Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-19 / 246. szám
1983. október 19. 3 Szombat Hatszáz vagonnal túlteljesítik éves tervüket megyénk takarmánykeverő üzemei 117 százalékra teljesítette ráhizlalási tervét a húsipari vállalat békéscsabai telepe 45 helyett eddig 48 vagon hízott sertést adtak a feldolgozó üzemeknek A Békés megyei Húsipari VállaA takarmánykeverő üzemek munkájáról, a termelőszövetkezetek igényeiről beszélgettünk Bukó György elvtárssal, a terményforgalmi vállalat takarmányosztályának vezetőjével. Tájékoztatásul többek között elmondja, hogy 1961-ben Füzesgyarmaton létesítették az első takarmánykeverő üzemet s az a környék termelőszövetkezeteit látta el. Még ugyanebben az évben megyénkben két malmot alakítottak át ilyen üzemmé, de mivel az igény rohamosan nőtt, s az üzemek kapacitása kicsi volt, előfordult, hogy más megyéből kellett beszerezni a tsz-eknek a szükséges takarmánytápot. Ma már tiz takarmánykeverő működik a megyében. Az igényeket most már teljes egészében ki tudják elégíteni S hogy mennyire nőtt az igény, azt bizonyítja a gyomai Győzelem Termelőszövetkezet legutóbbi levele is, melyben kérte a vállalatot, hogy a leszerződött mennyiségen felül októberben még 100, novemberben pedig 300 mázsa takarmánytápot szállítson a tsz-nek, mivel 200 sertéssel többet számít meglhizlalni az idén a tervezettnél Az igények tehát megnőttek az utóbbi években. De a vállalat üzemei győzik a termelési Ugyanis a teljes kapacitás még nincs kihasználva. Minden üzem dolgozhatna három műszakban is. A takarmánykeverő üzemek 1963. évi együttes terve szerint 7830 vagon takarmánytápot kell elkészíteni és elszállítani a tsz-eknek, ebből szeptember 30-ig 5898 vagonnal adtak át, s a még hátralévő 1932 vagon helyett év végéig 2500-zal szállítanak le. így 600 vagonnal túlteljesítik évi tervüket. Az 1964. évi igényeket most írják össze a tsz-ekben a takar- mányfelmérő brigádok. A nagyüzemi sertéshizlalással foglalkozó termelőszövetkezetek különösen a Sertés II. takarmánytápot igénylik. 1963-ban több mint 3000 vagonnal szállított le ebből a vállalat. Ennek biztosítása most komoly gondot okoz, mivel az FM nem engedélyezi a további elkészítését, így kénytelenek a rendeléseket visszautasítani. A tsz-ek viszont igénylik, mert rájöttek arra, hogy mennyivel előnyösebb, ha készen kapják ezt a takarmánytápot is. A csereterményt folyamatosan biztosítani tudják, s azzal, hogy az árpát például egyenesen a, cséplőgéptől, a kukoricát pedig a törés idején közvetlen szállíthatják a vállalat magtáraiba, igen jelentős fuvart, munkát és időt takaríthatnak meg. Egymás után érkeznek a megrendelések a vállalathoz. A korábban említett gyomai Győzelem Termelőszövetkezet terven felül összesen 400 mázsát kér, a kon- dorosi Dolgozók Tsz hosszú levélben indokolja meg igényét, rámutatva arra, hogy a nagyüzemi sertéshizlaláshoz milyen nehézségekbe ütközik a Sertés Il-es táp összeállítása a tsz-en belül. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz 250, a medgyesbodzási Egyetértés pedig 200 vagonnal kér ebből a takarmányból jövőre. Helyes lenne, ha a minisztérium figyelembe venné ezeket az igényeket és úgy döntene az egyes takarmánytápok készítéséről. lat békéscsabai sertéstelepe hat esztendeje alakult, kétszáz férőhellyel. Sokáig küszködött nehézséggel a takarmányellátás egyenetlensége miatt, s ez a gondja csak a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőház üzemelésével oldódott meg. A telep ugyanis az élelmiszeriparban előforduló melléktermékek és hulladékok hasznosításával működik. Ez azt jelenti, A csanádapácai Üj Barázda Tsz határában a tavasszal kísérletképp szárazon adagolták a HUNGAZIN gyomirtó vegyszert a kukoricaföldbe. Nem oldották vízben szokás szerint, hanem holdanként 80 kiló sima szuperfoszfát-keverék- kel szórták a talajba. Éhnek óriási előnye, hogy gyorsabban, egyszerűbben került földbe a gyomirtószer, hisz tavasszal, a nagy munkacsúcs idején külön gond a vízbeszerzés, a permetezés pedig aprólékosabb munka. A csanádapácai Üj Barázda Tsz 250 holdon alkalmazta a sima szuperíoszf átos HUNGAZIN száraz adagolását s csupán tíz százalékot használtak fel a szokásos vegyszerezési költségekből. Az új módon vegyszerezett kukoricaföldről most törik a termést. Kiváló eredményeket hozott a kísérlet. Holdanként 40 mázsán felüli csőtermést törnek, legalább hogy 100 kg. élősúly-sertéshez mindössze 260 kiló szokványos keményabrakot kap. A többit, mintegy 500 kilogrammig, melléktermékekből pótolja. Ez különös szakértelmet kíván az etetőktől, hiszen a hizlalási módszír egészen más, mint ott, aho] kimondottan sertéstakarmány- nyal hizlalják a jószágokat. De ez a szaktudás meg is van. Száméi János, Szluka János, Csuvarszki öt mázsával többet, mint a kapálással művelt kukoricaföldről. A vegyszerezett kukoricaföld még most ősszel is gyommentes. Merészek voltak az Új Barázda Tsz vezetői abban is, hogy a szokásos 4 kiló helyett holdanként öt és fél kiló vegyszert használtak fel. Most arra kiváncsiak a szakemberek, hogy a nagyobb adagú vegyszer vajon tovább érezteti-e gyomirtó hatását? Erre a kérdésre az elkövetkező évek adnak választ. Mindenesetre az Üj Barázda Tsz tavasszal újabb területen hasznosítja a sima szuperfoszfát-keverék- kel adagolt HUNGAZIN-kezelést. Az Őszi Könyvvásár október elsején kezdődött, s november 30-ig tart. Az újonnan megjelenő könyvek iránt máris nagy azérMilhály, Kecskéi Imre és az egész etetőbrigád kitűnően látja el feladatát, úgymond: „jól tartja” azt a 3500 sertést, amely jelenleg is hízik a telepen. A nyáron napi 2—300 mázsa különböző hulladék: uborkahaj, töíkhaj, paradicsommag stb. érkezett a telepre, s ezt „tálalták” megfelelő abrakkeveréssel a sertéseknek. A brigád tagjainak jó munkáját dicséri, hogy a 210 kilogrammos ráhizlalási tervvel szemben 247 kilogrammot értek él, vagyis 117 százalékra teljesítették az előirányzatot. Ugyanakkor a ráhizlalt súly önköltségét kilogrammonként 14,45 forintról 13,74 forintra csökkentették. A telep versenyben áll az ország „A” kategóriájába tartozó hizlaldáival. E versenyben évek óta az első. A legutóbbi értékelés szerint is 4249 pontszámot értek el az utánuk következő Győr—Sopron megyei vállalattal szemben, amelyik csak 2032 pontot teljesített. Az Élelmezésügyi Minisztérium ellenőrző csoportja jó munkájukért külön dicsérő levélben emelte ki az etetők jó munkáját. Még egy szemelvény e jó munka alátámasztására: ez évi leadási tervük 45 vagon, s ezzel szemben a mai napig 48 vagonnál tartanak. Az év hátralévő hónapjaiban még mintegy tíz vagonnyi hízott sertést adnak a feldolgozó üzemeiknek. Október 27-én és november 17-én az fmsz dolgozói házról házra árusítanak a járásban. November 7-én író—olvasó-találkozót rendezK. J. VVWWVWWWVWVWWVWWVVVW\AA/WWVAWVWWWWW\AAA/SA>^WVWVV Jó eredményt hozott a szárazon adagolt HUNGAZIN a csanádapácai Új Barázda Tsz kukoricaföldjén Új mezőgazdasági szakkönyvek az őszi Könyvvásáron A hányszor vadászokat látok, amint járják a határt, teleaggatva fácánokkal, nyulakkal, mindig eszembe jut János bácsi története. Nem mese, hiszen a nyomait ma is őrzi János bácsi béna fél keze. v-t 1938 tele volt. Kamránk gyászosan ásított az ürességtől. Éhesen ültünk a cselédlakás füstös konyhájában. Szótlanul, korgó gyomorral lestük a fortyogó vaslábast, ahonnan időnként a gőzzel a főtt krumpli szaga terjedt el a konyhában. Hajába krumpli. Ez volt rendes eledelünk. Zavaros volt a világ. Szűk a kom- menció. Sötét estéken csendőrök lovainak dobogását vártuk. Sűrűn jöttek. Elégedetlenkedőket hajszol- tak. Minden rosszul ejtett szó bűn volt. Rettegtünk. Behúzott nyakkal vártuk a sorsot, amely a küszöbön volt. A családban 7 éhes száj kérte a kenyeret. Bánatosan néztünk össze az asszonynyal, amikor elosztottuk a krumplit. A gyerekeknek három-három, nekünk kettő jutott fejériként. Só, az volt. A „méltóságos” marháitól elhoztam olykor-olykor a vörös marhasót. Egy este, vacsora után — emlékszem jól, jégeső esett fe-t a család aludni tért. A sötétben üldögélve egy jó gondolatom támadt. Magamra vettem rossz katonaköpenyem, aztán a fütyköst a sarokból — mindig magammal hordtam t— füttyentettem Bogárnak — így hívták a kutyám. Remek jószág volt — és nekivágtam az álomszürke éjszakának. Nehéz volt a járás. Az út síkos. Csendesen haladtam, ügyeivé, nehogy Az utolsó vadászkaland rajtafogjanak a major kutyái. Senkivel nem találkoztam. A majoron kívül már bátrabban szaporáztam a lépést. Hamarosan megérkeztem a vadashoz. A „mél- tóságosn vadászott benne néha. De nagyon ritkán. A vadak nagyon elszaporodtak. Az erdő keleti sarkánál megálltam. Körülnéztem. Semmi gyanúsat nem észleltem. A kutyám izgatottan szűkölt mellettem, ö már ismerte, tudta, mi következik ezután. Halkan parancsoltam: — Eredj, Bogár! — A kutya várta ezt a szót és amikor elhangzott, bevetette magát az erdőbe. Ott vártam rá, mint mindig. Csendesen végezte a munkáját. Néhány perc múltával megjelent. Fácánt hozott. Letette elém. Gondosan meg volt fojtva. Többször is fordult. A vadakat a derekamra erősített zsinegre fűztem, amelyet jól eltakart a köpeny. Már a kitűnő lakoma gondolata foglalkoztatott, amikor közeli fegyverdörrenésre riadtam fel. A dörrenés után fájdalmas vo- nyítás, majd még egy dörrenés. Aztán csend. Ijedten futottam a major irányába. Keresztül-kasul mindenen. Hátam megett lihegett valaki. Kétségbe esve futottam. Félelem szorította a torkom. Tudtam, hogy csak a vadőr lehet, és ha megfog, lecsuknak. Többször elestem, de újra és újra fokoztam az iramot. Kiáltást hallgttan^ — Állj! — Van eszembe — gondoltam. Dörrent a fegyver, a bal könyökömön ütést éreztem. Nem álltam meg. Az üldöző néhányszor elsütötte a fegyvert. Aztán elmaradt. A szérű felől kerültem haza. Erre nem voltak házak. Éreztem, a könyökömből folyik a vér. Erőm fogytán volt. A konyhába érve összerogytam. Éles fájdalom marcangolta a kezem. A feleségem felriadt. —• Te vagy? =-* nyöszörgő választ adtam. —1 Gyújtsak mécsest? —i Ne... Isten őrizz. — Mi baj?-H Tedd fel a reteszt az ajtóra — mondtam. Miután jól elsötételt és vártunk legalább egy óra hosszát, megengedtem a mécsesgyújtást. Amikor látott, sírva fakadt. Mondtam, hogy ráfizetsz egyszer. Inkább csak minden másnap eszünk, de hagyd ezt a vadászást. Most mi lesz? Nyomorék leszel... Főzd a húst — válaszoltam. Eszembe jutott hűséges társam, a Bogár. Lelőtte az a gazember. Nekem többet ért az a kutya mindennél. Könnyes lett a szemem. Megsirattam. —- Egyetlen jó barátom, hűséges társam. Rossz éjszakám volt: A paprikás főtt a tűzön, de én nem éreztem az illatát. A fájdalom olyan erővel gyötört, amihez hasonlót még soha sem éreztem, Hajnalodon. Julis, a feleségem csendesen sirdo- gált.-H Megtudják, hogy te voltál. Ott van a Bogár az erdőben. Azt mindenki ismeri. Te sem tudsz dolgozni. Gyanút fognak. Igaza lett. Még egy falat sem fogyott el a paprikásból, jöttek a csendőrök. Velük volt a vadőr. Egy nyegle kamasz. Vörös pofáját mindig gyűlölködve néztem. Tagadni nem lehetett. Aki rám nézett, rögtön látta, hogy szenvedek. A csendőrőrmester cifra káromkodás közepette dobta ki a megfőtt ételt az udvarra, ahol a várakozó vizslák felfalták. A gyerekek sírva bújtak a sarokba félelmükben. A kakastoll látása mindig rettegést öntött a szívekbe. Engem elvittek. Csak azért nem csuktak le, mert az orvos megállapította, hogy soha sem tudom többé használni a bal kezem. Roncs volt. Az uradalmat el kellett hagynom. Nem szólhattam semmit, mert az akkori törvényszék, amint megmondták, „igen humánusan” járt el velem. Köszönjem meg a „méltóságosnak" a közbenjárást. A mi ezután jött, ahhoz nem kell kommentár. Nyomorékul, koldusmódra éltem. A család dolgozott, én otthon tettem- vettem, amit fél kézzel meg tudtam csinálni. En nem sportszerűen, nem szórakozásból vadásztam, mint a ma embere, hanem lét- fenntartási ösztönöm küldött a vadászterületre. Valahányszor visszagondolok az utolsó vadászkalandra, néhány könny mindig kiszökik a szememből. Pálvölgyi András deklődés. Amikor beléptünk a szeghalmi járás földművesszövetkezeti könyvesboltjába, nagy felfordulást láttunk. A járásban a könyvterjesztés szervezési munkáit befejezték, a könyveket csomagolják és szállítják a községekbe. A járásban 37 könyvterjesztő dolgozik igen eredményesen. Például Szel- ley András, a füzesgyarmati kul- túrcikk bolt vezetője 18 ezer forint, Ladányi Sándor, a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz könyvterjesztője 9931 forint érté- ikű könyvet adott el az év első kilenc hónapjában. Az Őszi Könyvvásár idejére gazdag programot állítottak ösz- sze a szeghalmi járás könyvbarátainak. Október 17-én Füzesgyarmaton Könyves-bált tartottak. nek. Ékre Fehér Klára, Veres Péter és Szabó Pál írókat hívják meg. A mezőgazdasági dolgozók részére is jelentek meg új könyvek. A Mezőgazdasági üzemeik gazdaságtana című, üzemszervezési problémákkal foglalkozó szakkönyv a Kossuth Könyvkiadó gondozásában kerül az olvasókhoz. Értékes szakkönyvet írt a Bállá—Sípos—Prohászka szerző- hármos a Keveréktakarmányok előállítása és felhasználása címmel. Üjdonság még dr. Molnár Imre Termelőszövetkezeti tagok fegyelmi felelőssége című munkája is. Ezenkívül érdeklődésre tarthat számot a nagyüzemi bur- gonyatermesztésrő] szóló új mezőgazdasági szakkönyv. Épül a Barátság olajvezeték A szocialista országok egységének és összefogásának jelképévé vált Barátság olajvezeték építése tovább folyik. E vezetéken, több száz kilométeres szakaszainak üzembe helyezése óta, már több millió tonna kiváló minőségű „fekete aranyat” szállítottak a Szovjetunióból az európai szocialista Új vitaminkészítmény — a Vitar A moszkvai „Szintetika” gyár s a Szovjet Kémia-Technológiai Tudományos Kutató Intézet „Vitar” nevű új készítménye a vitaminok családját egészíti ki. Az új vitaminkészítmény egyik változatát az érelmeszesedés gyógyítására fogják alkalmazni. országokba. November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóján, a szovjet olaj megérkezik az első lengyel szivattyúállomás tartályaiba. Új artézi kutat fúrnak Vésztőn A Vésztőn eddig üzemelő 150 méter mélységű kutak vize nemelégíti ki a lakosság igényét, mivel erősen vasas ízű. A jobb ivóvízellátás biztosítása érdekében új, 600 méter mély artézi kutat fúrnak a községben. A négyszeres mélységből jövő víz a vizsgálatok szerint fogyasztásra a legalkalmasabb. A munkákat már megkezdték, a kút elkészítésével megoldódik a vésztőiek ivóvíz-ellátása.
