Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-15 / 217. szám

1983. szeptember 15. 4 Vasárnap Az ismeretterjesztési évad küszöbén Eredményes kulturális munka Vésztőn A letűnt osztálytársadalmak H tanult emberei és tudást terjesztő intézményei minden idő­ben fukarok, féltékenyek voltak és ma sem mások, ha arról van szó, hogy az ismeretek és a tu­dományok kincseskamrájának aj­taját szélesre tárva, még több fi­atalnak, öregnek, nőnek, férfi­nak kellene osztani a közösséget illető vagyonból. Pedig közvetve és közvetlenül minden dolgozni és alkotni tudó ember már a leg­régibb időktől hozzájárult a ma­ga módján a ma létező kultúrák megteremtéséhez, értékeik gyara­pításához. A tudomány hajlékait kézművesek emelték, s ők készí­tették a művelődés gyakorlati eszközeit. A paraszt a tudomány embereinek is megtermelte a lé­tezéséhez szükséges élelmet és így tovább. A társadalmi munka- megosztás bonyolult, de szá­munkra mégis világos rendszeré­ben minden becsületes élőnek megvolt és ma is megvan a maga fontos szerepe és jussa, nemcsak az anyagi javakhoz, de a műve­lődés kincseihez is. A kizsákmá­nyolok világában azonban a tu­dás is zsákmány. Az ismeretek szervezésének, az agy, az értelem kiművelésének lehetőségeit a ha­talmasok nem adták és nem ad­ják ingyen, legfeljebb azoknak, akik *— jöhettek bárhonnan — végérvényesen elkötelezték ma­gukat kegyuraiknak. A burzsoá társadalomiban te­hát csak módjával nyitják meg a tanulni vágyó milliók előtt az ismereteket elzáró zsilipeket — vagy, mint az amerikai és dél-af­rikai négerek súlyos helyzete bi­zonyítja, szinte sehogy. A mi tár­sadalmunkban, a szocialista vi­lágban viszont, magától értetődő­en teljesen szabad az út minden­ki előtt! Eme szín-valóság ellenőrzése okából még csak megyénk határait sem kell elhagyni. Az iskolán belüli és kívüli művelő­dés nálunk, Békésben sem kivált­ság és kegy. A világot, s benne embertársadalmunkat, annak szerkezetét és előremözgató erőit, ábc-jétől a filozófiájáig, bárki meg­ismerheti. Hasonlóképpen tisztába jöhet mindennapjaink termelési, szakmai, kulturális kérdéseivel, úgyszintén tökéletesebbé tételé­nek, magasabb szintre emelésének tudományos alapjaival és társa­dalmi módszereivel. Mindeme ismeretek egyszeregyének a bir­tokában az egyén — legyen az munkás, paraszt vagy értelmiség — könnyebben igazodik el vilá­gunkban, jobban megérti a fel­adatok célját és szívesebben vál­lalja a közös erőfeszítésből reá háruló részt. Uogy ez társadalmunk minden 11 — felelős korban lévő — tagja esetében így lehessen, azért államunk a felszabadulás óta el­telt 18 esztendő alatt nagyon so­kat tett és tesz még. Amilyen tervszerűen és tempósan lábalt ki az ország népe a munkásosztály és pártja vezetésével a fasiszta el­nyomás évtizedeinek nemzeti nyomorából gazdaságilag, ezzel szoros összefüggésben, hasonló céltudatossággal és ütemben tört és tör a tudás, a műveltség — és ami ezekkel egy — a világnézeti tisztánlátás magaslataira. A fej­lődé^ történelmi mércével mérve is szédületes! Például 1939-ben 2500 állástalan pedagógus és 050 ezer írástudatlan fémjelezte a Horthy-rendszer kultúrpolitikáj á- nak éles népellenességét. Ma, hazánkban szinte nemzeti tanulási láz tombol, s noha csupán az ál­talános iskolák pedagógusainak a száma meghaladja a hatvanezret — a felszabadulás előttinek közel háromszorosa —, még több kelle­ne. És — ezeket a számarányokat átvihetnénk a középiskolák, főis­kolák, egyetemek világába. A ta­nulók, hallgatók és nevelők szá­ma hasonlíthatatlanul magasabb ezeken a helyeken is. Amiről pe­dig a szegények Magyarországa álmodni sem mert, az általános és középiskolák padjaiba estén­ként beülnek az. egyszerű munká­sok és parasztok tíz- és százezrei, hogy amit az úri rend megtaga­dott tőlük tudásszerzésben, azt a mi rendünkben, a nép államában pótolják. Nincs ennél megrendí- tőbb, szebb, igazabb példa arra, hogy a dolgozó tömegekben mi­lyen erősen él a vágy szocialista módon gondolkozni, élni, munkál­kodni. Lássuk most, az ismeretterjesz­tés, a tanulás megindulásakor, hogy nálunk, Békés megyében etekintetben nagyjából és egészé­ben mi a helyzet? A közel ötszáz­ezer lakos fele folytat kereső fog­lalkozást. A nyolcvanöt százalék­nyi fizikai munkás hatvan szá­zaléka — a mezőgazdasági jelleg­nek megfelelően — mezőgazda- sági, zömmel termelőszövetkezeti dolgozó. Ebből világosan követke­zik, hogy az iskolán belüli és kí­vüli népművelési munka javát a mezőgazdaságban élők és tevé­kenykedők igénylik. Pillanatig sem vitás, hogy a tudatformálás­ra szánt anyagi, személyi és minden egyéb erő hovafordításá- nál, a népművelési munkák je­len kategóriájában, az elsődleges­ség a falué, ami természetesen nem jelentheti azt, hogy másutt az oktatási és kulturális munkák elhanyagolhatók, illetve mérsé­kelhetők. É^íindez persze nem új sem az oktatás és a művelődés, sem az ismeretterjesztés megyei, járási szervei előtt. Formájában és tartalmilag egyaránt javuló te­vékenységük ékes bizonyítéka, hogy a mezőgazdaság átszervezé­se óta a művelődés iránti érdek­lődés megyénkben is népmozga­lommá vált. Csupán az elmúlt négy esztendőben az általános is­kolai tanulók száma 10 százalék­kal, a középiskolásoké 45 százai lékkai nőtt, ugyanakkor — és ez különösen örvendetes! — a fel­nőttoktatásban, a dolgozók esti iskoláiban az általános iskolai ta­nulók száma közel kétszeresére, a középiskolásoké négyszeresére nö­vekedett. Az utóbbi magába fog­lalja a mezőgazdasági szakember- képzés szempontjából oly égetően fontos iskolatípust, a mezőgazda- sági technikumot is. Megyénkben csaknem száz százalékkal többen végezték el az általános iskola nyolc osztályát, a középiskolát vagy szereztek egyetemi-főiskolai oklevelet, mint 1949-ben. Cs, hogy milyen egészséges a " fejlődés a iskolán kívüli népművelés, így az ismeretterjesz­tés vonalán, talán elegendő a Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Békés megyei szervezeté­nek munkájából egy adat. Az 1962'63-as évadban ^iz iparban dolgozók előtt — városokban és községekben — összesen 676, többségében szakirányú, ismeret- terjesztő előadás hangzott el 26 ezer hallgató előtt. A mezőgazda­ságban 112 ezren hallgatták meg azt a 2300 előadást, mely a poli­tika, a kultúra, a tudományok és nem utolsósorban a mezőgazda­ság különböző szakágainak az is­meretével gazdagította a hallga­tóságot, tárta fel értelmük kapu­ját újabb értékek befogadására, s tette fogékonyabbá őket a szo­cialista műveltség még alaposabb elsajátítására. az oktatás, a népművelés, az " ismeretterjesztés megyei szerveinek 1963/64. évadi munka­terve természetesen már kész, azonban ez nem olyan dokumen­tum, amit, ha a helyzet úgy pa­rancsolja, ne lehetne itt-ott, a még jobb és nagyobb eredmények biztosítása érdekében megváltoz­tatni. Úgy véljük, ez csak hasznos lehet. Hiszen a menet közbeni okos változtatások térölelőbbé alakít­ják a tervet, aminek eredménye­képpen még több ember kerül a tanultság és műveltség szívesen vállalt hálójába. És mennél több a tudatos társadalmi cselekvésben részt vevők száma, annál gyor­sabban szabadulunk múltba gyö­kerező gondjainktól, problémáink­tól és jutunk el az általános anyagi és kulturális jólét oly hőn áhított és mind tisztábban kive­hető magaslataira! Az Amerikai Egyesült Álla­mok nevadai sivatagjának egyik oázisa: Las Vegas. Az amerikai városok közül Las Vegas fejlő­dött leggyorsabban. 1940-ben még csak nyolcezer lakosa volt, 1961-ben pedig már 130 ezer. E nagy fejlődést végeredményben Bugsy Siegel gengsztervezér in­dította el, aki egy alkalommal ott járt és nagy lehetőséget lá­tott ebben a nevadai oázisban. 1946-ban ötmillió dolláros költ­séggel a város főutcáján felépí­tette a pazar Flamingo szállót és ezzel megkezdődött Las Ve­gas rohamos fejlődése. A város ma az amerikai szórakoztató , nagyipar központja. Itt vannak a legragyogóbb, legtündöklőbb fényreklámok és itt láthatók a legszebb lányok. Területéhez képest rendkívül sok — szám szerint 13 ezer — szálloda mű­ködik a városban, amelynek tu­* A Doliárorgia címmel, a noviszádi Magyar Szóban megjelent riportso- | rozat nyomán. (Dér Ferenc) A vésztői művelődési otthon­ban az elmúlt évadban is tovább növekedett a látogatók száma. Tavaly a szakkörökön és a külön­böző tanfolyamokon vettek részt a legtöbben: 10 ezer 878-an. A szakkörök és tanfolyamok látoga­tottsága után a műsoros táncmu­latságok vonzották a legtöbb ér­deklődőt: szám szerint 3661-et. A televíziót 2894-en, a műsoros esteket 2662-en látogatták. A TIT- előadásokon is sokan, 3583-an vet­A biharugrai KISZ-szervezet tagjai a határőrség kiszeseivel rég. óta jó barátságban vannak, ami­nek közös rendezvényék, kirándu­lások és egyéb hasonló megmozdu­lások a bizonyítékai. Ma, szeptember 15-én, vasárnap például együtt látogatnak el Gyu­lára, hogy a város KlSZ-alapszer- vezeteinék a tagjai körében hasz­Termelőszövetkezeti asszonyok és nőtanácsi aktívák ötvenfős csoportja utazik megyénkből szeptember 17-én, kedden Buda­pestre, majd Hévízre. A nőtanács három év óta minden ősszel meg­szervezi a tsz-asszonyok tizenkét napos őszi gyógyüdültetését a hé­A kunágotai művelődési otthon a közelmúltban televíziókészülé­ket kapott. A televíziót a klubszo­bában állították fel, és minden adási napon sokan látogatják ilyenkor a művelődési otthont. A klubszobában ezenkívül sakk, do­minó és más társasjátékok is szó­rakozást nyújtanak, a járási tanács lajdonosai nem kevesebb mint évi 107 millió dollár nyereséget zsebelnek be. Las Vegasba évente tízmillió turista látogat és kb. negyedmilliárd dollárt hagy a pénzautomatákban vagy a játékasztaloknál. Mert főként erről van szó. A városban soha­sem áll meg az élet, naponta huszonnégy óra hosszat zörög­nek a pénzautomaták az utcá­kon és tereken, az úszómeden­cékben, játékkaszinókban, sörö­zőkben, naponta huszonnégy óra hosszat peregnek a golyók és zi­zeg a kártya a kaszinók játék­asztalain. Las Vegasban napon­ta huszonnégy óra hosszat ül orgiát a pénz. A játékasztalok alatt elhelye­zett kasszákat és a pénzautoma­tákat naponként háromszor ürí­tik ki és a pénzt rögtön megszám­lálják. A számlálás ablaktalan helyiségben történik. Ketten számlálják a dollárokat, de egy harmadik is van velük, aki ket­tőjükre felügyel. Zseb nélküli rövid nadrágot és ujjatlan inget viselnek. Mert hiszen legfonto­sabb a bevétel. Az igazságügyi és tek részt, ez a szám az ismeret- terjesztés iránt egyre növekvő érdeklődés szép bizonyítéka. A művelődési otthon — a tár­sadalmi vezetőség javaslatára — már kidolgozta ez évi program­ját, melytől a különböző rendez­vények látogatottságának további emelkedését várják. Különösen a mezőgazdasági szakoktatást és a színjátszó együttes munkáját ki. vánják továbbfejleszteni. nos beszélgetéssel vegyes szórako­zással töltsenek el egy napot. Be­néznek a harisnyagyárba és így sorra a többi üzembe is. Viszon­zásul Biharugra, illetve a Biharug­rai Halgazdaság fiataljai nevében kérni fogják a gyulai fiatalokat, hogy legközelebb ők látogassanak el községükbe. —ő— vizi pénzügyőri üdülőben. Az üdü, lést idén js a pénzügyőri nőbizo.t- ság patronálja; Budapesten autó­buszos városnézés, Hévízen bada­csonyi kirándulás programját szervezik meg a Békés megyei asz- szonyok számára pedig két napilapot és több heti­lapot rendelt nieg az otthon szá­mára. A kunágotai művelődési otthon­ban hamarosan megszervezik a zeneoktatást is, erre a célra a köz­ségi tanács 18 ezer 600 forintért egy új pianinót vásárolt. pénzügyi hatóságok természete­sen nem adnak hitelt a Las Ve- gas-i adóbevallásoknak, s ez az oka talán, hogy az utóbbi időben a szerencselovagokon és szeren­cséjüket hajszoló nőkön kívül különböző hivatalos személyek is érkeznek a fények városába. A kormányhatóságok meg vannak győződve arról, hogy a kis ablak­talan helyiségekben, hol naponta megszámlálják a kaszinók bevé­telét, nincs minden éppen a rendjén. Azt gyanítják, hogy a gengszterszövetkezetet a tisztes­ségtelen, becstelen úton, kábító­szer-csempészéssel és más bű­nös utakon szerzett pénzt „tisz­tességes pénzzé”, azaz kártya­nyereséggé változtatják. Vagyis, amit a kábítószer-csempészés jö­vedelmez, azt* a kaszinó nyere­ségeként könyvelik el... Las Vég as ban csak a bevétel számlálása körül észlelhető szi­gor, egyébként határtalan nagy­vonalúság jellemzi itt az életet. Nem kisebb személyiség, mint Kim Novak, a világhírű film­sztár is bizonyságot tehet erről a nagyvonalúságról és bőkezű­ségről. Amikor életében először, egy sereg barátjával betoppant Las Vegas legelőkelőbb szállodájába Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázold, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz feL Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. 83148 Huszár Rezső iffindenki tett í. Biharugrai kiszesek látogatása Gyulán Megyei asszonyok csoportja utazik Hévízre Gazdagodik a kunágotai művelődési otthon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom