Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-01 / 205. szám

r * MEGY El P Á RT BIZOTTSÁG ÉS A MEG YEI TAN ÁC S LA PJA Világ proletárjai, agy esüljetek I NÉPÚJSÁG 1963. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XVm. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Gondolatok a lakásépítésről és ipartelepítésről | köröstáj | Mi a helyzet a mozi- és DÁV-iigyhen? | Sport | Kevés eső Hruscsov tovább ismerkedett Szlovéniával Az MSZMP Békés megyei bizottságának távirata megyénk olajbányászaihoz Ma tizenharmadszor köszönti országunk népe meleg szeretettel a tárnák és olajmezők hőseit. Azokra gondolunk ma, akik erőt és fáradságot nem kímélve, sok nehézség közepette éjjel-nappal dolgoznak a föld kincseinek felszínre hozásáért, szocializust építő hazánk mindjobban növekvő energiaszükségletének biztosításáért. Ezen a napon szeretettel köszöntjük megyénk olajbányászait, akik eddig végzett nagyszerű munkájukkal, erőfeszítéseikkel je­lentősen hozzájárultak célkitűzéseink valóra váltásához. A további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk. MSZMP Békés megyei bizottsága Kitüntették a megye legjobb olajbányászait Jó tanítást és tanulást! Az iskolanyitás minden szep­temberben öröm, de gond is, pe­dagógusnak, diáknak, szülőnek egyaránt. Öröm, mert gyermeke­ink ismét előbbre rukkoltak a tu­dás magaslatai felé és sokolda­lúbbak, nagyobbak a továbbtanu­lás lehetőségei. Ugyanakkor gond is, de olyan, melynek bábája a ta­nítás és tanulás iránti növekvő felelősségtudat. Ezért osztozik eb­ben a — végeredményben kelle­mes — gondban egyre jobban annak a hatalmas közösségnek minden tagja, mely a nevelőtes­tület, a szülői munkaközösség, a diáksereg és nem utolsósorban a KISZ és az úttörőmozgalom képé­ben az oktatás és nevelés bázisa szocialista hazánkban. Békéscsa­bán, Gyulán, Orosházán, Tótkom­lóson, Sarkadon, Ecsegfalván vagy a megye bármely helyén is ennek a kollektívának a vállán, az ő egyre szervesebb, jobb pgyüttműködésén nyugszik az is­koláztatás létfontosságú ügye. Az említett összetevőknek zavartalan „összedolgozása” nélkül a szocia­lista iskolapolitika évről évre ma­gasabb követelményekkel, igé­nyekkel előálló feladatainak a végrehajtása szinte elképzelhetet­len lenne. Nézzünk körül és láthatjuk, mi­ként válik nálunk a tanulás ha­talmas népmozgalommá. Roha­mosan nő az iskolai oktatásba be­kapcsolódni kívánó fiatalok és fel­nőttek száma. Örömteli dolog ez, mely egy idős csabai pedagó­gust egyik friss előkészületi érte­kezleten arra a kijelentésre bírt, hogy most lendült bele még csak a tanításba igazán! Pedig már a nyugdíjkor „fenyegeti”. Való igaz, hogy népünknek óriási tanulnivá- gyása láttán pedagógusaink java, tehát a túlnyomó többség, nem évenként ismétlődő tehernek, ha­nem mindig újabb, szebb izgal­makkal teli nevelőmunkának te­kinti a százak, ezrek, százezrek oktatását Pedig a követelmények nem egysíkúak. Oktatási rendszerünk pártunk kulturális politikájának megfelelően, a felszabadulás óta állandóan fejlődik, tökéletesedik. Különösen az utóbbi években is­koláink élete' mind szorosabban kapcsolódik ahhoz a másikhoz; a gyakorlatihoz, a termelés világá­hoz. Az általános és szakmai mű­veltség ma már nem ábránd, ha­nem megszokott követelmény a szellemi és fizikai munka minden területén. Mind az alsó-, mind a középfokú és iparitanuló-iskolák- ban és hasonlóképpen a dolgozók iskolájában is az általános és szakmai műveltség emelésében egyre jelentősebb feladatok vár­nak a pedagógusokra. Űj tanter­vek és tantárgyak lépnek életbe. A jó tanítás azonban nem elegen­dő, ha nem párosul jó tanulással a padokban ülők részéről. Akkor sem teljes, ha nélkülözi a tanórán kívüli nevelést. Kezdődjék hát az új oktatási év annak tudatában, hogy a jó taní­tás és eredményes tanulás vég­eredményben a szülő, a nevelő, az ifjúsági szervezetek — az egész társadalom szent ügye! Huszár Rezső Bled (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a JKSZ főtitkára féleségeik társaságában szomba­ton délelőtt sétát tetteik a Bled tónálL A szovjet kormányfő és a ju­goszláv elnök később a Bledtői 35 kilóméternyire egy festői völgyben elterülő Bohinjska tó­hoz mentek, ahol megpihentek a Dobi István, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnöke a Vietnami Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Magyar Zlaitorog turistaszállóban, az üdülők szívélyesen üdvözölték őket. A szálló igazgatóságának kéré­sére N. Sz. Hruscsov, Joszip Broz Tito, valamint a két államférfi felesége bejegyezte nevét a szál­loda emlékkönyvébe. Rövid pihenő után N. Sz. Hrus­csov és Joszip Broz Tito vissza­tért Bledbe. Délután a két államférfi N. Sz. Hruscsov szállására Broddoba ment (MTI) Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány, az egész magyar nép és a maguk nevében távirati üdvözle­tét, jókívánságait küldte Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizottsága elnökének, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnökének, Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek. (MTI) Szombaton délután bensőséges ünnepség keretében köszöntöt­ték megyénk olajbányászait a 13. Bányásznap alkalmából. Az orosházi Petőfi Művelődési Ott­honban, a délután 4 óra után rendezett ünnepi gyűlésen Venyi­ge Sándor elvtárs, a Nagy alföldi Kőolajtermelő Vállalat igazgatója mondott beszédet. Méltatta a vál­lalat és a kőolajfúrási üzem Bé­kés megyei dolgozóinak erőfeszí­téseit, vázolta az új feladatokat, majd kitüntetéseket adott át a legjobb olajbányászoknak. A Nagyalföldi Kőolajtermélő Vállalat dolgozói közül 15 éves munkájáért a Bányászati Szolgá­lati Érdemérmet kapta meg Gyi- vicsán Pál, a pusztaföldvári kerü­letvezető. Krausz Imre lakatos, a „Bányászat Kiváló Dolgozója” lett. Többen kaptak Kiváló Dol­gozó jelvényt, oklevelet és pénz­jutalmat. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Békés megyei dolgozói közül Kiss Ferenc főfúrómester húszéves lel­kiismeretes munkájáért Munka­érdemérmet, tizenöt éves odaadó munkájáért Leszkánics János fő­fúrómester, Szabó Sándor kazán­szerelő, Gidai Gábor motorkezelő és Dézsi Sándor adminisztrátor Bányászati Szolgálati Érdemér­met, Vad János vezető-fúrómes- tér és Gidai Antal főfúrómester Kiváló Bányász kitüntetést, Eröss Sándor fúrómester pedig a Bányászat Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta meg. Többen kap­tak oklevelet, jelvényt és pénzju­talmat. Magyar internacionalisták emlékműve Szíriában Csita (TASZSZ) Junyij Goldman szibériai köl­tőnek, a Magyar zátony című elbe­szélő költemény szerzőjének kez­deményezésére az 1945-ös buda­pesti harcokban részt vett szovjet katonák és Tupik tajgai falu kom- szomolistái obelisziket állítottak fel a szibériai tajgán a magyar internacionalisták emlékére. 1919-ben Kelet-Szibéria közepén a tajgai Tungir-folyó partján fe­hérgárdisták zárták körül azokat a magyar katonákat, akik csatla­kozni akartak a Vörös Hadsereg egységeihez, öt óra hosszat tar­tott az egyenlőtlen küzdelem. A magyar internacionalisták az utol­só patronig harcoltak és hősök módjára haltak meg. A Tungir-folyó egyik homok- padját, amely közel van az egy­kori ütközet színhelyéhez, ma Magyar zátonynak hívják. Az ez­zel szomszédos domb csúcsán emelkedik a fehér kőobeliszk. /V\ZVWVWWWWWWWWWVWV\«VWVWVWVWVWVVVWVWVWWVWVWWM/VWWVÍWV»rt Kezdődik a tanítás Fotó: Kocziszky László Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepére

Next

/
Oldalképek
Tartalom