Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-19 / 220. szám

1963. szeptember 19. 6 Csütörtök Nem kell többé Sarkadra járni gyógyszerért Ipartelepítés, közművesítés, lakásépítés, városfejlesztés Eddig a sarkadkeresztúriaknak, valahányszor gyógyszert írt az or­vos, vonatra, buszra, szekérre vagy kerékpárra kellett ülniük és a járási székhelyre utazniuk, hogy beválthassák a receptet. A község most a községfejlesztési alap egy egész esztendei bevételét új gyógy­szertár építésére fordítja, s nincs messze az idő, amikor a sarkad- keresztúriaknak nem kell már Dombegyházán él feleségével és hét gyermekével Dani Mi­hály. Becsületesek, dolgosak. A feleség és férj 1949-től 1957-ig állami gazdaságban kereste ke­nyerét, attól kezdve pedig ter­melőszövetkezetben dolgoznak. A nagy család azonban egy dü- ledező, rossz, régi tanyaépület­ben lakik. A szél, hó, eső sza­bad vendég náluk a lakásban. Súlyos helyzetükben a domb­egyházi községi tanácshoz for­dultak meg a Dózsa Tsz-hez, kenyéradójukhoz is. A tanács és a tsz nagy megér­téssel volt irányukban, megbiz­tatták őket, hogyha házépítés­be fognak, lesz segítség. így is történt. A szülők és a gyerekek egész nyáron lelkesen verték a vályogot és húzták fel a falakat. Egyéb építési anyaggal segítet­ték őket támogatóik. Már majd­Az Mt. V. 101. §-ának (1) be­kezdése szerint az olyan dolgozó­nak, akinek az év végére beosztott szabadsága rendkívüli okok miatt nem adható ki, a miniszter a sza­badságának a következő év már­cius hó 31. napjáig való kiadását engedélyezheti. Ugyanezen szakasz (2) bekezdé­se úgy rendelkezik, hogy a mi­niszter által megállapított kereten belül kell biztosítani a szabadság kiadását annak a dolgozónak is, aki a szabadságot — többek kö­zött — huzamosabb betegség mi­att az év végéig nem vehette ki. Előfordul azonban az is, hogy a tartós betegség a soron következő évre is áthúzódik, sőt, utóbb va­lamelyik fél kezdeményezésére maga a munkaviszony is megszű­nik. Az Mt. V. 102. §-ának (2) be­kezdése értelmében, ha a mun­kaviszony év ’közben szűnik meg és a dolgozó szabadságát még nem vette igénybe, szabadságának a munkában töltött teljes naptári hónapokra eső arányos részét meg kell váltani. E két rendelkezés (Mt. V. 101. és 102. §-a) egybevetéséből követ­kezik, hogy amennyiben a dolgozó betegsége a megbetegedést követő évben is tovább tart és a munkavi­szony utóbb az Mt. V. 102. §-ának (2) bekezdése szerint megszűnik, a munkavállaló önhibáján kívül esett el attól a lehetőségtől, hogy az őt megillető évi rendes szabad­ságát, illetőleg annak egy részét természetben kivegye. Az Mt. V. 102. §-ának (2) be­kezdése rendelkezéséből nyilván­való, hogy ilyen esetben a mun­káltató nemcsak az arra az évre eső szabadság arányos részét kö­teles megváltani, amelyben a munkaviszony megszűnt, hanem a megelőzően esedékessé vált sza­badságnak azt a részét is, ame­lyet a dolgozó megbetegedése mi­att már nem vehetett igénybe. Szabadságmegváltás címén a dol­gozó részére az átlagkeresetet kell megtéríteni. Sarkadra járni gyógyszerért. A község 100 ezer forinttal járult egy modem postaépület létesítésé­hez is. Az új posta még az idén működni fog. Biharugrán is terveznek gyógy­szertárt, olyat, mint amilyen a sarkadkeresztúri lesz. Építését jö­vő évben, az 1964. évi költségve­nem kész lett az áhított házacs­ka, amikor kiderült, hogy tető- cserépre már nem futja. Milyen szép az, Amikor olyan nagy családnak és kevés kere­setűek, mint a dombegyházi Da­ni Mihályék is, nem várják semmilyen hivataltól sült ga­lambként a készet, hanem a ma­guk erejéből igyekeznek fedelet teremteni maguk fölé. Az is szép, hogy amiben tudja, segíti őket a falu, a tsz. De jó lenne most már erre a segítségre fel­tenni a koronát is, illetve a te­tőszerkezetre a cserepet, hogy ne áztassa szét őszi eső a keserves fáradsággal emelt falakat. Ta­lán éppen arról a rozzant tanyá­ról, amelyikben mostanig zsúfo­lódnak, lehetne leszedni a cse­repet és átrakni a házikóra? — húr — Az ügyészségekhez beérkező óvás iránti kérelmek alapján megállapítható, hogy egyes válla­latok ezzel ellentétes gyakorlatot folytatnak és a munkaviszony megszűnése esetén a szabadságidő pénzbeni megváltását megtagad­ják. Ez az eljárás törvénysértő és el­lene egyeztető bizottsági eljárás­nak, ennek eredménytelensége esetén pedig ügyészi intézkedés­nek van helye. Vésztőn nagy sokaságot vonzó, nyílt tárgyalása volt hat napon keresztül két asszonynak, akiket csalásért és sikkasztásért vontak felelősségre. Mikor ezeket a sorokat írom, nem bűnpártoló akarok lenni, sem azt könyörögni, hogy az asz- szonyok fölöltt enyhébben kell ítélkezzenek, hiszen a törvény előtt egyformán kell felelni mind­nyájunknak... De én láttam ezeket az asszonyokat ülni összegörnyed­ve, megsemmisülten a bírák előtt és a kíváncsi hallgatóság fölényes tekintete alatt úgy riadtak össze, mint dermesztő hófúvásban a me­zők vadjai. Fácánokat láttam így a télen, a decemberi első hóvi­harban gubbasztani, szabadságuk­ban megbék'lyózva, a sors erejétől vagy kegyelmétől várván továb­bi sorsukat. ... A bűnük már itt van kite­rítve ... A felvonult 65 tanú sem tudott többet mondani, mint amit beis­merték ők is. Az egyik asszony húsz-, a má­sik harmincegynéhány éves. A fi­atalabb főkönyvelő volt a taka­rékszövetkezetben — ahol dolgoz­tak —, a másik pénztáros. A pénztárost a testvére jelen­A harmincas évek „legnagyobb magyar faluja” már régen elérte a városi rangot. Persze ez a városi rang azért nem jelentette azt, hogy meg is oldódott minden. Mert ugyanúgy, mint megyénk másik két városa, Orosháza is magán vi­selte a korábbi rendek vidékkel semmit sem törődő politikáját. Ha' ehhez hozzászámítjuk azt a sajá­tos helyzetet is, ami a város és környékével való kapcsolatában döntő volt, akkor könnyű megál­lapítani, hogy az orosházi városi tanács ereje sokszor kevésnek bi­zonyult a város új arcának kiala­kítására. © Sokszor felmerült az elmúlt esz. tendőkben a kérdés, kellően iparo. sodott-e Orosháza vagy iparoso­dik-e a következő években? Ez azért is érdekes volt, mert a vá­ros földbirtokviszonyaihoz tudni kell: az itt lakók nemcsak Békés megyében rendelkeztek földterü­lettel, hanem a Csongrád megyei Székkutas határában is, s ezernyi szállal összefűzött rokonság terem, tett kapcsolatot Orosháza és Hód­mezővásárhely között. Ma sem volna érdektelen fölszállni az Orosházáról reggel induló vásár­helyi vonatra, amelyen sok szá­zan utaznak Hódmezővásárhelyre, ki a majolikába, ki a mérleggyár­ba vagy éppen a kútvölgyi hibrid- üzembe, vagy esetleg a székkutasi termelőszövetkezetekbe. Az első gond éppen itt jelent­kezik a város rendezésével kapcso­latban. Az elkövetkezendő évek­ben milyen lélekszámú szaporodás várható? Az elképzelések azt tükrözik, hogy a jelenlegi 32 ezer főről a- város lakóinak száma 1980-ra öt­A jelenkori ipari egészségvéde­lem állandóan keresi a hatásos és gazdaságos megoldásokat. Az ipa­ri termelés különböző területein egyik legnagyobb probléma a fül­siketítő zajok kiszűrése, s ezáltal tette fel, mert kérés nélkül hoz­zányúlt a betétkönyvükhöz. A vádirat szerint a helyi Béke Tsz földjáradékát a takarékszö­vetkezetbe fizette és végezetül 9 ezer forint hiányzott. De a tanú- vallomásokból az is kiderült, hogy a pénzt olvasatlanul tették a vaskazettába és fizettek belőle a tsz alkalmazottjai is. A harmadik bűnlista szerint, mások nevében vettek fel köl­csönt, több ízben. Az idősebbik asszony itt szüle­tett Vésztőn. Az apja is. Szerették és becsülték őket a föld fiai, most pedig itt ült hat napon át a köz­vélemény vizslaszeme előtt. A fi­atalabb húszéves fejjel került fe­lelős beosztásba, amikor mégnem rendelkezett kellő életismerettel és bizony, nem ismerte a munká­nak ezt a gyönyörű himnuszát sem: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen — úgy érdemes”. Kihallgatták az ellenőröket is a MESZÖV-tői — ők nem tudtak semmit, nem láttak rendellenes­séget soha... Figyelembe kellene már egyszer venni azt is, miért teszik el az ellenőrök a havi kétezreket, plusz kiküldetési díjakat, ha nem veszik észre a visszaéléseket. Lévai Teréz venezerre emelkedik. Ez az emel­kedés azonban véleményünk sze­rint abban a pillanatban maga­sabb lesz, ha Orosházán megszü­letnek a tervezett ipari létesítmé­nyek, mert hatósugarában lévő Békés megyei községeken kívül vonzó hatást gyakorol majd Nagy. mágocs, Árpádhalom, Székkutas körzeteire is. Orosháza esetében kell elsősorban tudomásul ven­nünk, hogy egy-egy megye határa nem lezárt valami, hanem azon túlról is esetleg nálunk keresnek munkát. 0 De vajon az ipartelepítés meny. nyíre megoldott Orosháza eseté­ben? Ma már azt is tudjuk, hogy a közeljövőben megkezdődik a próbaüzemeltetés a megye egyik legnagyobb ipari létesítményében, az üveggyárban. A városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője azonban már arról is be­szélt, hogy például a vasipari vál­lalatnak új cserépüzemet, a fü- szértnek központi raktárát, az AKÖV-nek 100 gépkocsis telephe­lyet, a malomipari vállalatnak ezer vagon silótárházbővítést és egy kenyérgyár telepítésének ter­vét is az asztalukra tették. A meg. lévő ipari üzemek és az esetleg a távolabbi jövőben telepítendő üze­mek egyre erősebben húzzák alá: Orosháza megyénk egyik legjelen, tősebb ipari városává lesz! Ez nem következett volna be, s erről is őszintén kell szólni, ha nem fedezték volna fel a város ha­tárában az értékes olajat és a még nagyobb mennyiségben talál­ható földgázt. A város esetében a gáz jelentette az igazi ugrást, s ez jelentheti a városnak az igazi pers. a munkások f fizikai közérzetének hatásos javítása. Különösen a préslégszerszámokat és különféle szivattyúkat használó munkások vannak kitéve erős zajoknak. Különféle kísérletezések után úgy látszik, nyomára bukkantak a megfelelő megoldásnak. Egy angol cég porózus polietilént helyezett közvetlenül a kompresszor szívó­nyílásába. Kiderült, hogy ezzel a megoldással számottevően ' csök­kenthető a zaj, mégpedig a tel­jesítőképesség lebontása nélkül. A porózus polietilén ugyanis per- meabilis szerkezeténél fogva nagy mennyiségű levegő átszívását mozdítja elő. Egyes hírforrások szerint az ekként elérhető zaj- csökkenés egyetlen, másfél centi- méteres porózus polietilén betét alkalmazásával, egy présfúrógép hangerejét a szabályos — nem halk, nem hangos — emberi be­széd szintjére csökkenti. Közületek munkaerőigénye A Békéscsabai Városi Kórház pályá­zatot hirdet E: 415 ksz. főelőadói állás betöltésére. Jelentkezni lehet mind­azoknak, akik főiskolai (pl. pedagógus) végzettséggel, megfelelő szervező, elő­adói készséggel rendelkeznek. A pá­lyázatokat a kórház személyzeti elő­adójánál 15 napon belül lehet benyúj­tani. x A Gádorosi Földművesszövetkezet több személyes vendéglátóipari egység­be egységvezetői szakképzeitséggel ren­delkező dolgozót vesz fel, egységveze­tői munkakörbe. Bérezés kollektív sze­rint. Jelentkezni lehet a földművesszö­vetkezet központi irodájánál, Marx ut­ca 3. szám alatt. 84906 Orosházán pektívát. Egyetlen ipari üzem pél. dáján keresztül bizonyítható, hogy mit jelent a városnak a gáz. A vasipari és kályhaipari válla­lat csempeüzem létesítését vette tervbe. Egymillió csempe égetése, amely eddig fával történt, most a gázzal égetés esetében 647 ezer fo. rintos megtakarítást jelent! A tér. melési értéket 25 százalékkal tud­ják növelni. Azt hiszem, ez a pél­da önmagáért beszél és fedi azt a város vezetői előtt lévő perspek­tívát: minden adottságunk meg­van, hogy fokozottabban jöjjünk számításba a vidéki ipartelepítés kapcsán. © Szép, szép, mondhatná valaki az ipartelepítés perspektíváját látva. De vajon mi lesz a várossal? Az orosházi vezetők akár bevallják, akár nem, tudják, hogy egy kicsit felkészületlenül érte őket is az a számtalan meglévő lehetőség, me­lyet éppen az ipartelepítés és a gáz jelent. Ez a lehetőség azonban megvan és még mindig kamatoz­tatható. A városfejlesztésben a gond itt is ugyanúgy jelentkezik, mint bármelyik más városban. El­sősorban a közművesítésben. Meg­nyugtató azonban az, hogy a vá­ros vezetői kellő eréllyel szorgal­mazzák ezeknek az alaplétesítmé­nyeknek a megvalósítását és csak kronologikus sorrendben való fel­sorolásuk is azt bizonyítja, hogy- néhány éven belül előrébb tarthat, nak. A vízmű tervezése még ebben az évben elkészül, s 1964-ben már hozzáfognak a megvalósításához. A szennyvízcsatorna-hálózat ter­vezése azonban majd csak 1964- ben kezdődik meg, s a megvaló­sításhoz 1965-ben fognak hozzá. Egyetlen dolog, amiben megelőz­ték már a megye többi városát, ez a gáz. A gázvezeték tervezése 1963. ban befejeződik és 1964-ben nem­csak az ipari és közintézményeket, de már 500 lakást is ellátnak gáz­zal. A másik súlyos gond, ami a vá­ros rendezésében és fejlesztésében jelentkezik, ez a lakásépítés. A harmadik ötéves terv nem vég­leges számadatai szerint 500 lakás épül a városban. Kevés? Azt hiszem válaszolni is felesle­ges, mindenki tudja: az. Dicsére­tes azonban, hogy a magánerőből történő építkezés nagy erővel fo­lyik és ha nem is sokan építenek egy-egy évben, de azért lassanként új házsorok jelennek meg a város­ban. Bíznak abban, nemcsak a ve­zetők, de a város lakói is, hogy az ipari létesítmény az több lakást is jelent, és gyorsabban épülnek majd a bérházak. A város régi há­zai sajnos korszerűtlenek, elavul­tak. Felújításukra szinte kár köl­teni a pénzt. És itt Orosházán a „lebontani” nemcsak úgy jelentke­zik, hogy helyette mit adunk, ha­nem úgyis, hogy mit építünk. A város általános rendezési terve most készül. Most ielölik ki az új lakókörzeteket. Abban a szeren, esés helyzetben vannak, hogy ép­pen elegendő szabad terület áll akár a város középpontjához né­hány 100 méterre is a lakásépítke­zésre, új városrészt építhetnek fel minimális szanálással. Csak a Drobléma ekkor úgy jelentkezik, hogy a város elöregedett képét va­jon hogyan tudnák megváltoztat­ni. Gondolom, az orosháziak nem tanácsot várnak, hanem segítséget. Ügy érezzük, hogy a szép hagyo­mányaira vissz'tekintő város lakói nem nélkülözik a tanácsok mellett a támogatást sem. s a közeljövő­ben a városrpnd'’7ísb-n is legalább úay előrehaladnak, mint az ipar- telepítésben. Dóczi Imre tésük terhére kezdik meg. — hr — A segítségre a koronát Joglanácsosunh válaszol Kiadható-e betegség miatt ki nem vett szabadság? Asszonyok a vádlottak padján Modern zajcsökkentés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom