Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-03 / 206. szám

1963. szeptember 3. 3 Kedd Negyvennyolc menlöláda, 8200 íorint egészségügyi felszerelésre A medgyesegyházi Béke Ter­melőszövetkezetben igen sok gondot fordítanak a , termelő­szövetkezeti tagok egészségügyi ellátására. A tsz vezetősége ta-1 valy 10 ezer forintot tervezett be egészségügyi felszerelések vásárlására. Ebből 8200 forint értékben vásároltak gyógyszert, jódot és egyéb felszerelést. A mentőállomásnak van. hord- ágya, ezenkívül a brigádok­nál összesen 48 jól felszerelt mentőláda is van. Rákbetegség és burgonya Ebben az évben 100 ezer darab kiskacsát adott át eddig a BflRNEVÁL-nak a Biharugrai Halgazdaság Csütörtökön és pénteken 10 700 kacsát szállítottak egy tálkáiból a békéscsabai BARNEVÁL-nak a Biharugrai Halgazdaság kacsate­nyésztői. Ezzel 95 ezer darabra, vagyis 210 ezer kilogrammra nö­vekedett az idei szállítmányuk. A kacsatenyésztés jól bevált a halgazdaságban, s a jövedelem jó részét biztosítja. Ez évre három­ezer mázsa a tervük, melyet kö­rülbelül 137 ezer kacsa szállítá­sával teljesítenek. Átlag 2,21 ki­logramm súlyban 56 napos kor­ban viszik él a kiskacsákat. A kitűnő tenyésztői munkát igazol­ja, hogy a törzsállomány még mindig tojiik. Naponta 300—400 darab tojást szednek össze tőlük, de a közeljövőben már hízóba fogják a jelenlegi törzsik acsákat Nemrégiben a Televízió Hír­adója filmriportban számolt be arról, hogy az NDK-ból Magyar- országra érkező burgonyaszállít­Mikroszkóp alatt a burgo­nyák spórája, amely a rákos burjánzást okozza. mányt a határállomáson növény- védelmi szakemberek fogadják. Többen kérdezték akkor, hogy mi dolguk e szakembereknek a ha­tárállomáson? Az érkező burgonyaszállítmány esetében jócskán volt teendőjük, és igen nagy felelősség hárult reá­juk, nevezetesen, hogy megálla­pítsák: a magyar állam területére behozott burgonya nem fertő­zött-e karantén kártevőktől és — a ráktól. Burgonya —• rákbetegségben? Bármilyen furcsán hangzik, ez a gyilkos kór nemcsak az embert, hanem a burgonyát is megtámad­ja. És ami a legmeglepőbb, a nö­vényvilág gumósai közül csak egyedül a burgonya érzékeny a rákra. A növényvilágnak e furcsa be­tegségére a múlt század közepe tá­ján figyeltek fel. Skóciában je­lentkezett először tömeges fertő­zéssel, s innen terjedt át kon­Jól jövedelmezett a borsó a gerlai Magvető Tsz-ben A gerlai Magvető Termelő- szövetkezetben a tervezettnél kevesebb gabona termett az idén. Ezt a kiesést a kapások, a vártnál nagyobb terméseredmé­nye hozza be. Cukorrépát 100 holdon termeltek, napraforgót 60 holdon, borsót pedig 30, hol­don. A cukorrépa és a napra­forgó az eddigi számítások sze­rint átlagon felüli eredményt hoz, s jól jövedelmezett a bor­só is. Holdanként 2,5 mázsával takarítottak be többet a terve­zettnél. tinensünkre. Terjeszkedése olyan nagymérvű volt, hogy például Németországban szinte minden burgonyafajtát kipusztított. Majd­nem egy évszázad telt el, míg vé­gül is sikerült olyan fajtákat ki­tenyészteni, amelyek a burgonya­rákkal szemben ellenállók. A bur­gonyarák tömeges fellépése ugyan Skóciában jelentkezett, azt már kevesen tudják, hogy a világon első ízben Magyarországon tapasz­taltak kismérvű rákfertőzést. A szakemberek azóta sem tudták felderíteni a fertőzés okát, amely szerencsére nem lépett fel többé. Sőt, klimatikus adottságaink nem is teszik lehetővé a burgonyarák elterjedését, ezért nem is foglal­kozunk ellenálló fajták nemesíté­sével. Más a helyzet pl. a két Né­metországban, ahol mind a mai napig nagy erőfeszítéseket tesz­nek az ellenálló fajták termesz­tésére. Az NDK kormánya 1954- ben kiadott rendelete leszögezi, hogy csak rezisztens, azaz rák­kal szemben ellenálló fajtákat szabad termesztem. A burgonya e sajátos betegsé­génél ^egyébként pontosan olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint amilyenekeit az emberi szerveze­tet támadó rák okoz. A burgo­nyánál is burjánozni kezdenek bizonyos sejtek, növekedésnek indulnak, amelyek kisebb-na- gyobb daganat formájában je­lentkeznek a gumón. A beteg­ség elleni vegyszeres védekezést ezideig még nem találták meg, sőt azt sem tudjuk, valójában mi okozza a fertőzést. Szerencsére, sok burgonyafajta képes megbir­kózni a rákkal. Igaz, amikor a rák és a burgonya élethalálhar­cot vív, a megtámadott növény a gumó egy részét feláldozza, mint­egy csalétekül dobja a spórák­nak. Eközben azonban a behatoló spórákat a növény teljesen elszi­geteli és megöli. Ha a rák, nem ellenálló egyedet támadott meg, a burgonya menthetetlenül el­pusztul. A burgonyák veszélyességét fo­kozza, hogy a spórák a talajban megtelepedve még 10 év múltán is fertőzőképesek. Csontos János mélyiségeket ifjabb Donald Ja­mes Rockwell, a „Donald J. Rockwell és C°” bankház feje hívta össze „Rockwedl-center”. beli törzsh adi száli ásán. Felkér­te mr Francis Fredendollt, a „National bank of Grand City” igazgatóját, hogy elnököljön az értekezleten, ő maga pedig sze- rényen beleült kedvenc bőrfo­teljébe és kíváncsian hallgatta fiatalabb partnereinek beszéde­it. Mr. Francis Fredendoll terjen­gős beszéddel nyitotta meg az ülést és abból, hogy mennyire bólogatott ifjabb Danáid Rock­well kopaszodó fejével, könnyen lehetett megállapítani, hogy a multimilliomos nemcsak, hogy mindenben egyetért vele, ha­nem valószínűleg fel is hatal­mazta ennek a beszédnek a meg. tartására; Mr. Fredendo® pedig azzal kezdte, hogy csodálkozását fejez, te ki amiatt, miért értékelik oly idegesen és egyoldalúan az üzle­ti körök a kialakult helyzetet. Valami Okból kifolyólag mind­nyájan szörnyű szerencsétlensé­get látnak az asteroid közelgő lezuhanásában, holott mindenfé­le jelenségnek, közte e közelgő kozmikus katasztrófának is két oldala, vagyis tartozik és követéi oldala van. Ő, mr. Fredendoll természetesen nem tagadja, hogy minden valószínűség szerint számos kellemetlenség már most nyilvánvaló. Erősen csök­kentek például szinte valameny- njá fővárosi vállalat megrende­lései. Jelentősen csökkent a nagy. és kiskereskedelmi árufor­galom Számos közszükségleti cikk ára esik. Csökken a közle­kedési szállítások volumene. A tőzsdén gyorsan zuhan a rész­vények árfolyama. Beszédének ezt a bevezető ré­szét mr. Fredendoll a következő szavakkal fejezte be: — Amint látják, uraim, sem­mit sem szépítek és a helyzetet minden kellemetlen oldalával együtt vázolom Önöknek. Mindenkinek tetszett az a nyu­godt hang és józanság, amellyel mr. Fredendoll a tényeket érté­kelte Ifjabb Rockwell arcát az öröm bíborhulláma borította el, orrán a lila erek élesen kiraj­zolódtak. A jelenlévők nyíltan kifeje­zett 1 helyesléstől felbuzdulva mr. Francis Fredendoll rövid szünet után folytatta gondolatai­nak kifejtését. Most bemutatta a jelenség másik, pozitív oldalát. És itt véleménye szerint az volt a legfontosabb, hogy a kongresz- szusnak a hoOnapd ülésen jóvá keli hagynia a rakétafegyverek, elektronikus számítórendszerek és rádiólokációs berendezések gyártására pótlólag kiutalt össze­get Valaki megnevezett egy elég nagy összeget, amit erre a célra folyósítanak majd és mindnyá­jan fejüket, mintegy parancs­szóra, ifjabb Rockwell felé fordí­tották. A multimilliomos helyes- lőieg bólintott és halkan így szólt: — Igen, körülbelül ekkora. — Ugyanakkor, uraim — foly­tatta Fredendoll —, máris észre­vehetően felélénkült az üzleti te­vékenység a szomszédos álla­mokban, mégpedig Grand City közelgő pusztulásával kapcsola­tosan. Nő a telkek ára, növeked­nek az építkezési megrendelé­sek, emelkednek a lakások árai. Ha visszautasítjuk az oroszok segítségét, él tudják képzelni, milyen óriási munkánk lesz az iparüzemek, hivatalok és a la­kosság áttelepítésével? A közle­kedési eszközök minden fajtá­ja teljes mértékben igénybe lesz véve. A munkanélküliek hatal­mas serege jut munkához, hogy leszerelje és áttelepítse az ipar­üzemeket. És mekkora lendüle­tet vesz az üzleti tevékenység, ha majd hozzá kell fogni a fő­város újjáépítéséhez? Ha visz- szautasítjuk az oroszok segítsé­gét, legfontosabb nyereségünk az lesz, hogy megőrizzük presz­tízsünket, jobban mondva füg­getlenségünket, mert — mi csak jói tudjuk — milyen kárt okoz az önállóságnak mindenfajta se­gítség elfogadása. Adott esetben pedig az oroszoktól való függő­ségünk nem annyira gazdasági, mint inkább politikai lehet. — Akkor feltétlenül diadal­maskodik a békés együttélésről szóló propagandaeszméjük — mondta ingerülten az egyik üz­letember, aki a terem végében ült. {Folytatjuk) A paradicsom útja Hosszú utat tesz meg a nap melegétől lángpirosra érett paradi­csom a földtől a konzerves üvegig. Emberek százai serénykednék mellette, szedik, csomagolják, szállítják, s dolgozzák fel modem gé­pek segítségévéi. Szorgos munkájuk nyomán a természet bő ajándé­kából ebédek, vacsorák ízletes alapanyaga lesz a téli, tavaszi hóna­pokban, itthon és külföldön. A Békéscsabai Konzervgyárban az idén kezdődött meg a para­dicsom feldolgozása az új gépsorokon. Látogatásunk alkalmával a munka fontosabb állomásait örökítettük meg, s nyújtjuk át képben az olvasónak vagy ha úgy tetszik: a jövendő vásárlónak. Csak egy könnyed mozdulatra van szükség, csak el kell fordí­tani a távvezérlési tábla kap­csolóját, és máris beindul a nagyüzem. A mosó vizébe bele­csobbanhat az első láda para­dicsom, s megkezdheti vándor­díját. A tisztára fürdetett „püré-ígé- ret” a válogató-szalagra kerül. Itt távolítják el közüle a feldol­gozásra alkalmatlan darabokat és a szennyező anyagokat. A következő állomás a zúzó-pasz- szírozó, majd a zúzottlé-tartály. *------------—— A háromfokozatú passzírozóból tartályokba kerül a nyers lé, s egy szivattyú segítségével a sűrítőbe ömlik. A vezetékek, csövek labi­rintusában, ebben a modern „boszorkánykonyhában” töltik üve­gekbe a pürét. Innen már a raktárba vezet a töltött üvegek útja, aztán az üzletek polcaira, hogy kellesse magát és eloszlassa a háziasszonyok befőzési gondját. Pallag Róbert / Fotó: Kocziszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom