Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-01 / 205. szám
1963. szeptember 1. 3 Vasárnap Milyen viharkárokat térít as Állami Biztosító? Az elmúlt napokban heves szélviharok dúltak az ország különböző részein és a fővárosban. A jelentések , szerint a szélviharok 6ok kárt okoztak a lakások üvegezésében és az épületekben több helyen. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságán megtudtuk, hogy a háztartási biztosítás, valamint a családi házakra vonatkozó épület- és háztartási biztosítás alapján — ha az utóbbiakat üvegbiztosításra vonatkozó érvénnyel kötötték —, megtérítik a lakások ajtóinak és ablakainak üvegezésében keletkezett károkat. Arra a kérdésünkre, hogy milyen más esetekben térítenék még kárt, amelyeket szintén szélviharok okoztak, a következő választ kaptuk: Az épületekben bekövetkezett rongálódás! károkat az épület- és háztartási, illetve a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az állami gazdaságok dolgozóinak biztosítása alapján akkor téríti meg az Állami Biztosító, ha értékük a 200 forint összeget meghaladja és a szél sebessége másodpercenként legalább 15 méter volt. Megtérülnek azok a károk is, ame_ lyeket a felhőszakadás okozott a biztosított lakóépületekben oly módon, hogy ennek következtében a falazatuk vagy az egész épület összeomlott. Köztudomású, hogy az elmúlt napok viharai mezőgazdasági épületekben és néhol az állatállományban is okoztak kárt. A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítása alapján az említett szélerősség esetén ezeket ugyancsak megtérítik. Miért kevés a naposkacsa, a liba, a pulyka és a gyöngyös Mit tesz a Bániévá! a naposbaromfi-igény kielégítéséért Július 18-i számunkban írtunk arról, hogy a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok na- posbaromfi-igényét a keltetőállomások nem tudják kielégíteni. Akkori cikkünkben — téves információ alapján — a két csabai terOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOGOOOOOOOOOOC S^dJjmizLu<£t a Mezőhegyes'! Állami Gazdaságban Ismét üzemel a kígyősi vízmüvek 7-es kútja Néhány nappal ezelőtt a Békéscsabát ellátó kígyósi vízművek 7- es jelű kútjának vizében szúnyog- álcás szennyeződést fedezték fel. A kutat azonnal lezárták. A hét közepén a békéscsabai városi tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa a KÖJÁL munkatársával együtt megvizsgálta a szennyeződést. Elrendelték a kút. házak összes ablakának szúnyoghálóval való ellátását. A kígyósi vízművek 7-es jelölésű kútját 36 köbméter víz kiemelése után ismét bekapcsolták a békéscsabai vízvezetékhálózatba. ■y '■* % . M A > & :w.* w. . ,‘s '«mSffivÄv» w-. , ... * ' ; ^ Néhány nappal ezelőtt kezdték meg a szilva szedését a Mező- hegyesi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Képünkön Fodor Pálnét és Szabó Erzsébetet láthatjuk, amint az exportra szállítandó gyümölcsöt válogatják. — Én határozottan ellenzem az oioszoíklkal való egyezményt — jelentette ki határozott hangon és húsos [kezének erélyes mozdulataival támasztotta alá szavait. — Az oroszok nem jönnek olyan egyszerűen a segítségünkre Talán mi sietnénk valakinek önzetlenül g segítségére? Helyeslő moraj zúgott végig a termen. Twieford ettől felbuzdulva most még magabiztosabban folytatta: — Nem szabad ilyen esetben hülyéknek nézni az oroszokat. A segítségükért természetesen számos politikai követelményt támasztanak majd vélünk szemben. Elsősorban arra gondolok, hogy azt javasolják nekünk: számoljuk fel katonai támaszpontjainkat Európában és Ázsiában, másodszor követelhetik, hogy lépjünk ki egyes katonai paktumokból. — Persze, gondolnak majd a négerekre is! — kiáltotta harsányan egy másik szenátor, aki ültetvényes volt a déli államokban. — Nem feledkeznek meg a kommunistákról sem! — kiáltotta egy harmadik hang — Ami a négereket és kommunistákat illeti, nem tudom — folytatta Twieford —, de az első két követelést feltétlenül benyújtják. Ez pedig mintegy feltétel nélküli kapitulációnkat fogja jelenteni. Érdemes-e ilyen ál. dozatokat hozni holmi kődarab földrezuhanása miatt, még akkor is, ha az tekintélyes méretű? Twieford után a központi államot képviselő szenátor következett. — Szabad-e ilyen könnyelműen gondolkodni, mint ahogy ezt a mélyen tisztelt mr. Twieford teszi? — kezdte ingerülten. — önök elvégre ismerik polgártársaink lelki beállítottságát. Már most is rettegésben és félelemben élnék A lapok és a rádió gondoskodott arról, hogy idáig jussanak. Egyelőre azonban pontosan nem tudják, hová esik le az asteroid, amely ugyebár nem egy egyszerű kavics, ahogy arról mr. Twieford akar minket meggyőzni, hanem egy egész kis. bolygó. Képzeljék el, mi történik, ha tudomásukra jut, hová zuhan le az asteroid és az, hogy visszautasítjuk az oroszok segítségét? A következő szánok Stanley Wolds, Grand-City egyetemi kö. reinek képviselője volt. — Teljes mértékben egyetértek mindazzal, amit az előttem szóló mr. Adams mondott — je. lentette ki határozottan. — Csupán azt szeretném hozzátenni, amire az utóbbi időben állandóan gondolunk, de hangosan nem merjük kimondani. Nyugtalanít engem hírszerző szolgálatunk némely elgondolása. Adja Isten, hogy ne kerüljön sor a megvalósítására még azelőtt, mielőtt az oroszok segítségét kérnénk. Ez minden, uraim, amit kötelességemnek tartottam önöknek elmondani s ezzel megsürgetni a határozat elfogadását a Szovjetunióval való közös akciókról. Egymást váltották a szenátorok a szószékeken és a legellent. mondóbb véleményeket nyilvánították ki. Az ülés immár nyolc órája tartott és nem tudni, mikor fejeződött volna be, ha nem lép be a szenátus termébe mr. Caswell egyik titkára és nem ad át neki valami iratot Mr. CasweU gyorsan átfutotta a sorokat és félbeszakítva a szónokot ünnepélyesen bejelentette: — Figyelem, uraim! Az imént kaptuk kézhez az oroszok üzenetét, amelyet kormányunkhoz intéztek. Elhagyom a bevezetőt és csak a leglényegesebb részt olvasom fel önöknek: „Tudósaink szinte egyidőben az önök John Moomn nevő csillagászával fedezték fel a Földhöz közeledő asteroddot. A Szovjet Tudományos Akadémia Fő Obszervatóriumának Számító Központjában végérvényesen megállapították, hogy az aste- roidnak augusztus 21-én, vagyis négy hónap múlva kell betörnie bolygónk légkörébe. Lezuhanásának megállapított helye: államuk fővárosa, Grand-City-nek a körzete. (A pontos adatokat a méreteiről, tömegéről, és haladásának sebességéről, valamint röppályájáról és légköri útvonaláról külön mellékeltük.) (Folytatjuk) melőegység között olyan árrést tüntettünk fel, amely indokok nélkül elmarasztalóan hatott a Békéscsabai Bameválra. Most megnéztük, hogy a Barnevál mit tett, mit tesz a továbbiakban, hogy a tsz-ek és háztáji gazdaságok naposbaromfi igényét kielégítse, s mi a haszna belőle. Ismeretes, hogy Békés megye országosan is első helyet foglal el a baromfinevelésben. Kevés olyan termelőszövetkezet van a megyében, ahol ne foglalkoznának baromfitartással. Ennek előnyéről már nemegyszer meggyőződtek a kollektív gazdaságok. Éppen ezért évről évre többet és többet akarnak nevelni és ezt saját és népgazdasági érdekből teszik. De vajon megvan-e a lehetőség a megyében, hogy évről évre több baromfit neveljenek? flz igények nagyok naposbaromfira, különösen vonatkozik ez nagy állatra, kacsára, libára, pulykára, gyöngyösre. De még a naposcsirke-szükséglet sincs kielégítve. A hiba ott van, hogy nincs miből keltetni, nincs tojás, mert megyénk termelőszövetkezetei nem rendelkeznek megfelelő törzsállománnyal, amelyből szaporulatot várnának. A csabai Barnevál körzetében csak egyetlen közös gazdaság foglalkozik törzs- liba-tartással. Tavasszal viszont nemcsak ez az egy tsz tart igényt naposlibára, hanem sokan mások. 1962-ben 18 800 naposlibát helyezett ki a Barnevál, s ebben az évben már 8 ezerrel kevesebbet. Az igény legalább 30 ezer lett volna. Más megyéből sem tudtak vásárolni, ezért a Barnevál körzetébe tartozó tsz-ek több 100 ezer forint bevételtől estek el, mivel libanevelést is terveztek gazdálkodási tervükbe. Hasonlóan van ez a kacsa-, pulyka- és a gyöngyöstörzseknél is. Itt valamivel jobb a helyzet, több a törzsállomány, de közel sem elegendő. Ezért vált szükségessé, hogy az ország legtávolabbi megyéjéből is hozzanak be naposállatot. Napokig tartó zötyögtetés semmi szín alatt nem használ az aprójószágoknak. S ezért a 300—350 kilométerről ide- szállított naposállatok minőségi kifogás alá esnek. Sokszor még a legjobb gondozás mellett is egy hetet vesz igénybe, amíg az aprójószágok kiheverik a hosszú utat. B Barnevál ebben a gazdasági évben 2 310 500 csirkét, 10 900 libát, 186 800 kacsát, 149 700 pulykát, 136 500 napos gyöngyöst helyezett ki. Ebből Győrből, Csornáról,-a megyétől mintegy 350 kilométerről behozott 55 ezer gyöngyöst, 50 ezer gyöngyöstojást (amelyet a csabai keltetőállomás keltetett ki), 94 398 kacsát, 217 841 naposcsirkét és 5000 törzskacsát. Összesen több mint 372 ezer naposállatot.’ Szám szerint sok, de a tsz-ek igénye ennél jóval több. A távolról behozott naposállatokra csupán a fuvardíj meghaladta a 100 ezer forintot. Ezért volt az, hogy a tsz-ek tételenként, más és más árat fizettek a naposállatért. De így is a megengedett árrésen belül kapták a csirkét, kacsát, libát. A naposliba költsége jóval magasabb, mint amennyiért a tsz- ek kapják. A naposkacsa árát is ingadozóvá tette az, hogy honnan került a szövetkezetekhez. A megyei keltetőállomásokról kikerült kacsák ára 8,50-től 9,70 forintig volt, de az ország más területéről behozott kacsák darabokén ti ára már elérte a 10 forintot is. A napospulyka kihelyezési ára darabonkénti átlagban 14 forint volt A Barnevál naposbaromfi-kihe- lyezéssel haszonhoz nem jut, de érdeke, hogy foglalkozzon vele, hiszen, ha többet helyez ki, többet is tud felvásárolni. fl baromfitartás sokszor nem is annyira a termelőszövetkezeteken múlik és nem is a férőhelyen, ami a legnagyobb kifogás szökött lenni —, hanem azon, hogy nincs egyetlen szerv a megyében, amely a törzsbaromfi-ne- velés gazdája lenne. A Barnevál ugyan szorgalmazza a szövetkezeteknél a törzsbaromfi-tartást, hiszen érdeke is, ezért van az, hogy a megyei tanács megbízásából igyekszik az ország különböző területeiről törzsállományt szerezni. De vajon értenek ahhoz, hogy valóban törzsnek való az az állomány amit elhoznak, és el tudják-e látni a szövetkezeteket szaktanácsadással? Aligha! Az egyéb másirányú elfoglaltságuk miatt nem volna-e hát helyes valamilyen szervet — mondjuk a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodát — megbízni e jelentőség- teljes és nagy szakértelmet kívánó feladattal, hogy a tenyészanyag biztosítva is legyen a kivánalmaknak megfelelően? Csepkó Eta A Felsőnyomási Állami Gazdaság, Telekgerendás (Békéscsaba mellett) kukoricatörő munkásokat keres azonnali belépéssel. A kukaricatörési munkákért az alábbi béreiket fizeti a gazdaság: 1. Kukoricatörés, szárvágás, kötözés, kupolás esetében minden letört q kukorica után 10,— Ft, ezen felül minden letört q kukorica után 5 kg csöves kukorica. 2. Rukorioatörés szárvágás nélkül minden letört q kukorica után 6.— Ft, ezen felül minden letört q kukorica után 4 kg csöves kukorica. 3. A kukoricatöréshez minden kh után 150 négyszögöl cukorvagy tak. répaszedés lesz kapcsolva. Cukorrépaszedés eke után 600,— Ft/kh Takarmányrépa szedés 480,— Ft/kh 4. Szállást és étkezést napi 8,— Ft-ért biztosít a gazdaság. Bővebb felvilágosítást a gazdaság központjában. Telekgerendás, 1963. augusztus 28.
