Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-24 / 250. szám
1963. október 24. 4 Csütörtök Döntés és mimkásvédelem Tanácskozás az ipari termelés fontos tartalékáról Jól sikerült újítási ankét a kötöttárugyárban Megyénk egyik textilipari fellegvárában, a Békéscsabai Kötöttárugyárban egyre nagyobb megbecsülést nyer a jól végzett munka, a többre, jobbra irányuló egészséges törekvés. A szépen fejlődő brigádmozgalomnak, az erőteljes ütemben növekvő versenyszellemnek már külső megnyilvánulásai is megkapóak: a versenytablók között itt sem hiányzik az „akikre büszkék vagyunk’ feliratú tábla, az irodaház lépcsőházának falait a többszörös újítók fényképei díszítik. Ezt a jó külső impressziót csak tovább erősítette a szemlélőben annak az újítási ankétnak á hangulata, amelyet a minap mintegy hetven résztvevővel rendeztek meg a gyárban. Az üzem dolgozó, in, újítóin kívül megjelentek a tanácskozáson a ruhagyár meghívott vendégei, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviseletében Lipták Pál vezető titkár elvtárs, a textilszakszervezet megyei bl. zottsága nevében pedig Erdős Károly elvtárs vettek részt az ankéten. Molnár József szb-litkár üdvözlő és megnyitó szavai után Kovács György elvtárs, a gyár újítási megbízottja tartott beszámolót az ujítómozgalom ez évi eredményei, ről. Ebből kitűnt, hogy ebben az évben 62 újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói, ezek kö. aül 33 elfogadásra, 26 pedig már bevezetésre is került. A kalkulációval és műszaki becsléssel mért együttes gazdasági eredmény ez évben eléri a 175 ezer forintot, a kifizetett újítási díj pedig meghaladja az 50 ezer forintot. Utóbbiban jelentős összeget tett ki a szabadalmi díj. Ezenkívül csaknem 15 ezer forintnyi közreműködői és eszmei díjat fizettek ki. E számadatokból is kifejezésre jut, hogy az újítási tapasztalatcseMég egy hónapja sincs, hogy az Egészségügyi Minisztérium Fogtechnikai Vállalata átvette az orosházi fogtechnikai részleget, de már e rövid idő alatt is bebizonyosodott, hogy igen hasznos, célszerű Volt ez äz intézkedés. A jóval kedvezőbb körülmények közé jutott orosházi technikusok gyorsabb és jobb minőségű munkát végezhetnek, hiszen az eddigi 100 ezer forintos beruházásból beszerzett gépi felszerelés, az Új és jobb berendezések erre lehetőséget adnak. Ennélfogva az orosházi fogtechnikái részlegnél új szolgáltatási formát is bevezethettek: például a kivehető fémlemezes, valamint a rögzített félnemes-fém (ERGO) fogpótlást. A jobb munkakörülmények azt re-mozgalom számottevő eredményekkel jár. Ezután Szakáll Tamás mérnök elvtárs, műszaki fejlesztési csoportvezető tartott előadást az újítás fogalmáról, a mozgalom lénye, géről és célkitűzéseiről. Kifejtette, hogy az újításnak mindenkor nép- gazdasági érdekkel kell párosulnia. Elsősorban a műszaki újítási javaslatok esetében nem elegendő a spontán ötletfelvetés, részletes, igényes kidolgozásra, szemléltető vázlatrajzra is szükség van, hogy az alapötlet érthető, világos, mérhető próbaüzemeltetést eredményezzen, Emellett komoly figyelmet keli szentelni — elsősorban félkész-termékek gyártására vonatkozó újításoknál —, annak a követelménynek, hogy a tovább, feldolgozásnál is feltétlenül érvényre jusson a gazdaságosság elve. Nagy figyelem kísérte Lévay Kálmán elvtársnak, a gyár főmérnökének felszólalását is, amelynek első részében a vertikális üzemrészekkel szemben támasztott minőségi követelmények érvényre juttatását célzó újításokat helyezte a mozgalom előtérébe. Ezzel összefüggésben — és a gyár mostani nagyszabású rekonstrukciójára célozva — kifejtetté: nem elegendő a meniiyiis biztosítják, hogy a rendelőintézettől kapott munkák elvégzésének határidejét lerövidítik, vagyis egy-egy fogmű, 18—20 nap alatt elkészül, ellentétben a régebbi gyakorlattal, amikor sok esetben hónapokig is várniuk kellett a fogpótlást igénylőknek. A lakosság igényeinek nagyobb mértékű kielégítése céljából bevezették a protézistörés javítását, amely maximum 24 órán belül megtörténik, de sürgős esetben azonnal is kijavítják a hibát. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az orosházi fogtechnikai részlegnél szakosították a különböző munkafázisokat és így egy-egy technikus abban a reszortban dolgozhat, amelyben az évek folyamán a legnagyobb gyakorlatot szerezte. ségi fejlesztés, annak feltétlenül a minőségszínvonal emelésével kell párosulnia. Kiemelte, hogy a gyárban már az első termelési szakasz, a fonalelőkészítés minőségi munkáját úgy kell megalapozni, hogy az ténylegesen alpja legyen a tovább feldolgozó üzemrészek minőségi munkájának. A fonal hajlékonnyá, a fo- nalfeszüllség egyenletessé tétele, a bolyhoaódás minimálisra csökkentése érdekében teendő további törekvések még sok-sok újításnak nyithatják meg az útját. Komoly figyelmet szentelt az előadó az anyagmozgatás mechanizmusának tökéletesítésében, gépesítésében rejlő lehetőségeknek, majd áttért a gyár számára a harmadik ötéves tervben előirányzott perspektívákra. A perspektivikus fejlesztésre kétféle alternatívában kaptak programot, s a gyár vezetőié a feladat, hogy a népgazdasági és helyi érdekek figyelembevételével az előnyösebb változatra dolgozzanak ki részletes tervet. Bármelyik variáció is valósul meg, a gyár jelenlegi évi 80ö tonnás termelési kapacitása 1980-ig fokozatosan háromezer tonnára növelhető. Befejezésül SzeleSsán György elvtárs, TMK-üzemVezető tartott élménybeszámolót az NDK-beli Limbach-ban, a Spezialfthfna* schinenwerkben tett tanulmány, útjáról, ahol a „Textina” varrógépek szerelésének, karbantartásának „mesterfogásait” sajátította el. A beszámolókat számos hozzászólás követte. Kazár Mátyás (4) Veres Mihállyal múlt év derekáig semmi baj nem volt a termelőszövetkezetben. Eserkilenc- százötvenkilenc kora tavaszán lépett be ő le, nem a legelsők között, nem Öntudatból, de azért sereghajtónak se lehetett mondani. Amikor a többség már döntött, Veres Mihály se várt sokáig. — Testvérek, ha már nem lehetett kikerülni ezt a közösködött, csináljuk úgy, hogy csakugyan jó legyen. Annyit lötyögnek, hogy majd így meg úgy lesz, próbáljuk ki — mondogatta, ha két pohár bort megivott és a régi meg új élet került szóba. Dolgozott is becsülettel az ^l* só esztendőben, bár az elégedetlenség már kllencszázhatvan elején befészkelte magát leikébe. Nem is a jövedelem, hanem a lovak miatt. Nem akart ő fogatom lenni, nem itt volt a baj, hiszen szívesebben dolgozott a kertészetben. Az nem tetszett Veres Mihálynak, hogy a puszta- ligetiek nem hozták be a lovakat a közös istállóba, arra hivatkozva, hogy „borjúknak kell a hely”. Így aztán senki nem tudta ellenőrizni, merre járnak a fogatosok. Azok pedig ki is használták az alkalmat. Először csak vasárnap vállaltak fuvart, később már hétköznap se restelltek kimaradni a munkából. Száz A humanitás társadalmi rendszerünk lényegéhez tartozik. Ez nyilvánul meg törvényeinkben, intézményeink rendeletéiben, s általában minden felülről jövő intézkedésben, foglalkozzék az termelési szociális vagy kulturális feladatokkal. Az emberről való gondoskodás gondjainak, terheinek folyamatos és állandó enyhítése tölti be pártunk politikájának is egész tartalmát. Mégis néha óhatatlanul előfordulnak kisebb-nagyobb tévedések, amelyek egyes szervek vagy személyek részéről megcsúfolják a humanitást, még egyszerűbben szólva, a fenti rendeletek szellemét. Egyik művelődésUgyi szervünknél történt, hogy a vezetők elbocsátottak állásából egy betegállományban lévő dolgozót. Mikor az illető fellebbezett, a felsőbb szervek utasítására kénytelenek voltak visszavenni, de utána nyomban ismét elbocsátották azon a címen, hogy mint fertőző beteg, nem veszélyeztetheti a kollektíva egészségét. Ez az indokolás azonban hamis, mert a nevezett személy már nem fertőző beteg, hanem mint gyógyult, de csökkentett egészségi állapotú, alkalmazható könnyebb beosztású munkában. Hasonló eset történt egy tömegszervezetUnknél is, ahol szintén betegállományban lévő dolgozót bocsátottak el azonnali hatállyal. Igaz, utólag jóvátették a hibát, de meggondolandó, hogy néhol a pillanatnyi felhevUlés, szubjektivizmus annyire elragadja forintért bárkinek bevittek egy kocsi árut a városba. Sőt, lassanként odáig fajult a dolog, hogyha az elnök munkaegységre adta oda valakinek a fogatot, akkor is elvárták a busás borravalót. Veres is így járt a kltencssáz- hatvahas tói végén. Konyhabútort vették, azt kellett hazahozni a városból. Varga Péter bonyolította le az utat azzal a pár lóval, amely valamikor Veres Mihályé volt. Meg lg járták a szép állatokkal á várost fél nap alatt. Amikor hazaértek, a gazda tréfásan megkérdezte egy pohár borral a kezében: — Na, sógor, mivel tartozom? — Amennyit gondolsz, Miska — sunyikon Varga, miközben a botért nyúlt. Van, aki ötve- net ad, más annyit se. Ki hogy bírja. Veres Mihály egy pillanat alatt elfehéredett a düh,töl. — Van magának* bőr a pofáján, sógor? Én tízforintos előlegre dolgozom egész. nap, maga meg a munkaegység mellé elvárná a pénzemet is? — Más is ad, sógor! — mentegetőzött Varga. —- Én js adok! kapta fel a vasvlllát. — Adók én, azt istenit a rabló pofátoknak! A két sárga nyomban megugrott. Úgy poroltak kifelé, hogy leszakították a kapu egyik szárnyát... az embereket, hogy nem is gondolnak a törvényességnek megfelelő eljárások betartására. Sok példát hozhatnánk fel arról, hogy a Munkatörvénykönyv paragrafusainak nem ismerése mennyi energiát von el egyes szervektől, amikor is a helytelen döntések után jóvá kell tenni a tévedéseket. G. P.-né korábban földművesszövetkezeti boltban dolgozott, amelyet aztán átvett az iparcikk kiskereskedelmi vállalat. Besorolásánál azonban nem akarták elismerni a jogfolytonosságot, amely nagyobb fizetést biztosított volna G. P.- nének. Csak hosszú vita után. a rendelkezések erről szóló pontjaira hivatkozva adtak igazat a dolgozónak, pedig éppen, hogy dolga intézőinek lett volna feladata és kötelessége, hogy a Munkatörvénykönyv szellemében dőljön el a besorolás. Ügy tfinik, túlzott e példáknál — amikor az ügyek előzetes lezárása az egyénekét sértve, helytelen vágányra terelődött — humanitásra hivatkoznunk. Pedig nem túlzott ez a hivatkozás. Nem túlzott azért, mert minden problémát, ami csak párt-, állami vagy társadalmi szerveink elé kerül döntésre, már eleve úgy szükséges kézbe venni, hogy a döntés, éppen a törvények és ren- deleteink szellemében a dolgozók érdekeit képviselje. Hacsak nem olyan esetről van szó, amelyben az illető személy ténylegesen Vétett a közügy ellen. V. D. Nem sokkal később újra a városban járt. Süldőket adott el. A jó vásár örömére betért a kocsmába. Itt, az „Aranyborjúban” ismerősökkel akadt össze, akik éppen kártyáztak. Egy ideig csak nézte a lapok forgását, iszogatott közben, aztán helyet kért ő is. Bár tilos volt, mégis huszonegyéi- tek a belső kisteremben. Méghozzá egyfe nagyobb tételben. A bankban papírpénzek hevertek állandóan, a zöldhasú bankók mellett már a pirosak is megjelentek. Négyen játszották. Három tanyasi meg egy kupecféle idegen. S a sserencse kezdettől fogva határozottan Veres Miska mellé pártolt. Pedig a kupec mindent elkövetett, hogy megússza a kifosztást, Megpróbált kis tételekben játszani és csak akkor verte fel a bankot, ha úgy látta, biztos nyerő lapja van. Veres Mihály szerencséjével szemben azonban tehetetlennek bizonyult. Még huszonegynél^ is Veresé volt az elsőség. Ha véletlenül egy kört el is veszített, nyomban hármat nyert utána. A kupecríek Végül már egyetlen fillérje Se maradt. De vissza akarta nyerni akármilyen áron. Nem törődött azzal, hogy szerencsétlen lapforgása van, Végső döntésre szánta magát: — Ha veszítek, hadd veszítsek minden ti — mohdta Verítékézve. —- Kint van a lovam az udvaron, nem kelt el a vásárban. Azt teszem fel a bank ellenében. —»’ Elfogadom! — vetette oda Veres Mihály. Ászt kapott a kupec, s arra A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—-40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katoriftkönyv, és az előző munkahelyről egészségügyi törzslap szükséges. % Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. Új szolgáltatásokat vezettek be a fogtechnikai vállalat orosházi telepén GERŐ JÁNOS: Amite nincs tömény-
