Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-24 / 250. szám

1963. október 24. 4 Csütörtök Döntés és mimkásvédelem Tanácskozás az ipari termelés fontos tartalékáról Jól sikerült újítási ankét a kötöttárugyárban Megyénk egyik textilipari fellegvárában, a Békéscsabai Kötött­árugyárban egyre nagyobb megbecsülést nyer a jól végzett munka, a többre, jobbra irányuló egészséges törekvés. A szépen fejlődő brigádmozgalomnak, az erőteljes ütemben növekvő versenyszellem­nek már külső megnyilvánulásai is megkapóak: a versenytablók kö­zött itt sem hiányzik az „akikre büszkék vagyunk’ feliratú tábla, az irodaház lépcsőházának falait a többszörös újítók fényképei dí­szítik. Ezt a jó külső impressziót csak tovább erősítette a szemlélőben annak az újítási ankétnak á han­gulata, amelyet a minap mintegy hetven résztvevővel rendeztek meg a gyárban. Az üzem dolgozó, in, újítóin kívül megjelentek a ta­nácskozáson a ruhagyár meghí­vott vendégei, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviseletében Lipták Pál vezető titkár elvtárs, a textilszakszervezet megyei bl. zottsága nevében pedig Erdős Ká­roly elvtárs vettek részt az anké­ten. Molnár József szb-litkár üdvöz­lő és megnyitó szavai után Kovács György elvtárs, a gyár újítási megbízottja tartott beszámolót az ujítómozgalom ez évi eredményei, ről. Ebből kitűnt, hogy ebben az évben 62 újítási javaslatot nyúj­tottak be a gyár dolgozói, ezek kö. aül 33 elfogadásra, 26 pedig már bevezetésre is került. A kalkulá­cióval és műszaki becsléssel mért együttes gazdasági eredmény ez évben eléri a 175 ezer forintot, a kifizetett újítási díj pedig meg­haladja az 50 ezer forintot. Utób­biban jelentős összeget tett ki a szabadalmi díj. Ezenkívül csak­nem 15 ezer forintnyi közremű­ködői és eszmei díjat fizettek ki. E számadatokból is kifejezésre jut, hogy az újítási tapasztalatcse­Még egy hónapja sincs, hogy az Egészségügyi Minisztérium Fog­technikai Vállalata átvette az orosházi fogtechnikai részleget, de már e rövid idő alatt is bebizo­nyosodott, hogy igen hasznos, cél­szerű Volt ez äz intézkedés. A jó­val kedvezőbb körülmények közé jutott orosházi technikusok gyor­sabb és jobb minőségű munkát végezhetnek, hiszen az eddigi 100 ezer forintos beruházásból beszer­zett gépi felszerelés, az Új és jobb berendezések erre lehetőséget ad­nak. Ennélfogva az orosházi fog­technikái részlegnél új szolgálta­tási formát is bevezethettek: pél­dául a kivehető fémlemezes, vala­mint a rögzített félnemes-fém (ERGO) fogpótlást. A jobb munkakörülmények azt re-mozgalom számottevő eredmé­nyekkel jár. Ezután Szakáll Tamás mérnök elvtárs, műszaki fejlesztési cso­portvezető tartott előadást az újí­tás fogalmáról, a mozgalom lénye, géről és célkitűzéseiről. Kifejtette, hogy az újításnak mindenkor nép- gazdasági érdekkel kell párosul­nia. Elsősorban a műszaki újítási javaslatok esetében nem elegendő a spontán ötletfelvetés, részletes, igényes kidolgozásra, szemléltető vázlatrajzra is szükség van, hogy az alapötlet érthető, világos, mér­hető próbaüzemeltetést eredmé­nyezzen, Emellett komoly figyel­met keli szentelni — elsősorban félkész-termékek gyártására vo­natkozó újításoknál —, annak a követelménynek, hogy a tovább, feldolgozásnál is feltétlenül ér­vényre jusson a gazdaságosság elve. Nagy figyelem kísérte Lévay Kálmán elvtársnak, a gyár fő­mérnökének felszólalását is, amelynek első részében a verti­kális üzemrészekkel szemben tá­masztott minőségi követelmé­nyek érvényre juttatását célzó újításokat helyezte a mozgalom előtérébe. Ezzel összefüggésben — és a gyár mostani nagyszabású rekonstrukciójára célozva — ki­fejtetté: nem elegendő a meniiyi­is biztosítják, hogy a rendelőinté­zettől kapott munkák elvégzésé­nek határidejét lerövidítik, vagyis egy-egy fogmű, 18—20 nap alatt elkészül, ellentétben a régebbi gyakorlattal, amikor sok esetben hónapokig is várniuk kellett a fogpótlást igénylőknek. A lakos­ság igényeinek nagyobb mértékű kielégítése céljából bevezették a protézistörés javítását, amely maximum 24 órán belül megtör­ténik, de sürgős esetben azonnal is kijavítják a hibát. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az oros­házi fogtechnikai részlegnél sza­kosították a különböző munkafá­zisokat és így egy-egy technikus abban a reszortban dolgozhat, amelyben az évek folyamán a leg­nagyobb gyakorlatot szerezte. ségi fejlesztés, annak feltétlenül a minőségszínvonal emelésével kell párosulnia. Kiemelte, hogy a gyárban már az első termelési szakasz, a fonalelőkészítés mi­nőségi munkáját úgy kell meg­alapozni, hogy az ténylegesen alpja legyen a tovább feldolgozó üzemrészek minőségi munkájá­nak. A fonal hajlékonnyá, a fo- nalfeszüllség egyenletessé tétele, a bolyhoaódás minimálisra csök­kentése érdekében teendő további törekvések még sok-sok újításnak nyithatják meg az útját. Komoly figyelmet szentelt az előadó az anyagmozgatás mecha­nizmusának tökéletesítésében, gé­pesítésében rejlő lehetőségeknek, majd áttért a gyár számára a harmadik ötéves tervben elő­irányzott perspektívákra. A pers­pektivikus fejlesztésre kétféle al­ternatívában kaptak programot, s a gyár vezetőié a feladat, hogy a népgazdasági és helyi érdekek figyelembevételével az előnyö­sebb változatra dolgozzanak ki részletes tervet. Bármelyik va­riáció is valósul meg, a gyár je­lenlegi évi 80ö tonnás termelési kapacitása 1980-ig fokozatosan háromezer tonnára növelhető. Befejezésül SzeleSsán György elvtárs, TMK-üzemVezető tartott élménybeszámolót az NDK-beli Limbach-ban, a Spezialfthfna* schinenwerkben tett tanulmány, útjáról, ahol a „Textina” varró­gépek szerelésének, karbantartá­sának „mesterfogásait” sajátítot­ta el. A beszámolókat számos hozzászólás követte. Kazár Mátyás (4) Veres Mihállyal múlt év dere­káig semmi baj nem volt a ter­melőszövetkezetben. Eserkilenc- százötvenkilenc kora tavaszán lépett be ő le, nem a legelsők között, nem Öntudatból, de azért sereghajtónak se lehetett mon­dani. Amikor a többség már döntött, Veres Mihály se várt so­káig. — Testvérek, ha már nem le­hetett kikerülni ezt a közöskö­dött, csináljuk úgy, hogy csak­ugyan jó legyen. Annyit lö­työgnek, hogy majd így meg úgy lesz, próbáljuk ki — mon­dogatta, ha két pohár bort meg­ivott és a régi meg új élet ke­rült szóba. Dolgozott is becsülettel az ^l* só esztendőben, bár az elége­detlenség már kllencszázhatvan elején befészkelte magát leiké­be. Nem is a jövedelem, hanem a lovak miatt. Nem akart ő fo­gatom lenni, nem itt volt a baj, hiszen szívesebben dolgozott a kertészetben. Az nem tetszett Veres Mihálynak, hogy a puszta- ligetiek nem hozták be a lova­kat a közös istállóba, arra hi­vatkozva, hogy „borjúknak kell a hely”. Így aztán senki nem tudta ellenőrizni, merre járnak a fogatosok. Azok pedig ki is használták az alkalmat. Először csak vasárnap vállaltak fuvart, később már hétköznap se restell­tek kimaradni a munkából. Száz A humanitás társadalmi rendszerünk lényegéhez tarto­zik. Ez nyilvánul meg törvé­nyeinkben, intézményeink rendeletéiben, s általában minden felülről jövő intézke­désben, foglalkozzék az terme­lési szociális vagy kulturális feladatokkal. Az emberről való gondoskodás gondjainak, terheinek folyamatos és állan­dó enyhítése tölti be pártunk politikájának is egész tartal­mát. Mégis néha óhatatlanul előfordulnak kisebb-nagyobb tévedések, amelyek egyes szervek vagy személyek ré­széről megcsúfolják a huma­nitást, még egyszerűbben szól­va, a fenti rendeletek szelle­mét. Egyik művelődésUgyi szer­vünknél történt, hogy a veze­tők elbocsátottak állásából egy betegállományban lévő dolgo­zót. Mikor az illető fellebbe­zett, a felsőbb szervek utasí­tására kénytelenek voltak visszavenni, de utána nyom­ban ismét elbocsátották azon a címen, hogy mint fertőző beteg, nem veszélyeztetheti a kollektíva egészségét. Ez az indokolás azonban hamis, mert a nevezett személy már nem fertőző beteg, hanem mint gyógyult, de csökkentett egészségi állapotú, alkalmaz­ható könnyebb beosztású mun­kában. Hasonló eset történt egy tömegszervezetUnknél is, ahol szintén betegállomány­ban lévő dolgozót bocsátottak el azonnali hatállyal. Igaz, utó­lag jóvátették a hibát, de meggondolandó, hogy néhol a pillanatnyi felhevUlés, szub­jektivizmus annyire elragadja forintért bárkinek bevittek egy kocsi árut a városba. Sőt, las­sanként odáig fajult a dolog, hogyha az elnök munkaegység­re adta oda valakinek a fogatot, akkor is elvárták a busás borra­valót. Veres is így járt a kltencssáz- hatvahas tói végén. Konyhabú­tort vették, azt kellett hazahoz­ni a városból. Varga Péter bonyolította le az utat azzal a pár lóval, amely va­lamikor Veres Mihályé volt. Meg lg járták a szép állatokkal á várost fél nap alatt. Amikor hazaértek, a gazda tréfásan meg­kérdezte egy pohár borral a ke­zében: — Na, sógor, mivel tartozom? — Amennyit gondolsz, Miska — sunyikon Varga, miközben a botért nyúlt. Van, aki ötve- net ad, más annyit se. Ki hogy bírja. Veres Mihály egy pillanat alatt elfehéredett a düh,töl. — Van magának* bőr a pofá­ján, sógor? Én tízforintos előleg­re dolgozom egész. nap, maga meg a munkaegység mellé elvár­ná a pénzemet is? — Más is ad, sógor! — mente­getőzött Varga. —- Én js adok! kapta fel a vasvlllát. — Adók én, azt iste­nit a rabló pofátoknak! A két sárga nyomban megug­rott. Úgy poroltak kifelé, hogy leszakították a kapu egyik szár­nyát... az embereket, hogy nem is gondolnak a törvényességnek megfelelő eljárások betartásá­ra. Sok példát hozhatnánk fel arról, hogy a Munkatörvény­könyv paragrafusainak nem ismerése mennyi energiát von el egyes szervektől, amikor is a helytelen döntések után jó­vá kell tenni a tévedéseket. G. P.-né korábban földművesszö­vetkezeti boltban dolgozott, amelyet aztán átvett az ipar­cikk kiskereskedelmi válla­lat. Besorolásánál azonban nem akarták elismerni a jog­folytonosságot, amely nagyobb fizetést biztosított volna G. P.- nének. Csak hosszú vita után. a rendelkezések erről szóló pontjaira hivatkozva adtak igazat a dolgozónak, pedig ép­pen, hogy dolga intézőinek lett volna feladata és kötelessége, hogy a Munkatörvénykönyv szellemében dőljön el a beso­rolás. Ügy tfinik, túlzott e példák­nál — amikor az ügyek előze­tes lezárása az egyénekét sért­ve, helytelen vágányra terelő­dött — humanitásra hivatkoz­nunk. Pedig nem túlzott ez a hivatkozás. Nem túlzott azért, mert minden problémát, ami csak párt-, állami vagy társa­dalmi szerveink elé kerül dön­tésre, már eleve úgy szüksé­ges kézbe venni, hogy a dön­tés, éppen a törvények és ren- deleteink szellemében a dol­gozók érdekeit képviselje. Ha­csak nem olyan esetről van szó, amelyben az illető sze­mély ténylegesen Vétett a köz­ügy ellen. V. D. Nem sokkal később újra a vá­rosban járt. Süldőket adott el. A jó vásár örömére betért a kocs­mába. Itt, az „Aranyborjúban” ismerősökkel akadt össze, akik éppen kártyáztak. Egy ideig csak nézte a lapok forgását, iszogatott közben, aztán helyet kért ő is. Bár tilos volt, mégis huszonegyéi- tek a belső kisteremben. Még­hozzá egyfe nagyobb tételben. A bankban papírpénzek hevertek állandóan, a zöldhasú bankók mellett már a pirosak is megje­lentek. Négyen játszották. Három ta­nyasi meg egy kupecféle ide­gen. S a sserencse kezdettől fog­va határozottan Veres Miska mellé pártolt. Pedig a kupec mindent elkövetett, hogy meg­ússza a kifosztást, Megpróbált kis tételekben játszani és csak akkor verte fel a bankot, ha úgy látta, biztos nyerő lapja van. Veres Mihály szerencséjével szemben azonban tehetetlennek bizonyult. Még huszonegynél^ is Veresé volt az elsőség. Ha vélet­lenül egy kört el is veszített, nyomban hármat nyert utána. A kupecríek Végül már egyetlen fillérje Se maradt. De vissza akarta nyerni akármilyen áron. Nem törődött azzal, hogy szerencsétlen lapforgása van, Végső döntésre szánta magát: — Ha veszítek, hadd veszítsek minden ti — mohdta Verítékézve. —- Kint van a lovam az udva­ron, nem kelt el a vásárban. Azt teszem fel a bank ellenében. —»’ Elfogadom! — vetette oda Veres Mihály. Ászt kapott a kupec, s arra A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—-40 éves korig mélyszinti bánya­munkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biz­tosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kap­nak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katoriftkönyv, és az előző munkahelyről egész­ségügyi törzslap szükséges. % Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. Új szolgáltatásokat vezettek be a fogtechnikai vállalat orosházi telepén GERŐ JÁNOS: Amite nincs tömény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom