Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-07 / 210. szám

1963. szeptember 1. 3 Szombat Miért „hiánycikk“ a tárcsa és a gyűrűs henger ? A következő hetekben rohamosan javul a munkagépellátás — Az év végéig tízezer traktort kapnak a mezőgazdasági üzemek Mezőgazdaságunk erő- és mun­kagépellátásában az idén bizo­nyos, a munkagépek rovására tör­tént szállítási íáziseltolódás ta­pasztalható. Az eltolódást az idéz­te élő, hogy a kormány a szövet­kezeti gazdaságok fokozott igé­nyeit figyelembe véve a második negyedév elején 1,3 milliárd fo­rinttal megemelte. Ezzel 4,2 milliárd forintra növelte az 1963. évi mezőgaz­dasági gépberuházások kere­teit. Az AGROTRÖSZT, illetve a kül­kereskedelem már csak az emlí­tett szállítási fáziseltolódással tudta az önmagában is hatalmas összeget lekötni a hazai és kül­földi üzemekben. Beleszólt az ellá­tás alakulásába az is, hogy a szö­vetkezeti gazdaságok az idén elő­ször néhány, úgynevezett kiemelt nagy gép — traktor, aratócséplő- gép, silókombájn stb. — kivételé­vel az összes mezőgazdasági gépe­ket minden megkötés nélkül, sza­badon vásárolhatják. Ily módon az AGROTRÖSZT korábban be­szerzésre és az elosztásra korlá­tozódó munkájában a sokkal bo­nyolultabb kereskedelmi jelleg ke. rült előtérbe. A gépvásárlások döntő több­sége most már időben is, mennyiségben is a termelőszö­vetkezetek igényei szerint ala­kul. Az eleve meglévő gyártási és szál­lítási fáziseltolódás mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos munkagépekből — vetőgépből, tárcsából, tárcsás boronából, gyű­rűs hengerből — az év első felé­ben nem tudták kielégíteni az igé­nyeket. Az év hátralévő részében azonban a kevés számú, eddig hi­ánycikként szereplő munkagép­ből rohamosan javul és zavartalan lesz az ellátás. Pótkocsiból, az eredeti év eleji tervhez viszonyítva több mint kétszer annyit — csak­nem hétezret — kap az idén a mezőgazdaság. Ez is a megkésett cikkek közé tartozik. Ez ideig csak ezernyolc­szazat szállítottak le a gazdasá­goknak. A következő hetekben azonban a pótkocsi-szállítások is meggyorsulnak, s jelentős részük már az időszerű őszi munkákban is részt vehet. Az egész gépellá­tásban legnagyobb arányú a trak­torprogram. Az év végéig össze­sen mintegy 10 000—10 200 külön­böző típusú traktort kapnak a me­zőgazdasági üzemek. E téren nincs elmaradás: már az előző fel év vé­géig rekordmennyiséget, több mint 5000, azóta pedig további több mint 1000 traktort kaptak meg az üzemek. A traktorszálli tások a követ­kezőkben is „menetrendsze­rűen” pontosak lesznek. A szakemberek mint érdekességre mutatnak rá, hogy csak az év ed­digi részében a felszabadulás előt­ti Magyarország teljes traktorál­lományát meghaladó számú erőgé­pet vásároltak a szövetkezeti gaz­daságok. Az egyik legfontosabb őszi munkagépből, ekéből, bősége­sek a készletek. Ebből minden igényt ki tudnak elégíteni. Az idei vásárlásokkal csaknem megkét­szereződik a mezőgazdasági üze­mek silókukorica-betakarító gépei­nek száma. Silókombájnból ez- ideig nyolcszázat, az Orkán elne­vezésű járvasilózóból pedig mintegy hatszázat kaptak meg az üzemek. A negyedik negyedévben folytatódnak a szállítások. (MTI) összeütközés feltétlenül kárt tesz az asteroidban, még akkor is, ha a rakétákat nem töltötték volna meg termonukleáris rob­banóanyaggal. A rakéták első sorozata azon­ban nem talált az asteroidba. Elszáguldottak m'ellette és csu­pán saját rádiólokációs berende­zésük robbantotta fel őket, ame­lyek akkor léptek működésbe, amikor a rakéták maximálisan megközelítették az égitestet. A rakéták második sorozata, amely másfél másodpercnyi szü­net után követte az elsőt, már közelebb robbant fel és megol­vasztotta felszínének egy részét. „Ügy látszik, hogy még a hid­rogénbombák is tehetetlenek ve­le szemben” — gondolta aggód­va John, habár tudta, hogy a hidrogénrobbanás ütőhullámá­nak gigászi ereje nem érvénye­sülhetett teljes mértékben a rit­ka térségben. Jelentős kárt az asteroidban csakis az okozhat, ha a hidrogénbomba a becsapó- ,dáskor robban fel. De a harmadik rakétasorozat célba talált. Hatalmas darabot hasított le az asteroidból és most az égitest másik oldalát perzsel­te meg. A rádiólokációs műszerek min­den egyezred másodpercben újabb adatokat közvetítettek a számítóberendezéseknek. Ez le­hetővé tette, hogy pillanatok alatt helyesbítsék az irányzékot. JVz asteroid haladásának irányá­ról és sebességéről kapott ada­tok alapján tökéletes pontosság­gal állapították meg a jelzőpon­tok koordinátáit és a rakéták most már hajszálpontosan teli­be találták az asteroidot. De mert az asteroid, helyesebben a törmelékei még mindig kozmi­kus sebességgel száguldottak, néhány másodperc múlva elér­ték az atmoszféra felső rétegét. Ekkor lépett működésbe a föl­di légvédelem. Össztüzének hatá­sára egyre jobban átforrósodtak az asteroid-d arabok s fényleni, majd olvadni kezdtek. Végül Runshell tábornok ve­zérhajóján működni kezdett a „Saidge” rendszer, amelyhez egy óriási elkti'onikus számítóbe­rendezés tartozott. A nagy ható­sugarú rádiólokációs állomások­tól megkapott minden szükséges információt, villámgyors számí­tásokat végzett és önállóan harci készültségbe „szólította” a nagy­számú légvédelmi fegyverekből azokat, amelyek az adott helyzet­ben a leghatásosabbak voltak. A gép jelzésére szörnyű bömbölés- sél húztak az égnek kilövő he­lyükről a geodéziai rakéták. Végtelen pontossággal működ, tek az infravörös tájolók. Hőele. melk vadásztak az izzó asteroid, darabok hősugaraira, aztán cél­irányt mutató elektromos pa­rancsszavakat dolgoztak ki. Az óceán sötét felszínének hatalmas területeit beragyogták a rakéta­hajtóművek lángcsóvái, a magas. Miért vonakodnak az ipari növények termesztésétől a békéscsabai tsz-ek? A városi tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei augusz­tus közepén kétnapos megbeszé­lésen rögzítették a békéscsabai termelőszövetkezetek jövő évi ter­melési elképzeléseit. Ezután au­gusztus végén ugyancsak kétnapos megbeszélésen próbálták egy ne­vezőre hozni a termelőszövetke­zetek terveit a városra lebontott termelési irányszámokkal. A szö­vetkezetek vezetői t egyetértettek azzal, hogy ebben az évben 5305 hold búzát vessenek el, s ennek nagy része, 3800 hold intenzív faj­ta legyen. A városi tanács mezőgazdasági osztálya által előterjesztett tava­szi vetésű növények irányszámai­nak nagy részét azonban nem fo­gadták el a szövetkezetek képvi­selői. Többek között 120 hold pa­radicsommal, 50 hold uborkával, 200 hold cirokkal. 70 hold cukor­répával akarnak kevesebbet ter­melni a kívántnál. Érthetetlen ez, hiszen eddig arról panaszkodtak egyes termelőszövetkezeti veze­tők, hogy a lehetőségeikhez mér­ten nem tudnak zöldséget termel­ni, mert nincs a közelben megfe­lelő értékesítési lehetőség. Most már itt a konzervgyár, amelynek egyre inkább nő a kapacitása. Ez is, de a szövetkezeti gazdák jö­vedelmének biztosítása is indokolja az iránytervben meghatározott zöldségfélék termelését. Ugyan­csak érthetetlen az is, hogy a ke­vés takarmánnyal rövid idő alatt felnevelhető árubaromfiból miért akarnak a város termelőszövetke­zetei 510 mázsával kevesebbet ér­tékesíteni. A Kossuth Termelőszövetkezet vezetői egyelőre ragaszkodnak ah­hoz, hogy jövőre a kívántnál 40 anyakocával kevesebbet állítanak tenyésztésbe, a Május 1 Tsz veze­tői pedig nem tartanak igényt a Megváltozik Kolerás Szarvastól északkelet felé né­hány kilométerre, az Endrőd és Mezőberénybe vezető kövesutak között, s az Őszötöknek nevezett település előtt van egy nagyobb kiterjedésű partos, völgyes, mész- ben szegény, szikes foltokkal tar­kított határrész; Kolerásnak hív­ják. Biztosan sokan vannak, akik nem tudják miért is nevezik Szarvas ezen részét ilyen furcsán. Hivatalos feljegyzések, s helyi tör­téneteket megíró könyvek kimu­tatása szerint Szarvason az 1800- as években szinte évtizedes meg­szakításokkal többször igen nagy méretű kolerajárvány pusztított. Ez annyira fokozódott, hogy a nagy járvány idején nem győzték temetni a halottakat. Az akkori elöljáróság rendelkezést adott ki, mely szerint a külterületen ha­ha törő lövedékek vakító lobba­násai, a hajófényszórók vastag sugárnyalábjai... Az emberiség története soha nem ismert még ilyen ütközetet Ebben a csatában az időt a má­sodperc ezred- és milliomodré- szével mérték. Itt már sem az emberi kéz,, sem az emberi agy nem volt képes reagálni a gyor­san változó helyzetre. Csak az elektronikus számítógépek és rá­diólokációs berendezések birkóz­tak meg sikeresen ezzel a fel­adattal. £s bármilyen nagy voll is a már élég nagyszámú aste- roid-darabok sebessége, a rada­rok rádióimpulzusai sokkal gyor­sabban terjedték, többszörösen vissza tudtak verődni az aste- roid-darabokról és a velük szem. ben száguldó lövedékekről is. Ilyen fantasztikus gyorsasággal dolgozták fel a lokátorok adatait az elektronikus számítógépek. Az ütközet, amelyhez csaknem egy fél évig készülődtek, mind­össze néhány percig tartott. A Kongresszus épületén lévő híres önműködő óra még el sem ütötte a tizedik ütést, amikor az óceán fölött elhallgatott a reaktív haj­tóművek bömbölése és a szágul­dó lövedékek dörgése. A sötét égbolton az atmoszféra felső ré­tegeiben élégett asteroid-dara- bok útvonala mentén fényes, egyenes csíkok húzódtak, de eze­ket is össze-vissza görbítették a sztratoszféra-áramlatok. (Folytatjuk) talmas gödröt ásatott, s a kolerá­ban meghaltakat egyszerre oda­szállították és közös sírba ereszt­ve helyezték örök nyugalomra. Egy két méter magas, a kövesút- ról 'is jól látható oszlop hirdeti ennek örök emlékét. Erről a köz­temetőről nevezték el a környé­ken lévő lakott tanyavilágot és szántóföldet Kolerásnak. fl kolerási földeken 1959 év végéig egyénileg gazdálkodtak. Hasogatták, szántogatták, javít­gatták kisüzemszerűen az ott gaz­dálkodók a már említett gyenge minőségű földet. De említésre méltó eredményt nem tudtak el­érni. Évről évre gyengébb lett a termés, hacsak az időjárás nem szolgáit megfelelően. Az 1960. évi tagosítás során termelőszövetkezet tulajdona lett Kolerás. Éppen az adta a lehetőséget, hogy a Dózsa Termelőszövetkezet kihasználva az alkalmat; talajja­vítást végeztet a területen. Lánc­talpas traktorok dübörgésétől felkínált 40 tenyészkoca-süldóre. s a Magyar—Csehszlovák Barát­sági Tsz vezetői sem vállaltak el 65 koca és 20 tehén beállítását. A szövetkezetek vezetői elegendő­nek tartják a nem túl nagy számú különböző törzsállatállo­mányt, ugyanakkor viszont a fel- kínáltnál 210-zel több szarvas- marhát szeretnének meghizlalni. Lehetséges, hogy ez kifizető len­ne, azonban népgazdaságunk nem engedheti meg azt, hogy nagyará­nyú hizlalással csökkenjen a szarvasmarha-állomány. Mivel a szarvasmarha-hizlalás bizonyos fo­kig korlátozott, a baromfinevelést nem csökkenteni, hanem növelni kellene a békéscsabai termelőszö­vetkezetekben is. Mert mondjuk meg őszintén, nem túl sok az a kétezer mázsa, amennyit a jövő évi tervezet elő­irányoz. Tegyük hozzá ehhez, hogy a termelőszövetkezetek bir­tokában lévő 16 441 hold szántó­hoz viszonyítva kevés a jövő év végéig betervezett 1100 tehén sem. A Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz 2856 hold szántójára különö­sen kevés 170 tehén. Nemcsak a felkínált hússzal, hanem ennél jó­val többel is növelhetnék a tehén- állományt. Az igaz, hogy a város termelőszövetkezetei év végén 2900 szarvasmarha-, 10 000 sertés-. 900 koca-, 1600 juh. és 20 000 törzsbaromfi-állománnyal rendel­keznek. s emellett 6500 hízott ser­tést, 800 hízott marhát értékesíte­nek, de jó talaj adottságaikon en­nél többre képesek. K. I. Havonta 30 000 tonnát szállítanak az épületanvag-íuvarozók Az Épületanyagfuvarozó Vál­lalat vagy ahogy új, összevo­nás után kapott nevén neve­zik: az ÉM. Építőipari Szállítá­si Vállalat 2. számú üzemegy­ségének 20-as számú, békéscsa- hangos a kolerási határ. A talaj- bai kirendeltsége megfeszített javító vállalat erre a célra alkal­mas gépekkel bányákat nyit. Ki­termelik és szállítják, egyben egyengetik is a meszes, márgás al­talajt a mészhiányban szenvedő sovány földre. Eltűnnek a fehére- dő szikes foltok, elnyeli a sár­ga föld. A talajjavítás szaksze­rűen, az OMI állandó ellenőrzése mellett halad. Fontos is ez, ne­hogy túllépjenek a célon. Ne ke­rüljön véletlenül a bányából nem megfelelő anyag a javítandó ta­lajra. íme, íny vá'toznak földjeinken az ősi rögök. S mi, a szarvasi Dózsa Tsz tagjai bizakodunk, mert tudjuk, hogy meghozza ez a nagy munka a várva várt ered­ményt. Kepenyes János. Szarvas ütemű munkát végzett az év első nyolc hónapjában. A kiren­deltség kilencven dolgozója (vontatóvezetők, lóhaj tők, ra­kodómunkások) havonta átla­gosan 30 000 tonna építőanya­got mozgatott meg. A békés­csabai téglagyárban naponta 8 vagon téglát raknak vagonba, ellátják téglával, homokkal, földdel, kővel, előregyártott ele­mekkel ä város építkezéseit.' A vontatók és a lovaskocsik reg­geltől estig állandóan hordják az anyagot. A munkát jelentősen hátrál­tatja a rakodómunkások hiá­nya és az utcák — ahol szállí­tani kell — rossz talaja. Sok­szor csak nagy kerülővel tud­ják az építkezések színhelyére juttatni az anyagot. Háromszáz holdon termelnek burgonyát a csanádapácai Uj Barázda Tsz-ben A csanádapácai Űj Barázda Termelőszövetkezet a megalaku­lása óta termel burgonyát, s az utóbbi években hírnevet szerzett kiváló minőségű terményeivel. A burgonya vetésterületét évről év­re növelték és az idén az össz­terület 10 százalékán, 300 holdon termelnek burgonyát. Ebből 100 holdat előcsíráztatott vetőgumók­kal vetettek be, s a termés igen jó lett: holdanként 70 mázsa bur­gonyát szedtek fel erről a terü­letről. Eddig összesen 4500 mázsát adtak át a felvásárló szerveknek, de a szedés zömét csak a jövő hé­ten kezdik meg. A burgonyasze­dés idején átlagosan 300—350 ter­melőszövetkezeti tag dolgozik a földeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom