Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-01 / 179. szám
1963. augusztus 1. 5 Csütörtök Békéscsabán is megszervezték a küllőidre utazók kötelező himlő oltását Az egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a Békés megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás is megszervezte a külföldre — Lengyelországba, vagy Svédországba — utazók kötelező himlőoltását, amelyet az utóbbi hetekben az említett két országban kitört himlő járvány miatt kellett bevezetni. Az oltást a KÖJÁL dolgozói a Hámán Kató utca 2. szám alatti épületben végzik vasárnap kivételével minden nap reggel fél 8-tól délután 4 óráig, szombaton pedig déli 12 óráig. Az oltásra jelentkezők bizonyítványt kapnak az oltásról, amelyet az országból való elutazás alkalmával a határállomásokon fel kell mutatni. Rendben halad megyénkben az iskolák nyári tatarozása Kevés diák tudja, mikor ősszel beül a tiszta falú, lemosott ajtajú, ablákú, ragyogó padlójú tanterem tintafolttól mentes padjaiba, hogy „munkahelyén” a vakáció alatt mi_ lyen mozgalmas élet zajlik. A szü. löd munkaközösség tagjai állnak csatasorba, hogy üdévé varázsolják az osztályokat. Ám nemcsak a takarítási része intéződik el az iskolának, hanem ilyenkor végeztetik a felelős tanügyi, pénzügyi szervek az épületek tatarozását s ahol szükséges, a korszerűsítését. Vajon hogyan, miként történik mindez? Ez a kérdés késztetett ar. ra, hogy felkeressem a megyei művelődésügyi osztályon Bekecs Sán. dór elvtársat, az iskolaépítési és hasonló ügyek megyei referensét. Már elöljáróban elmondta, hogy a megyei művelődésügyi osztály csupán elvi irányítást végez és a *7 sadányban él egy ember, aki őszbevegyült hajjal, páratlan szenvedéllyel kincseket gyűjt. Vasárnaponként igét hirdet, hétfőtől szombatig a faluját járja és néprajzi emlékek után kutat, vagy írógépe billentyűit nyűvi fáradhatatlanul. Megírta már mindazt, amit egy faluról — annak múltjáról, szokásairól, tréfás kedvű embereiről, kútjairól és nagykapuiról, konyháiról, népviseletéről és játékairól — egyáltalán meg lehet írni. Járt nála nem is egyszer Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Ráth-Végh István, Szabó Pál, ő ismerte József Attilát, az író Nagy Lajost, a konferálás mesterét: Nagy Endrét, Győrffy Istvánt, a magyar néprajztudomány nesztorát, nagy öregjét és másokat.., Körösmenti Nagy Lajos most 58 éves, és ez az ötvennyolc év nagyon értékesen telt el. Az életéről és szenvedélyéről az üvegezett veranda hűvösében szól. könyvek, feljegyzések, virágok között. Itt találtam rá gépelés közben. Alacsony, zömök ember, fehér üstöké, bozontos szemöldöke, gömbölyű arca, fehér bajusza és kék szeme van. A hangja harsány, s amikor beszél — bő szókincse van — nem ül nyugodtan egy percig sem. Ez a fizikai nyugtalanság nagyon jellemző rá. Ez vezette el mindenhová, ahol valamit láthatott, hallhatott, lejegyezhetett. Amióta Zsadányban lakik — fél emberöltő! —, bebarangolt minden zeg-zugot a határban, megszólaltatott minden öreget, lerajzolt rengeteg pipát, kaput és földművelő szerszámot, lefotograíáltatott minden öreg pajtát és kutat, bekopogtatott minden házba. A7 ajon honnan ered ez a szép lánglobogás, ez a keresni- kutatni vágyás, ez a népszeretet és hagyománytisztelet? — A gyermekkoromból hoztam magammal — meséli élénken. — Mezőtúron jártam gimnáziumba, aholis egy Józsa nevezetű tanár oktatgatott földrajzra, néprajzra. Egyszer meglátogatta őt Herman Antal, az európai hírű néprajz- kutató. Eljött az iskolába is és arra kért bennünket, diákokat, hogy végezzünk néprajzi gyűjtőmunkát. Nosza, mi lelkesen kaptunk az alkalmon. Akkor még nem is gondoltuk, hogy szenvedéllyé válhat a néprajzosság. De ahogy múltak az évek, sókan nem tudtunk szabadulni tőle. Én nem tudok most sem és nem tudom abbahagyni, amíg csak élek. Nincs ennél érdekesebb dolog. Mezőtúron megírta a híres-neves fazekasmester, Badár Balázs munkásságát. Ez volt a kezdet. A folytatás akkor következett, amikor segédlelkész lett a tízgyerekes dévaványai néptanító fia Hódmezővásárhelyen. Itt leírta a cserepesek történetét. 1936-ban, amikor Zsadányba került, hozzákezdett Zsadány monográfiájának feldolgozásához. . jjuszonnyolc éve ír, kutat, beszélget, rajzol, s vesz részt a néprajzi múzeum pályázatain. Évről évre a díjazottak között van. Első díjat kapott már a sárréti betyárok életrendjének feldolgozásáért, az állatkihajtások rendjének megörökítéséért, a társadalmi- és családi szokások (ta- nyázás, szomszédolás) összegyűjtéséért, a zsadányi iskolák történetéért. Rangos kiadványban'jelent meg írása nemrégen a falu egészségügyének fejlődéséről. Közölt tőle írást a debreceni Alföld című folyóirat és számos újság. — Most mi készül? Válasz helyett karonfog és a könyvespolchoz vezet. Elkészült, megírt munkákat mutat. Ólomra vár ezernyi gépelt oldalon Zsadány monográfiája, a verbuválás, a kubikos élet, a malmok, a népi- és gyermekjátékok, keresztelések, lakodalmak, temetések, tréfálkozó kedélyes emberek, nagykapu- típusok, csere gazdag legények, határrészek, tarisznyák története. Kötetbe illeszthető a falu ellenállási mozgalma, flórája és százéves időjárása, állattenyésztése és kenyere, népviselete és szövetkezeteinek élete. Ez utóbbi azért, mert Nagy Lajost a múlton túl a ma is érdekli. — Most a sárréti szegényemberek régi életrendjét és a nagy családosok életét írom. Jövőre lesz kész mindez. Aztán szeretném kiadatni valahol. A község népe a tiszteletest. de még inkább a néprajzkutatót tiszteli, becsüli Nagy Lajosban. Mindenki ismeri és mindenki segíti őt, hogy minél hamarabb elkészüljön és minél gazdagabb legyen életműve, Zsadány krónikája. M sgérdemli a segítséget. A múlt kincseit egy egész országnak gyűjti. Pallag Róbert hiteleket bontja le városi, községi szintre. A nyári nagytakarítás tér. mészetesen nem feladatuk, ugyan, úgy a helyileg szükséges anyagok beszerzése sem. Mindez a helyi szervekre hárul. Az iskoláik nyári rendbehozatalánál egyébként a szülők elsősorban a szülői munka, közösség társadalmi munkája nagy segítséget jelent Az iskolafelszereléseket — általános iskolák esetében — a járások, illetve a város szerzi be, az erre a célra szolgáló hitel terhére. A középiskolák (technikumok, gimnáziumok) költségvetésük keretében maguk gondoskodnak anyagszükségletükről s a munkálatokat is ők végeztetik el. Mindkét iskolatípus esetében azon. ban a nyári vakációt használják fel a tatarozások és a korszerűsítés végzésére. A továbbiakban olyasmiket is megtudtam Bekecs elvtárstól, aimdk nincsenek ugyan szoros kap. csolatban a nyári tatarozás! munkákkal, de nemkevésbé érdekesek és fontosak. A megye iskoláinak nagy százaléka már korszerű és modem felszerelésű. Közéjük tartozik az orosházi Táncsics Gimnázium, a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium és a gyulai Erkel Gimnázum. Az általános iskolák közül csabait, orosházit, gyulait azonkívül számtalan község általános iskola, ját sorolhatnánk, mint olyanokat, melyek a legmodernebb építési és felszerelési elvek alapján létesüllek. Ettől függetlenül azonban me. gyénk minden közép, és általános iskolája a kornak megfelelő berendezést, felszerelést kap. Gazdag fizikai, földrajzi, biológiai, kémiai szertárak állnak máris a tanulók rendelkezésére, a különböző szemléltető eszközökről nem is szólva. Nem egy helyen persze az illető „szak” tanárának az ügy. szeretete, lelkesedése is nagyban hozzájárul a szertárak anyagának változatosságához, szakadatlan bő. vítéséhez. Befejezésül visszatérve az eredeti témához, Bekecs elvtárs közölte, hogy a tanév kezdetéig a megye minden iskolájának és diákotthonának a tatarozását elvégzik. Bízunk abban, hogy így lesz és akkor szeptemberben mindenütt zavartalanul elkezdődhet a tanítás. Bencsik Máté Senki nem tud semmit Csehszlovák film. a náci megszállás időszakából. Izgalmas, mindvégig érdekfeszítő Bemutatja a nagybanhegyesi Petőfi mozi, július 31-től augusztus 1-ig. Kitűnően érzik magukat Szarvas francia diákvendégei Szarvas szülötte, a Párizsban élő és sűrűn hazalátogató Ruzics- kay György, az ismert festőművész vetette fel legutóbbi ittartóz. kodása alkalmával mé| a télen, a szarvasi óvónőképző intézet igazgatójával, Tóth Lajossal és másokkal való beszélgetés közben, hogy jó lenne francia—magyar diákcserét szervezni A gondolat azóta testet öltött és a napokban Toulounból (dél-franciaországi kikötő-város) hat középiskolás diák és három tanár érkezett megyénknek ebbe a fejlődő, érdekes és festői környezetű helységébe. Az óvónőképző intézet tanárai és helyben lakó diákjai fogadták családi körükbe őket és nemcsak ellátásukról, hanem kollektív szórakoztatásukról is gondoskodnak. Ennek keretében a francia vendégek megtekintik Szarvas nevezetességeit: az iskolákat, az Öntözési és Rizskutató Intézetet, üzemeket, termelőszövetkezetéket, az Arborétumot, kulturális létesítményeket. Kirándulnak a környékre, csónaktúrát csinálnak a Körösön és egy- x'észük Budapestre is ellátogat. Néhány heti itt-tartózkodás után térnek vissza hazájukba. A következő nyáron ők látnak vendégül szarvasiakat. Augusztus közepén lesznek a felvételi vizsgák a gépipari technikumba Mint lapunkban erről már többször hírt adtunk, az idén általános gépipari technikum nyitja kapuit Békéscsabán. A technikumban esti oktatás lesz. Eddig az első évfolyamra 120-an kérték felvételüket és különbözeti' vizsga letételével mintegy tizenöten a második évfolyamot kezdik. A 120 jelentkező közül augusztus 15-én felvételi vizsgán válogatják ki azokat, akik tanulhatnak majd az iskolán. Könyvszekrény a cukrászdában A könyvszekrény a cukrászda sarkában áll, a bejárattól jobbkézre, egy ládába ültetett filoden- drón társaságában. Nem terebélyes szekrény, alig magasabb egy méternél és alig szélesebb. Polcain szépen elrendezve könyvek sorakoznak egymás hátának támaszkodva. Jevtusenko versei mellett Balzac, Tímár Máté, Csokonai. Sásdi Sándor könyvei láthatók, aztán ifjúsági regények, más szépirodalmi alkotások és — mesekönyvek. Gondoltak a gyerekekre is. Az emberek jönnek. mennek, fagylaltot vásárolnak és süteményt, sört kortyolgatnak vagy kávét kavargóinak, s közben megakad tekintetük a szekrényen. Van. aki csak egy pillantásra méltatja, de van, aki közelebb megy, böngészget. válogat, kiveszi a legmegfelelőbbet, helyére ü; és olvas. Még nem nagy a forgalom. Jóval kisebb, mint a pult mellett, de azért nem elenyésző. Újdonságnak számít a cukrászdái könyvespolc, egy kicsit idegenkednek tőle, de hamarosan megszokják biztosan. Mondom, a könyv- szekrény ott áll a cukrászda sarkában. A sarkadi főtéri cukrászda sarkában. :A helybeli földműves- szövetkezet vezetőinek kezdeményezésére állították fel. Hasznos cselekedet volt, örömmel gratulálunk ' a „tetteseknek.” Ily módon most már a cukrászdába is bevonult a könyv Sarkadon. Üdvös lenne, ha a megye többi cukrászdájában is legalább ennyit áldoznának az alkalmi betérők unalmának elűzéséért, könyv iránti érdeklődésének felr’sigázásá- ért mint itt. pA technikumban szeptember 15-én kezdődik a tanítás. A békéscsabai Rózsa Ferenc, és a szlovák gimnázium tanárain kívül a város kiváló képességű mérnökei tanítanak, elsősorban műszaki jellegű tárgyakat. Közöttük Bárdos Miklós, a forgácsoló szerszám- gyár főmérnöke, aki egyben a technikum igazgatója is, László Antal, és Molnár Antal, mindketten a forgácsoló mérnökei, valamint Benke Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat gépesítési osztályvezetője. m u s o r o Augusztus 1-én este 8 órakor Végegyházán: ARANYSZÖRÜ BÁRÁNY AUGUSZTUS 1. Békési Bástya: Pillantás a hídról. Békéscsabai Brigád: Pedró a Sierrába megy. Békéscsabai Szabadság: Banditák. Békéscsabai Terv: A különös lány. Gyomai Szabadság: Az utolsó lehetőség. Gyulai Petőfi: Egy csepp méz. Mezőkovácsházi Vörös Október: A gyáva. Orosházi Partizán: A nagy manőver. Sarkadi Petőfi: Éjféli mise. Szarvasi Táncsics: Hóvihar. Szeghalmi Ady: A másik part.
