Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-04 / 182. szám
Í963. augusztus 4. 3 Vasárnap Pótolják az aszály okozta kiesést, a jövő évi termelést készítik elő Az Üj Élet Termelőszövetkezetben mostanában rendben mennek a dolgok. Ez a hír járja városszerte. Az időszerű munkákkal is jól haladnak. A hét végére, a jövő hét elejére befejezik a esép- lést. Kevés a hántatlan tarlójuk, a gépek javában szántanak. Az utóbbi hetekben a tagság egy része mégis kissé morgolódott, mert elhúzódott a kenyérgabona osztása. A hét elején azonban a korábbi morgolódás megszűnt, mert az aratás befejezésével, a cséplés előrehaladásával a vezetőség látja mennyi búza termett. Így ebben a tudatban hétfőn reggel elkezdték a szövetkezeti gazdák kenyér- gabonájának házhoz szállítását. A 28 napos aszály itt is megviselte a gazdálkodásba vetett reményeket. Idejében látta ezt a tsz vezetősége, éppen ezért máris intézkedtek a pénzbevételi kiesések pótlására. Arató József elvtárs, a városi tanács mezőgazda- sági osztályvezetője meg is jegyezte: az Űj Életben nem feküdtek a fülükre. Ha a gazdálkodás fejlesztésében ezt az ütemet tartják, akkor tartóssá tehetik eredményeiket. A szövetkezet gazdád jogosan büszkék arra, hogy a város tsz-ei közül az első félévben az 1500-as évi hízott sertés értékesítésből 1137-et teljesítettek. A tsz történetében, de a város többi szövetkezetében ehhez hasonló még nem volt. Most azt Latolgatják az Üj Életben, hogy terven felül ezer hízott sertést értékesítenek. Egyelőre azonban süldőhiánnyal küzdenek. ötszáz süldő szállítására megegyeztek az állatforgalmival. Kettőszázhatvannyolcat már át is vettek, a többit meg várják. Sajnos, az állatforgalmi nem tud több süldőt adni, mert a megye szövetkezeteiben a sertéshizlalási tervek teljesítéséhez igen jelentős a süldőhiány. így a terv túlteljesítésére a maguk erejére, szervező képességére vannak utalva. (Vásárolják meg a tagságtól a süldőket és állítsák be hizlalásra, oly módon, hogy december 31-ig értékesíthessék.) Ez a tsz az idén néhány meglepetéssel szolgált. Különösen a baromfitenyésztésben elért eredmények keltették fel sokak figyelmét. Arra az 529 pulykatörzsre gondolunk, amelyek a vásárlás időszakában darabonként még a három kilogrammot sem érték el. Ezektől 24 009 tenyésztojást adtak át a keltetőállomásnak 7 forint darabonkénti árral, ugyanakkor 2200-at bérbe keltették ki saját részükre. Az állam minden átadott tojás után 40 deka abrakot juttatott a tsz-nek. Így a pulykák tartása a tojás és az abrak utáni bevételből igen jövedelmező lett. (A törzset a tojásrakás után értékesítették. Az ősszel vásárolt súlynál jóval többet adtak el, mert a három kilós pulykák 4—5 kilósra fejlődtek. Így a súlygyarapodásból jelentős haszonra tettek szert). A termelés eredményei azt mutatják, hogy az Üj Élet Tsz-ben a sertés- és a baromfitenyésztés adja a legtöbb hasznot. A tsz vezetősége ide összpontosítja a közösség erejét, s nem véletlen állítanak be továbbtanyésztésre 2500 Rajnai fehérlúdtörzset, ezer pulykát és négyezer gyöngyöst. A szövetkezet vezetősége erőfeszítéseket tesz az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére is. Csőku- taikból bőven tudnának öntözni, ha lenne gépi berendezésük. Elsősorban a takarmánynövények hoziamát szeretnék növelni, hogy a tejtermelés olcsóbb legyen. Jelenleg 157 tehenet tartanak. Naponta 1250—1300 liter tejet fejnek. Ezzel a tejmennyiséggel a tehenészet valójában nem jövedelmező, de jövedelmezővé tudnák tenni, ha a tejtermelésben a jelenleginél jobb eredményeket érnének el. Ehhez pedig elengedhetetlen a takarmánytermesztésben való előbbrelépés. D. K. Dinnye- és almaszüret, exporthagyma szállítás, építkezés, máktörés a békéscsabai tsz-ekben Építkeznek a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben. A nyári gabonabetakarítási munkák mellett nem marad el ter- melőszövetikezeteinkben más fontos tennivaló sem. Erről győződtünk meg, amikor a városi tanácscsal közösen meglátogattuk Békés, csaba termelőszövetkezeteit Mindenütt szorgosan tevékenykedő embereket láttunk. akár a termelőszövetkezetek központjában, akár a földeken jártunk. A Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben a nyári munkák mellett az építkezést sem hanyagolják el. Megnövekedett az utóbbi években a szövetkezet gép. parkja, kinőtte már ruháját a szerelőműhely. Ezt bővítik most, s mellé garázst is építenek, összesen csak 84 ezer forintot fordítanak erre, mivel egy régi épület anyagát is felhasználják. Az építkezéseken a termelőszövetkezet saját építő brigádja dolgozik Ko- cziha János brigádvezető irányításával. A szántóföldön találkoztunk Kesjár Mátyás traktorossal, aki testvérével együtt két műszakban tevékenykedik a nyári mélyszántás mielőbbi befejezésén. A szövetkezetben jelenleg hét erőgép végzi a mélyszántást és öt Zetor- ral hordják a trágyát. Ezzel a munkával igen jól haladnak. A 12 tagú munkacsapat becsülettel teljesíti feladatát. Találkoztunk a földeken asszonyokkal és lányokkal is akik derekasan helytállnak a munkában és rendszeresen kijárnak dolgozni. A dinnyeszürefélésben még az iskolai szünidőt otthon töltő lányok is segédkeznek. A nyolc tagú dinnyéscsapat vezetője Molnár Imre, s az ízes gyümölcs felett id. Kása István őrködik, hogy meg vagonnal indítottak külföldre, összesen 12 vagon átadására kötöttek szerződést. Csupán egy a panaszuk: a szállítás lassú, a válogatóbrigádnak többször plusz munkát ad. hogy az átvevők sokszor indokolatlanul tartózkodnak az átvételtől különböző kifogásokat keresve, s a több vagonnyi hagyma pedig ott áll újabb válogatásra ítélve. Ez sok időt vesz el fölöslegesen, holott a termelőszövetkezetnek szüksége lenne az itt dolgozókra más területen. A gyümölcsösben almaszüretelő asszonyokkal beszélgettünk. Elmondották hogy az 53 holdas új telepítésű gyümölcsösben már 20 hold ad termést. Főleg alma terem itt, de van barack, szilva és más gyümölcsfájuk is. Ezenkívül 18 holdas csemetekertjük van, melyből évente 60—70 ezer csemetét szállítanak, s csupán ez, évi 500 ezer forintot hoz a házhoz. Megnéztük a Petőfi Termelő- szövetkezet pulykafarmját is, melyre igen büszkék a szövetkezet gazdái. Joggal, mert a gondos ápolás eredménye az, hogy tízhetes korukra elérik a 95 dekás, vagy 1 kilós súlyt is, az elhullási százalék pedig a legminimálisabb, összesen 3750. darabot adnak át az idén. A Petőfi Tsz-ben is jól halad a mélyszántás és megkezdték a ken. der aratását. Nincs lemaradás a kertészetben sem, folyamatosan szállítják az uborkát, paradicsomot és egyéb zöldséget A Május 1. Termelőszövetkezetben szalmalehúzókat láttunk a földeken. Két elevátor és két MTZ traktor dolgozott, amikor ott jártunk. Naponta 40—45 holdról húzták le a kombájnszalmát és rakták kazalba. A mák törését is megkezdték, összesen 50 holdon IS szocialista mezőgazdaság nagy eredménye A szemestermények 1962. évi átlaghozama — rekord! Az elmúlt, 1962-es esztendő volt hazánkban a huszadik század legszárazabb éve. Ennek ellenére az ország lakossága jól élt Volt és van kenyér, hús, krumpli.... elegendő. Az egyszerű emberek nagy része ma már észre sem veszi ezt az ellentmondást: súlyos természeti csapás, aszáty verte az ország földjeit, ennek azonban nin. csenek következményei a nép élelmezésére. Hogyan is hárították el az Ínséget, a gabona, és a húshiányt? Erre a kérdésre választ találunk a Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent 3—4. számú közleményében, amely él- sőízben közli az 1962-es év végleges terméseredményeit. A számokból az derül ki, hogy az évszázad legaszályosabb évében termett a leptöbb szemes termény egy holdon. Ez a szocialista mezőgazdaság nagy diadala. Az adatok szerint 1962-ben összesen 66 millió 914 ezer mázsa búzát, rozsot, árpát, zabot és kukoricát takarítottak be. E terményekből a termés az 1930— 1940-es évek átlagában például 00 millió mázsa volt. De a második világháború előtti évtizedben 7 128 800 holdon termesztették ezeket a növényeket, 1962- ben azonban csaknem másfél millió holddal kisebb területről, pontosan 5 665 300 holdról takarítottak be szemesterményeket. Kisebb területről tehát sokkal nagyobb termést értek el, mert a holdankénti átlaghoz az 1930— 40-es évek 8,42 mázsás átlagáról 1962-ben 11,81 mázsára emelkedett. Közelebbről vizsgálva a hazai átlaghozamokat, kiderül, hogy szemes terményekből még soha olyan átlagtermést nem értek el, mini az aszályos 1962- ben. A legtöbb szemes terményt a magyar mezőgazdaság történetében 1959-ben takarították be. 1959-ben nagyon kedvező időjárású csapadékos év volt, amikor- is félmillió holddal nagyobb területen vetettek szemesterményeket, mint 1962-ben. Így az össztermés 66 és fél millió mázsa volt, hat és fél millióval több, mint tavaly. Az egy holdra jutó átlaghozam azonban ebben a kedvező időjárású 1959- ben is csak 11,80 mázsa volt, azaz tíz kilogrammal kevesebb holdanként, mint 1962-ben, Egy. szóval az aszályos 1962-ben több szemesterményt takarítottak minden holdról, mint a korábbi legjobb évben! Ezek a számok mondanak valamit: a szocialista nagyüzem 1962-ben a termeléssel bizonyította be fölényét a régi, kisüzemi termelési móddal szemben és biztosította az ország lakosságának jó élelmiszerellátását. A gépesített őszi mélyszántás, nagyhozamú búzafajták, hibrid kukoricák, vegyszeres növényvédelem, több műtrágya és nem utol. sósorban a szövetkezeti parasztság kemény, szorgalmas munkája voltak azok a fegyverek, amelyekkel a szocialista mező- gazdaság sikerrel visszaverte az aszály természeti csapását. Emellett el kell ismernünk, hogy mezőgazdaságunk még aszályos évben is nagyobb termést adhat a tavalyinál. Hiszen szövetkezeteink egy része 1962- ben még gyengén dolgozott. Tessék elképzelni, hogy az időjárás „átlagos”, nincs szárazság és minden szövetkezetben jól dolgoznak — akkor kapunk majd fogalmat arról, milyenék a lehetőségeik a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságnak! Lovas Márton Válogatják a hagymát. ne dézsmálják éjszaka. Ebben a munkacsapatban dolgozik Vaszkó Ilona negyedikes gimnazista és Tóth Marika, akj ugyancsak iskolás. Vidámak, jókedvűek és köny- nyedén emelik az illatos dinnyékkel teli kosarakat. Szorgalmukat dicsérik a többiek, s a jó munkának bizonyára meg lesz a jutalma. Az Előre Termelőszövetkezet központjában hagymaválogató asszonyokat és lányokat látunk. Exportra szállítják innen a kiváló minőségű hagymát. Eddig másfél termelnek mákot az idén a Május 1. Termelőszövetkezetben. Hasonlóan szorgalmas munka folyik a többi termelőszövetkezetben is, s ütünk alkalmával szerzett tapsztalatunk meggyőzött arról, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a jó munkaszervezéssel el tudják érni, hogy időben végezzék el a gabonabetakarítás mellett az egyéb sürgős munkákat. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Eddig 7500 csirkét adtak át a békéscsabai Előre Tsz gazdái A békéscsabai Előre Termelőszövetkezet 16 ezer csirke átadását tervezte 1963-ra. Az átlagosan 95 deikás csirkék közül eddig 7500 darabot adtak át a felvásárlóknak. Az eredmények alapján biztosra veszik, hogy a 16 ezer csirkét év végére le is szállítják.
