Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-20 / 247. szám

1963. október 20. 4 Vasárnap A lakosság beleszól Ä Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közérdekű bejelentések intézéséről tosabb gazdasági területekre Sokat segítenek a fiatalok a vasárnapi vagonkirakásoknál Megszoktuk már, hogy a népi ellenőrzés vizsgálatai életünk leg­különfélébb területeit szakszerű pontossággal mérik fél. Ezúttal a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság olyan jelentéséről számol­hatunk be, amely egymagában is képet ad az ország közéletéről, va­lamennyi népgazdasági ág' álla­potáról. A jelentés a különböző szintű NEB-ekhez 1963. év első felében érkezett közérdekű beje­lentések vizsgálati tapasztalatait összegezi. Az év első felében csökkent a közérdekű bejelentések száma: de még így is több mint három és fél ezer a különböző szintű NEB-ek­hez érkezett bejelentések száma, amelyeknek mindössze tíz száza­léka bizonyult alaptalannak a vizsgálat során. Az alaptalan be­jelentések száma' állandóan csök­ken — 1962 első felében még 13 százalék volt — s „ .:. ez a tény azt bizonyítja — vonja le a követ­keztetést a KNEB jelentése —, hogy a dolgozók többsége elítéli a társadalom érdekeit sértő ma­gatartást, a bejelentések egy­re inkább mentesek a rosszin­dulatú intrikától, rágalmazás­tól. Az alaptalannak bizonyult beje­lentések többségében is fel lehet ismerni a bejelentők jóindulatát, a megalapozatlanság túlnyomó részt a tájékozatlanságból fa­kad ...”, erre utal az is, hogy mindössze 15 rágalmazás akadt a 6ok bejelentés között. Világosan tükröződik a közérde­kű baj elöntéseik téma szerinti meg­oszlásából, hogy a bejelentők értik és magukénak vallják a szocialis­ta építés irányába ható rendelete­ket, amelyek útjából, — sok eset­ben szenvedélyes hangon írt beje­lentéseikkel — segítenek elhárí­tani az akadályokat. Közéi fele a népgazdaság termelőágazataival foglalkozik, csaknem egyharmada a lakosság ellátásával, s mindösz- sze egyötöde igazgatási — és egyéb ügyekkel. Részletesebben ismertetve a bejelentések témaköreit, még pontosabban megfigyelhetjük, hogy azok mennyire a iegfon­irányulnak. Egyáltalán nem kívánjuk az olyannyira különböző népgazdasá­gi ágakat, fejlődésüket, esetleges hibáikat azonosan értékelni, a be­jelentések okait vizsgálva mégis sok közös vonást találunk. A pénzügyi rend, a felső és felügye­leti ellenőrzés, a szövetkezeti és állami fegyelem, a munka minő­sége, az újítások, az anyaggazdál­kodás, a munkaszervezet és koo­peráció, a lakossági szolgáltatások, a garanciális javítás, az építési hibák azok az okok, amelyek mi­att többnyire tollat fogtak a beje­lentők, legyenek bár falusi vagy városi lakosok. Ha jól megfigyel­jük: milyen a „természetük” e legáltalánosabb hibáknak, látjuk, hogy többnyire a lelki­ismeretlenséggel, bürokratiz­mussal, szakértelem hiányával és — visszaélések esetén — a gyors pénzszerzés szándékával függnek össze. Sok esetben szinte korlátlan „zöld út” áll ezek előtt Ezért is jegyzi meg a KNEB jelentése: „... az a tapasztalat, hogy állami szerveink egy része a bürokratikus ügyinté­zést és a társadalmi tulajdon fe­lelőtlen, hanyag kezelését nem te­kinti súlyos mulasztásnak. Állami szerveinknek ez a szemlélete jog­gal váltja ki a dolgozók felhábo­rodását Fél év alatt a saját hatásköré­ben vizsgált közérdekű bejelen­tések ügyében 83 esetben tett bűn­vádi feljelentést a népi ellenőrzés: 346 ügyben került sor fegyelmi fe- lelősségrevonásra: és 187 esetben született javaslat az okozott kár megtérítésére. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a bejelentések vizsgálata után nem szükséges minden esetben fegyelmi útra te­relni az ügyet, — ezek a számok kielégítőek. Korántsem értékel­hetjük így azonban e számokat, ha arra gondolunk, hogy egy-egy el nem intézett pa­nasz, be nem vezetett javaslat, elmulasztott felelősségre vo­nás millió és millió forint sor­sát, fontos közéleti problémá­kat dönthet el. Ebből a szempontból értékelhet­jük kellően a KNEB-nek a meg­állapítását, amely szerint „... ked­vező eredmény... az, hogy a ko­rábbi időhöz képest egyre több szerv nemcsak az egyedi szabály­talanságot szünteti meg, hanem intézkedik a hasonló jellegű hibák okainak kiküszöbölésére is ... az is előfordulhat, hogy az intézke­désre felkért szervek egy része a felelősségre vonást még a java­soltnál is szélesebb körben alkal­mazta .. Fontos ezt tudni, mert a beje­lentések tárgyául szolgáló rendel­lenességek összes társadalmi hatá­sát csak a vele foglalkozó szerv tudja teljes egészében kiszűrni, elemezni, s mindegyikben ponto­san megszabni a teendőket. Több­ször meg — különösen a költség- vetésből gazdálkodó szervek — saját hatáskörben képtelenek megoldani a közérdekű bejelen­tések alapján a népi ellenőrök ál­tal feltárt bajokat, s ilyenkor is az intézkedő szerv általánosabb, egyetemesebb, — néha miniszté­riumi, főhatósági — megoldásra van szükség. E megoldásokat — mondanunk sem kell — a NEB-ek utóvizsgálataik során nyomon követik; Állam- és gazdaságszerveze­tünk demokratizmusa lehető­vé teszi, hogy a lakosság — többek között a közérdekű be­jelentések eszközével is — be­leszóljon a legfontosabb köz­életi, gazdaságvezetési kérdé­sekbe is: segítsen feltárni a visszaéléseket, szabálytalanságokat. A közélet, gazdaságvezetés vizsgálatának fontos „kontraszt-anyaga” lett hát a közérdekű bejelentés, amint a KNEB jelentéséből láthatjuk a a népi ellenőrök „képernyőjén” nagy jelentőségű következteté­sek, tennivalók olvashatók ki ab­ból. a> Az ezerkilencszázhatvanegyes esztendő rendkívülinek indultt Hó alig esett, a föld kopasz háta heteken át kint didergett, mint a rongyos ember elővillanó csu­pasz teste. Csak február elején fedte be a vetéseket fehér taka­ró, de az se tartott sokáig. Má­tyás napkor enyhe szél támadt délről és elolvasztotta a tenyér­nyi havat. Csak az árkokban, fo­lyópartok mélyedéseiben maradt piszkos sóra emlékeztető, szürke hőkupac. A gabonák mégis szépen kite­leltek. A hideg nem volt tartós, és a foga sem volt olyan éles, mint az előző években. Az enyhe tél után korán be­köszöntött a tavasz. Az őszi mélyszántás is napok alatt fel­szikkadt, gyorsan kibontotta a föld hosszú időn át őrzött tit­kait; március elején már zsen- diilt a határ. Százfajta illat kó­szált a színesedő határ felett, a cigánybúza ledobta magáról az avart, a fákon a bimbók patta­násig duzzadtak. Az emberek elfelejtettek az időjárásra panaszkodni. Csupán a sokat tapasztalt öre­gék mondogatták mind gyakrab­ban: — Várjatok még, lesz en­nek böjtje! A szeszélyes idő, mintha őket akarta volna igazolni, hirtelen megváltozott. Március kilence­Eddig még csaknem minden szombaton és vasárnap nagyobb zökkenők nélkül történt a ki- és berakás az orosházi vasútállomá­son. Az állomásfőnökség jó kap­csolatot épített ki a városi KISZ- bizottsággal, s ahogy mondja Makra István, a kereskedelmi ál­lomás főnökhelyettese — a fiata­lok hívásunkra mindig megjelen­nek az állomáson a szállítások le­bonyolítására. Legutóbb vasárnap szintén egy KISZ-brigád végezte a kirakást. Két kocsi műtrágya és egy vagon kábeldrót érkezett. A kaszaperi Lenin Tsz nem tudott munkaerőt küldeni a vagonkira- káshoz, de négy óra alatt szabad­dá tették a kocsikat a fiatalok. Az sem megvetendő, hogy csak­nem 200 forintot kerestek ezen a délelőttön. Orosháza az érkezés előtt négy órával kap előjelentést a békés­csabai állomásról, hogy ennyi és ennyi vagonra számíthatnak. Mi­ért következett be akkor mégis néhány hete, hogy 6 vagon ma­radt vasárnap kirakatlanul? — kérdezzük Makra elvtárstól. — Az az áru cement és műtrá­gya volt. Egyiket sem lehetett a szabad ég alatt tárolni, az Az elmúlt év őszén avatták fel a Barátság nemzetközi kőolajve­zeték magyarországi szakaszát. A vezeték teljes mértékben be­váltotta a hozzá fűzött reménye­ket. A kujbisev környékéről in­duló csőrendszer magyar szakasza üzembehelyezésétől kezdve 1963. október 1-ig a terv szerinti ütem­ben 708 000 tonna kőolajat szállí­tott a magyar kőolaj feldolgozó iparnak. A tervezők és az építők jó munkát végeztek. A több mint hétszázezer tonna olaj csővezetéki szállítása sok vasúti tartálykocsit dikén a derült ég néhány óra alatt elsötétült. Vastag, fekete felhők lobogtatták szárnyukat, lecsapott a vihar az egész Ti­szántúlra. Csattogott és villám- lőtt, bőven, bugyborékolva öm­lött az eső. Telefonoszlopok rop­pantak ketté, büszke, évszázados fák hasadtak szét, nádfedeles házak és ólak tetejét repítette messze a bömbölő orkán. Még az aggastyánok sem em­lékeztek ilyen korai viharra. A felhőszakadás nem tartott sokáig. De utána arcpirító, csí­pős szelek hajlítgatták a fák csu­pasz koronáit és hajnalonként hunyorgó csillagok közül lesel­kedett a fagy. Március tizenhatodikán is ilyen kellemetlen, hideg szél se­pert végig az utakon, amikor a nyírzsadányi autóbusz csikorog­va fékezett az ország egyik leg­eldugottabb tanyabejárója előtt. — Itt a világ és a Nyírség kö­zepe — mondta a kalauz gú­nyos fintorral, majdnem sajnál­kozva, miközben lesegítette az egyetlen utas bőröndjeit. A zömök termetű, kun képű fiatalember megvárta, amíg a busz tovább halad. Álldogált egy ideig, majd felhajtotta télikabát­ja gallérját, megragadta a két hatalmas csomagot és nekivágott a nyirkos homoknak. A dombon túl, egy nagy tor­nácé« épület előtt kettévált az AKÖV-nek pedig nincs elegendő munkaereje a szombat délutáni és vasárnapi fuvarozásra. Hetve­nes keret helyett csak 35 a tény­leges létszám. Sajnos, az állomá­son kicsi a raktár, itt sem tud­tuk tárolni az anyagot, így ma­radt aztán a vagonokban. Sokszor akadályozza a kocsifor­dulók meggyorsítását az, hogy a termelőszövetkezetek éjjel nem fogadják az érkező árut. Október 15-én például két vagon műtrá­gyát kaptunk, amelyet a puszta­földvári Lenin Tsz-be kellett vol­na szállítani. Este 11 órakor ér­kezett a műtrágya, s azonnal táv­iratoztunk a tsz-be, mivelhogy te­lefonösszeköttetés ilyenkor már nincs a faluban. De a távirathor­dó nem találta az éjjeliőrt sem, így csak reggel 8 órakor kapták meg az értesítést. Megegyeztünk abban, hogy máskor, mivel az ag- ronómusuk Orosházán lakik, őt is értesítjük. Jó lenne, ha a kör­nyező termelőszövetkezetek is közölnék velünk, hogy milyen úton-módon juttathatjuk el hoz­zájuk leggyorsabban a hasonló ér­tesítést — mondja végezetül Mak­ra elvtárs. szabadított fel. Ez jelentős gazda­sági haszon. Szovjetunióból importált kőolaj több mint kétharmad része ma már a Barátság vezetéken érkezik és ez számottevően odcsóbbítja is az olajszállítást a tartálykocsis szállítással szemben. A gazdasági előnyök lényegében fokozódnak 1965-ben, amikor a dunai kőolaj­finomító első feldolgozó üzeme el­készül, megkezdi a vezetéken ér­kező olaj feldolgozását, és a vas­úti tartálykocsis