Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-29 / 202. szám
1963. augusztus 29. 3 Csütörtök Épül az üvegtároló A Békéscsabai Konzervgyárban 3100 négyzetméternyi területen építenek üvegtároló színeket öt és fél millió forintos költséggel. A négy szín közül kettő már tető alá került. Képünk a harmadik szín építéséről készült. Csávázzák a vetőmagot A Tarhosi Növényvédő Állomás néhány héttel ezelőtt két új, nagy teljesítményű csávázógépet kapott. Ezzel 14-re növekedett PC- típusú nagyüzemi csávázógépeik száma. Az őszi munkák közeledté. vei a növényvédő állomást öt csávázógép már elhagyta1, kilencet pedig folyamatosam küldenek az államai gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe. Már csávázzák a vetőmagot az újikígyósi Aranykalász, a szabadkígyós! Szabad Föld, a dévaványai Gábor Áron Termelőszövetkezetben és a szarvasi ÖRKI gazdaságaiban. A növényvédő állomás a múlt esztendőben 1700 vagon őszi árpa és búzavetőmagot csávázott. Az idén már megállapodást kötöttek 1500 vagonra, s további 400 vagon búzavetőmag csávázására számítanak. Az általuk csávázott vetőmag nyomban vethető, sőt zsákokban. egymásra rakva, huzamos időn át tárolható. Infravörös lámpa serfésólakba Tenyészapaállat-nevelésre rendezkedett be a tótkomlóst Haladás Tsz A tótkomlós! Haladás Tsz-ben mintaszerű sertéstelepet látni. A ragyogóan tiszta ólakban törzskönyvezett anyakocákat gondoznák s átlag 14—16 malacot nevelnek fel az ifjú sertésgondozó brigád tagjai. Ebben az évben például csupán hízott sertésből hárommillió forint bevételre számítanak, harminc kiváló minőségű tenyészkan-süldőért pedig újabb százezer forintot várnak. A kiváló sertéstenyésztő szövetkezetét apaállatnevelő törzstenyészetté nyilvánították. Az elkövetkező időkben évente 80—100 értékes tenyészállatot adnak a népgazdaságnak. Ezért a szerfás ólakat korszerűsítik. Infravörös lámpákkal biztosítják az egyenletes meleget, bi. tumenes padlót, levegő szellőztető berendezést szerelnek fel még a rossz idő beállta előtt. Erre a korszerűsítésre csaknem félmillió forint beruházást szánnak. A tss-ek többsége eredményesen gépesített Pártunk és kormányunk lehetőséget adott a gazdaságilag megerősödött és a gépek önálló üzemeltetéséhez szükséges feltételekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek nagyobb arányú gépvásárlásra. A szövetkezeti géppark fejlesztése, a gazdálkodásban lényeges változást eredményezett. 1963 első felében a gépek kihasználása megyei szinten jónak mondható. Az egy traktoregységre eső teljesítmény elérte a 420 normálholdat, szemben a múlt év hasonló időszakában felmutatott 320 normálhold teljesítménnyel. A jó gépkihasználás példáját mutatja az okányi Alkotmány Tsz. Az idén 581 normálholdat telejeshettek a tavalyi 506-al szemben. A sarkad- keresztúri Egyetértésben 520 normálhold a gép>ek teljesítménye, a múlt esztendő azonos időszakáig felmutatott 468-al szemben. Igen jó eredményt értek el a gépek kihasználásával a gyomai Alkotmány Tsz-ben is. Az okányi Alkotmány Tsz gép- kihasználása igen pozitívnak értékelhető. A szövetkezet gépjesített- ségi foka alig éri el a 40 százalékot. Ennek ellenére a tavaszi munkákat időben és jó minőségben elvégezték. Csak saját géppel dolgoztak, s a gépiek kapacitását kéttűs műszak szervezésével használták ki. Az említett termelőszövetkezetek mellett akadnak olyanok is, mint a szeghalmi Üj Barázda. Itt a múlt esztendőben 308, az idén viszont 248 normálhold gépi munkát végeztek. De a szeghalmi Béke Termelőszövetkezet sem dicsekedhet valami jó eredménnyel A gépek kihasználásával szorosan összefügg a költségek alakulása. Megvizsgáltam néhány szövetkezetei. Megállapítottam1, hogy a költségek alakulását elsősorban a traktorok teljesítménye befolyásolja. Az okányi Alkotmányban egy normálholdra eső költség a múlt évi 57,2 forintról 54,4 forint- | Nemzeti Bank gyomai fiókjánál ra csökkent. A sarkadkeresztúri | egy hivatalos személlyel. Furcsán Egyetértésben 45,72 forintról 43,49 forintra, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetnél 61,99 forintról 53,10 forintra szorították. A teljesítmény csökkenése viszont emelhangzik, de így igaz, hogy 3—4 rakodó is bekísérte, s ott várakoztak rá, amíg az ügyet intézte. Már eddig is sokszor szóvá tettük kedő önköltséget mutat. A szeghalmi Békében normálholdanként 75 forintos önköltséget számolnak. Igen sajnálatos, hogy több jó hírben álló tsz-ben — közöttük a hunyai Hunyadiban, az endrődi Békében, a gyomai Alkotmányban a gépi munka költségeit nem elemzik, sőt helyenként ezeket kimutatni sem tudják. A gép kihasználását jelentősen be. folyásolja a munkagépellátottság. Megyénkben, különösen az idén tapasztalhattak a szövetkezetek ezen a területen számottevő javulást. Az állam 20 millió forintnál több hitelt biztosított a tsz-eknek munkagépvásárlásra. A meglévő tehergépkocsi - állomány egy része még mindig kihasználatlanul közlekedik. Az endrődi Béke Tsz három és fél tonnás teherkocsija, augusztus 15-én, és még jó néhányszor ezt megelőzően is, járt a Magyar a termelőszövetkezetek vezetőinek a gépiek teljesítményének folyamatos nyilvántartását. A tsz-ek ilyen irányú tevékenysége az utóbbi időben előrehaladást mutat. Több tsz-ben rájöttek; nem mindegy, hogy mennyi üzemanyagot használnak fel, s mennyi anyagráfordítással teljesít a gép egy normálholdat. Ezt a munkát a közös gazdaságokban tovább kellene fejleszteni. A gépiek teljesítményét, üzemanyagfelhasználását, és anyagráfordítását az eddigieknél sokoldalúbb ellenőrzés és elemzés alá kellene vetni. A termelőszövetkezetek gépellátottsága ma jónak mondható, mégis a betakarítási ér, vetési munkák igen jelentős próba elé állítják a traktorosokat. A munkák szervezését és a gépek műszaki ellátását éppien ezért a gépállomásoknak most az őszi idényben tovább kell fokozni. Pántye Péter MTVB mezőgazdasági osztály főmérnöke Mezőhegyesi mozaik A repülősök Sárga testű repülőgép emelkedik a magasba. Elhúz az erdősáv fölött, majd egészen alacsonyra ereszkedik. A tarlón fiatal lány, páros-fehér csíkozásai jelzőt emel a magasba, ezzel mutatja a terüle. tét, mely fölött el kell repülni a gépnek. Majd sűrű feliegekben fe. ■hér por ereszkedik alá. Szórják a műtrágyát. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban minden évben megjelennek az Országos Növényvédelmi Állomás gépei. Most, az őszi vetések alá műtrágyáznak. A gazdaságban összesen 5150 hold műtrágyázása vár a repülőkre. Ha itt befejezik a munkát, folytatják máshol, más területen. Ismerik őket mindenütt az országban, s ebben a gazdaságban különösen. A földön dolgozóknak ma már egyáltalán nem csodálatos, hogy. ezek a repülők is a mezőgazdaságot szolgálják. Komlósfecskés és Ómezőhegyes itíén júliusban tartott tanácskozáson a KGST tagállamai részéről tanúsított teljes egyetértés a felmerült kérdések szemléletében, megítélésében. „Technicizmusnak” és „nemzeti elhatárolódásnak” lehet-e nevezni azt a sokoldalú és közvetlen termelési, műszaki együttműködést, amelyet a Szovjetunió és az NDK a vegyipar, az NDK és Lengyelország a barnaszén feltárása, Románia, az NDK, Csehszlovákia fe Lengyelország a cellulózé feldolgozása terén fejt ki együttesen? Öt országot kapcsol össze a „Barátsági olajvezeték! Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia már korábban ösz- szekapcsolt energiarendszerébe bekapcsolódott Nyugat-Ukrajna energiarendszere is, Magyarországra pedig megindult a szovjet villamosenergia-szállítás. A sokoldalú együttműködés más irányában például létrejön a közös te- hervagonpark, a közös elszámolás rendszere, szervezés alatt van a gazdasági együttműködés nemzetközi bankja, megvan a szabványosítás nemzeti intézete, Prágában megkezdte működését az egyesült energiarendszerek köz- ponti diszpécser-irányítója. A szocialista országok tapasztalata az, hogy erőfeszítéseiket ösz- Behangolva, a munkamegosztásban mindegyikük potenciálja megsokszorozódott. Az eredményt mutatják a számok: 1962-ben a KGST-or&zágok kereskedelmi nőtt a kereskedelmi forgalom s a kölcsönös szállítások mellett mindegyikük külkereskedelme is 10 százalékkal növekedett. A gépiek és a gépi berendezések szállítása maga 21 százalékkal emelkedett. A szuverenitás a szocializmus viszonyai közt nem jelent gazdasági elzárkózottságot. Maga az a tétel is, hogy „támaszkodjunk saját erőinkre”, épp a nemzetgazdaság teljességét kihasználó koncepcióhoz vezet, a szocializmus teljes kiépítésének a koncepciójához, aim pedig magának az ország népének az ügye. De az is természetes, hogy a Szovjetunió, amely — mint az első szocialista ország a kapitalista környezetben — saját erőivel volt kénytelen kiépíteni gazdasági életét, most, amikor kialakult a szocialista világrendszer hatalmas területe összes természeti gazdagságával a baráti népiek oldalán áll. Az elkülönülés, elhatárolódás a szocialista országok egységes gazdasági rendszerével szemben tehát rövidlátásra vallana, azt nem igazolná semmiféle elmélet, ellentmondana annak az objektív tendenciának, amely természetszerűleg érvényesül a nemzetgazdaságok kölcsönös közeledésében egymáshoz. Az elkülönülés visszavetné az illető országot a fejlődésben. Észszerű tehát a moszkvai értekezlet résztvevőinek az a meggyőződése, hogy „minden egyes ország nemzetközi feladata kihasználni belső tartalékait és lehetőségeit, együttműködni a gazdasági kapcsolatok további fejlesztésében, erősíteni a szocialista országok egységét fe összeforrottságát — a proletár nemzetköziség elve alapján.” Törvényszerű az is, hogy a béke fe a jószomszédi viszony erősítése érdekében a más társadalmi rendszerű országokkal is fejlődjék a KGST-ordszágok kereskedelmi kapcsolata. E fejlődő kapcsolatot jól jelzi az a tény, hogy a tőkés országokkal lebonyolított külkereskedelem 1962-ben 9 százalékkal nőtt, a gazdaságilag gyengén fejlett országokkal folytatott kereskedelem emelkedése 19 százalék volt. A moszkvai értekezleten megállapodtak abban, hogy javasolják az ENSZ-nek, hívjon össze nemzetközi értekezletet a kereskedelem kérdéseinek megtárgyalására, hozza létre a nemzetközi kereskedelem szervezetét, amelyben képiviselve legyen minden világrész minden országa. Mark Makssimoy Amerre szem ellát, s még tovább is, minden a gazdasághoz tartozik. Huszonhétezer hold nagy terület, s van munka bőven. Most, a szán. tás-vetés a fő, de emellett, akad más időszerű tennivaló is. Augusz. tus 26-ig 2250 holdat szántottak fel, s naponta 130—150 hold szánTörik a kukoricát — A battonyai út mellett zörög a kukoricás. Hatvanöt—hetven dolgozó kezdte meg a komi fehér kukorica törését. Az országúton is van nyoma. Egy-egy elszórt cső mutatja, merre haladtak a megtelt kocsik. Eddig 130—140 holdról takarították be a termést, de a fő szezon, csak ezután jön, s bizony gondot okoz a gazdaság vezetőinek a munka megszervezése. A kerületek a kukorica törésére és a répaszedés megszervezsére külön tervet készítettek. Tíz vagon sz A hatalmas gyümölcsösben most a besztercei és ringló szilva szedé. se van soron. Hatvan—hetven lány fe asszony szedi a szilvát, de segítenek a férfiak is. Sürget az idő, a külföldi megrendelők várják a friss termést. Tíz vagon szilvát szállítanak az idén exportra, s míg tását végzik el a gazdaság traktorai. Augusztus 26-ig összesen 1320 holdra hordták Iá az istállótrágyá t de ezek az adatok naponta változnak, mert a munka egy pierere sem áll meg Különösen Komlósfecs- kfe fe Ómezőhegyes jár az élen a munkában. gond a munkaerő Összesen 3484 hold kukorica vár betakarításra. Ebből 1460 holdon géppiel dolgoznak. Nyolc KB—2-es és 15 KB—1-es csőtörőgép dolgozik majd, ezenkívül két adapteres kombájn. A többi termés betakarí. tására idénymunkásokat vesznek fel. Mintegy 400—420 emberre van szükség, de eddig igen kevés a jelentkező. A gazdaság kerületei szállást is tudnak biztosítani, s így a távolabbi vidékekről fe más megyékből is várnak jelentkezőket. Iva exportra a sok-sok színes címkével ellátott láda megtelik, bizony sokat kell nyújtózkodni az érett gyümölcsért. Az első szállítmány 28-án indult az NDK-ba, s ezt követik a csehszlovákiai fe az NSZK-ba induló vagonok. Kasnyik Judit
