Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-23 / 249. szám

1063. október 23, 2 Szerda Elindult az ENSZ-bizottság Dél-V ietnamba New York Héttóin este elindult New York. ból az a héttagú ENSZ-bizottság, amely a közgyűlés határozatának értelmében vizsgálatot folytat Dél. Vietnamban a buddhisták üldözé. sével kapcsolatban. A bizottság­ban Pakisztán, Brazília, Ceylon, Costa Rica, Dahomey, Marokkó és Nepál képviselői vesznek részt. Küldetésükről jelentésben számol­nak majd be a közgyűlésnek. A bizottság csütörtökön reggel érke­zik Saigonba. Az AP ENSZ-forrásokra hivat­kozva azt jelenti, hogy Tran Van Chuong, Dél-Vietnam volt wa­shingtoni nagykövete, a hírhedt Nfru asszony apja, aki a közel­múltban azért mondott le posztjá­ról, hogy így tiltakozzék vejénetk és lányának politikája éllen, .ár­nyékkormány” megalakítására készül. Az „árnyékkormánynak" tagja lenne Vu Van Mau, jelen­leg Párizsban élő volt külügymi­niszter és több más emigrációban élő személy, valamint néhány Dél-Vietnamban tartózkodó poli­tikus — ez utóbbiak nevét azon­ban nem közölték. Az amerikai külügyminisztéri­um hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a havi 300 000 dolláros „apanázs” folyósítását a dél-vietnami „kü­lönleges alakulatoknak” arra az időre, amíg Saigonban állomásoz­nak. Ezeket az egységeket az ame­rikaiak különleges kiképzésben részesítették a partizánok elleni hadviselésre, de a kormány az utóbbi hónapokban kivonta a frontról és a buddhisták ellen ve­tette be őket. A közlés szerint a segélyt csak akkor folyósítják is­mét, ha a rohamcsapatok vissza­térnek hagyományos feladatuk­hoz — azaz a hazafias erők ellen vívott irtóháborúhoz. (MTI) NAPTAR Az etiópiai császár közbenjárása Algírban Algériai helyzetkép Algír Hailé Szelasszié etiópiai csá­szár békitési kísérlete áll hétfőn az algériai—marokkói konfliktus előterében. A császár, aki hétfőn délután érkezett Rabatból Algír­ba, megbeszélést folytatott az al­gériai vezetőkkel, nevezetesen Ben Bellával. Megbeszéléseinek tartalmáról még semmit sem kö­zöltek, de egyes feltételezések sze­rint az etióp uralkodó úgy véli, hogy a két fél tárgyalásainak új- rafelvételéhez elengedhetetlen az Skorzeny Őt is a Töplitzi tó ládái érdekelték? Becs A Neues Österreich című bé­csi polgári lap keddi jelentése szerint Fritz Skorzenyt, az SS hajdani hírhedt vezetőjét, aki fel­váltva Spanyolországban és Ír­országban él, október 5-ről 6-ra virradó éjjel Salzburgban látták. Egy ismerőse szembetalálkozott vele az utcán, s ráköszönt, mire Mussolini egykori kiszabadítója • sarkon fordult és nyom nélkül eü- j tűnt. „Feltehető, hogy Skorzeny í salzburgi látogatásáról az osztrák ; hatóságoknak is tudomása volt ■ — írja a Neues Österreich s em­• lékeztet rá: az SS-vezért éppen ■ azon az éjszakán látták Ausztriá­• ban, amikor két Nyugat-Németor­• szágból érkezett volt náci vezető 5 megbízásából egy müncheni bé- : kaember merült le a töplitzi tó- j ba, hogy az SS 1945 tavaszán el­• süllyesztett ládái után kutasson. ; Mint ismeretes, ez a 19 éves fiú ■ a tóba fulladt. A Neues öster- : reich hangsúlyozza: Skorzeny • megjelenése is hozzájárult ah- ! hoz, hogy az osztrák hatóságok ■ végre elszánják magukat az egy­■ kori „birodalmi biztonsági főhi- : vatal” vízbe süllyesztett doku- : mentumainak kiemelésére. Az keresett pénzből vett és amit apu- I előkészületeket már megkezdték, ká.ja olyan gonddal szerelt fel neki * s a minden bizonnyal súlyosan ter­elte. Azonban a megdolgozott és szeretettel felerősített lámpácska Vigyázz! A nagy lopások kezdete lehet! Nagy láncon kis lakat, melyet zokogva Igyekszik kinyitni egy lány­ka. A lánc, a lakat meg 6 te egy női kerékpárhoz tartoznak, a kerék­pár pedig a csabai fogászati rendelő falához támaszkodik. De miért sír a kislány? Hamarosan kiderül. Fog­húzásra várakozott. Közben elmúlt * fájás, erre sietve otthagyta a ren­delőt, boldog volt, hogy megmene­kült a fogótól. Mikor kerékpárjához lépett, eted pillantásával meg akar­ta cirógatni azt a fehér műanyagba ágyazott, piros Uvegü kis stoplám­pát, amit iskolatársaival a tsz-ben helyén csak a kitépett villanydrót árváskodik, vádaskodik. A szokásos eset — gondolom ma­gamban, miközben mély együttér­zéssel vigasztalom a kis kárvallot­tat. Onnan ez az együttérzés, hogy az én kerékpáromról előző nap lop­ta el az ismeretlen tolvaj a stop­lámpát. Nemcsak kerékpár, motor- kerékpár, gépkocsi eltulajdonítása, de az azok árához mérten „csekély­nek” látszó alkatrészek leszerelése és zsebre vágása sem csínytevés csu­pán, hanem közönséges, megveten­dő tolvaj Lás. Az egyénnek vagy a népgazdaságnak tetemes kárt okozó nagy lopások kezdete te lehet ez. Kedvcsináló előgyakorlat. Ráadásul az efféle „csenés” a meglopottnak, az eltulajdonított érték nem éppen nagy ára ellenére te, tetemes kárt okozhat, hiszen azt mindig pótolnia keM, valahányszor leszerelik gépéről. Aki egy-egy szarkát rajtakap, ne akként bánjon el vele, mint az egy­szeri kárvallott-jelölt, aki az éppen „munka közben” lévő tolvajt csu­pán megfedte, mondván: lopjon mástól, ne tőle. Rendőrt kell hívni az ilyenhez, éreztetve vele, hogy a bűnözés útja felé lépett. Ezzel ne­ki te szívességet teszünk, akadályt állítva lejtőre csúszása elé. — húr — helő dokumentumokat, esetleg ■ rablott kincseket is tartalmazó • ládáikat, előreláthatólag novem­• bér 1-től hozzák a felszínre ható­■ sági felügyelet alatt. (MTI) A Pravda a Pentagon űrterveiről Moszkva A Pravda keddi számában Vis- ; nyevszkij, a lap washingtoni tu- ! dósítója arról az elégedetlenség- : ről ír, amelyet az amerikai had­• ügyminisztériumhoz közelálló • körökben az ENSZ-nek a világűr ■ atomfegyver-mentesítéséről szóló ; határozata váltott ki. ; A közgyűlés határozata inge- | rültséget és bosszúságot keltett a j szélsőséges amerikai militaristák S táborában, akik már régóta ki • akarnak törni a kozmikus tér- I ségbe, katonai céljaikra akarják j azt felhasználni — írja Vis­• nyevszkij. A cikkíró rámutat: az ; ENSZ határozata csapást mért a ■ Pentagonnak arra a tervére, hogy S előkészítse a rakétákkal megví- j vandó nukleáris (írháborút azonnali tűzszünet elrendelése. A császár hír szerint megkísérli rá­venni Ben Bellát, hogy egyezzék bele egy találkozóba a marokkói királlyal. Az etióp—algériai megbeszélés volt a közvetítési kísérleteik fő mozzanata, de ezzel párhuzamo­san több más tanácskozás is folyt. Nasszer elnök Kairóban fogadta az algériai igazságügyminisztert, aki egy négytagú küldöttség élén utazott az Arab Liga rendkívüli ülésére. Az EAK elnöke az A1 Ahram című kairói lap közlése szerint javasolt egy „részletes ter­vet” a határkonfliktus békés meg. oldására. A lap a tervről közeleb­bi adatokat nem közölt, de kije­lentette, hogy Ben Bella a tervet helyesli. (MTI) 1963. október 23. — 115 évvel ez. előtt, 1848-ban szer­kesztette meg Jed­lik Ányos fizikus és feltaláló az osztó­gépét, amellyel milliméterenként 162 vonalat lehetett meghúzni. A fény- elhajlás szemlélte­tésére szolgáló op­tikai rács előállítá­sára használták. Jedlik Ányos osztógépe — 245 évvel ezelőtt, 1718 októberében halt meg William Penn angol kvéker, aki 1681-ben Észak-Amerikában megala­pította a róla elnevezett Pennsylvaniát * — 90 évvel ezelőtt, 1873. október 23-án született Lampérth Géza író és költő. Veér Judith rózsája c. darabjával sikert ért él, verskötetei mellett érdekes munkája a Régi magyar leve­lesláda címen kiadott régi szerelmeslevelek gyűjteménye. * — 50 évvel ezelőtt, 1913-ban e napon született Geisler Eta, a magyar ifjúmunkás-mozgalom mártírja. Tizenöt éves kora óta részt vett a mozgalomban és a Horthy-rendszer elleni poli­tikai tüntetéseken, lelkes magatartásáért a rendőrség állandó­an zaklatta. A börtönben szerzett betegségben halt meg 17 éves korában. * — 40 évvel ezelőtt, 1923. október 23-án Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés kezdődött Hruscsov fogadta Bandaranaiket Moszkva Nyikita Hruscsov, a szovjet minisz­tertanács elnöke kedden a Kremlben találkozott Bandaranaike ceyloni mi­niszterelnökkel. A megbeszélésen részt vett Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügy­miniszter, Szemjon Szkacskov, a kül­földi gazdasági kapcsolatok állami bi­zottságának elnöke, valamint cey­loni részről Szubaszinghe moszkvai nagykövet és Diaz, a honvédelmi mi­nisztérium és külügyminisztérium ál­landó titkára. (MTI) Angol lap a NATO-atomhaderő tervéről London Az angol sajtó behatóan ismer­teti a TASZSZ nyilatkozatát, a sokoldalú NATO-atomhaderő ter­véről. A közvélemény egyetlen szóval sem védi a tervet, amely­nek népszerűtlensége Angliában nem vitás. A Daily Herald írja vezércik­kében: A sokoldalú NATO-had­erő amerikai terve egyike azok­nak a sürgős kérdéseknek, ame­lyekről a Macmillan-kormány nem tudott dönteni. A Szovjet­unió tegnap ismét világosan ki­mutatta, véleménye szerint az ilyen haderő megteremtése, amelyben Nyugat-Németország részt venne, veszélyeztetné a köl­csönös megértés lehetőségét. Va­jon pártolja-e Anglia ezt a ter­vet vagy sem? — senki sem tud­ja. Home, mint külügyminiszter, állítólag pártolta, Thomeycroft viszont, aki hadügyminiszter ma­radt, állítólag ellenzi. A kormány katonai tanácsadói ellenzik, hír szerint azért, mert a vegyes sze­mélyzetű NATO-haderő rendkí­vül költséges volna. A munkás­párt világosan és nyíltan ellenzi az ilyen kétes katonai értékű haderő megteremtését, amely sú­lyos diplomáciai kihívás volna. Itt az alkalom Home és külügy­minisztere, Butler számára, mu­tassák meg, hogy véget tudnak vetni a tehetetlen köntörfalazás­nak. Álljanak az egészséges, jó­zan ész oldalára, utasítsák visz- sza az egész szerencsétlen torz­szülött eszmét. (MTI) GERŐ JÁNOS: Amin Mites (3) Negyedóra múlva visszatértek az irodába. — Az elnök elvtárs? — érdek­lődött Bujdosó. — Itt volt, kereste magát — mentegetőzött a könyvelő. — Tíz perce ment el, tovább nem várhatott, a busz miatt. Pestre utazott. Azt mondta, két nap múlva itt lesz. — Akkor három nap! — jelen­tette ki a párttitkár sokatmondó- an. Aztán az agronómushoz for­dult, és minden további nélkül tegezni kezdte. — Különben a brigádvezetőnkkel, az öreg Vár­naggyal már beszéltem. Ott lesz a szállásod, ha megfelel. Majd én odakísérlek, de előbb gyere át a gépszínbe, nézd meg a trak­torainkat. Ellenkezni se tudott, a főgé­pész karon ragadta, szinte ki­emelte a szobából, s elárasztotta kérdésekkel. — Tisztában vagy a gazdasági és pénzügyi helyze­tünkkel? Bujdosó óvatosan válaszolt: — Hallottam már néhány számadatot — Azt is tudod, hogy ötszáz­ezer forint mérleghiánnyal zár­tok tavaly az évei? — Mielőtt ideutaztam volna, már akkor tudtam. — Azelőtt hol dolgoztál? — Debrecenben,, a megyei tervosztályon. — Küldtek vagy önként jöt­tél? Már sértette ez a kihallgatás­nak tetsző faggatás. Megigazítot­ta salját, kicsit hallgatott, majd nyomatékosan kijelentette: — Én jelentkeztem! — Az jó... Ne haragudj, de azt hittem, ide az isten háta mö­gé büntetésből küldenek majd valakit. Bujdosó közbe akart szólni, de a párttitkár nem engedte. — Jó, jó... fejezzük be ezt a kényes témát. Inkább beszéljünk arról: miért adósodtunk el. Ezt tudod? — Azt mondják, aszály volt — felelte bizonytalanul. — Ez igaz — hagyta rá Sütős. — Aszály sújtott bennünket. De a falusi téeszeket is, és azok mégse zártak mérleghiánnyal. Sőt, mindkettőnél harminc fo­rinton felül volt a munkaegység értéke. Nálunk még a tízet se ér­te el. A tervezettnek csupán a negyven százalékát. Pedig a mi földjeink se rosszabbak. Ez meglepte. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán, mielőtt ideutazott volna, úgy tájékoztat­ták, hogy kizárólag a szárazság csapta agyon a szövetkezetei. Rosszat sejtően kérdezte: — Szóval nem az aszály? A főgépész elkeseredve legyin­tett. — Csak részben, az aszály csak részben — ismételgette hosszú szünet után. Hangja egé­szen megváltozott. Bár csende­sen ejtette a szavakat, mégis érezni lehetett a nagyfokú izga­tottságot, ami hatalmába kerí­tette. — ötvenkilenc tavaszán alakí­tottuk meg a Kossuthot ezer hol­don, itt, Lászlómajorban. Jól in­dultunk, jó zárszámadást csinál­tunk. De már akkor ősszel hoz­zánk csapták Pusztaligetet is, hi­ába tiltakoztunk ellene. Az most a másik üzemegységünk, három kilométerre innen, észak felé. Ott a parasztok csak hosszas agitálással írták alá a belépési nyilatkozatot. Ha külön szövet­kezetben hagyják őket, kénytele­nek dolgozni, mert éhen nem halhatnak. így viszont csak a készt várták. Tőlünk. Nem volt elég gazdasági épületünk, a lova­kat kint kellett hagyjuk a ta­nyákon. Ezek a közöst nem érez­ték magukénak, első perctől kezdve loptak és állandóan ve­szekedtek. A mi jól indult szö­vetkezetünket is lezüllcsztették,

Next

/
Oldalképek
Tartalom