szállítást mini­málisra lehet csökkenteni. út. Éppen tétovázott, amikor ki­csapódott az ajtó és nagy csapat gyerek tódult ki az udvarra. Mindjárt oda is kiáltott a legkö­zelebbi fiúcskának: — Jóska! Mondd meg nekem, merre van a szövetkezet irodá­ja? A megszólított gyerek tágra meresztette nagy, kék szemét, és a csodálkozástól nem bírt meg­szólalni. — Ott, arra! — mutattak a bátrabbak a legközelebbi épü­let felé. A nagyobbacska fiúk kirohan­tak a kapun. Megragadták a két bőröndöt és cipelni kezd­ték. Ebben a pillanatban hangos felszólítás csattant mögöttük: — Gyerekek, hová mentek? A bőröndök belepottyantak a sárba, a fiúk megálltak. — Tantíó néni kérem, a bá­csinak segítünk az irodáig. — Tanító néni kérem, a bá- szedte lábait a lépcsőkön. Nem lehetett több tizenkilenc évesnél, némelyik tanítványa fél fejjel magasabb volt hála. Narancsszí­nű kardigánját fázósan össze­húzta magán, másik kezével meg vastag, fekete haját igazgatta. Látszott az arcán, hogy zavar­ban van, nem tudja, mit mond­jon a srácoknak. Pár lépés után meggondolta magát, megállt. Mandula vágású szemét ráemel­te a fiatalemberre, visszabicoen- tett köszöntésére, aztán kiadta a parancsot: — Ott ne maradjatok! Az iskolás had újra munká­hoz látott. A két bőrönd minden sarkára jutott gyerek, verse­Láttuk Hallottuk Szóvá tesszük «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimmuuiiuii. <u>it.,.i>l|iiiiuiimiiiiniHiiiiniiinniiiiiiiiimiiiiiinniiiuuiiiiiiiiiniiiiiuiiuiHiuHiHiiiiiiiiHinHi Zebra Nem az afrikai ős­erdők állatáról van szó, hanem azokról a zebrákról, amelye­ket néhány napja Bé­késcsaba utcáin fe­deztünk fel. Dicséret illeti azo­kat, akik éjszakáju­kat áldozták fel, s a legkorábban kelő bé­késcsabaiak is a fe­hércsíkos átkelőhelye­ken jutottak át a túl­só oldalra. Csak most már KRESZ-íanfo- lyamokat kellene a gyalogosok számára sürgősen rendezni, mert a Csaba-szál- loda előtt például sűrűn csikorognak a fékek, ha egy gyalo­gos éppen a zebrán tartózkodik és vacil- lál, hogy átmenjen vagy ne menjen. Mert, ha elindul az autó, megindul a gya­logos is. De, ha megtanulunk közle­kedni, akkor talán még be is válik a zebvsL Hogy? Igen, igen. Hogy kerül például a cso­koládéba vasdarab vagy, hogy kerül a dióskiflibe kukac? — ez a kérdés. Gon­dolom a csokoládéba a reszelődarab az automata javítása közben kerülhetett, a dióskiflibe pedig a dióbóL A békéscsabai Nefeiejts cukrászda egyáltalán nem tehet arról, hogy a cuk­rászüzem esetleg ku- kacos dióból csinálta á szárított kiflit. K. M. és felesége, akik behozták szerkesztő­ségünkbe a kifogá­solt kiflit, joggal mérgelődtek. Véle­ményünk szerint ezt a cukrászsütemény- fajtát, (melyet nem is sütnek) egysze­rűbb lenne kivonni a forgalomból, mert az eladó sem törheti ketté mielőtt azt át­adja a kedves vevő­nek. Határidő? Június óta tataroz­zák a békéscsabai Szt. István tér 16. számú házat. A la­kók a nyári meleg hónapokban ki is bírták, de most már, hogy reggelente ta­lajmenti fagyot je­lez a rádió, egyre jobban hiányát érzik a cserépkályhának. Igaz, a határidő még nem járt le, de a la­kásokban több kis­gyermek is lakik, s azok közül már van olyan, aki megfá­zott. Gondoljuk, hogy mindazoknak, akik­nek köze van ehhez a tatarozáshoz, saját maguk is átérzik a lakók gondját és se­gítenek. Tudjuk, hogy ez nemcsak jó­indulat kérdése, de talán anyagot és munkaerőt is lehet biztosítani, ha min­denki megteszi a magáét. *—czi.) Fábián Gábor GERŐ JÁNOS: Afniu nincs Több mint hétszázezer tonna kőolajat szállított egy év alatt a Barátság vezeték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom