Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-19 / 168. szám

IMS. Julius 19. 3 Péntek Kölcsönös segítség Nehéz munka az arafás, még akkor Is, hogyha a gének jórészt megkímélik az ember fizikai erejét. A gépek kezelése, javítása nagy figyelmet, éberséget követel. A kombájnok és traktorok vezetői azonban baráti segítséget nyújtanak egymásnak azzal a céllal, hogy mielőbb magtárba kerüljön a gabona. Képünkön az egyik kombájnt láthatjuk, amint a porral belepett hűtőbe­rendezést takarítják a traktorból odavezetett sűrített levegővel. A megye legjobb dínnyefermelőí Az almáskamarása Sallai Ter­melőszövetkezet megyeszerte hír­nevet szerzett kitűnő dinnyéiről. A szövetkezet az idén 15 holdon termel dinnyét, s összesen 700 má. zsa termés átadására kötött szer­ződést Ezenkívül öt holdon ter­mesztettek uborkát, melynek le­szedése és elszállítása már meg­történt. Az elmúlt évben csupán fűszer, paprikát termeltek a kertészetben, s az idén először vállalták, hogy árasztásos öntözéssel 10 holdon ét­kezési paprikáit is termesztenek. A kísérlet bevált s igen szép, I. ősz. táljsű paprikájuk termett, melyet a Békéscsabai Konzervgyár szíve, sen vesz át tőlük. A szállítást már megkezdték, s összesen 1200 mázsa étkezési paprikát adnak át 1963- ban a konzervgyárnak. Ugyancsak a gyár részére termelnek 10 hol­don paradicsomot is. A kertészetben főleg a szövet­kezet asszonyai és lányai dolgoz­nak. Naponta 30—40 asszony jár ki rendszeresen, de van olyan nap is, amikor 70-en. Mitnacht József kertész csak dicsérettel beszél munkájukról. A szép termés, mely a szövetkezetnek jó jövedelmet je­lent, az ő munkájuk eredménye js. Holdanként 20,11 mázsa borsótermés a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Befejezéshez közeledik a borsó aratása, cséplése a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Több mint 300 holdon termeltek takarmány­borsót, amely jó magtermést adott. A kísérleti n egyven holdas tábláról a négyfajta borsót is be­takarították. A Randő nevű bor­sófajta tíz holdról átlag 20,11 má­zsájával fizetett. Ez eddig orszá­gosan is kiemelkedő. A Pauli és Iregi fajták 18 mázsát, míg az új. majori Viktória 13,70 mázsát adott holdanként. Ma? A munkások és alkalmazot­tak már társadalmunk 69 százalé­kát teszik ki, kialakulóban van az egységes paraszti osztály, a szoci­alistává váló értelmiség a mun­kásosztály és a parasztság érde­keit szolgálja tevékenységével, s eközben szolgálja saját jól felfo­gott érdekeit is, és a keresők 93,4 százaléka már a szocialista szek­torban dolgozik. Ugyan miféle osztályt kellene még elnyomnia a munkáshatalomnak? Következés­képpen a párt nagyon helyesen állapította meg, hogy a proletari­átus diktatúrájának mindenek­előtt a belső elnyomó funkciója módosult. Lényegbevágóan ma a proletárdiktatúrának az alapvető és fő funkciója, a gazdasági építő­munka, a kulturális munka szer­vezése. És ezt joga van kijelente­nie annak a pártnak, amely na­gyon világosan látta mindig a proletariátus diktatúrájának a je­lentőségét és nemcsak látta, ha­nem a proletárdiktatúra mecha­nizmusában betöltött szerepénél fogva helyesen is forgatta ezt a fegyvert az egész munkásosztály, egész dolgozó népünk érdekében. Ki tagadhatná, hogy a proletár­hatalom funkciói úgyis módosul­tak, hogy közben új funkciói ke­letkeztek, mint a proletárnem­zetköziség ápolása most már álla­im úton, elsősorban a szocialista világrendszer államai között mind politikai, mind katonai, mind gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális vonatkozásban. Álla­munk a legszentebb internaciona­lista kötelességét teljesíti, amikor minden igyekezetével a szocialis­ta világrendszer országai közötti baráti, testvéri együttműködésre törekszik, óvja & ápolja a szocia­lista népek barátságának magasz­tos ügyét, a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatait népünk egyik leg­nagyobb és legféltettebb vívmá­nyának tekinti. Az össznépi állam jegye első­sorban abban az alapvető tényben ismerhető fel, hogy a társadalom osztályszerkezetének megváltoz­tatásával az állam mindinkább az összes osztályok érdekeit fejezi ki. Az össznépiség irányába való fejlődésre utal az is, hogy az ál­lam hatásköréből fokozatosan mind több funkció kerül át a tár­sadalmi szervek intézkedési kö­rébe, s nem tízezrek, hanem száz­ezrek, milliók vesznek részt kü­lönböző állami, társadalmi és tö­megszervezeteken keresztül, köz­vetlenül vagy közvetve az állam, a társadalom ügyeinek intézésé­ben. Egyelőre azonban még a prole­tárdiktatúra funkcióit is betölti államunk, mert még korántsem végeztük el azt a feladatot, Van lehetőség a szikes földit járásokban is az emberek jólétének növelésére Fontos problémát tűzött napi­rendre a párt Békés megyei bi­zottsága és a megyei tanács együt­tes ülése július 17-én: a gyenge telajadoUságokkal rendelkező északi járások — Sarkad, Szegha­lom. Gyoma — mezőgazdaságá­nak helyzetét, a gazdálkodás fej­lesztésével kapcsolatos feladatok megvitatását. Sokak által isimert, hogy mind­három járásban a jó gazdálkodást — a déli- fekvésűekhez képest — objektív tényezők gátolják. A csaknem 200 ezer holdból 79 ezer szikes, 116 ezer hold pedig erősen kötött. Ez a tén>y a gazdálkodás fejlesztését alapjaiban meghatá­rozza, s hozzáigazítani követeli a beruházási politikát is. Arról van szó, hogy az északi járások talajai perctalajok — amint azt az együt­tes ülésre készített jelentés is tar­talmazza — vagyis a kedvező mű­velésre általában mindig csak rö­vid idő, szinte percek állnak a szövetkezetek rendelkezésére. Ezeket a perceket kell mindhá­rom helyen mindjobban kihasz­nálni. Ezért kell ide a jelenlegi­nél több és nagyobb munkabírású gép. A megyei szervek korábbi gazdaságfejlesztési politikájá­ban már érvényre jutott az az elgondolás, hogy a szikes fői­dő járásokat lánctalpas trak­torokkal, mélyen szántó ekék­kel, altalajlazítókkal kell fel­szerelni. Ezek az elgondolások azonban nem valósultak meg maradékta­lanul. A július 17-i együttes ülés a konkrét felmérés és értékelés után határozatban jelölte meg többek közt 22 SZ—100-as. 40 DT—54-es, 65 altalajlazító, 60 disztiller, 180 rögtörőhenger, 190 símahenger. 130 szántóföldi és 70 sorművelő kultivátor, 100 vetőgép és 60 PK—5—35-ös eke beszerzé­sét, továbbá 24 ezer hold szik megjavítását, 2100 férőhelyre te­hénistálló, 1600 férőhellyel nö- vendékmarha-istálló, 8, egyen­ként 126 férőhelyes borjúnevelő, 600 kocaszállás, 900 kütricás ser- tésfiaztató, 10, egyenként 600-as hizlalda, 50 ezer törzsbarornl'i ré­szére tojóház, 600 ezer csibe ne­veléséhez ól és 6000 ju'hnak ho­amelynek elvégzésében a munkás­hatalom a legfőbb eszköz. Nem építettük még fel teljesen a szo­cializmust, éppen csak' az alapjait raktuk le, a teljes felépítése még előttünk álló feladat. Az osztály­viszonyok a kizsákmányoló osztá­lyok felszámolásával leegyszerű­södtek, de az egységes paraszti osztálynak a kialakítása még előt­tünk álló feladat. Sorolhatnánk hasonlóképpen tovább mind a gazdasági, mind a kulturális élet­ből azokat a feladatokat, amelye­ket a muinkáshatalom birtokában kell még elvégeznünk. Senki ne féltse a munkásosz­tályt az össznépi államtól, mert amikor a párt nagyon helyesen felismerte, hogy államunk milyen irányban fejlődik:, azt is feltárta és egyértelműen megállapította, hogy „a munkásosztály vezető sze­repe fennmarad a szocialista tár­sadalomban és a kommunizmus építése idején is”. Ez egyáltalán nem mond ellent annak, hogy a proletáriátus diktatúrája az össz­népi állam irányába fejlődik, sőt záloga, feltétele annak, hogy az állam mindig a megváltozott kö­rülményeknek megfelelően tölt- hesse be funkcióját. Ezért a mun­kásosztály vezető szerepének óvá­sa, további erősítése nem felada­taink egyike, hanem egyike a legfontosabbaknak. Katona István dály építését, az öntözéses gazdál­kodás nagyarányú fejlesztését, a legelő- és rétművelós megjavítását, a fejlett agrotechnikai módszerek, vegyszerek és műtrágyafelhasz­nálás eddigi ütemének fokozot­tabb növelését, és így tovább. A gazdaságfejlesztés program­jának megvalósításához 1965-ig 175,3, 1970-re pedig (1965-től) 203,7 millió forint beruházásra — főként állami hitelekre, dotációk­ra — van szükség. Ezek a számok kifejezetten érzékeltetik, hogy a megye vezető szervei, a párt és a tanács mennyire szívén viseli az északi járásokban élő emberek gondját. Már a felmérés során is az a cél vezette a felkért mező- gazdasági szakembereket, tanácsi dolgozókat, tapasztalt szövetkezeti vezetőket, banktisztviselőket, hogy a helyzetet a mai tényeknek megfelelően értékeljék, s tudásuk legjavával adjanak segítséget az ott működő 48 szövetkezet gaz­dálkodásának fellendítéséhez. Az adatgyűjtésben éppúgy, mint a feldolgozásban a párt és a tanács vb-re, továbbá a pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésére készített jelentés minden sorából szinte sugárzik a segíteníakarás. A pártnak az a célja, hogy a mostoha talajadottságokkal rendelkező járásokban a szö­vetkezetek gazdálkodása a több évi megrekedtségből ki­mozduljon és évről évre elő­rébb jusson. Az együttes ülés légkörében ez izzott, ez lángolt. A hozzászólók — szinte kivétel nélkül — Zalai György, a párt megyei bizottságá­nak titkára, Szilágyi Géza megyei tanácstag a sarkadi járásból. Hu- nya Miklós, a Gyomai Járási Ta­nács elnöke, Láda András, a párt szeghalmi járási bizottságának tit­kára. Szobek András, országgyűlé­si képviselő, Szikszai Ferenc me­gyei tanácstag, dr. Soós Gábor, az FM. szakigazgatási igazgatója, Kovács Sándor, a Magyar Nem­zeti Bank igazgatóhelyettese, Csa­tárt Béla, a megyei tanács vb-él- nökhelyettese — annak a meg­győződésnek adtak kifejezést, hogy a beszámolójelentést emelje az ülés határozattá és kezdődjék el a nagy gazdaságfejlesztési program megvalósítása. Ahhoz azonban, hogy ez a nagy elgondolás testet öltsön és gépek, felszerelések, talajjavítás, épüle­tek formájában a három északi járásban megvalósuljon, nemcsak a megye vezető szerveinek van­nak tennivalói. Azt a messzeme­nő gondoskodást, amelyet a me­gye július 17-én ülésező „parla­mentje” is kifejezésre juttatott, követnie kell az érintett járások­ban egy olyan sajátos helyzet ki­alakításának, amelyben a szövet­kezetek igénylik és igénybe is ve­szik a társadalom segítségét, mert csak a közös szorgalom képes megvalósítani a terveket, kiak­názni a lehetőségeket. Az együttes ülés látszólag nem nagy dolgot kért a három járás­tól: a gazdálkodás meglévő lehe­A kunágotai Petőfi Termelőszö­vetkezet az elmúlt években sokat gyarapodott. Több új épület ké­szült el, s az idén egy 15 vago- nos góré építését tervezték. Az építkezést július 22-én kezdik meg, melyfe saját erőből 54 ezer forintot fordítanák. Igen jelentős összeget, összesen 224 796 forintot fordítanak még ebben a negyedévben a tanyaköz. tőségeinek jó kihasználását. Ez a sarkadi járásban többek között ott kezdődne, hogy a szövetkezeti gazdák — akik még nem végez­ték el — végezzék el a még hi­ányzó általános iskola osztályait, iratkozzanak be ezüstkalászos tanfolyamra, tegyék le a szakmunkásvizsgát, s aki csak teheti, kapcsolódjon be a mezőgazdasági techni­kum levelező oktatásába vagy valamelyik felsőfokú intéz­ménybe. A gazdálkodásban ma előforduló hibák, hiányosságok elsősorban a nem kellő hozzáértés miatt tor- nyosodtak olyan magasra, mint ahol jelenleg állnak. Csupán a segítemiakarás vezet bennünket is, amikor szóvá tesz- szük: az öntözés technikai beren­dezéseinek használatát nem a nyári időszakban, a munkák so­rán, hanem télen az e célra szer­vezett tanfolyamon kellett volna elsajátítani, hogy a munka dan­dárjában már ne legyen gond az összeszerelés, a megfelelő üzemel­tetés. A műtrágyafelhasználás sem megnyugtató. A szövetkeze­tek többsége lemondta a kiutalt műtrágya jelentős részét. Idegen­kednek a növényvédő szerektől is. (Most az aratás időszakában a kombajnosok sokat panaszkodnak a gabona vegyszeres gyomirtásá­nak elmulasztása miatt.) A nem­régiben bekért jövő évi gépvásár­lási elgondolásokból a kultivátort egyszerűen ki fdiejtették, noha eb. bői kereken 200 darab hiányzik a szövetkezeti gazdaságokból. Arról nem is beszélve, hogy az állam biztosított 25 társadalmi ösztöndi­jat az egyetemeken, s ebből mind­össze 12-őt használ ki a megye. Főleg a gyenge talajadottságokkai rendelkező járásokban kellene ál­lami és szövetkezeti ösztöndíjjal a szakemberek számát növelni. Van tehát jócskán tennivaló a három északi járás mezőgazdasá­gában. Azonban balgaság lenne, ha az állam adott nagyarányú se­gítségtől azt remélnénk, hogy ez önmagában véve elegendő s a varázsütésre, egy csapásra minden megváltozik. Elsősorban a járás vezető szerveinek, a szövetkezetek pártszervezeteinek és a vá­lasztott vezetőknek kellene Jó példával elöl járni, és abban a tudatban dolgozni, hogy a hozzáértés növelése, a szaktu­dás folyamatos mélyítése és az emberek megnyerése nél­kül nem vívhatják meg a szik szelídítésére meghirde­tett csatát. A párt megyei bizottságának és a megyei tanácsnak igen nagy érdeme, hogy a szikes járásokban élő emberek évszázados gondját, életük, jobblétük növelését napi­rendre tűzte és a megadott prog­ram felvázolásával utat mutatott: mostoha talajviszonyok között is gazdaggá, elégedetté lehet tenni a három járásban dolgozó 24 ezer szövetkezeti gazda életét. Dupsi Károly pontök villamosítására is. A két tanyaközpontban július 17-én kezdte meg a munkát a DÁV, Az idén először üzemeltetik az öntözőberendezést is. Erre 427 ezer forintot költenek^ s mintegy 50 hold öntözését biztosítják. Eb­ben az évben 15 holdon fűszer- paprikát, s kísérletképpen W> hold dohányt öntöznek. Tizenöt vagonos górét építenek, villamosítják a tanyaközpontokat a kunágotai Petőfi Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom