Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-24 / 198. szám

1963. augusztus 24. 2 Szombat Folytatódik a vita az atomcsend-egyezményröl az amerikai szenátus külügyi bizottságában Washington. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának csütörtök esti ülé­sén folytatták az amerikai társa­dalmi élet képviselőinek meghall­gatását a moszkvai atomcsend- egyezményröl. Harold Stassen, Eisenhower el­nök egykori különleges munkatár­sa leszerelési ügyekben, felszólí­totta a szenátust, az egyezmény nagy többséggel való ratifikálásá­ra. Ezután Norman Cousins, a Sa­turday Review című folyóirat szerkesztője hívta fel a szenátust az egyezmény jóváhagyására. Szólt a Szovjetunióban tett láto­gatásairól és N. Sz. Hruscsovval folytatott beszélgetéseiről. Hiszem — mondotta —, hogy a Szovjet­unió tiszteletben fogja tartani a szerződést. Az amerikai veteránok bizott­sága nevében Andrew Rice, a bi­zottság elnöke szólalt fel az egyez­mény érdekébem A szerződés ellenfeleinek tábo­rát ezúttal Louis Strauss, az atomenergia bizottság volt elnö­ke képviselte. A szerződés meg­kötésével — jelentette ki — az Egyesült Államok nagy kockáza­tot vállal, veszélyezteti biztonsá­gát. Arra szólította fel a szená­tust, hogy hajtson végre a szer­ződés szövegén két hivatalos javí­tást és csatoltasson hozzá négy más „biztosítékot”. Strauss meg­kísérelte cáfolni, hogy az egyez­mény elősegíti a nemzetközi fe­szültség enyhülését. (MTI) Koszorúzások a Román Népköztársaság nemzeti ünnepén Románia felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete pénteken délelőtt megkoszorúzta a rákosli­geti temetőben nyugvó román hő­sök emlékművét Koszorút helye­zett el az emlékművön Borovszki Ambrus kohó_ és gépipari minisz­terhelyettes is. Mihail Rosianu nagykövet a dél­előtt folyamán megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlék­művet is. (MTI) Fejlődik a magyar—jugoszláv kulturális együttműködés Belgrad Az előző évekhez viszonyítva az idén jelentősen fejlődik a magyar —jugoszláv kulturális együttmű­ködés. Részt vettünk többek között a ljubljanai grafikai kiállításon. Küldötteink jelen voltak az űjvi­Lányok, fiúk, könyvek A szövőgépek zajos csattogása, a boszorkányosán pörgő orsók és az ezerfelé sikló fonalak látványa kicsit megfélemlít, s valahogy ide­gennek érzi magát az ember itt a Békéscsabai Ruhagyár folyosóján az otthonosan mozgó, hangosan beszélgető, s járkáló kék munka­köpenyes nők között. Balogh Etelka, ez a barna ha­jú, komoly tekintetű varrólány „ment meg”. Az üres iroda jóté­kony csendjében telepszünk le, hogy elbeszélgessünk. Megtudom, hogy az üzemi könyvtárba jár, s hogy sokat ol­vas. Szereti a klasszikusokat, ol­vasta a Háború és békét, az Anna Kareninát, a Nyomorultakat, és Jókai Arany emberét is..; — Főleg a hazai írókat kedve­lem, de a külföldi irodalom is ér­dekel. Zenei tárgyú műveket is olvasok — ugyanis hegedülök, persze — s szerényen elmosolyo­dik — még kezdő fokon. Aztán elmondja, hogy váltott műszakban dolgozik, de azért ott­honi elfoglaltsága mellett olva­sásra is szorít időt. Terveiről így beszél: — Valószínű, hogy Jövőre a közgazdasági technikumba ké­rem a felvételem, s biztos va­gyok abban, hogy az elolvasott könyvek ott is nagy segítséget nyújtanak majd. Kint forró sugarait ontja a nyárvégi nap, de bent a Megyei Könyvtár olvasótermében hűvös csend van. Kőváry Ernő Péter egy könyvbe mélyed, s időnként elmo­solyodik. — Szórakoztató ez a „Képtelen természetrajz” — pil­lant fel. Pedig már harmadszor olvasom. Szeretem Nagy Lajos műveit. — Kik a kedvenc íród? Nyáron is olvas? — Hemínigwayt nagyon szere­tem, sokat olvastam tőle... A na­pokban fejeztem be a A folyó át a fák közé című könyvét. A mai magyar írók közül kedvelem Bertha Bulcsot, de ismerem Ga­lambos Lajos, Szakonyi Károly és Gerelyes Endre műveit is. Az iga­zi olvasásra csak ezután kerülhet sor, ugyanis eddig a gimnázium kötelező olvasmányainak olvasása foglalt eh o Kun László, a csabai forgácsoló és szerszámgyár KlSZ-titkára ka. lauzol a tágas, üvegezett műhely sivító esztergagépei között. — Sok az olvasó, irodalmiilag tájékozott munkás? — kérdem tőle. Pár pillanatig tűnődik, lám, hány oldalról kell, hogy ismerje az embereket egy KISZ-tdtkár... Aztán odavezet egy olajos fia­talemberhez. — Megyei és üzemi könyvtárba járok — mondja Antovszky Barna — a szakmai és szépirodalmi mű­vek érdekelnek, de sajnos csak esténként tudok a könyveimhez hozzájutni. Jókai a kedvenc íróm — majdnem minden művét olvastam —, de a modem írók is vonzanak. Távlati terveim közé tartozik a felsőfokú gépipari technikum elvégzése, de addig is magánúton művelődöm.» — Van egy kis házi könyvtáram, — mondja még büszkén — saját fizetésemből vásároltam nagy ré­szét, a többit pedig a KISZ-ben végzett munkámért kaptam — ju­talomból. Talán be is fejezem a riportot, ha nem pillantom meg a stran­don szomszédnőm könyvének cí­mét: „Jóreggelt bűbánat’’... — Tetszik a könyv? — érdek­lődöm egy magyarázó pillantás kíséretében. — Olvastam már ugyan Sagan- tól, de őszintén szólva többet vár­tam tőle... Inkább csak kíván­csiságból olvasom — feleli Pa- róczay Eva, a Rózsa Ferenc gim­názium tanulója. — A kötelező olvasmányok mel­lett időt szakítok más könyved­re is. Szeretek olvasni, lehetőleg mindig modemet... Feláll, be­lelép a strandszaridáljába. — Ki a kedvenc íróm?... Sok van... de azt hiszem, Jack Lon­don — mondja, s lassan elsétál a medence felé. Forrón süt a Nap. Meleg van. Még itt a nyár egy kis ideig. Bencsik Máté déki Szterija színház-fesztiválon, a pulai filmfesztiválon és a nap­jainkban zajló hagyományos dub- rovniki nyári színházi játékokon. A Magyar Írószövetség delegá­ciójaként Jugoszláviában járt Ta­mási Áron és Tóth Dezső. Néhány magyar szakküldöttség a jugo­szláv oktatásügy és az egyes tu­dományágak helyzetét tanulmá­nyozta. Komoly eredményeket hoz a könyvkiadói együttműködés, mely­nek keretében az idén százezer dollár értékű kölcsönös könyv-, művészi reprodukció és hangle­mez-cserét bonyolítanak le. Emel­lett több magyar szerző művét ki­adják szerb-horvát nyelven. A két ország rádiója és televí­ziója között közvetlen megállapo­dás szabályozza az együttműkö­dést. Az előző évekhez képest bővül­tek a két ország sportkapcsolatad, amelyek különösen a labdarúgás­ban, a kézi-, kosár- és vízilabdá­ban, az ökölvívásban, a birkó­zásban voltak intenzívek. Az ősz folyamán is több sportágban ke­rül sor magyar—jugoszláv talál­kozókra. (MTI) 1963. VIII. Kölcsey Ferenc — 125 évvel ezelőtt, 1838. au­gusztus 24-én halt meg Kölcsey Ferenc költő. Irodalmi pályája kezdetét a „Gondolat”-ra írt Fe­lelet c_ munkája jelentette. Mű. veit a klasszicizmus és a roman­tika vonásai jellemzik. Legszebb költeményei: Hymnus, Zrínyi dala, ő írta az első balladát: Szép Lenke címmel. Mester volt a szónoklatnak is, beszédeit a szigorú logika és az érzelmi ha­tás eszközeinek alkalmazása jel­lemezte — 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon született Graham Su­therland (ejtsd: Szadzörlend) angol festő. Fantasztikus képei kö­zül az Elégett papír és az East-End utca címűeket említjük. * — 1956. augusztus 24-én Togo autonóm köztársasági státuszt nyert a Francia-Unión belül. Kémeket ítélt el a Budapesti Katonai Bíróság A Budapesti Katonai Bíróság id. Holczmeister Jánost, ifj. Holcz­meister Jánost és Krämer Konrádnét (nyugatnémet állampolgár) 13, 8, illetve 3 évi börtönbüntetéssel sújtotta rendszeres kémtevékenység kifejtéséért, valamint a Magyar Népköztársaság államtitkainak meg­sértéséért. Id. Holczmeister János, ifj. Holczmeister János és Krämer Kon- rádné az ítéletkihirdetés alatt. (MTI-Foto — Pálfai Gábor feiv.) Tartalékok a mezőgazdaságban A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével párhuzamosan párt- és állami szerveink nagy gondot fordítottak és fordítanak az újon­nan létrejött vagy tetemesen meg. növekedett közös gazdaságok sok­oldalú anyagi és erkölcsi megsegí­tésére. Teszik ezt azért, hogy azok minél gyorsabban túljussanak a kezdeti nehézségeken, mielőbb létrehozzák a nagyüzemi gazdálko. dás megteremtésének előfeltéte­leit képező alapokat. Ennek meg­felelően a mezőgazdasági beruhá­zások az utóbbi három évben mintegy 26 milliárd forintot tettek ki. Ebből 20 milliárd forintnyi be­ruházás olyan jellegű volt, mely pótolta a kieső kisparaszti terme­lőeszközöket és megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás termelési alapfeltételeit. A nagyarányú beruházások eredményeképpen, felújítottuk a mezőgazdaság vonóerő kapacitá­sát. A mezőgazdaság traktorállo­mánya 1958. évi 27 500 darabról, 1962-re 61 000 darabra .növekedett és ez évben további 10 000 darab­bal emelkedik. Ezzel sikerült el­érni, hogy amíg 1958-ban pl. a gépi aratás mindössze 20 százalékot tett ki, addig ez évben a gabonafélék aratásának több mint 80 százalé­kát gépekkel végezték el. Az erő­gépek számának évről évre való gyors ütemű fejlődésének köszön­hető, hogy csökkenteni tudtuk az utóbbi évek szélsőségesen aszá­lyos időjárásának káros hatását, hogy a talajmunkákat nagyobb te­rületeken és időben tudjuk elvé­gezni. A mezőgazdaság nagyarányú gé­pesítésével egyidejűleg nagy gon­dot fordítottunk a közös gazdasá­gok állattenyésztésénél nélkülöz­hetetlen gazdasági épületek bizto­sítására is. Az elmúlt három év­ben a közös gazdaságok mintegy 486 000 szarvasmarha-, 1 800 000 sertés-, és 7 és fél millió baromfifé­rőhelyet építettek, jórészt állami segítséggel. Évről évre mind na­gyobb mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert kap a mezőgaz­daság. Ugyanakkor jelentős mér­tékben sikerült az öntözéses gaz­dálkodást nagy arányokban fej­leszteni. Az utóbbi három évben 124 000 kh-ról 382 000 kh-ra emel­kedett az öntözött terület. A mezőgazdasági termelés gyors ütemű anyagi és technikai meg­alapozása, a mezőgazdaság terme- tési eredményei, mind azt bizonyít­ják, hogy a szocialista mezőgaz­daság nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik. Az eddigi eredmé­nyek határozottan megmutatják, hogy a VIII. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtása, a továbbfejlődés üteme elsősorban azon múlik, miként használjuk fel a népgazdaság által biztosított le­hetőségeket, milyen mértékben tárjuk fel és használjuk ki a me­zőgazdasági termelés tartalékait. Sikerül-e széles körben bevezetni és alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, a tudomány legújabb vívmányait. A mezőgazdaság ered. ményei jelentősek, de még azok­nál a gazdaságoknál, ahol az ered­mények lényegesen jobbak az or­szágos átlagnál, sem mondhatjuk el, hogy minden lehetőséget ki­használtunk és feltártuk, hasz­nosítottuk a meglévő tartalékokat. Hazánk természeti és közgazda- sági adottságai párosulva a mező- gazdaság nagyüzemi rendszerével, minden lehetőséget megadnak a termelés gyors fellendítéséhez. Hogy nem tettünk meg eddig min. dent, — és nem használtuk ki le­hetőségeinket, nem tártuk fel tar­talékainkat, többek között az is bizonyítja, hogy mezőgazdiságunk termelési színvonala ma még el­marad a kedvezőtlenebb termé­szeti feltételekkel rendelkező or­szágokétól is. Pl.: Magyarországon az 1956—60-as évek átlagában hek. táronként 15 q volt a búza átlag­termése. Ez ugyan meghaladta a korábbi évek átlagát, de lényege­sen elmaradt az NDK 31,2 q-s, Csehszlovákia 21,2 q-s, valamint Ausztria 22,7 q-s átlagtermésé lőü.

Next

/
Oldalképek
Tartalom