Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-19 / 195. szám
7 Hétfő 1963. augusztus 19. Tízhetes rejtvénypályázat 10. forduló ti 12 1 2 13 w Vízszintes: í. AZ 1964. ÉV LEGNAGYOBB SPORTESEMÉNYE. 13. Becézett női név. 14. ... Jósé. 15. Ropogós. K. Időmérő. 17. Névelő. 18. NEVES SPORTEGYESÜLET. 30. Idegen férfinév. 2e. vissza: nem rossz. 33. Azonos magánhangzóit. 24. A légy lárvája. 26. Tudomány. 28. Indiai eredetű égzésl torna. 30. Véleményt nyilvánít. 31. Azért. 33. Női név. 35. Három Moszkvában. 37. Apaállat. 38. Helyhatározó. 39. VESZÉLYES TÉLI SPORT. 40. Időhatározó. 42. Ra párja. 43. Tova. 44. púc része. 45. Doa. 47. Allatlakás. <+,)• 48. Kiejtett mássalhangzó. 50. Kísértet. 54. Orsóvá fele. 56. Női név. 57. Háromszorosan tánc. 59. ITT LESZ AZ 1964-ES OLIMPIA. 61. KMA. 62. AZ 1336-OS OLIMPIA 100 M-KS FÉRFI GYORSÜSZÖ OLIMPIAI BAJNOK KERESZTNEVÉNEK KEZDŐBETŰJÉVEL. 63. Védő. 64. EPL. 65. AZ 1960-AS OLIMPIA SZÍNHELYE VOLT. 66. Azonos mássalhangzók. 68. Péksütemény. 70. Vissza: kiejtett mássalhangzó. 72. Stockholmi pénzegység. 74. Igazságos Ítéleteiről híres király. 76. Shakespeare királya főnét. 77. AZ 1963. ÉVI ÖKÖLVÍVÓ EURÚPA-BAJNOKSAG EGYIK GYŐZTESE, keresztnevének kezdőbetűi éveL 13. Mostanában sok ilyen út van. Függőleges: 1. OLIMPIAI VERSENYZŐK ALMA. 2. Szám. 3. Szamárhang. 4. Ilyen hírlap Is van. 5. Híres sportegyesület volt. 6. Ismeretlen névjele. 7. Francia arany. 8. FlgyeL 9. Női ruha dísze. 19. Olasz skálahang. II. A regényírás mestere. 12. EBBEN A SPORTÁGBAN IGEN SOKAT FEJLŐDTÜNK. 18. Gyermeke. 19. A VÍZSZINTES 1. folyt. 21. Magyar Autó Club. 23. Járom. 24. Szegecs. 25. A huszár teszi a lóval. 27. NSB. 29. Majdnem kerek. 32. Svájci város. 34. Kis medve. 36. Ilyen korban élünk. 39. Bánat 4L Rangjelző. 45. A legény németül. 46. Lehetőség. 49. TRKO. 51. Gttrőg főisten nevében van. 52. EA. 53. Vissza: becézett férfi név. 54. Azonos magánhangzók. 55. A brahman-hinduk egyik főistene. 57. Híres festőnk. 58. Névelős fájdalomcsillapító. 59. Európai állam. 60. Azonos magánhangzók. 62. Cróm vegyjele. 67. RRA. 68. Kellemetlenség. 69. Ételízesítő (+,)• 71. Izomban van. 73. Indulatszó. 74. Olasz helyeslés. 75. Tiltó szó. 76. Mutatószó. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, függőleges 19. Vízszintes 18, 39, 59, 62, 65. 77. Függőleges 1, 12. Megfejtési batáridő: augusztus 24-én 12 őrá. 10. Rejtvényszelvény Kérjük megfejtőinket, hogy a borítékra Írják rá a: „Rejtvény” meg jelölést. Határidőn túl és a portósan érkező megfejtéseket nem vesszük figyelembe. Amikor pedig a Progress című lap szerkesztője teljesen elcsüggedt, váratlanul Henry March- mont nyitott be hozzá. Cunning szinte már közömbösen fogadta látogatását, még csak álmodni sem merte volna, hogy Henry valami érdekes dolgot mondhat. Kiderült azonban, hogy fontos híreket hozott. —■ Már jómagam is alig reménykedtem abban, hogy Peace, fül közöl vélem valamit, ha esetleg megtudja az „En-Dé” titkát, — beszélt Henry izgatottan, miközben a’ gombot csavargatta Cunning zakóján. — Nagyon rá- ijeszbették a professzorra azzal a titkos megfigyelésükkel... — Nem térnél rá máris a lényegre? — szakította félbe Cunning Marchmontot s óvatosan eltolta kezét a gombjától. — Magad is tudhatnád, mennyire fúr. ja az oldalamat a kíváncsiság... — Rendben van, kérlek. Csak azt ne hidd, hogy most valami különös dolgot fogok közölni veled. — Máris visszakozol? — m06Olyodott el Cunning. — Nem, miért visszakoznék..; No ajkkor figyelj ide. Peacefullal ma reggel találkoztam. Mintegy véletlenül. Ravasz a kisöreg és úgy rendezte a dolgot, hogy ha követnék is, nem jönnének rá, hogy szándékosan kereste a vetem való találkozási.. Jól van, jól van, ne ráncold a homlokodat! Rövidebben úgy sem lehet elmondani. Ne hidd, hogy eljött hozzám és egyszerűen kijelentette, hogy asszongya az „En-Dé” ez meg ez. Egyáltalán. Itt minden a megsejtésen, a megérzésen múlik... — Dehát én nem siettetlek... — jegyezte meg Cunning most már teljesen nyugodtan. Végre megértette, hogy minél jobban fogja siettetni Marchmontot, annál hosszabb lesz az elbeszélése. — Egyszóval — folytatta Henry, miután néhány korty vizet ivott az asztalon álló pohárból, — összetalálkoztam Peacefullal és a legóvatosabb kifejezéseket használva közölte velem, hogy a hadügyminisztérium egyik osztályának megbízásából egy nagyhatósugarú rövdihullámú rádióállomást szerkesztett. Értésemre adta, hogy a rádió a titkos ügynökök számára készült. . Minta- példányával már egy alakot elküldték a Szovjetunióba, de valahogy nem tudták fogni az adásait. És ekkor meghívták Peace- fult, hogy hallgassa végig az egyik adást és állapítsa meg, mi zavarja a vétel tisztaságát. Jóllehet Cunning nem merte többször félbeszakítani Marchmontot, de látható csodálkozással hallgatta. Nem értette, mi köze lehetett a Peaceful-féle ráHalló> központ...! Az ember felemeli a telefonhallgatót, s azonnal, vagy esetleg percek múlva jelentkezik a központ, s a hívó fél bemond egy számot, ha tudja, vagy pedig csak a hivatalt, intézményt nevezi meg. És aztán jelentkezik a hívott fél... Mindennapi életünkhöz, munkánkhoz tartozik immár a telefon, a tech nikának ez a hasznos ám ennek ellenére sokat szidott vívmánya. Viccek, szatírák karikatúrák születnek róla, s meg kell mondanunk őszintén: nem is becsüljük annyira, mint ahogyan megérdemelné. S azokat a „közbeiktatott” személyeket, akik a két telefonállomás „közepén” segítenek egy-egy beszélgetést lebonyolítani, mi leginkább csak hangokként ismerjük, s ebből következik az, hogy gyakran elfeledkezünk munkájuk értékeléséről, önérzetük tiszteletéről. Pedig nem valami könnyű és „idegsimogató” munka az övék... Erről alaposan meggyőződhetünk, ha betekintést nyerünk Oros. háza távbeszélő központ dolgozóiinak munkájába. Állunk, mögöttük Nyilas József hivatalvezető és Ga_ rai Béla rendező, s figyeljük a parányi lámpák villogását, a kezek gyors mozdulatát, amint a zsinórok végén lévő dugókat a különböző számokhoz helyezik. S közben újra és újra jeleznek a lám- pácskák. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a központ a város szíve s a szerte vezető hálózatot az erekhez hasonlíthatjuk. A hívó felek egymásután kérik a különböző előfizetők számait De egyenlő az aránya ezeknek azzal a táborral, amely csak a tsz-t, üzemet, hivatalt mondja be. Ennek ellenére mégis megkapja a kért számot, mert az itt dolgozóknak már a fejében van szinte teljes egészében a jóval több mint 500 telefonszám. Most a délutáni órák alatt állítólag csend van a központosok szerint, a csúcsforgalom délelőtt bonyolódik le. Csak a mozielőadások megkezdése előtt, s a vetítés ideje alatt hasonlít újra karácsonyfához a „műszerfal”. így jelenleg több idejük akad a telefonközpont dolgozóinak arra, hogy elmondják véleményüket, munkájukról és az előfizetőkről. Karasz Irnróné, Szemenyei János, díóadóvevőnek az „En-Dé”-hez. Ha jól sejtette, az „En-Dé”-nek valami köze volt a robbanótechnikához, de semmiképpen a rádióhoz. De türelmet kellett erőltetnie magára és végig hallgatni az elbeszélést. — Az adás természetesen rejt. jeles volt és Peaceful semmit sem értett belőle — folytatta Marchmont. — Ám azok, akik meghívták Peacefult erre a konzultációra, beszélgettek egymással. Ezekből a beszélgetésekből jött rá a professzor, hogy ezt a rádióadóvevőt használó titkos ügynököt ezzel a bizonyos „En- Dé-vél küldték a Szovjetunióba... — Ennyi az egész? — Ennyi. De én figyelmeztettelek, hogy semmi különöset nem tudok közölni veled, azért csak gondolkozzál el ezen is. Ha az „En-Dé”-vel összefügg az utasszállítógép katasztrófája, meg talán más, általunk nem ismert katasztrófák, akkor nem nehéz elképzelni, milyen céllal indult a Szovjetunióba a titkos ügynök, aki a Peaceful professzor rövid- hullámú adóvevőjét használja. Szerinted ez nem fontos? — Fontos, Henry. Lehet, hogy sokkal fontosabb, mint ahogy azt gondoljuk. Ezért most már különösen fontos, hogy megtudjuk, mi is az az „En-Dé”. (Folytatjuk) Kovács Pálné, özv. Varga András- né és Herczeg Éva arról beszélnek, hogy bár nem a legkorszerűbb ez a központ, mégis a szívükhöz nőtt, szeretik munkájukat még akkor is. hogy ha egyes előfizetők türelmetlenék, gyakran durvák hozzájuk. Ok megértik, hogy mindenkinek sürgős a beszélgetés. Ám a hívó felek nyugodtan tudomásul vehetik, hogy a központosok nem állnak meg tere-ferélni egymással. Az egy-egy dolgozó előtt lévő hat lámpamezőt folyamatosan a jelentkezés sorrendjében dolgozzák le. Ez már beléjük idegződött. Vonatkozik ez az interurbán hívásokra is, hiszen sokszor olyan zsúfolt a vonal, hogy sokáig kell várakozni, amíg például Békéscsaba jelentkezik, bár a tárcsarendszerrel közvetlenül is hívni lehet a csabai előfizetőket. Naponta egyébként mintegy 400 távolsági hívást bonyolítanak le a központosok. A központ kapcsolást végző dolgozóitól elbúcsúzunk, s belépünk abba a terembe, ahol a telefonközpont „aígyrendszere” van. Mennyezetig érő „szerelvényeket”, géprendszereket, kapcsolótáblákat láthatunk, s a kívülálló szemével nézve, minden rejtelmes és csodálatos. Szinte érthetetlen, hogy a két vonalfelügyelő Andó Mátyás és Csáki Sándor hogyan tudnak él. igazodni a temérdek kábel, kapcsoló és lámpa között. Készségesen magyaráznak, mutogatják a különböző kapcsolók, vezetékek rendeltetését, s leghosszabban a nemrégen felszerelt távválasztó berendezés előtt időzünk. Azt mondják erről kísérőink, hogy nagyon okos és hasznos szerkezet, mert amikor délután 4 órakor a különböző községek postahivatalainak dolgozói befejezik a munkát, átkapcsolnak erre a távválasztóra, és Nagymá- gocs, Árpádhalom, Eperjes, Székkutas, Magyarbánhegyes és még több község — tehát a Viharsarok nagyrésze felett az orosházi telefonközpont őrködik. A berendezés 10 áramkörös egy áramkörre 16 állomást kapcsolhatnak, s így a községek orvosa, szülőotthona, vagy más fontosabb telefonállomása közvetlen kapcsolatban áll az orosházi központtal. Ugyanazokban a községekben rajta keresztül egymást is felhívhatják az előfizetők. Egy—két olyan dologról is beszélgetünk, amelyek az előfizetőket különösen érdeklik. Ezek közé tartozik a telefonszámla kér. dése is. Ugyanis arról van szó, hogy néha előfordul, amikor az előfizetőik szerint magasabb a telefonszámla összege. A szakemberek erre azt válaszolják hogy a számlázókat havonta egyenként tiz hívással ellenőrzik, s ezt a díj összegezésénél leszámítják. Ha mégis