Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-23 / 197. szám

1963. augusztus 23. 2 Péntek Nagy Jelentőségű szovjet atomfizikai leli [fedezés Moszkva (TASZSZ) A Dubnái Egyesített Atomkuta­tó Intézet laboratóriumaiban fel­fedezték a radioaktív bomlás egy újabb válfaját: a proton-radioak­tivitást Eddig a tudósok az atommagok radioaktív bomlásának öt válfa­ját ismerték: az alfa radioaktivi­tást, a béta radioaktivitást, a gamma radioaktivitást, a spontán széthullást és az úgynevezett kés­lekedő neutronok kibocsátását. Előre jelezték, hogy van a radi- aktív bomlásnak még egy fajtája, s amelynek során az atommag protont bocsát ki. Ez a proton­radioaktivitás. Eddig azonban a világ egyetlen laboratóriumában sem tudták kísérletileg igazolni ezt a feltevést. Nagy nehézségeket okozott ugyanis, hogy protonokat csak olyan atommagok képesek kibo­csátani, amelyekből nagy számú neutron hiányzik. Az viszont rendkívül nehéz, hogy egy atom­magot megfosszanak nagy meny- nyiségű neutrontól oly módon, Hruscsov Szkopjéba repült Szkopje Nyikita Hruscsov, az SZKP Köz. ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Joszlp Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunista Szövetség főtitkára és a velük utazó személyiségek csütörtökön reggel különrepülőgé- pen megérkeztek Szkopjéba — a földrengés sújtotta Macedón fővá. rosba. (MTI) Az asturíaí bányászok nem adják fel a harcot Párizs A francoista kormány nem tud­ja megtörni a sztárjkoló asturiai bányászok küzdőszellemét. A sztrájk immár 35 napja tart. Az ismét megnyitott bányákban a munka gyakorlatilag nem Indult meg. Legújabb jelentések szerint As­toriában már 20 000 bányász sztrájkol. Most még azok a bá­nyászok ' is ülősztrájkokat tarta­nak, akik közben már felvették a munkát. A széntermelés oly mér­tékben csökkent, hogy a hatóságok engedélyezték a vállalkozók szá­mára a szénimportnak a behoza­tali kvótán felüli növelését. A Hatóságok most attól tartanak, hogy a munkabeszüntetés kiterjed az egész ércbányászalti és kohászati iparra. (MTI) hogy kellő számú proton marad­jon az atommagban. Meg kellett ehhez a megfelelő, rendkívül pon­tos metodikát találni. Egy másik leküzdhetetlennek tűnő akadály volt, hogy a kellő számú neutrontól megfosztott atommagokkal együtt ezek számút több milliószorosan meghaladó, olyan atommag is keletkezik, ame­lyek alfa-, és béta-részecskéket, továbbá gammasugarakat bocsáta­nak ki, s amelyek zavarják a kí­sérletet. Itt a további kísérletek­hez megfelelő atommagok felfede­zése és kiválasztása okozott nehéz­séget. Végül is egy tudóscsoport, Geor- gij Flerovnak, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tagjának vezetésével, az Egyesített Atom­kutató Intézetnek a világon egye­dülálló berendezései segítségével leküzdötte az akadályokat és ki­mutatta a proton-radioaktivitást oly módon, hogy a 20-as rendszerű neon gyorsított atommagjaival su­gároztak be vékony, nikkel felfo­góernyőt. A kísérletek eredménye, ként sikerült kimutatni, hogy léte­zik két izotóp, amelyeknek mind­egyike radioaktív bomlás esetén protonokat bocsát ki. (MTI) N APTÄR VILÁG 1963. VIII. 23 Henri Becquerel — 55 évvel ezelőtt, 1908 au­gusztusában halt meg Henri Becquerel (ejtsd: Bekrel) fran­cia fizikus, aki 1896-ban felfe­dezte az urátusó radioaktív tu­lajdonságát, 1900-ban pedig a Béta-sugárzásnak a mágneses hatása miatti eltérését. 1903-ban a Curie-házaspárral együtt a rá. dium felfedezéséért Nobel-díj. jal tüntették ki. — 240 évvel ezelőtt, 1723. augusztus 23-án halt meg Dimitrie Cantemir moldvai román fejedelem, történetíró, korának kiemel­kedő tudósa Hazájának a tőrök elleni felszabadító harca során I. Péter cár törökellenes hadjáratához csatlakozott. 1711-ben Oroszországba kellett emigrálnia. Moldváról és a török biroda­lomról irt latin nyelvű könyvét ma is forrásmunkául használják. * X — 125 ével ezelőtt, 1838-ban e napon halt meg Adalbert Chamisso német költő és természettudós, a francia forradalom eszméinek híve. Világhírű regénye, az Árnyék nélküli ember — 1814, a polgári világ képmutatását és a pénz hatalmát ábrá­zolja. Műveivel a politikai haladásért harcolt és a kialakuló proletariátusról szentimentális együttérzéssel írt. Tájékoztatás kérése helyett több tájékozódást! Gondolatok a „Jelentésgyártás helyett, több gyakorlati segítséget,< című cikk elolvasása után Fogas kérdés Amióta Franciaország elveszt tette Algériát, nem tud mit kez­deni a hírhedt idegenlégióval. A francia munkaügyi minisztérium ezeket a fajirtó terroristákat vé­gül is békés munkára fogta: uta­kat építtetett velük Korzikában. Amint a Sie und Er című svájci magazin beszámol róla, a francia hadügyminiszter még békésebb feladattal bizta meg az egykori idegenlégiósokat: A Csendes­óceán egyik francia szigetére ve­zényli őket, hogy ott kilövőhelye­ket építsenek — atombombák számára. Hiába no, az idegenlé­gió „lehetőségei” végtelenek. Már most csak ez a kérdés, miként minősül maga a tett? „Békemű" CB vagy öngyilkosság? (si) Két nappal a fent említett cikk megjelenése előtt beszélgettünk helyi vezető elvtársakkal közsé­günk, Végegyháza életéről, a párt itt betöltött szerepéről. Nem első ilyen beszélgetésünk volt ez, de ilyen élesen még sohasem fogal­mazódott meg bennünk: közsé­günkben nincs minden rendben a pártélet körül, s emiatt nem tud­juk mindig azt és főleg úgy nyúj­tani a község dolgozóinak, ahogy az szükséges lenne és sokan sze­retnék, szeretnénk. Keresve e hiányosságok okait — melyeikre sok-sok példát említet­tünk —, megállapítottuk, hogy ebben elsősorban mi, helybeli kommunisták vagyunk a hibásak, de részes benne a járási pártbi­zottság is. E gondolat körében töprengtünk még, amikor megje­lent a szóban forgó cikk, s az to­vábbi támpontot adhatott prob­lémáink boncolgatásához. Ügy gondolom, nem lesz tanulságta- lan, ha a cikk alapján egy kér­déskörben kifejtem nézetemet, mint a mezőkovácsházi járás egyik községében élő párttag. Igyekszem bizonyos ,stávlatból” szemlélni, ami azt jelenti, hogy inkább átalánositok a meglévő té­nyekből, mintsem apró konkrétu­mokat soroljak fel. Erre később sor kerülhet a helyi tájékozódás során. Nos hát, mi is az a kérdéskör, amivel foglalkozni szeretnék? Idézek a cikkből: „Elvonja az erőt a jb igazi, irányító, ellenőrző fel­adatainak végrehajtásától, az alapszerwzetek tényleges, konk­rét segítéséről... ez a módszer ki­hat az alapszervezetek tevékeny­ségére is, melyek nem kapnak elég segítséget a járási pártbizott­ságoktól.’’ Itt, ebben a kérdéscso­portban látom igazolását azon he­lyi megállapításunknak, mely szerint magunk mellett hibáztat­juk a járási pártbizottságot is ab­ban, hogy községünkben nem megy úgy a pártélet, s nem su­gárzik úgy a község dolgozó tö­megei felé, ahogy azt a párt VII. és VIII. kongresszusa megmutat­ta. S miért a hibázta tás? Vajon a járási bizottságban dolgozó elv­társak nem akarnak segíteni, nem tudnának segíteni? Nem, nem er­ről van szó! Hanem arról, hogy nem ismerik a meglévő problémá­kat a maguk valóságában. Az értelem bukfence Nem 600 millió kínai nevében akarunk beszélni. Ha azonban népszavazást csinálnának, bizto­san kiderülne, hogy a kínai ve­zetők különösen nem népük Iga­zi érdekeit hangoztatják álforra- dalml nyilatkozataikban, amikor rágalmakat szórva Szovjetunióra, fellépnek az atomcsend-egyez- mény ellen. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a sokai szenvedett kínai nép, mely helyenként még most sincs híjában a szűliölkö- désnek, abban látná felemelke­dése útját, hogy saját vértestvé­reinek, 600 millió kínai felének vagy kétharmadának elpusztí­tását készítse elő; népgazdasága bővítése helyett atombombák gyártására fordítsa a pénzt; több marék rizs helyett több köb­méter szennyezett levegőre; bé­ke helyett atoinhalálra szavaz­zon. Márpedig az atomcsend-el- lenes kirohanásaikban éppen azt sérelmezik a kínai vezetők (lásd kormányuk szóvivőjének au­gusztus 15-1 nyilatkozatát): „a szovjet kormány... megtagad­ta, hogy Kína rendelkezésére bocsássa egy atombomba minta- példányát és gyártásának mű­szaki adatait”. Korábbi nyilat­kozataikban meg egyenesen ki is mondták: a szocializmus vi­lágméretű győzelméhez a termo­nukleáris világháborún keresztül vezet az út... Eel kell áldozni az emberiség felének életét azért, hogy a holttesteken és a romokon még magasabb rendű civilizáció épüljön.., Elképesztő, hogy ilyen nyilat­kozatok után is á marxizmus— leninizmusra, a „protetárnem- zetköziség érdekeire” hivatkoz­nak, s „kapltutánsnak”, a nem­zetköziség „etárulőjának” ki­áltják ki a szovjet kormányt, amely aláírta a háromhatalmi atcmcsend-egyezrnényt. Nem. A marxizmus—len iniz­mus sohasem hirdetett olyan eszmét, hogy embcrmilltők ha­lála árán lehet csak győzni a szocializmusnak. Olyan távol áll ettől pártjaink ideológiája, mint a kínai vezetők nyilatkozatai népük Igazi érdekeitől. Am ez utóbbira — his*en annyira nyil­vánvaló a kegyetlen koncepció — maguk is rájönnek és, hogy ne maradjanak túlzottan rossz megvilágításban népük előtt, 90 fokos fordulatot tesznek, s ne­vetségesen kijelentik: „A szov­jet vezetők eldobták a nukleáris fegyverek teljes betiltásának zászlaját, és a mi kötelességünk, hogy ezt még magasabbra emel­jük.” Nem más ez, mint az értelem 100 százalékos bukfence. Talán azok az igazi békeharcosok, akik az atombomba gyártását köve­telik, mint az amerikai „veszet­tek” . vagy a kínai vezetők? És azok a háborús kalandorok, akik aláírják az atomcsend-egyez- ményt? Tulajdonképpen ki tart­ja magasra ezt a zászlót: az-e, aki mint első lépést az általános és teljes leszereléshez megköti az atombomba-kísérletek betil­tásáról szóló megállapodást vagy az e, aki nem írja alá? A kínai vezetők szerint az, aki el­lenzi, következésképpen, aki ki akarja terjeszteni a nukleáris fegyverek gyártását újabb álla­mokra. Ez aztán a logikai A szovjet kormány érdemben válaszolt a kínai kormány szó­vivőjének aug. 15*1 nyilatkozati, ra. bár egyes rágalmakat, amelye. két nem lehet eléggé elítélni egy testvérnép vezetőinek szájá­ból, figyelemre sem méltatott. Jól irta, (bár viccesen) Róna Ti­bor, a Népszabadság augusztus 20-1 számában: ......a béketábor e reje ismét jelentősen megnöve­kedett. Bizonyltja, hogy egyes szocialista országok ma már azt is megengedhetőnek tartják, hogy nézeteltéréseik legyenek más szocialista országokkal.” Ennek azonban csak az impe­rialisták örülnek. A béke hívei mélyen fájlalják, hogy a kínai vezetők a dogmatizmus zászlaját lobogtatják fennen, s zavaros, az élettől elszakadt elméleteikkel, szakadár tevékenységükkel árta. nak a béke ügyének V. D. Nem véletlenül írtam a címben: tájékoztatás kérése helyett több tájékozódást! Nézetem sze­rint a jb csupán egy-két emberrel tartja a kapcsolatot, s ez a töme­gek közötti munka szempontjából nem kielégítő! Az egy-két ember javaslatai, tájékoztatásai alapján folyó irányítás, ellenőrzés vakvá­gányra vezethet, alapot ad a párt­demokrácia megsértésére. Két példa: vajon nem lett volna he­lyes az egész pártvezetőséget, sőt több párttagot meghívni (vagy a helyszínen tárgyalni) akkor, ami­kor a községben működő párt- alapszervezet munkáját tárgyalta a jb? Valós tárgyalási alap volt az, hogy mindössze egy fő vett részt ezen? A másik példa kissé túlzott, de kifejező: írásom elején említettem beszélgetéseinket, s ezek egyikén a következő hang­zott el: „Nálunk dogmatikus mód­szerekkel megy a vezetés." Nos, véleményem szerint, ez nem alap nélküli. S gondoljunk bele, ezt egy igen komoly vezetőfunkciót betöltő, de tehetetlenségre kár­hoztatott vezető mondta. Mi lehet a tömegek véleménye akkor? Is­meri-e ezeket a kérdéseket a jb? Nem, biztosan nem, mert ha is­merné, intézkedne, segítene. A további problémát abban lá­tom, hogy felettes pártszerveink függetlenített vezetőit a gazdasági eredmények kissé félrevezetik. Ügy is mondhatnánk: az eredmé­nyek sok mindent eltakarnak. De gondolkodjunk itt el: vajon más módszerekkel nem lenne-e más az eredmény is, azaz: jobb módsze­rekkel jobb eredmény! De még kockáztassuk meg azt is meré­szen, hogy vajon nem érzik-e job­ban magukat az emberek nagyobb humánum közepette, ha valamivel gyengébb is a látható eredmény? Gondolkozzunk e kérdésnél kissé távlatban is! A holnap eredmé­nyeit a ma munkájával keli meg­alapozni. Ez vonatkozik az embe­rek érzelmeinek átalakítására is. S látnunk kell azt, hogy a tsz-tag lelkében ma még vajúdik, s fej­lődése közepette is problémákkal küszködik. Mondhatnánk úgy is: parázs Izzik lelkivilágában, mert még nem találta meg teljesen az új helyét. Nagy emberséggel, megértéssel kell segíteni ebben, melynek útján egy jó mondat sok­kal eredményesebb lehet, mint egy forint plusz a munkaegysé­gen. (Ne essék félreértés, teljesen értékelem az anyagi érdekeltség elvét!) Nekünk nem lehet közöm­bös, hogy tsz-tag embertársaink lelkében izzó parázs izzó lelkese­déssé, szocialista hazaszeretetté, vagy passzivitássá, gyűlöletté fej­lődik-e. Meggyőződésem, hogy ezt nem egyedül látom így, de az is meggyőződésem, hogy a jb ezt a kérdést sem ismeri alaposan. Sokan úgy véljük, hogy közsé­günkben a pártélet ellaposodott, a termelőszövetkezet függvényé­vé vált. Hogyan? Igen érdekes, de fordított és visszás módszerrel, mint ahogy a párt vezető szerepé­nek érvényesülni kellene. Mit ér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom