Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-22 / 223. szám

Ü63. szeptember 22. 7 t^asSmap Szovjet kormánynyilatkozatot adtak ki Moszkva A Szovjetunió kormánya nyilat, kozatot adott ki „a kínai kormány képviselőjének” a moszkvai rész­leges atomtilalmi egyezményt ellenző legutóbbi kijelentéseiről. A Pravda, a kivételesen reggel megjelent Izvesztyija és a többi moszkvai lap szombaton körül­belül másfél újságoldal terjede­lemben közölte a szovjet kormány nyilatkozatának első részét. (MTI) Vádolt a vádlott December 20-ig befejezi munkáját az ENSZ-kezgyUlés New York Az Egyesült Nemzetek Szerveze. tének közgyűlése pénteken dél­után folytatta az általános vitát. A délutáni ülésen felszólalt Souvan- na Phouma, a laoszi kormány mi­niszterelnöke. Souvanna Phouma megelégedés, sei üdvözölte a nukleárisfegyver­kísérletek részleges betiltásáról A szünet után a közgyűlés elfo­gadta, hogy a dél-afrikai kérdést is vegyék fel a napirendi pontok közé. Ezzel véget ért az ENSZ pénteki ülése. A közgyűlés legközelebb hétfőn ül össze. A szeptember 23-i ülésen a kö­vetkező országok küldöttet stólái­nak fel: Líbia, Csehszlovákia, Irán, Jugoszlávia, Dahomey, Fülöp-szi- geték, Argentína és Paraguay. A délutáni ülésen egyébként a küldöttek megállapodtak abban, hogy a közgyűlés december 20-ig befejezi munkáját. (MTI) Német költőtől, Goethétől idé­zett, hogy bebizonyítsa — ha nem is az elpusztulását eltökélő vérbí­róságnak, hanem a tárgyalásra figyelő világközvéleménynek — a népek nem lehetnek üllővé az imperializmus legvéresebb válfa­jának, a fasizmusnak kalapácsa számára. S egy másik nagy né­met poétához, Heinrich Heinéhez menekült a tárgyalás szünetében, hogy legyen ereje a „német nép nevében” ágáló gengszterbandát elválasztani mindattól, ami a né­metség múltjában értéket jelent... A több hónapos börtöntől és a ra­finált fondorlatokat felvonultató tárgyalásoktól meg nem törve, hogy éppen harminc esztendeje — 1933. szeptember 21-én — ült össze Lipcsében a fasiszta vérbí­róság, hogy azért a bűnért, amit Göring és Goebbels ügynökei kö­vettek el, végezzenek a kommu­nista Dimitrovval és társaival és rajtuk keresztül — jelképesen és eszmeileg — magával a kommu­nizmussal is. A hátteret — a fa­sizmus németországi uralomraju- tását, a „Reichstag” épületének fasiszta parancsra történő felgyúj­tását — mindannyian ismerjük. S Georgi Dimitrov egyéniségéről sem szükséges sokat beszélni; ez a bátor és igaz forradalmár, a szóló moszkvai szerződést. Felhív­ta a közgyűlés figyelmét a Laosz- han kialakult rendezetlen, feszült helyzetre: az 1962-es genfi megál­lapodás ellenére — jelentette ki — Laoszban a béke továbbra is csak remény és április óta az ország „új rendzavarások” és fegyveres össze, csapások színterévé vált. • A miniszterelnök felszólította a • nagyhatalmakat, ragaszkodjanak szigorúan a Laosz semlegességé­• ről szóló genfi megállapodás szel­• leméhez és betűihez. • Az ENSZ-közgyűlés ezután gyor. • san, a hidegháború időszakára jel. • lemző hosszas viták nélkül jóvá­• hagyta az általános ügyrendi bi­• zottság által javasolt 82 napirendi • pontot. A közgyűlés a napirendi • pontokat a főbizottságok és a • közgyűlés más szervei elé utalta. ; Csak a Délafrikai Köztársaság ; fajüldöző politikája kérdésében • bontakozott ki vita. A Werwoerd- ; kormány küldötte felszólalásában • tiltakozott a kérdés napirendre tű. • zése ellen és azt állította, hogy a • probléma „beavatkozás Dél-Afrika • belügyeibe”. ; Ekkor az Algériai Köztársaság • képviselője javasolta, hogy húsz • percre szakítsák meg a köz­• gyűlés ülését. Hozzáfűzte, ez a lé­• pés kollektív tiltakozás a Wer- ; woerd-kormány küldöttének jelen. { léte ellen. • Az algériai küldött javaslatát a i közgyűlés 69 szavazattal (Afro­Ázsiai és a szocialista országok) elfogadta. Az indítvány ellen a NATO-hoz tartozó országok sza­vaztak. A Latin-amerikai államok többsége tartózkodott a szavazás­tól. Tüntetés az ENSZ-székház előtt a fajüldözés ellen New York Pénteken este a New York-i ENSZ-palota előtt tüntetés zaj­lott le az amerikai fajüldözés el­len. A tüntetés résztvevői ilyen feliratokat mutattak fel: 1960 — Sharpviüe, 1963 — Birmingham! A tüntetők a déli államok fajül­dözőinek rémtetteit bemutató na­gyított fényképeket emeltek a ma­gasba ilyen szöveggel: így fest az amerikai életforma! A tüntetést a rendőrség oszlatta szét. Georgi Dimitrov az emberiség és benne a nép ügyéért állt ki a lip­csei per fórumán. Vádlott volt, de vádlóvá magasodott és a fasizmus természetrajzát szabatosan meg­rajzolva, az emberiséghez apellált e példátlan veszély ellen. Nem a lipcsei per történelmi és politikai hátterét kívánjuk fel­idézni itt abból az alkalomból, bolgár munkásosztály és a nem zetközi munkásosztály e nagy fia már régóta helyet kapott a szí­vünkben. Dimitrov híres védőbe­széde, de minden megnyilatkozá­sa a lipcsei perben kiáltás volt sőt az első kiáltás, amely öt vi­lágrészbe jutott el, hogy a „barna téboly”-ra, a fasizmusra figyel­meztesse az embereket. Birmingham Az alabamai főügyész hi­vatalosan is közölte, hogy az FBI vizsgálatot folytat az egyik birminghami templom ellen elkö. vetett vasárnapi bombamerénylet és az ezt követő tüntetések ügyé­ben, amelynek során, mint isme­retes, négy néger iskolás lány és két fiú életét vesztette. Az AP je. lentése szerint szombaton állt az esküdtszék elé két 16 éves fehér fiatalember. Beismerték, hogy ők lőtték agyon az egyik néger isko­lás fiút. A bíróság előzőleg vissza­utasította a védelemnek azt a ké­rését, hogy a vádlottakat óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Birmingham várost az állami és a helyi rendőrség egységei éjjel­nappal szigorú ellenőrzés alatt tartják. A nemzetőrség 800 tagjá­nak készültségét máig sem oldot­ták fel. (MTI) Egy hét a külpolitikában A z elmúlt hét legjelentősebb " nemzetközi eseménye az ENSZ-közgyűlés őszi nyitánya volt. A világszervezet immár 111 tagállam részvételével kezdte meg tanácskozását és bizonyos, hogy a közelmúlt fontos eseményei enyhültébb légkört biztosítottak az ENSZ munkájához. Nem is olyan régen még egy sor állam csak az úgynevezett gyámsági ta­nács „ügyfeleként” szerepelt a po­litikai porondon és ezek az egy­kori gyarmati országok ma már jórészt elküldték delegátusaikat az üvegpalotába, hogy építő ja­vaslataikkal járuljanak hozzá ko­runk egyik legfontosabb problé­mája, a gyarmati kérdés felszámo­lásához. A másik döntő tényező, hogy az előző közgyűlés lezárta óta létrejött a moszkvai atom- csend-egyezmény, s ezzel nemcsak új reménység született, hanem im­már hatályban van egy konkrét megállapodás a nagyhatalmak között, amely kihatással van a jövő alakulására. romiko szovjet kü'lügymi- ^ niszter beszédében az emlí­tett fontos változások jegyében elemezte a nemzetközi helyzetet és egyben további javaslatokat terjesztett elő a méltó folytatás­hoz. Vessünk rövid pillantást a nemzetközi sajtó reagálására. Több amerikai közéleti személyi­ség kedvezően nyilatkozott a szov­jet kormánynak arról a javasla­táról, hogy a legmagasabb szin­ten hívják össze a tizennyolcha- talmi leszerelési bizottsághoz tar­tozó országok értekezletét. Az UPI hírügynökség tudósítója is hang­súlyozta, hogy Gromiko felszóla­lása azt a „moszkvai szellemet” tükrözi, amelyet a szovjet fővá­rosban aláírt részleges atomtilal­mi szerződés szült. Az angol köz­vélemény szintén a helyeslő és bizakodó érdeklődés hangulatá­ban nyugtázta a szovjet külügy­miniszter felszólalását. A be­széd egészében folytatása annak a Keleten és Nyugaton tapasztalha­tó enyhülési törekvésnek, mely­nek első lényeges szakaszát, az atomcsend-egyezmény jelentette. A reálpolitikai alapelveket szem előtt tartva a szovjet külügymi­niszter megfelelő kritikát is gya­korolt különböző negatív vissza­húzó jelenségek felett. így leszö­gezte, hogy a tizennyolchatalmii bizottság munkája eddig meddő volt. A szovjet kormány a továb­biakban sem kíméli erejét, hogy ráirányítsa a világ figyelmét a fegyverkezési hajsza folytatásának veszélyére, ezért indítványozza: 1964 első negyedében vagy első felében hívják össze a tizennyolc­hatalmi leszerelési bizottságba tartozó államok értekezletét, de immár a legmagasabb szintű ve­zető személyiségek részvételével. Ez lényegileg annak a történelmi tapasztalatnak az alapulvételével hangzott el, hogy ezen a szinten a tárgyalások nagyobb eredményt hozhatnak. A következő motívum a Szov­** jetunió politikai vonalveze­tésénél a szovjet és az amerikai álláspont hasznos egyeztetését tükrözi. Elbbe a komplexumba tartozik, hogy a nukleáris fegyve­reket célhoz juttató eszközök meg­semmisítési tervével kapcsolatban a Szovjetunió elfogadta azt az amerikai álláspontot: tegyenek kivételt és hagyják meg az emlí­tett eszközök egy korlátozott mennyiségét a Szovjetunió, illet­ve az Egyesült Államok területén. Az amerikaiak érvelése ezzel kap­csolatban azit tartalmazza, hoev amikor még nincs megsemm' ve minden fegyver, valaki eszébe juthat váratlan támadást indítani. A szovjet kormánynak ugyanaz volt a véleménye, hogy mesterségesen támasztott gyanak­vásról van szó, de mivel meg akarta könnyíteni a leszerelési szerződés kidolgozását, elfogadta az amerikai indítványt. Ez a vo­nalvezetés egyenes folytatása ugyancsak a moszkvai szerződés szellemének, amikor a nagy cél érdekében a Szovjetunió szintén elfogadta az Egyesült Államok bi­zonyos indítványait. Általában megállapíthatjuk, hogy a világszervezet jelenlegi munkájának kilátásai biztatób­bak, mint akár néhány ülésszak­kal korábban. Azt persze nem té­telezhetjük fél, hogy a problé­mák nagy tömegét könnyűszerrel meg lehet oldani. Ezt tükrözte Gromiko állásfoglalása is. Türe­lemre és megértésre van szükség, ez viszont a Szovjetunió részéről bizonyosan fennáll. A z elmúlt héten tovább gyű­” Tűzött a Malaysia körüli fe­szültség. Heves angol- és Malaysia, ellenes tüntetések zajlottak le In­donéziában, és Djakartában hiva­talosan is hangsúlyozták, hogy az angol neokolonializmus által létre­hozott mesterséges államszövetség veszélyezteti Indonézia érdekeit. Ezzel párhuzamosan Nagy-Britan- nia távolkeleti fegyveres erőit ri­adókészültségbe helyezték. Lord Home külügyminiszter pedig kilá­tásba helyezte az angol-indonéz diplomáciai kapcsolatok megsza­kítását. Az amerikai kormány is felzárkózott NATO-partnere mö­gé, kemény hangú figyelmeztető üzenetet küldött Djakartába. Eb­ből a rövid vázlatból is kitűnik tehát, hogy a mesterségesen létre­hozott paktum mindenképpen rontotta a légkört a világ e térsé­gében és még további bonyodal­mak forrásává válhat. Végül, de nem utolsósorban emlékeztetnünk kell arra, hogy az amerikai Birmingham-ben a fajüldözők újabb vérfürdőt ren­deztek. Pokolgépek robbantak, ár­tatlan gyermekek haltak meg, so­kan megsebesültek. Tény, hogy a Fehér Ház és Kennedy elnök el­ítélte ezeket a merényleteket, de változatlanul fennáll mindazok­nak a felelőssége, akik egyáltalán tűrték, hogy a pokolgépek légkö­re kialakulhatott. Ez a szellemi­ség a legélesebb ellentétben áll éppen azzal az enyhülő légkörrel, melynek jegyében a 111 ország delegátusai megkezdték tanácsko­zásukat a világszervezet székházá­ban. Sümegi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom