Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-24 / 198. szám
1963. augusztus 24. 2 Szombat Folytatódik a vita az atomcsend-egyezményröl az amerikai szenátus külügyi bizottságában Washington. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának csütörtök esti ülésén folytatták az amerikai társadalmi élet képviselőinek meghallgatását a moszkvai atomcsend- egyezményröl. Harold Stassen, Eisenhower elnök egykori különleges munkatársa leszerelési ügyekben, felszólította a szenátust, az egyezmény nagy többséggel való ratifikálására. Ezután Norman Cousins, a Saturday Review című folyóirat szerkesztője hívta fel a szenátust az egyezmény jóváhagyására. Szólt a Szovjetunióban tett látogatásairól és N. Sz. Hruscsovval folytatott beszélgetéseiről. Hiszem — mondotta —, hogy a Szovjetunió tiszteletben fogja tartani a szerződést. Az amerikai veteránok bizottsága nevében Andrew Rice, a bizottság elnöke szólalt fel az egyezmény érdekébem A szerződés ellenfeleinek táborát ezúttal Louis Strauss, az atomenergia bizottság volt elnöke képviselte. A szerződés megkötésével — jelentette ki — az Egyesült Államok nagy kockázatot vállal, veszélyezteti biztonságát. Arra szólította fel a szenátust, hogy hajtson végre a szerződés szövegén két hivatalos javítást és csatoltasson hozzá négy más „biztosítékot”. Strauss megkísérelte cáfolni, hogy az egyezmény elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését. (MTI) Koszorúzások a Román Népköztársaság nemzeti ünnepén Románia felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken délelőtt megkoszorúzta a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök emlékművét Koszorút helyezett el az emlékművön Borovszki Ambrus kohó_ és gépipari miniszterhelyettes is. Mihail Rosianu nagykövet a délelőtt folyamán megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet is. (MTI) Fejlődik a magyar—jugoszláv kulturális együttműködés Belgrad Az előző évekhez viszonyítva az idén jelentősen fejlődik a magyar —jugoszláv kulturális együttműködés. Részt vettünk többek között a ljubljanai grafikai kiállításon. Küldötteink jelen voltak az űjviLányok, fiúk, könyvek A szövőgépek zajos csattogása, a boszorkányosán pörgő orsók és az ezerfelé sikló fonalak látványa kicsit megfélemlít, s valahogy idegennek érzi magát az ember itt a Békéscsabai Ruhagyár folyosóján az otthonosan mozgó, hangosan beszélgető, s járkáló kék munkaköpenyes nők között. Balogh Etelka, ez a barna hajú, komoly tekintetű varrólány „ment meg”. Az üres iroda jótékony csendjében telepszünk le, hogy elbeszélgessünk. Megtudom, hogy az üzemi könyvtárba jár, s hogy sokat olvas. Szereti a klasszikusokat, olvasta a Háború és békét, az Anna Kareninát, a Nyomorultakat, és Jókai Arany emberét is..; — Főleg a hazai írókat kedvelem, de a külföldi irodalom is érdekel. Zenei tárgyú műveket is olvasok — ugyanis hegedülök, persze — s szerényen elmosolyodik — még kezdő fokon. Aztán elmondja, hogy váltott műszakban dolgozik, de azért otthoni elfoglaltsága mellett olvasásra is szorít időt. Terveiről így beszél: — Valószínű, hogy Jövőre a közgazdasági technikumba kérem a felvételem, s biztos vagyok abban, hogy az elolvasott könyvek ott is nagy segítséget nyújtanak majd. Kint forró sugarait ontja a nyárvégi nap, de bent a Megyei Könyvtár olvasótermében hűvös csend van. Kőváry Ernő Péter egy könyvbe mélyed, s időnként elmosolyodik. — Szórakoztató ez a „Képtelen természetrajz” — pillant fel. Pedig már harmadszor olvasom. Szeretem Nagy Lajos műveit. — Kik a kedvenc íród? Nyáron is olvas? — Hemínigwayt nagyon szeretem, sokat olvastam tőle... A napokban fejeztem be a A folyó át a fák közé című könyvét. A mai magyar írók közül kedvelem Bertha Bulcsot, de ismerem Galambos Lajos, Szakonyi Károly és Gerelyes Endre műveit is. Az igazi olvasásra csak ezután kerülhet sor, ugyanis eddig a gimnázium kötelező olvasmányainak olvasása foglalt eh o Kun László, a csabai forgácsoló és szerszámgyár KlSZ-titkára ka. lauzol a tágas, üvegezett műhely sivító esztergagépei között. — Sok az olvasó, irodalmiilag tájékozott munkás? — kérdem tőle. Pár pillanatig tűnődik, lám, hány oldalról kell, hogy ismerje az embereket egy KISZ-tdtkár... Aztán odavezet egy olajos fiatalemberhez. — Megyei és üzemi könyvtárba járok — mondja Antovszky Barna — a szakmai és szépirodalmi művek érdekelnek, de sajnos csak esténként tudok a könyveimhez hozzájutni. Jókai a kedvenc íróm — majdnem minden művét olvastam —, de a modem írók is vonzanak. Távlati terveim közé tartozik a felsőfokú gépipari technikum elvégzése, de addig is magánúton művelődöm.» — Van egy kis házi könyvtáram, — mondja még büszkén — saját fizetésemből vásároltam nagy részét, a többit pedig a KISZ-ben végzett munkámért kaptam — jutalomból. Talán be is fejezem a riportot, ha nem pillantom meg a strandon szomszédnőm könyvének címét: „Jóreggelt bűbánat’’... — Tetszik a könyv? — érdeklődöm egy magyarázó pillantás kíséretében. — Olvastam már ugyan Sagan- tól, de őszintén szólva többet vártam tőle... Inkább csak kíváncsiságból olvasom — feleli Pa- róczay Eva, a Rózsa Ferenc gimnázium tanulója. — A kötelező olvasmányok mellett időt szakítok más könyvedre is. Szeretek olvasni, lehetőleg mindig modemet... Feláll, belelép a strandszaridáljába. — Ki a kedvenc íróm?... Sok van... de azt hiszem, Jack London — mondja, s lassan elsétál a medence felé. Forrón süt a Nap. Meleg van. Még itt a nyár egy kis ideig. Bencsik Máté déki Szterija színház-fesztiválon, a pulai filmfesztiválon és a napjainkban zajló hagyományos dub- rovniki nyári színházi játékokon. A Magyar Írószövetség delegációjaként Jugoszláviában járt Tamási Áron és Tóth Dezső. Néhány magyar szakküldöttség a jugoszláv oktatásügy és az egyes tudományágak helyzetét tanulmányozta. Komoly eredményeket hoz a könyvkiadói együttműködés, melynek keretében az idén százezer dollár értékű kölcsönös könyv-, művészi reprodukció és hanglemez-cserét bonyolítanak le. Emellett több magyar szerző művét kiadják szerb-horvát nyelven. A két ország rádiója és televíziója között közvetlen megállapodás szabályozza az együttműködést. Az előző évekhez képest bővültek a két ország sportkapcsolatad, amelyek különösen a labdarúgásban, a kézi-, kosár- és vízilabdában, az ökölvívásban, a birkózásban voltak intenzívek. Az ősz folyamán is több sportágban kerül sor magyar—jugoszláv találkozókra. (MTI) 1963. VIII. Kölcsey Ferenc — 125 évvel ezelőtt, 1838. augusztus 24-én halt meg Kölcsey Ferenc költő. Irodalmi pályája kezdetét a „Gondolat”-ra írt Felelet c_ munkája jelentette. Mű. veit a klasszicizmus és a romantika vonásai jellemzik. Legszebb költeményei: Hymnus, Zrínyi dala, ő írta az első balladát: Szép Lenke címmel. Mester volt a szónoklatnak is, beszédeit a szigorú logika és az érzelmi hatás eszközeinek alkalmazása jellemezte — 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon született Graham Sutherland (ejtsd: Szadzörlend) angol festő. Fantasztikus képei közül az Elégett papír és az East-End utca címűeket említjük. * — 1956. augusztus 24-én Togo autonóm köztársasági státuszt nyert a Francia-Unión belül. Kémeket ítélt el a Budapesti Katonai Bíróság A Budapesti Katonai Bíróság id. Holczmeister Jánost, ifj. Holczmeister Jánost és Krämer Konrádnét (nyugatnémet állampolgár) 13, 8, illetve 3 évi börtönbüntetéssel sújtotta rendszeres kémtevékenység kifejtéséért, valamint a Magyar Népköztársaság államtitkainak megsértéséért. Id. Holczmeister János, ifj. Holczmeister János és Krämer Kon- rádné az ítéletkihirdetés alatt. (MTI-Foto — Pálfai Gábor feiv.) Tartalékok a mezőgazdaságban A mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan párt- és állami szerveink nagy gondot fordítottak és fordítanak az újonnan létrejött vagy tetemesen meg. növekedett közös gazdaságok sokoldalú anyagi és erkölcsi megsegítésére. Teszik ezt azért, hogy azok minél gyorsabban túljussanak a kezdeti nehézségeken, mielőbb létrehozzák a nagyüzemi gazdálko. dás megteremtésének előfeltételeit képező alapokat. Ennek megfelelően a mezőgazdasági beruházások az utóbbi három évben mintegy 26 milliárd forintot tettek ki. Ebből 20 milliárd forintnyi beruházás olyan jellegű volt, mely pótolta a kieső kisparaszti termelőeszközöket és megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás termelési alapfeltételeit. A nagyarányú beruházások eredményeképpen, felújítottuk a mezőgazdaság vonóerő kapacitását. A mezőgazdaság traktorállománya 1958. évi 27 500 darabról, 1962-re 61 000 darabra .növekedett és ez évben további 10 000 darabbal emelkedik. Ezzel sikerült elérni, hogy amíg 1958-ban pl. a gépi aratás mindössze 20 százalékot tett ki, addig ez évben a gabonafélék aratásának több mint 80 százalékát gépekkel végezték el. Az erőgépek számának évről évre való gyors ütemű fejlődésének köszönhető, hogy csökkenteni tudtuk az utóbbi évek szélsőségesen aszályos időjárásának káros hatását, hogy a talajmunkákat nagyobb területeken és időben tudjuk elvégezni. A mezőgazdaság nagyarányú gépesítésével egyidejűleg nagy gondot fordítottunk a közös gazdaságok állattenyésztésénél nélkülözhetetlen gazdasági épületek biztosítására is. Az elmúlt három évben a közös gazdaságok mintegy 486 000 szarvasmarha-, 1 800 000 sertés-, és 7 és fél millió baromfiférőhelyet építettek, jórészt állami segítséggel. Évről évre mind nagyobb mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert kap a mezőgazdaság. Ugyanakkor jelentős mértékben sikerült az öntözéses gazdálkodást nagy arányokban fejleszteni. Az utóbbi három évben 124 000 kh-ról 382 000 kh-ra emelkedett az öntözött terület. A mezőgazdasági termelés gyors ütemű anyagi és technikai megalapozása, a mezőgazdaság terme- tési eredményei, mind azt bizonyítják, hogy a szocialista mezőgazdaság nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik. Az eddigi eredmények határozottan megmutatják, hogy a VIII. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtása, a továbbfejlődés üteme elsősorban azon múlik, miként használjuk fel a népgazdaság által biztosított lehetőségeket, milyen mértékben tárjuk fel és használjuk ki a mezőgazdasági termelés tartalékait. Sikerül-e széles körben bevezetni és alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, a tudomány legújabb vívmányait. A mezőgazdaság ered. ményei jelentősek, de még azoknál a gazdaságoknál, ahol az eredmények lényegesen jobbak az országos átlagnál, sem mondhatjuk el, hogy minden lehetőséget kihasználtunk és feltártuk, hasznosítottuk a meglévő tartalékokat. Hazánk természeti és közgazda- sági adottságai párosulva a mező- gazdaság nagyüzemi rendszerével, minden lehetőséget megadnak a termelés gyors fellendítéséhez. Hogy nem tettünk meg eddig min. dent, — és nem használtuk ki lehetőségeinket, nem tártuk fel tartalékainkat, többek között az is bizonyítja, hogy mezőgazdiságunk termelési színvonala ma még elmarad a kedvezőtlenebb természeti feltételekkel rendelkező országokétól is. Pl.: Magyarországon az 1956—60-as évek átlagában hek. táronként 15 q volt a búza átlagtermése. Ez ugyan meghaladta a korábbi évek átlagát, de lényegesen elmaradt az NDK 31,2 q-s, Csehszlovákia 21,2 q-s, valamint Ausztria 22,7 q-s átlagtermésé lőü.
