Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-16 / 192. szám
1963. augusztus 16. 3 Péntek Ssás mássa zöldpaprika és a többi... Á tsz-ek segíthetnek a MÉK-nek és a Konzervgyárnak A tapasztalat, amely elindította a széleskörű kérdezősködést a 100 mázsa zöldpaprika sorsa nyomán, oly közvetlen, s Oly elevenen ható volt, amelyet nem lehet elhallgatni. Zuhogó esőben több száz zöld paprikával megrakott láda a szabad ég alatt... Sorsára hagyott szállítmány, romlásra ítélt áru... kárbavesző ezrek... — Ezek voltak az első gondolatok, amikor a medgyesegyházi vasútállomás melletti MÉK kiredeltség rakodóhelyén a nagymennyiségű szabadban tárolt paprikára bukkantam. —i ötszáz mázsa van a jelen pillanatban a rakodó helyen felhalmozva — mondotta Bánát Miklós, a kirendeltség vezetője. Kissé elkeseredett hangon beszélt, mikor a paprika „gazdája’’ után tudakozódva megismerkedtünk. — Hogy miért nem szállítjuk és helyezzük biztonságba a zöldárut? ... Augusztus 7-e óta, ami- koris leálltak az exportszállítások, a tsz-ektől átvett paprikát lehetetlen teljesegészében elhelyezni a környék piacain, illetve elárusító helyein. A boltok telítettek és a földművesszövetkezeti üzletek áron alul sem veszik át a paprikát ... Ma mintegy 100 mázsa paprikánk bánja ezt, amit a több napos állás után le kell értékelni — sorolta lehangol- tan a tényeket, s hozzáfűzte. — Ha így megy, holnap talán újabb szállítmányokat értékelhetünk le, mert a tsz-ektől a megkötött szerződések értelmében át kell venni az árut... azokat nem hagyhatjuk cserben ... Megakadályozni a kárt! — adódott azonnal a kijelentés. A „hogyan-ra” viszont, amely felvetődött, nem volt könnyű kielégítő választ találni. Egy körtelefonbeszélgetés, mégis mecsillantotta a lehetőséget: — Menthetjük a menthetőt! — A vártnál jobb. termés és a hirtelen bekövetkezett piactelítődés rendkívül nehéz helyzetbe hozta a MÉK-et — kezdte az első megkérdezett, Unyatyinszki János, a MÉK megyei központjának osztályvezetője. — A medgyes- egyházá leértékelés is ennek a következménye és ... sajnos a további paprikaszállítmányok sorsa sem a legbiztosabb. Megpróbáltuk a konzervgyárnak továbbítani az árut, de nem veszi át. Hogy miért? Válaszoljon az illetékes, a Konzervgyár! —■ A paprikaügyben a jelen körülmények közt a feldolgozó ipar sem segíthet. — Volt a felelete a Békéscsabai Konzervgyár egyik vezetőjének, Huszár elvtársnak. Elmondotta, hogy a vártnál két- szerte, háromszorta nagyobb mennyiségben konzerválásra érkező zöldárukat ecet és munkaerő- hiány miatt a gyár nem tudja mindet feldolgozni. Kapacitása a végsőkig ki van merítve. Naponta 6 vagon zöldpaprikát és 30 vagon paradicsomot tudnak feldolgozni, s ezzel szemben az utóbbi héten az előbbiből például 10—15 vagonnal érkezett egy-egy nap ... A felesleget a gyár továbbítja más üzemeknek, de most azok is „be- j teltek”. — A paprikatermés jelentős része mégsem juthat a medgyesegyházi 100 mázsányi sorsára ... — Nem, ez ellenkezne a józan ésszel, — folytatta Huszár elvtárs. — A konzervgyár akar, és ha támogatják, tud segíteni. Saját szerződésű áruinak feldolgozására előkészítő üzemek lettek szervezve. Békéscsabán kívül Gyulán, Békésen és Köröstarcsán az előkészítők jó szolgálatot tesznek, segítségükkel lényegesen növelték a gyár termelését. Van lehetőség a MÉK szállítmányainak feldolgozására is, csak ki kellene használni. Szervezzenek a tsz-ekben előkészítő üzemeket, ahol á paprikát ki- csumázzák. A gyár biztosítja a munkáért járó bért és az előkészített paprika beszállítását a központi feldolgozó helyre, s meg- menthetővé válik az értékesíthe- tetlennek vélt áru is, — jelentette ki Huszár elvtárs. A MÉK és a konzervgyár segítségre szorul és a segítők most maguk a termelők, a közös gazdaságok lehetnek. A termésről, népgazdasági érdekről — tízez- I rekről van szó. I Wegroszta Sándor Egymást segítik a termelőszövetkezetek gépekkel a cséplés idején A szeghalmi járás termelőszövetkezetei közül több már befejezte a cséplést. Ezek a tsz-ek segítik azokat, amelyek lemaradtak a munkában. A kertészszigeti Győzelem Termelőszövetkezetnek a szeghalmi Üj Barázda Tsz adott két cséplőgépet, hogy elősegítse a termés mielőbbi betakarítását. A körösladányi Űj Barázda Tsz ugyancsak géppel segíti a helyi Zalka Máté Termelőszövetkezetet és a bucsai . Űj Alkotmány Tsz- nek is adott két cséplőgépet. Az ilyen segítség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a járás többi j termelőszövetkezete is idejében I befejezze a cséplést. talajbaktériumok hasonítják át növények részére felvehető nitrát, tá. Tehát decemberben, januárban, ha erre lehetőség van, kal- ciumnitrátot, mészsalótromot, chi. lei salétromot vagy ammónium- nitrátot használunk, februári kiszórás esetén a lassúbb hatású pétisó alkalmazandó. A téli fejtrágyázás gyakorlatunkban új dolog. Draghetti professzor kutatásai megdöntötték azt a régi téves felfogást, hogy a búza téli alomba merül, és bebizonyította, hogy a búza télen is asz- szimilál, gyarapszik száraz anyagban, tehát élettanilag tevékeny állapotban van. A növényekben található oldható és oldhatatlan nitrogén jelenléte biztosítja, hogy a melegebb téli napokon nitrogén felvétel van, ami az embrionális kalász magszámának kialakulását döntően befolyásolja. Télen, legjobb a műtrágyát a száraz, fagyott talajra szórni, repülőgép hiányában több műtrágyaszóró összekapcsolásával, minél nagyobb munkaszélességgel, mivel a gumikerekek nyomása is zúzza a növényzetet. Ha a hóié elfolyásával nem kell számolni, a fejtrágyázás hóra is végezhető. A fejtrágya kiszórására alkalmas napok száma kevés, ezért minden alkalmas napot ki kell használni, mivel az elkésetten al- kalmozott fejtrágyázás megnyújtja a tenyészidőt, a gabona éréskor megszorulhat. Helyeselhető, ha a-z alkalmazott alapműtrágyákat szántással juttatjuk a talajba, lehetőleg úgy, hogy a műtrágyák kétharmada a középmélységű szintbe kerüljön, ahol feltehetően az egész vegetációs időszak alatt nedves körűimé, nyék uralkodnak, így a növény táplálkozását feltétlenül biztosítják. A nagy termőképességé búzafajták optimális vetésideje az október 10—25-e közötti időszak, a későbbi vetés már nem biztosítja, hogy a kikelő növényállomány kellően megerősödve menjen a télbe. Még helyesebb, ha a vetésidő helyett a kelési időszakot vesszük figyelembe, ami akkor mondható jónak, ha búzavetéseink már október hónap második felében kizöldülnek. Jó vetőmag alkalmazása esetén is legalább 160—185 kg vetőmagnormát kell alkalmaznunk, egyrészt azért, mert az intenzív fajták bokrosodásra nem hajlamosak, másrészt azért, mert a sűrű állományú vetés biztosítja a négyzetméterenként elérendő 700 főkalászt, ugyanis a sarjú kalászok legtöbbször csak ocsut teremnek, vagy az üszög áldozatául esnek. A vetés mélysége — laza talajban mérve — legalább hét centiméter legyen, ami hengerezés után sem lehet kevesebb öt centiméternél. A megfelelő mélységű vetés előfeltétele a jól előkészített és gyom. tálán vetőágy. Vetésnél nagyon jól alkalmazhatók a szovjet tárcsás Vetősaruval rendelkező vetőgépék, melyek a magágyat megnyitják. Tavaszi felfagyás esetén a vetést sima hengerezésben kell részesíteni, s ha a felfagyott gyökér, zet már jól megkapaszkodott a ki. kelő apró gyomokat küllős kapálással kell elpusztítani. A sűrű ve. tésállományban a gyomok életfeltételei nincsenek biztosítva, ha azonban a vetés bármi ok miatt, kiritkul, a vegyszeres gyomirtást idejében el kell végezni. A megkésett vegyszerezés nagyon nagy- mélrvű taposása kárral jár. Fajtahasználat tekintetében, első helyen, a Bezosztája I. ajánlható télállóképessége és nagy termőképessége miatt. A hasonló tér. mőképességű olasz fajták nem feltétlenül fagyállóak, s szigorú tél esetén kifagyásukkal számolni kell. Nagy vetésterület esetén az aratási időszak széthúzása miatt a korán érő Szkoroszpelka fajta használata lehet indokolt. A szalmahiány enyhítése’ érdekében — a kevésbé intenzíven művelt talajokon — a Fertődi 293-as termesztése célszerű, szikes területeken a Karcagi, vagy Bánkút! 1201-es hazai fajták termelhetők extenxív körülmények mellett. Ivanics Jenő Békés—Csongrád megyei Á. G.-k mb. igazgatója ÜZEM! JEGYZETEK Az összevonás Az üzemi átszervezések elé őszintén megvallva —. mindig egy kis idegenkedéssel, szorongással néz a munkásember. Az jár a fejében, hogy jót tesz-e, amit csinálnak, vagy sem, csölkken-e a kereset, vagy nő, szóval mérlegei. Ez nem bűn, elvégre mindenkinek joga van tudni, sejteni, hogy mi vár. ható. A közelmúltban a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár dolgozói voltak ilyen találgató — helyzetben. Náluk az történt, hogy gyárukat összevonták a többi magyar szerszámgyárnál, egy kéz, egy igazgatás alá. Eladdig szépen meg. voltak egyedül, mindig teljesítették a tervet, s nem panaszkodhattak fizetéskor sem. Érthető, hogy felvillanyozta őket a változás híre. Mi lesz most? Kapunk-e elég anyagot, megrendelést? stb. stb. Most már, másfél hónappal a „nagy esemény” után mosolyogni való a kezdeti kétkedés. Az emberek rájöttek, hogy nyertek ezzel az átszervezéssel. Nyertek, mert most nyugodtabban dolgozhatnak, szebben kereshetnek. Kis Péter esztergályos például július elseje előtt azért bosszankodott igen szaporán, mert minden második nap, vagy minden nap ú j esztergálná valót kapott. Még be sem gyakorolhatta magát, s máris új kést kellett cserélnie az új szériához. Az átszervezés után a gyár főpro. fiija a gépsatuk készítése lett, s ez azt eredményezte, hogy Kis Péternek nem keli szüntelenül cserélgetni a késeket. Egy fazonkéssel 500 munkadarabot is megmunkálhat. A bosszankodás elmarad, a késsel takarékoskodni tud, az idejét nem fecsérli ed, s a teljesítménye igen tisztességes, nagyobb a réginél. Az utánpótlás Az ember csak ámuldozik: mennyi remek gép egy rakáson, egy üzemben! Külföldi masina va. lamennyi, az egyik drágább, mint a másik, százezreket érnek szólóban. Gyógyszeres dobozkákat festenek, vágnak, ragasztanak Automaták és félautomaták. Akik mellettük dolgoznak, valamennyien szakképzettek. Ez már így van a Békési Nyomdában. Ez a megye legkorszerűbb üzeme, sőt a hazai nyomdák között ez a legmodernebb. Nagy jövője van a nyomdának, s ezzel már most számolnak előrelátó vezetők. Az új szakemberek nevelését szívügyüknek tartják. Mostanában már csak érettségizett fiatalokat vesznek fel, s aki ezek Jelenleg ketten — Balogh Miklós és Vida Gellért — Lipcsében gyűjtik a tudományt. Kovács Gyulát Moszkvába küldték ki egyetemre. Heten nyomdaipari technikumba járnak — itthon Két ösztöndíjasuk jövőre végzi a Közgazdaság- tudományi Egyetemet. Számosán járnak gimnáziumba, technikumba. Tanul az utánpótlás, a jövendő évtizedek aranyfedezete. Tudásának kamatoztatása a világhírnév megszerzésének jegyében zajlik majd le. „Bajnok” Bajnokról nagy szeretettel beszélnek most is a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár esztergaműhelyében Rendes fiú volt, jól dolgozott, kedélyeskedett és nagyon szeretett t— tornászni. Azért nevezték el Bajnoknak, mert még ebédidőben is nyugtalankodott. Gyorsan bekapta a hazulról hozott faiatokat, aztán felállt a gépére és mindenki bámulatára szállóval ugrott le a földre ..: Tisztelték, szerették, tanították, hogy elsőrendű marós legyen belőle, a békési fiúból; Bajnokból most már soha sem lesz marós, nem áll a marógép mellé. De talán így jobb. Bajnokból hamarosan fogorvos lesz. Szegeden végez, az egyetemen. Három éve, az egyik tavaszi napon gondolta meg magát Akkor így szólt a művezetőjéhez, Endrő- di Jánoshoz: — Jani bácsi, ón kedvet érzék az orvosi hivatáshoz. Ha elengednének, akkor elmennék. Elengedték, persze, hogy elengedték és sok .szeretettel, évődés- sel búcsúztatták, amikor elköszönt tőlük. „Aztán nézz majd meg néha bennünket!” — kérték, s ez nagyon jólesett Bajnoknak. Ez abból is kitűnik, hogy eddig minden évben, minden nyáron benézett az üzembe a marósokhoz, Jani bácsihoz, ha hazatért vakációzni Nem lett nagyképű, nem feledkezett meg a barátokról, szakikról. Szóval jövőre végez a kis Kovács. (A keresztnevét bizony már elfelejtették). Amikor a minap megkérdezték tőle, hogy hová szándékozik menni a friss diplomával, akkor nagyon csendesen, majdnem ünnepé, lyesen csak ennyit mondott: — Ha lehet, akkor ide jövök a gyárba, az új üzembe, forgorvos- nak. Erre alaposan megveregették a vállát és derűsen hozzátették: — Meglátszik, hogy a mi neveközül a fiatalok közül megérdemli, lésünk vagy .:, azt taníttatják, külföldre küldik. Pallag Róbert A békéscsabai TOTÓZÓ augusztus 17-től új helyén —1 Tanácsköztársaság u. 5. sz. alatt (bejárat: Irányi u. felől, büfével szemben) — folytatja tevékenységit. Totózzon-lottózon rendszeresen, sokat nyerhet!
