Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-22 / 223. szám
IdÓdOtt a nyáron, hogy a Salzburgi Ünnepi Játékok néhány előadásának megtekintése után tanulmányútra mehettem Dübrovnlkba. Jugoszláviai első látogatásom a lehető legszerencsésebb körülmények között kezdődött. Ríj ©kából épp a Dubrovnik nevű tengerjáró fedélzetén utaztam végcélom felé. Alkalmam volt tehát a mintegy 600 kilométeres hajóúton végigkóstotai a delmát „Riviera” ízekben, színekben utolérhetetlen gazdag terítékét. Üti társaim túlnyomó többsége európai és tengerentúli turista volt. Kék Adria jugoszláv partja vonzza a külföldieket természeti szépségével, történelmi emlékeivel. Dubrovnik az egyik legjelentősebb városállam a reneszánsz korban. A legújabb Shake&peare-kutatá- sok szerint ez a hely a Vízkereszt IUyriája. Ezeréves a históriája. A várfallal kerített óváros mellett a tengerparton hosszan nyúlik el a modem épületóriásokban gazdag újváros villáival, szállodáival. A régi város szinte minden épülete történelmet leheli. Nevezetes épület az óratornyos Spon- za-paloita. Negyedóránként két korabeli öltözetű katona üti meg harangját. Szent Balázs temploma barokk remekmű. Másik gyönyörű műemlék-épület a francis- kánusok kolostora és a dominikánusok temploma. 1318-ban alapították gyógyszertárát, berendezése valóságos élő múzeum. A tengerparti sziklákra épített Lovrijenac vára őrszemként vigyázza az óvárost, s a csupa műemlék-várost a várfalakon húzódó sétány övezi. Sponza herceg palotája ma városi múzeum. Igen ötletesen rendezett állandó ki- állitás színhelye. Rendkívül gazdag bútor-, kosztüm-, fegyver- és óremgyűjteKÖRÖS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET n)ukmimiki éhnhupek. Miszlai IsTván, a Jókai Színház rendezőiének beszámolója a dubrovniki fesztiválról a legjobb hazai tárlaton a műveit betiltó népi együtteseik, például a rendőrségi határozatok. A Macedón Értek- és Tánc- felszabadulás után gazdag együttes, a Jugoszláv Nép- plakát- és íényképgyűjte- hadsereg Kórusa, a zágrábi mény dokumentálja a jugoJelenei a Hamlet-bőL. Lado Ének. és Táncegyüttes, a szerb Kolo fellépései színesítették. I fesztivállal egy időben nyílt meg Miroslav Krleza kiállítása. A hetvenéves író a legnagyobb élő jugoszláv drámaszerző. szláv színházak szeretetét és megbecsülését művei iránt. A Sponza-palota egyik helyiségében rendezett kiállítás nagyon sok látogatót vonzott. Még két kiállítást kell megemlítenem: N. Nrjlcs szobrász és Ivó Vojvodics ményt szemlélhet a látoga- Glembay urak című darab- festőművész tárlatát. Mind tó. A palota egyik termében helyezték ed Gomdulieseva olaj képmásét, ö a dalmát nép egyik legnagyobb poétája a XVII. században; nemcsak az irodalmat művelte magas fokom, városa művelődéséért is sokat tett. Dubrovnik a nyári fesztiválok városa. Az idén immár tizenkettedszer rendeztek itt ünnepi játékokat. Színházi és zenei estek mintegy másfél hónapig adtak lehetőséget a kulturált szórakozás kedvelőinek. A koncertek és színházi estek ját néhány évvel ezelőtt mutatta be a Budapesti Nemzeti Színház Bóján Stu- pica belgrádi rendező irányításával. Helyes lenne, ha a nagy drámaíró műveiből többet ismernénk nálunk, két mester a mai modem jugoszláv képzőművészet reprezentánsa. A fesztivál fő programját jelentő színházi és zenei estek rendezősége minden szempontból kiváló munvalamelyik színházunk pél- kát végzett. Példamutatóan dáui repertoárjára tűzhet- színes é* magas színvonalú né Agónia vagy Ádám és műsorokat állított össze. Éva című darabját, éppen a Szem előtt tartotta a ren- jubileum alkalmából. Az dezés a város történelmi író kiállítása híven tükrözi adottságait és ennek megKrleza kapttalizmua elleni harcét 1920-es első premierjétől a felszabadulásig. Bőségesen szerepelnek a Oláh Éva: A lábnyomok még alszanak. De ébren már a hajnal, Gallérom mögé hűvöset Csurgat egy jó marókkal. Lustán oók-mókolt a sötét, S lebújt a járdaszélen, Hogy kanálisa zavaros Almai után nézzon. Egy rés renyitott ablakon Korán, nehogy meglessék, Hálókabátban szökik el Az éjjeli melegség. Belémkarolt a pillanat, S úgy húzott át a csendbe, Mintha a csend az éjszakák Kusza zajrendje lenne. S in ár-már azt hittem én vagyok Az út, amelyen járok, Míg szembevihogott a Nap S kiprüszköltem az álmot. felelően válogatta ki az egyes programok témáit. Kefll-e például stílushűbb környezet a Hamlethez a tengerparton emelkedő Lovrijenac váránál; Vivaldd- muzsikához méltóbb keret a hercegi palota előcsarnokánál vagy Monteverdi tolmácsolásához hangulatosabb színtér a franciskánu- sok kolostorának kertjénél? A táncegyüttesek programjához is milyen nagyszerűen illett a Reveilin-vár hangulatos terasza. Tanulságos mindez, a mi szabadtéri színpadjaink számára i*. Jobban kell érvényesíteni az igényt: a környezethez választani a darabot. S mennyi pénzt lehet megtakarítani a feleslegessé vált díszlet költségek bői! I prózai előadások közül kiemelkedett a Hamlet és a Skup. A Hamletet belgrádi, zágrábi, noviszá- di színészekből alakult fesztivál-együttes mutatta be színvonalas, egységes előadásban. Elsősorban dr. Marko Fotez rendező remekelt a megoldások egyszerűségével, a vár adta természetes környezet kitűnő felhasználásával. Három színtéren játszatta a cselekményt, a vár előterében, a várban és a bástyafokokon. Lenyűgöző hatású volt például Fortinbras megjelenése. Harcosai szinte elözön- lötték a bástyafalakat, miközben felhúzták a várfokra a hófehér győzelmi lobogót. Hamlet és Ophélia szerelmi jelenete a valóságos várkút mellett játszódott. S milyen megdöbbentőnek hatott Hamlet monológja, amelyet a kú lkává fölé hajolva mondott el. Mint hű történelmi képek vonultak el a jelenetsorok a nézők előtt. Sehol sem veszett el a rendezés az apró részletekben, mindig a fő mondanivaló kapott jelentős szerepet. Jólesett tapasztalni, hogy különböző együttesek színészeiből is lehet együttest kovácsolni, s vele egységes produkciót nyújtani, ha megfelelő próbaidői« rendelkezésre áll. Ez is megszívlelendő tanulság. Dubrovnik város állandó színháza a zenei iskola romantikus színterű udvarán adta elő Marin Drzics XVI. században játszódó komédiáját, a Skupot. Pusztán a környezet volt itt is a díszlet. Ugyancsak nagyszerű játékot produkáltak a jugoszláv színészek pergő dalmát nyelven, játékos köny- nyedséggel, hársány, de jó ízlésű, komédiázó kedvvel. A hercegi palotában Vivaldi, Rossini, Weber, Sosz. takovics műveiből összeállított esten a világjáró zágrábi kamaraegyüttes adott felejthetetlen koncertet An- tinoi Janigro karmester vezényletével. Bizonyára hamarosan Budapesten is meghódítják ezek a kitűnő muzsikusok a zenekedvelők szívét. I magyarok közül egyetlen művész, Antal István lépett fel a fesztiválon. Kiváló pianistánk remekelt Beethoven Esz-dur versenyművének előadásával. Római operaegyüttesekből álló együttes adta elő Rossini: Sevillai borbélyát és Cimarosa: Titkos házassá, gát. A rendezés mindkét estben a végsőkig hasznosította a természetes milliót, s különösen a Sevillai borbély előadásán adott vérbeli temperamentumos olasz produkciót, Nino Veretű karmester és Renzo Frusca rendező imáyításá- val és Zágrábi Filharmonikusok közreműködésével. * Tanulságos és emlékezetes napokat töltöttem Düb- rovnlkban. S ha egyetlen mondatban kellene összegezni benyomásaimat, ezt mondanám: így kell kulturált, tartalmas, zenei és színházi élményt adni egy önmagát becsülő, tör'ém mét tisztelő városnak. Hatvani Dániel• Többet akar a szív Rétek kolompolnak a tehenek nyakában basszus alkonyat zeng Kiáltanak a fák de nem hallom szavukat paták alá feküdt a néma fű álma a hold sárga virága Szememben halkuló tanyák fáradt kezemben remeg az árnyék mint a szekérderékba dobott kapanyél régi éveimet forgatják elő a küllők akácfák senyvedéseit a sövénykerítésben hagzó kakasok boldog kortyogását krumpliföldek lilazöld üzenetét Ráncok az arcon részeg kalap a nap az ég szemöldöke rándul nagyot akar a szív beleroskad a táj görnyedő háta a sóhaj nem tudja a világra felrajzolni csattogó gépek olaj—vas-erejét Mégis itt állok szembefordulva a homállyal tudva hogy nem csak petróleumlámpa a szó mit elfúj a szél pitypangnyi pihékre mert több a remény mint a tehenek szuszogása s a tenyészetnél többet akar a szív is hogy beleépüljön e vasbeton-századba termő tenyerébe felemelje a tájakat vízsugarakká sodorja zölden a szelet a fényt s az értelem érezze végtelen mint a világ aWMMMMMWWWWMMMtWMMWWMWVW A békéscsabai múzeum története és gyűjteményei i. A „Békéscsabai Múzeum-Egyesület” I. rész ros, esetleg a vármegye 1899. július elseje Békés- ««ész területén található ró. csaba történetében neveze- gészetl, történelmi, termetes dátum. Ezen a napon ült s*eti és néprajzi emlékeket; össze a város vezetősége egy továbbá megőrizni a népértekezletre, mely arra volt életre vonatkozó jellemzetes hivatott, hogy döntést hoz- tárgyakat, művelődési esz- zon egy olyan társaság mű- közöket, könyveket és ktz- ködése mellett, mely „a ma. iratokat, művészi és ipari gyár szellem terjesztésé«, a tárgyakat, valamint a város magyar történelmi, irodalmi, jótevőinek emlékét, képeit művészeti s ipari műtárgyak és családi ereklyéit; végre gyűjtését és ismertetését" az általános ismereteket ter_ szolgálná. Az értekezlet egy. jeszteni, népkönyvtárakat behívója Varságh Béla szervezni és hozzáférhetővé gyógyszerész volt. Az ő lel- tenni.’ (2. §.) kesítő beszédének hatása A fent megjelölt nemes alatt az értekezlet elható- célokat az Egyesület a kö- rozta a Múzeum-Egyesület vetkező módon vélte elérni: létesítését. Az alapszabály- „(1) AZ előbbeni szakaszban tervezet elkészítésével felsorolt tárgyak elhelyezéugyanekkor a Varságh Béla sere múzeumot állít fel; (2) vezetésével alakult, Bukov- könyvtári olvasótermet ren. szky János főg;mn ig. Ka- dez be; (3) ismeretterjesztő bós Bálint fog-mn. tanár, felolvasásokat tart; (4) a mu_ dr. Reisz Miksa községi or- zeum aT1-vagáí nyilvános vos, Maros György jegyző, magyarázatokkal, katalógu. Sztraka Ernő ny. városi készítésével s esei.eg mérnök és dr. Wagner Dé- anyagi erejéhez képest ön- niel kórházi orvosból álló álló kiadványokkal, évküny. bizottságot kérték fel. vekkel ismerteti; (5) időszaMiutén a kiküldött bízott, hi kiállításokat rendez, ság július 15-én megvitatta (3. §•) az alapszabálytervezetet, va. Az idézett két szakaszból lamint megállapodott az kitűnik, hogy az alapszabály egyesület hivatalos pecsét- nagy körültekintéssel tűzte jének és tagsági díjának dől. ki azokat a fel dalokat az gában is, továbbá taggyújtő Egyesület elé, melyeknek az ívek kibocsátásával megfe- elvégzésére egy vidéki kuliélő előkészítő munkát vég- turális intézmény vól'alkoz zett, november ?5-én meg hat. Helyi (megyei) érdeke lehetett tartani az alakuló két akar szolgálni, hogy ez- gyülést. A jelenlévőknek zel közvetve az általános ,,lelkesedéssel megnyilatkn- nemzeti érdeknek is felbe- zott egyhangú kívánságára” csülhetetlen hasznot hajr. Varságh Béla elnök a „Bé- hasson. késcsabaj Múzeum-Egyesü. Az Egyesület tulajdonletet” megalakulnak jelen- képpeni működése az alap tette ki. szabályok megerősítésétől. A közgyűlés elnöknek illetőleg az első rendes köz- Varságh Bélát, főtitkárnak gyűléstől kezdődik, mely pedig Maros Györgyöt vá. 1900. január 7-én folyt le lasztotta meg. A megalaku- Varságh Béla elnökletével- láskor az Egyesületnek 57 Ez a közgyűlés választó:!a tagja volt. meg a tisztviselőket, valaAz Egyesület tevékenysé- mint az igazgat6-vál ’sziget az alapszabály határoz- mény tagjait, akiknek kézé. ta meg. Eszerint az Egyes ■ Ns helyezte az mgvesület íróiét célja: .első sorban telke -vitását, lövőjét, tatni és összegyűjteni a vá- (Folytatás jövő vasárnap)
