Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-15 / 217. szám
1983. szeptember 15. 6 Vasárnap CSAIAD-OTTHOM Korszerűsítsük a házimunkát Sok háziasszony idegenkedik házimunkája és ezáltal életmódja korszerűsítésétől. Akadnák dolgozó nők is, akik második műszakként végzik az otthoni munkájukat, s mégsem tesznek meg mindent ennek ésszerűsítéséért. .„Így szoktam meg’’. Ezzel a mondattal hárítanak el minden újítást célzó tanácsot. Nem egyszerű dolog elszánni magunkat életünk átszervezésére. Mégse merüljünk bele a házimunkába sem ma- radiságból, sem ügyetlen időbeosztás miatt — sem szenvedélyből (mert ilyen is van!). Legyen fontos az is, hogy olvasásra, művelődésre, pihenésre fenntartsunk magunknak egy kis időt. Kíméljük , amennyire lehet — ne csak erőnket, hanem a külsőnket, a kezünket is. Ma már erre számtalan lehetőség adódik. Rossz szokás és cseppet sem gazdaságos, ha valaki ragaszkodik a néhányféle hagyományos takarító- és mosószerhez, mintha, mosószappanon, Vim-en, mosóporon kívül más nem is oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo A terítés művészete :'v: 9 Váratlan vendég részére mindig tartsunk otthon száraz süteményt, kekszet, s némi italt. Tea mellett, ízléses porcelánnal, kis terítékkel szépen tálalhatjuk. Cs. Horváth Tibor — Zórád Ernő: Folytatásos képregény ^ Előzmények: Az időszámításunk előtti 74: esztendőben, Spartacus vezetésével fellázadnak és a Monte Vezuviusra vonulnak a capuai gladiátorok. Egy éjszaka római katonaság szállja meg a hegyről lefelé vezető egyetlen járható út torkolatát. Mnogot, a fekete óriást a légionáriusok elfogják. létezne. Ma már speciális vegyszerek szolgálnak a legkülönfélébb háztartási célokra. Nehéz lenne meghatározni, hogy milyen célra mi a legjobb. Ezt mindenkinek ki kell tapasztalnia, hi- szeft jól tudjuk, hogy egyik háziasszony erre a mosószerre esküszik, a másik arra. A lényeges az, hogy vegyük tudomásul: az ipar mind többféle vegyszert gyárt, amelyek mindegyike egy- egy speciális területre alkalmazható; sok gyártmánynak több változata is forgalomba kerül. Van miben válogatni, s kiválasztani a nekünk leginkább megfelelőt. Nem okos dolog például mindenféle felületi tisztításhoz egyaránt Vimet használni. A Vim karcoló, durva hatására jobban reagáló területeket tisztíthatjuk, fényesíthetjük más, alkalmasabb szerekkel, amelyek a háziasszony kezét is jobban kímélik. Ahogy a mosógéppel szemben a teknőt, ugyanúgy védelmezik és pártfogolják sokan még ma is minden új mosószerrel szemben a szappant és a lúgot. Nézzünk csak utána, milyen sokféle mosószert kaphatunk az üzletekben: mást a gyapjúra, mást a pamutra, selyemre, nylonra, vászonra, stb. A ruhaneműek élettartamát is meghosszabbítja, munkánkat is kellemesebbé, eredményesebbé teszi a megfelelő szer kiválasztása. A padlófényesítéssel, ablaktisztítással, bútortisztítással is hány asszony tölt el felesleges órákat csak azért, mert régi módszer szerint, korszerűtlen segédeszközökkel dolgozik. Nem elég, ha ott a modem háztartási vegyszerek garmadája — munkamódszerünket is modernizálnunk kell. Ahelyett, hogy minden ház körüli munkában a magunk erej éré bízzuk a feladat nagy részét, inkább arra használjuk fel minden erőnket, hogy áttérjünk a mai házinlunka-módszerekre. A korszerű házimunka (de minden egyéb munká ig)_§gyre jobban háttérbe szorítja az emberi erő igény?. bevételét s mindinkább a gépekre ha; rítja a munka nehezét. A mái takarító," tisztító, mosó vegyszerek is maguk végzik el a munka nagy részét — a dörzsölés, súrolás megerőltető munkája előbb-utóbb feleslegessé válik. Az „önmüködtt” mosószerek, padló- és bútorlakkok, tisztító- és mosogatószerek módot adnak, hogy ne legyünk rabszolgái a háztartásnak. A korszerű háztartási gépek és vegyszerek segítségünkre. sietnek abban, hogy több szabad időt szakíthassunk, hogy ápoltabbak, műveltebbek — legyünk. Éljünk ezzel a lehetőséggel! P. G. 1 S&ttánk<Ut A Bukarest Nagycirkusz előadásáról másfiap ellesett párbeszéd: — Az este láttalak' a cirkuszban. Hogy’ tetszett? — Hát, az első rész nagyszerű volt... — Hogyhogy az első rész? Hiszen vé_ gig ott voltár az előadáson és láthatóan igen jó hangulatban!? — Na igen. És azt hiszed, hogy otthon nem folytatódott? Vasárnapi szieszta. A férj újságot olvas: A szintetikus textilanyagok gyártásának nagy fokú fejlesztése ellenére évente sok millió juh tudja csak fedezni az emberiség gyapjúszükségletét. Kötekedően fordul feleségéhez: — Mondd csak, ci- cukám, a te szükségletedet vajon hány fedezi? — Egyetlenegy, bá- ránykám! Vannak még felesleges, öncélú, boszszantó és bárgyúnak tűnő reklámfeliratok. Például: Vásároljon készruhát a ruházati boltból! Szolgáltató ktsz a megrendelők szolgálatában. De még a játékfilmeknél is: Forgalomba hoz. za a MOKÉP. Hogyan? Hát forgalomba hozhatná — mondjuk — a TÜZÉP is?! Az Universiadéról szóló sporttudósításokat böngészem. Szerfölött megörvendez, tét, hogy főiskolás sportolóink számos kiváló eredményt ér. tek él. Az viszont mélyen elszomorí. tott, hogy tízpróbában semmit sem nyertünk. Kár, hogy ebben a versenyszámban nem indulhatott barátom, a Je- ijő, mert ő már hét- próbás... *>.j*«* Vendégségben vol. tam barátoméknál. Lőrincze professzor előadását hallgattuk a rádióban A végén barátom ellenőrző kérdést tett fel kisebbik lányának: — Most már tudod, hogy a beszélt nyelvet miért hívjuk „anyanyelvnek” ? — Igen, mert idehaza mindig csak az anyuci beszél... Az agg kancellár ismét — nem tudni hányadszor — megígérte, hogy visszavonul. Adenauemek ezt a fogadkozását afféle kétkedéssel fogadja a közvélemény, mint ama vállalkozást, amikor valaki a halakat akarta megtanítani beszélni. A dohányzásról van szó. Munkatársam sokatmondóan magyaráz: — Tudjátok, régi megállapítás az, hogy minden elszívott cigaretta egy-egy napot .vesz el az ember életéből... — Ajaj! — hördülök fél —, de hiszen akkor én már rég’ túléltem önmagamat! (—kazár—) Az öregember és az öregasszony (Népmese) Egy faluban éldegélt egy öregember és egy öregasszony. Boldogan éltek, néha azonban vitat, koztak egymással. Egyszer az öregasszony készítette az ebédet, az öregember pedig a kemencepadkán feküdt. Ősz volt, hideg szél fújt és kinyílt a ház ajtaja. — Öregasszony, csukd be az ajtót! — mondta az öregember. — Én aztán soha! — felelte az öregasszony. — Csukd be te magad! Sokáig vitatkoztak, ki tegye be az ajtót. Végül az öregember azt javasolta: — Aki először megszólal, az csukja be az ajtót. Mindketten egyszerre elhallgattak. Az öregasszony elkészítette az ebédet és leült pihenni. Beköszöntött az este, de a házban csend volt. Ekkor két ember lépett a házba és megkérdezték:■ •— Ki lakik itt? Az öregember és az öregasz- szony hallgattak. ■Ekkor a jövevények vették a levest, a kását és a süteményt, mind megették és azt mondták: — Minden finom volt, csak a sütemény maradt sületleh. —• Nem! — kiáltotta az öregasszony. — Nem igaz! Az én süteményem nem sületlen! — öregasszony, csukd be az ajtót — mondta az öregember. Oroszból fordította: Sz. M. I
