Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-14 / 190. szám

i Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1963. AUGUSZTUS 14., SZERDA Ara 50 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Presztízskérdés | Nem csak a falak között | Ahol az időjárást is mérik | a megyei I. osztály eredményei | Meleg idő Nagy tudós, igaz ember Otto Hahn professzor, a kiváló német fizikus és kémikus — aki aggastyán korában is önfeláldozó lelkesedéssel harcolt az atomhad­viselés ellen — jegyzi fel, hogy nem sokkal Hitler uralomrajutása uuán, Párizsban megnézte — Fre­deric Joliot-Curie társaságában — a „Faust” nyomán alkotott Bi- zet-operát. — Frederic — írja Hahn az előadás után sokáig meg_ rendülten hallgatott, majd kije­lentette: — Korunk faustjai előtt győzelem áll, csak éppen nem az ördöggel, hanem a tömegekkel kell szerződést kötniök... A német tudós fiatalabb barát, ja találó önjellemzését jegyezte fel az utókor számára. Mert az ép­pen öt esztendeje eltávozott Joliot- Curie valóban modem Faust volt, akinek hatalmas tudása hatalmas győzelemmé lett, az emberek győ­zelmévé. Győzelmét — nagy ké­pességein kívül, amelyek már diák karában megmutatkoztak — a sze. relemnek köszönheti, a szerelmek láncolatának. Az* okos, keskeny ar­cú, szürke szemű, a szó fizikai ér­telmében is kimagasló fiatalember holtig tartó szerelemre gyulladt Irene Curie, a rádiumot feltaláló nagyszerű házaspár szintén mag­fizikával foglalkozó lánya iránt. S az Irene iránt érzett, boldog szere, lem csak növelte szerelmét a kuta­tások a kísérletek, a tudomány iránt. „Kísérletezni protonokkal és neutronokkal, kísérletezni, hogy rájöjjünk egy új összefüggésre... Lehet-e valakinek türelme ehhez, aki nem tett még kísérletet arra, hogy még emberibb legyen?” Ma­ga mondotta ezt egy nyilatkozatá­ban, nem sokkal azután, hogy t950-ben a Béke-világtanács elnö­kévé választották. Hozzátehetjük azonban, hogy tudományos kísér­letei és eredményei, — amelyekért, egész pontosan: a mesterséges rá­dióaktivitás felfedezéséért 1935- ben Nobel-díjat kapott, megint csák hozzásegítették ahhoz, hogy az emberek boldogságáért harcol­jon. A fizikai jelenségek kutatója, a természet tudósa a legjobb fran­cia politikai és szellemi hagyomá­nyok vállalója, az ellenállás nehéz és edző napjaiban kommunistává lett, azok közé állott, akik a legne­hezebb, úttörőküzdelmeket vállal, ták és vállalják azért, hogy a tu­dományos igazság az emberek vi­lágában is győzelmet arasson. Mint igaz ember, mint nagy tudós, mint leninista, aki belátott a háború keletkezésének okaiba, azon a te­rületen vállalt jelentős tevékeny­séget, amely oly különösen fontos­sá vált az atomfegyverek, a nukle­áris háború veszélyének korában, a béke megőrzése, a háborús uszí­tok leleplezése, a békeharc terü­letén. Mi őrzi egy nagy tudós, egy na­gyon érdekes ember emlékét? Igen, képek is, szobrok is, lejegy­zett szavai az újságokban. Tanul­mányok, amelyeket ő írt, tanulmá­nyok, amelyeket róla írtak. A mű, amit továbbfolytatnak, a tudo­mány műve és a béke műve. Az emberek szíve, amelyben nem hunyt ki a messze tekintő szürke szempár. Az atomcsend-eg^ezméiiy az amerikai szenátus A ratifikálás elmulasztása a legsúlyosabb következményekkel járna Washington Az amerikai szenátus külügyi, hadügyi bizottságának és az atom­energia bizottságnak tagjai foly­tatják Rusk külügyminiszter meg­hallgatását a moszkvai atomcsend, egyezmény ratifikálásával kapcso­latban. A külügyminiszter beszá­molt arról, hogy már eddig is igen sok ország csatlakozott a moszk­vai egyezményhez és a csatlakozá­sok száma rövidesen meghaladja a százat. Kérdésre válaszolva Rusk hangoztatta hogy a szerző­dés nem jelent veszélyt az Egye­sült Államok nukleáris felkészült, ségére. Morse demokratapárti szenátor megkérdezte Rusktól, hogy az Egyesült Államok a jövőben szán- dékozik-e nukleáris információkat juttatni Franciaországnak ama tény ellenére, hogy a francia kormány nem hajlandó csatlakoz, ni a moszkvai egyezményhez. Rusk kijelentette, hogy az amerikai kormány a jövőben nem kíván ilyen információ­kat adni Franciaországnak. Egy másik kérdésre válaszolva Rusk hangoztatta, hogy a szerző­dést bárki felmondhatja három hónapos határidővel, amennyiben úgy látja, hogy a szerződéshez nem csatlakozott hatalmak részéről folytatott rendszeres nukleáris kí­sérletek veszélyeztetik biztonsá­gát. A külügyminiszter megállapí­totta, hogy a moszkvai szerződés­ben foglaltak nem befolyásolják az Egyesült Államoknak a rakéta­elhárító fegyverekkel végzett ku­tatásait. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közti megnemtámadá­si szerződésre utalva Rusk rámu- j um közlése szerint hétfőn tatott arra, hogy e kérdésben az | újabb ország — Jordánia, egyedül, hanem meg kell hallgat­nia NATO-beli szövetségeseinek a véleményét is. Rusk nyomatékosan hangoz­tatta, hogy a moszkvai szer­ződés nem tartalmaz titkos záradékokat. Közölte, hogy a moszkvai három- hatalmi tárgyalások jegyzőköny­vét ismertetik majd a szenátus tagjaival. A külügyminiszter nyomatéko­san a szerződés ratifikálása melj, lett szállt síkra. Hangoztatta, hogy amennyiben a ratifikálás nem tör­ténne meg, ez a legsúlyosabb kö­vetkezményekkel járna. „Nehéz volna megértetni a világgal, miért nem tettük meg az első lépést a béke fe­lé, amikor az emberek olyan nagyon várják, hogy további lépések történjenek ez irány­ban” — fejezte be tanúvallomását Rusk külügyminiszter. Miközben Rusk a külügyi és hadügyi bizottság kibővített ülé­sén beszélt, Edward Teller, „a hid­rogénbomba atyja” a szenátusnak a fegyveres erők felkészültségével foglalkozó albizottsága előtt jelent meg és a moszkvai szerződés rati­fikálása éllen beszélt. Teller sze­rint a moszkvai szerződés ratifiká­lása „súlyos következményekkel járna az Egyesült Államok és a szabad világ biztonságára”. Dean Rusk hétfőn este felkeres­te Kennedy elnököt, hogy szemé­lyesen számoljon be a moszkvai atomcsend-egyezményről, vala­mint legutóbbi moszkvai és bonni tárgyalásairól. Az amerikai külügyminisztéri­nyolc Uru­Egyesült Államok nem dönthet! guay, Izland, Trinidad, Tobago, Holland eszperantisták látogatnak Csanádapácára Két éve működik eszperan- tista csoport Csanádapácán. Az öntevékeny nyelvészkedők har­minchétén vannak és állandó, széles körű levelezést folytat­nak eszperantó nyelven a világ szinte minden táján működő eszperantista csoportokkal. Tevékenységük nyomán bará­tokat is szereztek. Augusztus 18-án meghívásukra két régi levelező társuk érkezik a köz­ségbe, egy holland pedagógus­házaspár. Fogadásukon sokan részt vesznek a község lakói kö­zül. A találkozón jelen lesz dr. Szemenyei Bálint, a Délma­gyarországi Eszperantó Szövet­ség vezetője is. Tanulási mozgalom Gerendáson A közelmúltban rendkívül hasz­nos mozgalom kezdődött Gerendá­son, ahol a községi tanács támo­gatásával tanulási „kampányt” in­dítottak a tsz-ek tagjainak tovább­tanulásáért. A mozgalomnak máris szép eredményei vannak. Ketten egye­temre, hatan tsz-könyveiői tanfo­lyamra, számosán pedig esti isko­lákra jelentkeztek. Tervbe vették mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam megindítását is, ama újabb dolgozókat segíthet a to­vábbtanuláshoz. Svédország, Laosz, Libanon és Ni­caragua — washingtoni képviselői írták alá az amerikai fővárosban az atomcsend-egyezményt. (MTI) Tízéves a szolnoki rádió Tíz évvel ezelőtt, 1953 augusztu­sában jelentkezett először önálló műsorral a Magyar Rádió szolnoki stúdiója. Az első években egysze­rű kisadóval dolgoztak és alig né­hány száz szolnoki család hallgat­ta műsorukat. Azóta korszerű stú­diót kapott a rádió és a megyén kívül ma már Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Heves, Hajdú és Békés megye lakói is rendszeresen hall­gatják a napi adást. Naponta átla­gosan 80 ezren hallgatják a rádió egyórás adását. (MTI) Augusztus 17-én adják át rendeltetésének az új gyomai vasúti hidat Az új gyomai vasúti híd épí­tése a múlt év nyarán kezdő­dött meg a Körös portján. A Ganz-MÁVAG szerelői és a MÁV szentesi építési főnökség békéscsabai részlegének dolgo­zói ezekben a napokban végzik az utolsó szerelési munkákat a hatalmas, 195 méter hosszú, és 4,4 méter széles hídon. A vas­útépítők munkája nyomán szombattól kezdve hézagmentes vágányokon fut a vonat Szol­noktól egészen Lőkösházáig. Az átadás után a Dévaványa felé közlekedő vonatok a régi hí­don, míg a nemzetközi járatok, gyors- és személyvonatok az új hídon futnak keresztül. Az el­ágazásnál megszűnik a szolgá­lat. Az avatásra és a futópróbára augusztus 17-én, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor ün­nepélyes keretek között. Magyar kiállítás Moszkvában Számológép az első osztályosoknak, Diesel-motor modellje, mik­roszkópok és elektroszköpok, hordozható iskolai transzformátor, uni­verzális gépeik a politechnikai oktatáshoz, herbárium, valamint kü­lönféle fizikai és vegyészeti szemléltető eszközök, — ezek voltak láthatók néhány napon át Magyarország moszkvai kereskedelmi képviseletének épületében. A hagyományos szemléltető eszközök mellett különféle ötletes alkalmatosságokat mutattak be, amelyek megkönnyítik a gyermekek oktatását. Mint a kiállítás vezetője, Szépfi Oszkár dr. elmondotta, fnindezeket a magyar pedagógusok tervezték; bemutatásukat a ma­gyar Oktatásügyi Minisztérium szervezte meg. Iskolásgyerekek felszerelése. A magyar iskolai szemléltető eszközök moszkvai kiállításán Foto: Balabanov i

Next

/
Oldalképek
Tartalom