Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-09 / 186. szám

1963. augusztus 9. 3 Péntek Parasztpolitika nyugaton Az NSZK leállította a zöldségfélék importját Hollandiából. A nyugat-német kormány intézkedése következtében súlyos ne­hézségek álltak elő a holland mezőgazdasági cikkek értékesí­tésében. A képen: „eladatlan” uborkahegy. Parasztok tüntettek július 29-én a kormány parasztellenes ag­rárpolitikája ellen Belgiumban. A képen: a tüntetők egy csoportja. MTI Külföldi Képszolgálat ■••é•■•«•••••••n•••■m•••••••••••■«••!>. Szedik a mákot a békéscsabai Május 1 Tsz-ben A békéscsabai Május. 1. Terme­lőszövetkezet az idén 50 holdon termelt mákot. Úgy tervezték, hogy holdanként átlagosan 3 má­zsa termést takarítanak be. Az idei termés ezt lényegesen túlha­ladja, ugyanis az eddigi számítá­sok szerint holdanként 5 mázsa mákot várhatnak. A törést a ter­melőszövetkezet asszonyai végzik. Naponta 50—60 asszony és lány vesz részt a munkában, de segíte­nek a nyári szünidéjüket töltő is­kolás gyerekek is. A termelőszö­vetkezet központjában cséplőgépet állítottak be a mák zúzására és tisztítására. Eddig a termés mint­egy 70 százalékát takarították be. __f Z lgij éjfiiit cl clziü áji háza JVem kis gonddal jár egy új ház felépítése még akkor sem, ha ehhez az Országos Ta­karékpénztár jelentős anyagi se. gítséget ad. Különösein akkor, ha a házépítési gondok mellett négy iskolás gyermekről is gondoskod­ni kell úgy, hogy azok lehetőleg ne órezzenek hiányt. Gecse Ist­ván mégis arra vállalkozott, hogy ebben az évben a hattagú családját új kétszobás lakásba költözteti. Vállalkozásában a kezdet kezdetén igen kellemes meglepetés érte. Gondjairól a Békési Területi és a Kisipari Szövetkezet KISZ- szervezete is tudomást szerzett. S úgy határoztak hogy önkén­tes brigád szervezésével segíte­nek Gecse Istvánnak, aki a Hi­dasháti Állami Gazdaságban dől. gozik. A fiatalok elhatározását hamarosan tett követte. Július 27-én 15 tagú önkéntes KISZ- brigád kereste fel a Gecse csalá­dot, hogy segítsen az építkezés­ben. A brigád tagjai közül öt építőipari szakmunkás, két vizs­gázott szakmunkás és három ipari tanuló, tíz fiatal pedig más. más foglalkozású, köztük két lány is volt. A napi teljesítmény, ben sem vallottak szégyent a fia­talok mert a két szakmunkás közreműködésével 11 köbméter falat raktak fel. Örvendetes, hogy a KISZ-istáknak ebben a nemes kezdeményezésében olyan fiatalok jártak az élen, mint Sző. lősi Sándor, aki a szabad szom­batját áldozta fel. Említésre mél­tó az is, hogy a brigád vezetője, Fésűs András volt, a községi KlSZ-titkár. Nagyon örvendetes kezdeményezés ez mindkét KISZ-szervezet részéről. A Gecse család sem maradt hálátlan a fiataloknak ezért a segítségért megbecsülésük je­léül mind a tizenöt fiatalt ebéden látták vendégül. fiatalok kezdeményezésé, nek híre eljutott hamaro­san, s akadtak, akik példájukat követték. A Hidasháti Állami Gazdaság dolgozóiból is alakult egy önkéntes brigád, akik segí­tettek az építkezésben. Így való. sül meg Gecse István álma. Hanyecz Sándor A termelőszövetkezetek vezetése és irányítása írta: Barkóczi Pál, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke Sok szövetkezetei ismerek me­gyénkben és más megyében is, s az a meggyőződésem, hogy az okokat a gyengén működő szövet­kezetekben elsősorban a vezetés­ben kell keresni. Nem azért, mint. ha ezekben a szövetkezetekben nem volna vezetésre alkalmas em­ber, hanem azért, mert az erre al­kalmas emberek általában nem vállalják ezt a szép, de sok eset­ben népszerűtlen feladatot Per­sze egy rátermett tsz-elnök sem oldja meg a feladatokat, erre bár­milyen ügyes ember is képtelen. A tsz korszerű vezetéséhez olyan vezetőkollektívát kell összeállíta­ni, melyben megvan a gazdasági, a politikai, a szakmai, sőt a keres­kedelmi hozzáértés is. Ha ez nincs meg, akikor megakad á munka a szövetkezetben. Természetesen az elnök mun­kaköre a legszélesebb, de ez nem jeleníti azt, hogy mindent él tud végezni és mindent ellenőrizni tud. Az az elnök, aki így akarja csinálni, az előbb-utóbb belefullad a munkába, tehetetlenné válik. Fő feladata az elnöknek a vezetés megszervezése. Olyan vezetőkol­lektívát alakítson ki, hogy annak minden tagja szeresse az embe­reket, szeresse a szövetkezetei, tudjon az embereik nyelvén, ismer­je a gondolkodási módjukat, szo­kásaikat, minden embert sajátos­sága szerint ítéljen meg. Van olyan ember, akivel komolyan kell beszólni, van olyan, aki tré­fásain érti, van olyan, akivel szem­ben keményen kell fellépni. Az értelmes, jó, szorgalmas em­berek minden szövetkezetben jó­vá! nagyobb számban vannak, mint a könnyelmű vagy a mun­kát nem szerető emberek. Ez mó­dot ad arra, hogy erőssé és nagy- gyá tudjuk tenni a szövetkezetét. Komoly feladata úgy a gazdasági, mint a politikai vezetőknek, hogy a szorgalmas embereket védjék meg a spekulánsokkal és a munka­kerülőkkel szemben. Ha nem védik meg, akikor a szorgalmas ember el­fásul és átveszi a könnyű, rossz munkát vagy akár kiutat keres a szövetkezetből. Ezért nem szabad a vezetőknek elnézni a kis hibá­kat sem, mert a rengeteg apró hiba óriássá dagad. Nagyon sokat kell foglalkozni az emberekkel úgy politikai, mint gazdasági téren. Ez fontos feltéte­le, hogy a szövetkezet gazdasága fejlődjön, tudjon alapot biztosí­tani. Ahol nem védi a vezetőség a közös vagyont, az a tsz nem tud fejlődni, gyengének marad, a ta­gok elidegenednek tőle mert jó időben, rossz időiben is gyengén tud osztani. Míg az erős, a jól megalapozott szövetkezet gyenge időjárás esetén is jól oszt. Nehéz eljutni addig, amíg a szö­vetkezet alapot tud biztosítani. Sok olyan dologgal, még intriká­val is találkozik a vezető, ami nem a fejlődést szolgálja. Gyakorlat­ból tudom, sok esetben milyen ne­héz volt megérttetni az emberek­kel, hogy a gép a szövetkezeti gazdákat szolgálja. Egyet kívánok a sok közül megemlíteni. Amikor az első kombájn aratott a szövet­kezetünkben, azt mondták a tag- társak, hogy szívesen raknak rá szalmát és gyújtsuk meg. Ma már nem tudnák elképzelni kombájn nélkül az aratást. Ma géppel szán­tanak, boronálnák, vetnek, kulti- vátoroznak, sőt még a gabonát is géppel szakítják a padlásra Legnehezebb a szövetkezetben a fegyelem megtartása, ami feltété-1 le, hogy erőssé váljon egy közös gazdaság. Nagy nehézségeket okoz, különösen a kezdő, vagy gyengén működő szövetkezetben, ahol az alap nincs rendesen megépítve, s a vezetők is meggyőzik magukat arról, hogy náluk nem lehet fe­gyelmet tartani. Pedig az a sok jó szövetkezet is volt kezdő, volt gyenge és mégis megerősödött, ha­talmas vagyont gyarapítóit, mely­hez nagyon sok segítséget nyújtott az állam és a párt, s ezek a se­gítségek ma is biztosítva vannak, csak ki kell használni őket. A fegyelmezetlenség abból fa­kad, hogy a vezetők nem úgy foglalkoznak a fegyelemmel, mint kellene. Gondolok itt aura, hogy nem beszélik meg a feladatokat, úgy, ahogyan megkívánná, nem tudnak kialakítani egységes állás­pontot, mert önmaguk sem egysé­gesek. Pedig itt kezdődik a fegye­lem. Nem szeretik a népszerűtlen feladatokat, pedig enélkül nem lehet fegyelmet teremteni. Több szövetkezetben az a szokás, hogy a vezetők egymásra utalnak, dol­gozótársaikat egyik vagy másik vezetőhöz küldik. Vagy az elnök­höz, vagy a párttitkárhoz, vagy a főkönyvelőitek vagy az agronó- mushoz, pedig éppen úgy ismeri az ügyet a m unkacsapatvezető, a brigádvezető vagy az üzemegység­vezető, minit maga az elnök, sőt sokszor jobban. Ezt nem szabad megengedni, nem szabad küldöz­getni az embereket vezetőtől ve­zetőig. Az is baj, hogy sok eset­ben félrevezetik a dolgozót, va­lótlanságot mondanák néki, ami­ből az következik, hogy a vezetők hitele csorbul. Nem ajánlatos az sem, ha valamelyik tsz-gazda pa­naszkodik egyik vagy másik ve­zetőre és egy oldalon meghallgat­juk. Az a helyes, hogy mind a két felet együtt hallgassuk meg, mert csak így kapunk tiszta képet. Ezt fordítva is meg kell tenni, ha a vezető panaszkodik is. Amennyi­ben nem találunk helyes utat, kérdezzük meg a tagtársakat, mert annyit a vezetők úgysem tudnak, mint az össztagság. A fe­gyelemhez tartozik az, hogy a ve­zetők mutassanak példát, mert fegyelmet a szövetkezetben csak fegyelmezett vezetők tudnak tar­tani. Ne kívánjunk tiszteletet ak­kor, ha mi nem tiszteljük a tag­társakat. Különösen hozzájárul a szövet­kezet megerősítéséhez a szakem­berek munkája. Egy 5—10 ezer kataszteri holdas gazdaság jó irá­nyítását vagy 1000—2000 számos­állat gondozását és takarmányozá­sát csak szakemberekkel lehet biztosítani. S van olyan tsz még elég szép számmal, ahol szakem­berhiány van, de ha van is, ke­vés, mert 5—6000 kataszteri hold­ra nem elég egy agronómus, erre a területre kettő, de három is kellene, mellé jó gyakorlati em­berek. Ezt tapasztalatból mon­dom, a mi szövetkezetünk tízezer holdas, s öt főiskolát végzett szakemberünk, három mezőgaz­dasági technikummal és 14 ko­moly tapasztalattal rendelkező vezetőnk van. Könyvelésünkben három mérlegképes, és öt képesí­tett oklevéllel bíró könyvelő van, ezenkívül hat bérelszámoló. A szakemberek munkája meg is mutatkozik mindenben, a ta- lajmunkánál, a növénytermelés­ben, a növényvédelemben, az ál­lattenyésztésben és más gazdasági munkáknál is. Jó gazdálkodás nem képzelhető el szakvezetés nélkül. Az a tsz a termelésben le­maradj ahol úgy gondolkodnak, hogy nem szükséges a szakem­ber, s emiatt nem tudnak osztani elegendő jövedelmet, s napról napra nő az elégedetlenek száma és a vezetők gondja. A szakembe­rek hivatottak arra, hogy a gaz­daság adottságaihoz állítsák ösz- sze a termelési tervet, mert a nö­vények elhelyezése nagy jelentő­séggel bír. Sok esetben visszaüt, ha nem azt termelünk, amire a föld képés. Nem egyforma minő­ségű a föld, például a kovácsházi járásé a szeghalmi járáséval, az egyik helyen szépen díszlenek a kapásnövények, míg a másik lu- cemamag-termesztésre alkalmas. Befejezésül: Legyen a tsz-ben fegyelem, megértés, jó szak- és pártvezetés. Érdem szerint tisz­teljenek mindenkit. Nagy öröm, ha a tsz vezetői meg tudják ér­tetni a tagtársakkal annak jelen­tőségét, hogy jól működő szövet­kezetei csak a tagok jó munkájá­val lehet elérni. a A Szovjetunióba békéscsabai Május 1 látogat Tsz tiz tagja A békéscsabai Május 1 Termelő, szövetkezet tagjai közül az elmúlt évben is igen szép számban vették részt az IBUSZ által szervezett or­szágjáró túrákon. Az idén kül­földre is ellátogatnak. Szeptember 4-én öten mennék a Szovjetunió­ba és októberben ugyancsak öt termelőszövetkezeti tag utazik ide. A termelőszövetkezet vezetősége a kiválóan dolgozó tagoknak a költ. ségek felét fedezi. Békés megyei Vegyesipari Vállalat a lakosság szolgálatában! VÁLLALUNK: mindennemű bádogos, vízvezetékszerelő, asztalos, bognár, kőfaragó és sírkőkészítő munkákat. Gumijavítás és kerékpárjavitás! Ugyanakkor vállaljuk családi házak építését, tata­rozását, belső és külső festését. Mindennemű megrendeléssel keresse fél vállala­tunkat BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG U. 50. ________________ 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom