Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-17 / 218. szám

19*3. szeptember 17. 4 Kedd Ahol jó kedvben nincs hiány, ott jól megy A baromfitelep udvarán üröm végignézni. Ezernyi hófehér jérce, piros taraié kakas tollászkodik, szem után kutat a kis erdő fái alatt vagy berzenkedik egymás­sal. Főleg a kakasok harciasak, s nem ritka a parázs verekedés sem. Ilyenkor aztán bull a feliér V. Zsilákné a legvidámabb ba­romi igondozá. toll, míg csak meg nem jelenik a gazdaasszony, aki rendet teremt a vetélkedők között Az idegen hangra íöldborzolódnak a tollak. — Nicsak, verekedni akarsz? így fogadod a vendéget? No meg­állj! — szól vidáman V. Zsilák Pálné baromfigondozó, azzal le­Otthon, befőzés közben a váltótárs. kintélyes termetét és súlyát meg­hazudtolva fürgén kap a kakas után, s már kezében is van a a munka is veszedelmes támadó. Megszelídül­ve tűri a simogatást, most már nem áll csípésre a csőre, pedig néhány perccel előbb még igen harcias volt. — Ilyen veszedel­mesek ezek mind — mondja Zsi­lákné — van is velük bajunk elég. Nem panaszképpen szánja ezt,' inkább jókedvűen mondja, mint aki élvezettel dolgozik a barom­fiak között. S ez az igazság. Négy asszony: V. Zsilák Pálné, Tetlák Jánosné, Szabó Miklósné és Rimovszky Andrásné dolgozik a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet I-es üzemegy­ségének baromfitelepén. Ügy em­legetik őket a faluban, hogy a vidám brigád. Van is ennek némi alapja, mert, ha összejön a négy asszony vége-hossza nincs a jó kedvnek, tréfának, kacagásnak. Hogy miért? Egyszerűen a termé­Szép ez a kakas, ugye? — mondja Tetlák Jánosné. szetüktől fakad, s ha még hozzá­tesszük, hogy a kövér emberek általában kedélyesek, hát rájuk ez nagyon ■ is áll. Tekintélyes súlyúak mind. Zsi­lákné túl van a 100 kilón. Élce- lődnek is velük eleget, de mit bánják ők, fő, hogy a munka ió) menjen, s egészségesek legyenek. Ez az elvük. — Egyszer az átvevők űztek tré­fát kövérségünkből — meséli Szabó Miklósné, a legfiatalabb brigádtag. — Soványak a barom­fiak, mondották, maguk meg kö­vérek, tán eleszik előlük az ele- séget? Értettük mi a tréfát és Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre nyugdíjas kőműveseket fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával) az idevo­natkozó új rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, építőipari könnyűgépkezelőket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidé­kieknek tanácsi gazolás, szakmunkásoknak szerszám szük­séges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér Munkaerőgazdálkodás. 13—lö, földsz. 11 401 Szép terveket sző az új évadra a gyulai zeneiskola „Szeresd a zenét' mozgalom — Megalakítják „Ifjú zenebarátok körét” — 6 filharmónia. 4 növendék- és 2 tanári hangverseny lesz az évadban Szabó Miklósné a legfiatalabb brigádtag. nem is maradtunk adósak. Azért hízunk, hogy példát vegyenek ró­lunk a csirkék is — mondattuk nekik. Persze nemcsak élcelődők van­nak, hanem dicsérők is. Ök a leg­jobbak — mondották a tsz-irodán. S hogy mennyire így igaz, azt bi­zonyítja a munkájuk. Régen a csirkék 60—70 százaléka elhullott. Nagyon sok baj volt velük, s a tsz vezetősége már arra gondolt, hogy felhagy a baromfitenyész­téssel. — Vállalom én — mondot­ta erre Zsilák Pálné. Gödöllőn részt vett egy hathónapos baromfi­tenyésztési tanfolyamon és úgy gondolta, hogy az itt tanultakat hasznosítani tudja majd a tele­pen. Sikerült. Ma 3—3,4 százalék az elhullás, s megvan már a törzs- állomány is. Ezen a telepen 12 500 baromfit neveltek fel az idén. A jércéket hathónapos korukban átadják a II-es üzemegység tojóházában. Zsiláknénak társai is akadtak, akik megszerették a baromfine­velést, s megtanulták annak módját. így a tsz az idén 24 ezer csirke átadását tervezte be, s a három üzemegységből összesen 29 ezret adnak át év végére. Az I-es üzemegység baromfi- telepén egyszerre ketten vannak együtt, s másnaponként váltják egymást. Megismerkedtünk a má­sik két asszonnyal is. Nem csalód­tunk. Valóban mind egyformán jó kedélyű és egyformán vallják: ahol jó a kedv, ott jól megy a munka is. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Vasárnap nyitotta meg kapuit a gyulai zeneiskola. A pezsgő élet lelkesedésével élvezi a sok növen­dék az iskola épületének új fes­tését, de még inkább a milliós költséggel elkészült új hangver­senytermet, amelynek megnyitása egyhónapos késedelmet szenved: a jászapáti bútorgyár csak októ­berben tudja leszállítani a terem stílusának megfelelő 270 zsöllyét. Kár, hogy az iskola udvara és környéke még rendezetlen, hiány­zik még a kerítés is; érdemes len­ne meggyorsítani ezeket a mun­kálatokat is az ősz küszöbén. Kalotaszegi András zeneiskolai igazgató szakmai értekezleten vá­zolta nemcsak a közismereti álta­lános és középfokú iskolákkal való zenei együttműködés módo­zatait, hanem az új zenei évad hangversenyrendjét is, amelyre már most megindult az ifjúsági és felnőtt közönség szervezése. A zeneiskola természetesen elsősor­ban a zenei oktatás és zeneélve­zet széles körű iskolai és társa­dalmi bázisainak megteremtésére törekszik. Ennek érdekében szer­vezi a lehetőségek széles körű fel- használásával az említett iskolák­kal való együttműködést. Az ál­talános iskolák felső tagozatainak tanulóit az „Ifjú zenebarátok kö­rébe” kívánja beszervezni. Lega­lább háromszáz tanulóval mutat­kozik célszerűnek ez a vállalko­zás, melynek során megfelelő szintű magyarázatokkal négy hangversenyt hallgatnának meg a gyulai Erkel Ferenc Ének- és Zeneegyüttes, valamint az Orszá­gos Filharmónia művészeinek mű­sorából. A zenét tanuló ifjúság, de a zene iránt érdeklődő felnőt­tek is, az érdeklődő iskolán és társadalmi, hivatali, vállalati szerven belül szervezésre kerülő „Szeresd a zenét” mozgalomba bekapcsolódással kaphatnak hang­lemezről és magnószalagról igé­nyeiknek megfelelő szintű zenei nevelést. A zenei nevelés és a tudatos ze­nei műveltség megteremtése ér­dekében a gyulai zeneiskolai nö­vendékek november 9-én, február' 1-én, április 11-én és június 13-án, tehát mindig szombaton délután 5 órai kezdettel adnak majd hang­versenyt az új hangversenyterem­ben. Ezt meghívásra más iskolák­ban is hajlandók megismételni. A zeneiskola tanárai viszont január 19-én és május 17-én. tehát va­sárnap este 8 órakor rendeznek önálló hangversenyt a hangver­senyteremben. A gyulai zenei évad nagy ese­ményei az Országos Filharmónia bérleti hangversenyei, melyeknek megrendezését a zeneiskola vállal­ta. E hat bérleti hangversenyen hallani fogja a gyulai közönség a budapesti „Weiner Leó” kamara­zenei verseny díjnyertes együtte­sét már októberben — Belügymi­nisztérium Szimfonikus Zeneka­rát, Petri Endre zongoraművész és Kerekes János karnagy közre­működésével novemberben; — a szegedi Bartók Béla Szimfonikus Zenekart decemberben Va&zy Vik­tor vezényletével és Kovács Dé­nes Kossuth-díjas művészünk Mo­zart Á-dur hegedűversenyét, majd felhangzik Mozart: Requiemje hangversenyszerű előadásban. Márciusban a Budapesti Fúvós­ötös hangversenyén Csonka Barna is fellép. Májusban két hangver­senyben lesz részünk: Budapesti MÁV Szimfonikusok hangverse­nye mellett a világhírű olasz zon­goraművész: Dino Ciani fellépését is tervezik. E tizenkét hangverseny minden igényt kielégítő színes műsorával megérdemli annak a gyulai kö­zönségnek a tavalyinál is nagyobb érdeklődését, amelyről rádióin­terjúban Jeanne Marie Darré francia zongoraművésznő úgy em­lékezett meg, hogy hangverseny- kőrútjának legkedvesebb emlékű állomása, mert olyan őszintén zenerajongó és zeneértő közönsé­get, mint Gyulán, keveset találni. Reméljük, hogy az új zenei évad Gyulára ellátogató művészei is ha­sonló szép emléket visznek majd el magukkal a gyulai közönség­ről. « ^JjJindenki tett 2. Larsen mérnök beállt a hosz- szú embersorba, amely ugyan­oda törekedett, ahová ő. Kez­detben mosolyogva állapította meg, hogy folyton ritkul a sor, mert egyik-másik előtte álló férfi vagy nő képtelen ellenáll­ni a csábításnak és kilép a sor­ból, a játékautomatához megy vagy leül valamelyik asztalhoz játszani. Eleinte mosolygott raj­ta — végül ő is kilépett a sor­ból. Csak egy tétet! — fogadkozott, amikor a játékasztalhoz ült. Szerencséje volt. Az első tét megkétszerezve jött vissza. Azután úira játszott és vesztett, harmadszor, negyed­szer is. Elment a nyereség, el az első tét és még kettő a tetejébe. Akkor hirtelen kijózanodott és * * A Dollárorgia címmel, a noviszácli Magyar Szóban megjelent riportso­rozat nyomán. (Dér Ferenc) felkelt az asztaltól. Hiszen nem azért jött, hogy apránként el­vesztegesse megtakarított pén­zét, hanem azért, hogy szép lá­nyokban gyönyörködjön. Az előadóteremben teljes érté­kű kárpótlást kapott elvesztett pénzéért. Ilyen káprázatos revű- műsort még filmen sem látott. Csak azt sajnálta, hogy Kissé későn érkezett és a számnak ha­mar vége volt. Nagyon sajnálta, mert a sok szép görl között fel­fedezett egyet, akinek arca nemcsak szép volt, hanem rop­pant intelligensnek is látszott. Más számok következtek. Fellépett egy csodaszép vöiös hajú táncosnő. Hosszú combja fordított arányban volt kurta szoknyácskájával, Azután egy artista következett. Hatalmas pallossal kettészelt egy almát egy fiatal lány nyakán. Az el­maradhatatlan strip-tease szám után újra teljes számban felvo­nultak a már egyszer megcso­dált táncosnők és — vége volt a műsornak. A mérnök a játékkaszinó mel­letti coctail-bár egyik kis asz­talánál kötött ki. A következő pillanatban a görlök ellepték a helyiséget. Larsen szíve ugrándozni kezdett az örömtől, amikor megpillan­totta köztük azt is, aki olyan nagyon megtetszett neki, Mert nemcsak szépnek, hanem okos­nak, értelmesnek is látta. A lány visszamosolygott rá és egy perc sem telt el és egymás mel­lett ültek. June volt a lány neve. ő sem titkolta, hogy tetszik neki a szép, magas férfi. A második pohárka coctail után már bizalmasan beszélget­tek. — Most tulajdonképpen első­sorban azzal kellene törődnöm, hogy ön minél előbb a szomszé­dos játékterembe kerüljön. Vagy az, hogy addig itassam, míg elveszti józan ítélőképessé­gét és hajlandó addig játszani, amíg pénzét az utolsó centig el­vesztette. De szívesebben ülnék itt magával még egy ideig — feltéve, hogy a játékasztalnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom