyob beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros túlzsúfoltságának enyhítésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését igy tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, s ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések, az úgynevezett regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok) és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, amelyeket — 'bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dolgozóinak bérét emeljük. A jövő évben lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt Ezután arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célja: a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok összevonása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű specializádója a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. A külföldi kapcsolatainkról szólva hangsúlyozta: népgazdaságunk fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hogy a nyersanyagok jelentős részét külföldről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt késztermékekkel fizetünk. Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. A forgalom csaknem egyharmadát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezeken a piacokon különösen bonyolult feladatokat kell külkereskedelmünknek megoldania. A konjunktúra lanyhul, a verseny élesedik, s magával hozza, hogy csak korszerű, kiváló minőségű árukkal tudunk eredményesen, gazdaságosan kereskedni. Ezért szükséges, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban, mindenekelőtt az iparban, sokkal gondosabban segítsék a külkereskedelmi feladatok megoldását. A külkereskedelem jól Ismerje a piaci követelményeket és gyorsan közvetítse ezeket a termelés számára. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés számunkra különösen fontos eredményei közül megemlítem a Szovjetunióval kötött egyezményt a timföld és alumínium feldolgozásában. A Csehszlovák Szocialista Köztársasággal megegyeztünk a dunai vizierőmű-rendszer építéséről. Együttműködünk a KGST-országok többségével a Szovjetunió egyik nagy foszforit-lelőhelyének kiaknázásában, mely a résztvevő országok műtrágyaszükségletének jobb kielégítését szolgálja. A jövő évben megkezdi működését a KGST-országok nemzetközi együttműködési bankja. Megszervezték és már dolgozik a nemzetközi szabványügyi intézet. Lassan egy éve már, hogy a KGST-országok egy része összekapcsolta a villamosenergetikai hálózatát. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez az összes résztvevő országok számára előnyt jelent, de különösen ki szeretném hangsúlyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. örülünk ezeknek az eredményeknek. Az a véleményünk, hogy minden KGST-országnak előnyös, ha minél több közös vállalkozást tudunk lér tehozni, A moszkvai határozatok szellemében úgy kell távlati népgazdasági terveinket összehangolni, legégetőbb problémáink megoldására az erőket összpontosítani, hogy az minden részvevő ország népgazdaságának gyorsabb fejlődését eredményezze. Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim,! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági eredményekkel jár. Jövő évi tervünk elkészítésénél számolnunk kell az idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a közlekedés rendkívüli helyzetét, a fokozottabb gabonaimport következtében előállott többlet-terheket. Továbbra is biztosítanunk kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mintegy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdaságban reálisan körülbelül 5— 6 százalékos termésnövekedéssel számolhatunk. A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi terve rövidesen elkészül és a dolgozók megbeszélhetik a feladatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Meg vagyunk győződve, hogy a tudomány emberei, az értelmiségiek, a fizikai munkát végzők megértik a gondokat, felismerik a feladatokat, s mindent elkövetnek, hogy az eddiginél is szorosabb egységben, a jövőben is megvalósíthassuk céljainkat. Ebben az évben, mikor váratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társadalmi összefogás, egymás támogatása, az erők koncentrálása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. E helyről ismét köszönetét mondok bányászainknak, katonáinknak, fiataljainknak az odaadó, lelkes és fegyelmezett segítségért. Munkás- osztályunk fokozódó szocialista öntudata, növekvő szakképzettsége, egyre szilárdabb munkafegyelme, a szocialista munkabrigádok lelkes, példamutató tevékenysége, egész dolgozó népünk munkaszeretete, a társadalmi erők növekvő aktivitása bizalommal tölt el bennünket. Meg vagyunk győződve, hogy munkánk nyomán az eredmények nem maradnak él. Második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Ezek azonban nem leküzdhetetleniek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértelme, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biztosítéka ennek. További fejlődésünk kulcsa: javitami a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocialista rendszer erőforrásait és előnyeit, s ehhez vegye figyelembe a legjobb szakértők véleményét, állásfoglalását. Legyen a vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyelmezettebb, ha így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság, előbb teljesülnek a nép jólét növelését célzó terveink. Majd a kormány jelentésének tudomásulvételét kérve fejezte be a Minisztertanács beszámolójának beterjesztését * Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI)
