Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-14 / 216. szám
W63. szeptember 14. 3 Szombat Hatezer szakmunkástanuló a mezőgazdaságban Ami nincs a brigádnaplóban A nagybánhegyesi Zalka Máté hagymaszedők dolgoznak, máshol vannak a családtagok, s tulajdon- Termelőszövetkezet paradicsom- csépelik a magherét, egy csoport képpen a brigádvezetőnek a gondtábláján hajladozó asszonyok és a cukorrépát szedi és egy a cir- ja az is, hogy ők munkát kap- lányok tarka ruhás csoportja tű- kot vágja. A legsürgetőbb a para- janak. nik fel, amint az útról beforduÖzv. Berta Istvánná és menye tisztítja a hagymát. Az utóbbi években igen megnőtt a parasztfiatalok érdeklődése a mezőgazdasági szakmunkásképzés iránt. Egyre többen választják hivatásul a termelőszövetkezeti gazdálkodás egy-egy ágát, iratkoznak be a szakmunkásképző iskolába. Az 1963—64-es tanévben az ország különböző vidékein működő 25 üzemi és körzeti iskolában több agy darab, pirospozsgás, de már őszülő halántékú ember Turbucz István, a Kö_ rösladányi Fa, Vas és Vegyi Ktsz lakatosa. Négy esztendeje dolgozik a szövetkezetben, s társai szorgalmas, jóindulatú embernek ismerik. Kék, kissé olajos munkaruhájában, kigombolt ingében, szíjra fűzött, s nyaltába vetett kopottas táskájával akár szobrász elé is állhatna modellnek. Tipikus, kőbevésett íigurájá. nak címe ez lehetne: Vasas... Ezekkel a gondolatokkal fogunk kezet vele, amint éppen el akarja hagyni a műhely udvarát.. — Sietős a dolga, Turbucz elvtárs? — állítjuk meg. — Hát, nem mondom, hogy nem igyekszem, még sok dolog vár otthon. Egy pillanatra ajkunkra tódul a kérdés: talán fusi munkáról van szó?, de elharapjuk, mert Turbucz István, mintha kitalálná gondolatunkat, így folytatja: — Nem valami maszek munkáról van szó, nehogy azt gondolja. Elég nekünk annyi a szakmából, amennyit az üzemben csinálunk. S valóban, ahogy elnézi az em- ben a műhelyek ólom súlyú munkadarabjait, szerszámait, melyeket egy „egyszerű halandó” még megemelni is alig tudna, könnyen helyeselhet Turbucz elvtársnak abban, hogy elég ebből 8 óra egy nap alatt. A fusi munkát nem szeretik a vasasok. Munkaidejük alatt becsülettel dolgoznak, s ezért tisztességes fizetséget kapnak. Turbucz István keresete is havonta átlagban 1800—2000 forint. Megél ebből öttagú családjával. Azért mégis, emellett van mellékkeresete, ami azonban nem törvénybe ütköző, nem számít fusizásnak. S hogy ezt művelje, siet haza most is Turbucz elvtárs. Miféle sok dolog várja otthon? — Szüretre készülünk. Van egy kis házam, s hozzá elég nagy kert. Nyolcvan ölön szőlőt telepítettünk benne, de már lugas is van. Ma ki akarom áztatni a hordókat meg persze kimosni. Szombaton kezdenénk a szüretelést. A prést is rendbe kell honi egy kicsit... Kétszáz—kétszázötven liter bort várunk a szőlőből. — Ez tölti ki az egész délutánját? — Nemcsak ez. Itt a szilvaszedés ideje is. Húsz fánk van, 30— 40 literre való kisüstit főzetek mint 20 szakmában 6000 fiatal kezdte meg a tanulást. A tanulók a hároméves tanulmányi idő alatt évente három hónapot — főleg a téli időszakban — elméleti tananyag elsajátításával töltenek, Az év többi hónapjában a termelő- szövetkezetekben dolgoznak, ahol szakképzett munkások irányítása mellett részt vesznek a gyakorlati munkában. (MTI) majd a terméséből. Higgye el — — mondja mosolyogva Turbucz István — egy ilyen gyümölcsös megadja minden napra a munkát otthon is. De kedvvel, szeretettel csinálom... Aztán 20 család mé- hém is van. Sajnos, a másodszori túra, amikor egy mátrai akácra mentünk, nem sikerült. Rossz volt az idő, nem jártak gyűjteni a méhek. A kollégák közül is öten vannak méhészek, hármójuknak vittem el családjait, s több mint háromezer forintba került a fuvar- költség. Szabadságot vettem ki, én voltam a méhekkel. Persze azért erre sem fizettünk rá. Ezidén négy mázsát pergettem. Ebből kettő és felet átadtam a földművesszövetkezetnek 17 forintos kilónkénti áron... Minden évszaknak megvan a maga munkája a gyümölcsösben. Fusizás helyett ezt csinálja Turbucz elvtárs, s ezt csinálják kollé. gái is, akik munkaidő után éppen olyan, jó kollektívát alkotnak, mint a munkahelyen. Egy brigádban dolgoznak, közös elszámolásra. Nincs rájuk panasza a vezetőségnek, a normát valamennyien túlteljesítik. De betartják a normát munkahelyükön kívül is. Tavaly a tervezett 240 vagon helyett 330 vagon fémzárolt kukoricavetőmagot készítettek elő a Hidasháti Állami Gazdaság hibridüzemében. Ez évre ennél nagyobb a feladat: három állanái gazdaságból és három termelő- szövetkezetből 620 mázsa csöves kukoricát szállítanak az üzembe, feldolgozás végett. Legtöbbet, 350 vagonnal, a hidasháti gazdaság. Az idén először a kondorost Dolgozók Tsz-ből érkezett kukorica az üzembe. Ez a szövetkezet 134 holdon nyugatnémet cégeknek termel korai fajtát. Az üzem szeptember 3-án meg is kezdte a feldolgozást, de négy nap múlva kénytelen volt leállni, mert az átlagosan lehullt 160 milliméteres eső meggátolta a kukorica törését és szállítását. lünk a dűlőre. Szerencsénk van. Kerékpárján éppen a brigádvezető tart felénk, akit keresünk. — Nagy a határ, sokan dolgoznak a földeken — mondja gyöngyöző homlokát törölve. Hiába, A naplóban minden benne van — mondja Trencsán István brigád- vezető. még ha fiatal is az ember, a szeptemberi naptól, no meg a kerékpározástól bizony melege lesz. A kérdésre, hogy milyen a brigád munkája, a kezében lévő naplót lapozza fel. Ebben minden benne van — válaszol, s már sorolja is. A brigád jelenleg 99 tagú, s munkája igen sokrétű. Sok helyen vannak embereink. Egy csoport a dohányt válogatja és fűzi, ezek az asszonyok itt a paradicsomot szedik, amott a másik táblán a Az üzem vezetői és dolgozói cseppet sem örülnek a kényszer- pihenőnek, mert attól tartanak, hogy január 31-ig nem tudnak végezni a tervezett kukoricameny- nyiség szállításával és fémzárolásával. Arra a kérdésre, hogy hova kerül az üzemben feldolgozott és fémzárolt 360 vagon hibrid kukorica, Asztalos Károly üzemvezető elmondotta, hogy 11 yagonnal Nyugat-Németországba, a többi pedig a jövő évi hazai vetőmag- szükséglet kielégítésére. Csirkéket nevelnek a szociális otthon lakói A legutóbbi vb-ülésen tárgyalták Körösladányban a járási szociális otthon munkáját. A vb-tagok megállapították, hogy a gondozottak elhelyezése, az otthon munkája kielégítő. Az elmúlt és a mostani évben egyébként csaknem kétmillió forintot fordítottak annak fejlesztésére. Mint szó volt róla, az otthon lakóinak élelmezését nagyban elősegíti az, hogy rendszeresen foglalkoznak sertéshizlalással, I mostantól kezdve pedig kétezer I csibe felnevelését kezdték el. dicsőm- és a hagymaszedés. Tíz hold paradicsomunk van és 39 hold étkezési hagymánk ebben a körzetben. Nyolc munkacsapat dolgozik a brigádban, a legügyesebbek a paradicsomszedő asszonyok és lányok. A hagymaszedők naponta 150 mázsát szednek fel. Átlagosan holdanként 70—80 mázsa étkezési hagyma termett. A brigádnaplóban pontosan fel van tüntetve az is, ki, mennyit teljesített, hány munkaegységet Fabulya Pálné, Csizmadia Zsuzsa és Tóth Ilona paradicsomszedők. szerzett egy nap alatt. Neveket is sorol, a legjobbakét. Az azonban nincs benne a naplóban, hogy a brigádvezető hajnal 4 órakor már felül a kerékpárjára s mire a nap felkél, papírra veti, mi a napi teendő, hogyan kell megszervezni a munkát, hogy mindenkinek meglegyen a napi feladata és idejében eljusson a munkahelyére. Az is az ő gondja, hogy ne legyen fennakadás, mert kevés a láda a paradicsomnak, a hagymának a zsák vagy éppen nincsen elegendő fogat a szállításhoz. Ám azt sem tudjuk kiolvasni belőle, amit kint tapasztaltunk a földeken a beszélgetések során. Azt, hogy a 99 tag mellett ott A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet vezetősége az idén is gondolt a gazdaság további fejlesztésére újabb épületek létrehozásával. Egy 600 férőhelyes sertéshizlalda és egy 50 férőhelyes tehénis-1 tálló építését tervezték erre az év- I re. Az építkezést meg is kezdték, j A paradicsomszedők között például alig akad tsz-tag. Nagy részük „besegítő” — ahogyan ők mondják. Fabulya Pálné férjének, Csizmadia Zsuzsa a szüleinek segít. A hagymaszedőknél Berta Istvánné szintén a férjének gyarapítja a munkaegységet. Kettőjüknek összesen már 300 munkaegysége van. Itt dolgozik • a 65 éves mama is, pedig neki már nehezebben -megy a munka, mint a fiataloknak. Találkoztunk egy férjjel is, aki a földművesszövetkezet dolgozója, s ebédszünetben kerékpárján kiszaladt a tsz-tag feleségéhez hagymát szedni. Még a 70 éves, nyugdíjas Trencsán István bácsi is befogta a lovakat a szekér elé. hogy beszállítsa a mezőn hagyott petrezselyemszárat. Mint mondja: nem tudna meglenni munka nélkül, s lám hasznát is veszi még a termelőszövetkezet. Amint beszél, arcáról megelégedettség és nyugodt derű sugárzik. Egyszóval, nemcsak a brigádtagok dolgoznak szorgalmasan a nagybánhegyesi Zalka Máté Tízben, hanem a feleségek, férjek és gyermekek is. Segítenek, hogy több legyen év végén a kis család A nyugdíjas brigádtag. jövedelme, s ezzel természetesen gyarapodik a közös vagyon is. Ez a törekvés, szorgalom valóban nem olvasható a brigádnaplóban. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László a tehénistálló építését még a tavasszal, a sertéshizlaldáét pedig augusztusban. A munkát a mezőkovácsházi tsz-közi vállalkozás építőbrigádja végzi. A termelőszövetkezet a sertés- hizlalda építésére 439 ezer a tehénistállóra pedig 281 ezer forintot biztosított. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázold, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba. Kazinczy utca 4. alatt. , 83148 Fusizás helyett,,. Nyugat-Németországba is kerül vetőmagkukorica a hidasháti hibridüzemből Sertéshizlalda és tehénistálló épül a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben
