Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-01 / 179. szám

1963. augusztus 1. 5 Csütörtök Békéscsabán is megszervezték a küllőidre utazók kötelező himlő oltását Az egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a Békés megyei Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás is megszer­vezte a külföldre — Lengyelor­szágba, vagy Svédországba — utazók kötelező himlőoltását, amelyet az utóbbi hetekben az említett két országban kitört himlő járvány miatt kellett be­vezetni. Az oltást a KÖJÁL dolgozói a Hámán Kató utca 2. szám alatti épületben végzik vasár­nap kivételével minden nap reggel fél 8-tól délután 4 órá­ig, szombaton pedig déli 12 órá­ig. Az oltásra jelentkezők bi­zonyítványt kapnak az oltás­ról, amelyet az országból való elutazás alkalmával a határál­lomásokon fel kell mutatni. Rendben halad megyénkben az iskolák nyári tatarozása Kevés diák tudja, mikor ősszel beül a tiszta falú, lemosott ajtajú, ablákú, ragyogó padlójú tanterem tintafolttól mentes padjaiba, hogy „munkahelyén” a vakáció alatt mi_ lyen mozgalmas élet zajlik. A szü. löd munkaközösség tagjai állnak csatasorba, hogy üdévé varázsol­ják az osztályokat. Ám nemcsak a takarítási része intéződik el az iskolának, hanem ilyenkor végez­tetik a felelős tanügyi, pénzügyi szervek az épületek tatarozását s ahol szükséges, a korszerűsítését. Vajon hogyan, miként történik mindez? Ez a kérdés késztetett ar. ra, hogy felkeressem a megyei mű­velődésügyi osztályon Bekecs Sán. dór elvtársat, az iskolaépítési és hasonló ügyek megyei referensét. Már elöljáróban elmondta, hogy a megyei művelődésügyi osztály csupán elvi irányítást végez és a *7 sadányban él egy ember, aki őszbevegyült hajjal, párat­lan szenvedéllyel kincseket gyűjt. Vasárnaponként igét hirdet, hét­főtől szombatig a faluját járja és néprajzi emlékek után kutat, vagy írógépe billentyűit nyűvi fárad­hatatlanul. Megírta már mindazt, amit egy faluról — annak múltjá­ról, szokásairól, tréfás kedvű em­bereiről, kútjairól és nagykapui­ról, konyháiról, népviseletéről és játékairól — egyáltalán meg le­het írni. Járt nála nem is egyszer Mó­ricz Zsigmond, Móra Ferenc, Ráth-Végh István, Szabó Pál, ő ismerte József Attilát, az író Nagy Lajost, a konferálás meste­rét: Nagy Endrét, Győrffy Istvánt, a magyar néprajztudomány nesz­torát, nagy öregjét és másokat.., Körösmenti Nagy Lajos most 58 éves, és ez az ötvennyolc év na­gyon értékesen telt el. Az életéről és szenvedélyéről az üvegezett veranda hűvösében szól. könyvek, feljegyzések, virá­gok között. Itt találtam rá gépelés közben. Alacsony, zömök ember, fehér üstöké, bozontos szemöldö­ke, gömbölyű arca, fehér bajusza és kék szeme van. A hangja har­sány, s amikor beszél — bő szó­kincse van — nem ül nyugodtan egy percig sem. Ez a fizikai nyugtalanság nagyon jellemző rá. Ez vezette el mindenhová, ahol valamit láthatott, hallhatott, leje­gyezhetett. Amióta Zsadányban lakik — fél emberöltő! —, beba­rangolt minden zeg-zugot a ha­tárban, megszólaltatott minden öreget, lerajzolt rengeteg pipát, kaput és földművelő szerszámot, lefotograíáltatott minden öreg pajtát és kutat, bekopogtatott minden házba. A7 ajon honnan ered ez a szép lánglobogás, ez a keresni- kutatni vágyás, ez a népszeretet és hagyománytisztelet? — A gyermekkoromból hoztam magammal — meséli élénken. — Mezőtúron jártam gimnáziumba, aholis egy Józsa nevezetű tanár oktatgatott földrajzra, néprajzra. Egyszer meglátogatta őt Herman Antal, az európai hírű néprajz- kutató. Eljött az iskolába is és arra kért bennünket, diákokat, hogy végezzünk néprajzi gyűjtő­munkát. Nosza, mi lelkesen kap­tunk az alkalmon. Akkor még nem is gondoltuk, hogy szenve­déllyé válhat a néprajzosság. De ahogy múltak az évek, sókan nem tudtunk szabadulni tőle. Én nem tudok most sem és nem tudom abbahagyni, amíg csak élek. Nincs ennél érdekesebb dolog. Mezőtúron megírta a híres-ne­ves fazekasmester, Badár Balázs munkásságát. Ez volt a kezdet. A folytatás akkor következett, ami­kor segédlelkész lett a tízgyerekes dévaványai néptanító fia Hódme­zővásárhelyen. Itt leírta a csere­pesek történetét. 1936-ban, ami­kor Zsadányba került, hozzákez­dett Zsadány monográfiájának feldolgozásához. . jjuszonnyolc éve ír, kutat, be­szélget, rajzol, s vesz részt a néprajzi múzeum pályázatain. Évről évre a díjazottak között van. Első díjat kapott már a sár­réti betyárok életrendjének fel­dolgozásáért, az állatkihajtások rendjének megörökítéséért, a tár­sadalmi- és családi szokások (ta- nyázás, szomszédolás) összegyűj­téséért, a zsadányi iskolák tör­ténetéért. Rangos kiadványban'je­lent meg írása nemrégen a falu egészségügyének fejlődéséről. Kö­zölt tőle írást a debreceni Alföld című folyóirat és számos újság. — Most mi készül? Válasz helyett karonfog és a könyvespolchoz vezet. Elkészült, megírt munkákat mutat. Ólomra vár ezernyi gépelt oldalon Zsa­dány monográfiája, a verbuválás, a kubikos élet, a malmok, a népi- és gyermekjátékok, keresztelések, lakodalmak, temetések, tréfálko­zó kedélyes emberek, nagykapu- típusok, csere gazdag legények, határrészek, tarisznyák története. Kötetbe illeszthető a falu ellen­állási mozgalma, flórája és száz­éves időjárása, állattenyésztése és kenyere, népviselete és szövet­kezeteinek élete. Ez utóbbi azért, mert Nagy Lajost a múlton túl a ma is érdekli. — Most a sárréti szegényembe­rek régi életrendjét és a nagy családosok életét írom. Jövőre lesz kész mindez. Aztán szeretném kiadatni valahol. A község népe a tiszteletest. de még inkább a néprajzkutatót tisz­teli, becsüli Nagy Lajosban. Min­denki ismeri és mindenki segíti őt, hogy minél hamarabb elké­szüljön és minél gazdagabb le­gyen életműve, Zsadány króniká­ja. M sgérdemli a segítséget. A múlt kincseit egy egész or­szágnak gyűjti. Pallag Róbert hiteleket bontja le városi, községi szintre. A nyári nagytakarítás tér. mészetesen nem feladatuk, ugyan, úgy a helyileg szükséges anyagok beszerzése sem. Mindez a helyi szervekre hárul. Az iskoláik nyári rendbehozatalánál egyébként a szülők elsősorban a szülői munka, közösség társadalmi munkája nagy segítséget jelent Az iskolafelszereléseket — álta­lános iskolák esetében — a járá­sok, illetve a város szerzi be, az erre a célra szolgáló hitel terhére. A középiskolák (technikumok, gimnáziumok) költségvetésük ke­retében maguk gondoskodnak anyagszükségletükről s a munká­latokat is ők végeztetik el. Mindkét iskolatípus esetében azon. ban a nyári vakációt használják fel a tatarozások és a korszerűsítés végzésére. A továbbiakban olyasmiket is megtudtam Bekecs elvtárstól, aimdk nincsenek ugyan szoros kap. csolatban a nyári tatarozás! mun­kákkal, de nemkevésbé érdekesek és fontosak. A megye iskoláinak nagy szá­zaléka már korszerű és modem felszerelésű. Közéjük tartozik az orosházi Táncsics Gimnázium, a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium és a gyulai Erkel Gimnázum. Az általános iskolák közül csa­bait, orosházit, gyulait azonkívül számtalan község általános iskola, ját sorolhatnánk, mint olyanokat, melyek a legmodernebb építési és felszerelési elvek alapján létesül­lek. Ettől függetlenül azonban me. gyénk minden közép, és általános iskolája a kornak megfelelő be­rendezést, felszerelést kap. Gaz­dag fizikai, földrajzi, biológiai, kémiai szertárak állnak máris a tanulók rendelkezésére, a külön­böző szemléltető eszközökről nem is szólva. Nem egy helyen persze az illető „szak” tanárának az ügy. szeretete, lelkesedése is nagyban hozzájárul a szertárak anyagának változatosságához, szakadatlan bő. vítéséhez. Befejezésül visszatérve az ere­deti témához, Bekecs elvtárs kö­zölte, hogy a tanév kezdetéig a megye minden iskolájának és di­ákotthonának a tatarozását elvég­zik. Bízunk abban, hogy így lesz és akkor szeptemberben mindenütt zavartalanul elkezdődhet a tanítás. Bencsik Máté Senki nem tud semmit Csehszlovák film. a náci megszállás időszakából. Izgalmas, mind­végig érdekfeszítő Bemutatja a nagybanhegyesi Petőfi mozi, július 31-től augusztus 1-ig. Kitűnően érzik magukat Szarvas francia diákvendégei Szarvas szülötte, a Párizsban élő és sűrűn hazalátogató Ruzics- kay György, az ismert festőmű­vész vetette fel legutóbbi ittartóz. kodása alkalmával mé| a télen, a szarvasi óvónőképző intézet igazgatójával, Tóth Lajossal és másokkal való beszélgetés köz­ben, hogy jó lenne francia—ma­gyar diákcserét szervezni A gondolat azóta testet öltött és a napokban Toulounból (dél-fran­ciaországi kikötő-város) hat kö­zépiskolás diák és három tanár érkezett megyénknek ebbe a fej­lődő, érdekes és festői környezetű helységébe. Az óvónőképző inté­zet tanárai és helyben lakó diák­jai fogadták családi körükbe őket és nemcsak ellátásukról, hanem kollektív szórakoztatásukról is gondoskodnak. Ennek keretében a francia vendégek megtekintik Szarvas nevezetességeit: az iskolá­kat, az Öntözési és Rizskutató Intézetet, üzemeket, termelőszö­vetkezetéket, az Arborétumot, kulturális létesítményeket. Ki­rándulnak a környékre, csónak­túrát csinálnak a Körösön és egy- x'észük Budapestre is ellátogat. Néhány heti itt-tartózkodás után térnek vissza hazájukba. A kö­vetkező nyáron ők látnak vendé­gül szarvasiakat. Augusztus közepén lesznek a felvételi vizsgák a gépipari technikumba Mint lapunkban erről már többször hírt adtunk, az idén általános gépipari technikum nyitja kapuit Békéscsabán. A technikumban esti oktatás lesz. Ed­dig az első évfolyamra 120-an kérték felvételüket és különbözeti' vizsga le­tételével mintegy tizenöten a második évfolyamot kezdik. A 120 jelentkező közül augusztus 15-én felvételi vizsgán válogatják ki azokat, akik tanulhat­nak majd az iskolán. Könyvszekrény a cukrászdában A könyvszekrény a cukrászda sarká­ban áll, a bejárattól jobbkézre, egy ládá­ba ültetett filoden- drón társaságában. Nem terebélyes szek­rény, alig magasabb egy méternél és alig szélesebb. Polcain szépen elrendezve könyvek sorakoznak egymás hátának támaszkodva. Jevtu­senko versei mellett Balzac, Tímár Máté, Csokonai. Sásdi Sán­dor könyvei látha­tók, aztán ifjúsági re­gények, más szépiro­dalmi alkotások és — mesekönyvek. Gon­doltak a gyerekekre is. Az emberek jön­nek. mennek, fagylal­tot vásárolnak és sü­teményt, sört kor­tyolgatnak vagy ká­vét kavargóinak, s közben megakad te­kintetük a szekré­nyen. Van. aki csak egy pillantásra mél­tatja, de van, aki kö­zelebb megy, bön­gészget. válogat, kive­szi a legmegfelelőb­bet, helyére ü; és ol­vas. Még nem nagy a forgalom. Jóval ki­sebb, mint a pult mellett, de azért nem elenyésző. Újdonság­nak számít a cuk­rászdái könyvespolc, egy kicsit idegenked­nek tőle, de hamaro­san megszokják biz­tosan. Mondom, a könyv- szekrény ott áll a cukrászda sarkában. A sarkadi főtéri cuk­rászda sarkában. :A helybeli földműves- szövetkezet vezetői­nek kezdeményezé­sére állították fel. Hasznos cselekedet volt, örömmel gratu­lálunk ' a „tettesek­nek.” Ily módon most már a cukrászdába is bevonult a könyv Sarkadon. Üdvös lenne, ha a megye többi cukrász­dájában is legalább ennyit áldoznának az alkalmi betérők unal­mának elűzéséért, könyv iránti érdeklő­désének felr’sigázásá- ért mint itt. p­A technikumban szeptember 15-én kezdődik a tanítás. A békéscsabai Ró­zsa Ferenc, és a szlovák gimnázium tanárain kívül a város kiváló képes­ségű mérnökei tanítanak, elsősorban műszaki jellegű tárgyakat. Közöttük Bárdos Miklós, a forgácsoló szerszám- gyár főmérnöke, aki egyben a techni­kum igazgatója is, László Antal, és Molnár Antal, mindketten a forgácsoló mérnökei, valamint Benke Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Válla­lat gépesítési osztályvezetője. m u s o r o Augusztus 1-én este 8 órakor Végegy­házán: ARANYSZÖRÜ BÁRÁNY AUGUSZTUS 1. Békési Bástya: Pillantás a hídról. Békéscsabai Brigád: Pedró a Sierrába megy. Békéscsabai Szabadság: Bandi­ták. Békéscsabai Terv: A különös lány. Gyomai Szabadság: Az utolsó le­hetőség. Gyulai Petőfi: Egy csepp méz. Mezőkovácsházi Vörös Október: A gyáva. Orosházi Partizán: A nagy ma­nőver. Sarkadi Petőfi: Éjféli mise. Szarvasi Táncsics: Hóvihar. Szeghalmi Ady: A másik part.

Next

/
Oldalképek
Tartalom