differencia adódik — például vonal javítás miatt — a reklamációk alapján ellenőrzik a számlálót és orvosolják a panaszt. Garai Béla távbeszélő-rendező, aki édesapjától örökölte munkahelyét, ismeri már nagyon jól az előfizetők kartonját, s ha úgy látja, hogy a havi telefondíj összege eltér a megszokottól, már ő maga minden reklamáció nélkül igyekszik a hiba kijavítását szorgalmazni. Természetes, hogy megkérdeztük a telefonközpont jövőjét illetően is a szakembereket. A válasz az volt, hogy az 1951 óta működő félautomata központ Orosházán korszerűsítésére az elkövetkező években még nem került sor, mert ezerig növelhető ezen a berendezésen is az előfizetők száma. S végül néhány kérés tolmácsolására kértek fel bennünket, Az előfizetők részéről nagyobb türelmet és megértést várnak, ugyanakkor több bizalmat is. Megjegyezték, hogy zivatarok alkalmával igen veszélyes a telefon, beszélgetés ugyanakkor a telefon, számlék minden hónap 10-ig történő kiegyenlítéséről se feledkezzenek meg az előfizetők. Jó lenne, ha valamennyi telefonhívó venne magának annyi fáradságot, hogy a hívott állomás számát mondaná be, mert így a város telefonszolgálatának gyorsabb lebonyolítása válna lehetővé. Mert ez nemcsak a központ dolgozóinak igyekezetén, szorgalmán, hanem az előfizetők megértésén is múlik. Sz. Farkas Lajos Láttuk Hallottuk Szóvátesszük diiiiiiiiiiiitiiuiiiiiii!iiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiitttnitititiiimmiiimTiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiimn»Ht««HMt Festegetünk? Kifessük, vagy ne fessük ki? — gondolom — így hangzott a kérdés, amit aztán követett a tett. A Szarvasi úton lévő Kékmacska dolgozói (kideríthetetlen) vagy a vendéglátó illetékesei úgy oldottak meg, hogy festegettek... De hogy? Ha már lúd, legyen kövér, akarom mondani macska, de színes. Mert a Kékmacska oldalát ellentétben nevével, nem kékre mázolták, hanem csikósra. Azt pedig szépen sorjában pirosra, majd egy csík sárgára, aztán meg jujj zöldre... Nem is tudom hogy van az: mire kell zöl. det tenni? (Már, mint a kalapról van szó). Kút Az elmúlt napokban foglalkoztunk a békás- csabai tanács vb ülésével, amelyen szó esett a fürdőről is. Nincs viz. Itt több javaslat elhangzott és már többen konkrét megvalósításra is tettek lépéseket. Az egyik vélemény szerint kutat kellene fúrni, mégpedig nagyhozamú artézi kúta- takat. Meggondolandó lenne a fürdő vezetőjének a javaslata is, aki azt tette szóvá, hogy túl- tolyásos rendszerrel a medencéket állandóan alulról táplálják tiszta vízzel, hogy felül a piszkos és szennyes víz lefollyon. Nem vagyunk kútszakértők. De gondoljuk, jó lenne, ha a városi tanács illetékesei ez ügyben sürgősen összehívnának egy szakemberekből álló bizottságot és most a fürdőidény befejezése után már olyan javaslattal jönnének, amely a jövő nyárra megoldaná a fürdő problémáját. Ugrik Nem a veréb, hanem a gyerek. Mármint : Konzervgyár előtt e> folyó élővíz-csatornába. A híd nagyszerű hely arra, hogy trambolinnak használják, s ezt meg is teszik. Mikor arra jön egy rendőr az elfordítja a fejét, gyönyörködik a kilátásban, a gyerekek meg elslísszolnak a parton, hogy aztán mikor a tisztes távolság a köztttk és a rendőr között megnöveke- dett újra fejest ugorjának a vízbe. Tudom, hogy minden hid mellé és gyerek mellé rendőrt nem lehet állítani, de alkalomadtán egy- egy fürdőzőt nem ártana nyakoncslpni és elvenni a kedvét az élővízcsatorna Illegális használatától. (—CZLj
