Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-19 / 168. szám
IMS. Julius 19. 3 Péntek Kölcsönös segítség Nehéz munka az arafás, még akkor Is, hogyha a gének jórészt megkímélik az ember fizikai erejét. A gépek kezelése, javítása nagy figyelmet, éberséget követel. A kombájnok és traktorok vezetői azonban baráti segítséget nyújtanak egymásnak azzal a céllal, hogy mielőbb magtárba kerüljön a gabona. Képünkön az egyik kombájnt láthatjuk, amint a porral belepett hűtőberendezést takarítják a traktorból odavezetett sűrített levegővel. A megye legjobb dínnyefermelőí Az almáskamarása Sallai Termelőszövetkezet megyeszerte hírnevet szerzett kitűnő dinnyéiről. A szövetkezet az idén 15 holdon termel dinnyét, s összesen 700 má. zsa termés átadására kötött szerződést Ezenkívül öt holdon termesztettek uborkát, melynek leszedése és elszállítása már megtörtént. Az elmúlt évben csupán fűszer, paprikát termeltek a kertészetben, s az idén először vállalták, hogy árasztásos öntözéssel 10 holdon étkezési paprikáit is termesztenek. A kísérlet bevált s igen szép, I. ősz. táljsű paprikájuk termett, melyet a Békéscsabai Konzervgyár szíve, sen vesz át tőlük. A szállítást már megkezdték, s összesen 1200 mázsa étkezési paprikát adnak át 1963- ban a konzervgyárnak. Ugyancsak a gyár részére termelnek 10 holdon paradicsomot is. A kertészetben főleg a szövetkezet asszonyai és lányai dolgoznak. Naponta 30—40 asszony jár ki rendszeresen, de van olyan nap is, amikor 70-en. Mitnacht József kertész csak dicsérettel beszél munkájukról. A szép termés, mely a szövetkezetnek jó jövedelmet jelent, az ő munkájuk eredménye js. Holdanként 20,11 mázsa borsótermés a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Befejezéshez közeledik a borsó aratása, cséplése a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Több mint 300 holdon termeltek takarmányborsót, amely jó magtermést adott. A kísérleti n egyven holdas tábláról a négyfajta borsót is betakarították. A Randő nevű borsófajta tíz holdról átlag 20,11 mázsájával fizetett. Ez eddig országosan is kiemelkedő. A Pauli és Iregi fajták 18 mázsát, míg az új. majori Viktória 13,70 mázsát adott holdanként. Ma? A munkások és alkalmazottak már társadalmunk 69 százalékát teszik ki, kialakulóban van az egységes paraszti osztály, a szocialistává váló értelmiség a munkásosztály és a parasztság érdekeit szolgálja tevékenységével, s eközben szolgálja saját jól felfogott érdekeit is, és a keresők 93,4 százaléka már a szocialista szektorban dolgozik. Ugyan miféle osztályt kellene még elnyomnia a munkáshatalomnak? Következésképpen a párt nagyon helyesen állapította meg, hogy a proletariátus diktatúrájának mindenekelőtt a belső elnyomó funkciója módosult. Lényegbevágóan ma a proletárdiktatúrának az alapvető és fő funkciója, a gazdasági építőmunka, a kulturális munka szervezése. És ezt joga van kijelentenie annak a pártnak, amely nagyon világosan látta mindig a proletariátus diktatúrájának a jelentőségét és nemcsak látta, hanem a proletárdiktatúra mechanizmusában betöltött szerepénél fogva helyesen is forgatta ezt a fegyvert az egész munkásosztály, egész dolgozó népünk érdekében. Ki tagadhatná, hogy a proletárhatalom funkciói úgyis módosultak, hogy közben új funkciói keletkeztek, mint a proletárnemzetköziség ápolása most már állaim úton, elsősorban a szocialista világrendszer államai között mind politikai, mind katonai, mind gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális vonatkozásban. Államunk a legszentebb internacionalista kötelességét teljesíti, amikor minden igyekezetével a szocialista világrendszer országai közötti baráti, testvéri együttműködésre törekszik, óvja & ápolja a szocialista népek barátságának magasztos ügyét, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait népünk egyik legnagyobb és legféltettebb vívmányának tekinti. Az össznépi állam jegye elsősorban abban az alapvető tényben ismerhető fel, hogy a társadalom osztályszerkezetének megváltoztatásával az állam mindinkább az összes osztályok érdekeit fejezi ki. Az össznépiség irányába való fejlődésre utal az is, hogy az állam hatásköréből fokozatosan mind több funkció kerül át a társadalmi szervek intézkedési körébe, s nem tízezrek, hanem százezrek, milliók vesznek részt különböző állami, társadalmi és tömegszervezeteken keresztül, közvetlenül vagy közvetve az állam, a társadalom ügyeinek intézésében. Egyelőre azonban még a proletárdiktatúra funkcióit is betölti államunk, mert még korántsem végeztük el azt a feladatot, Van lehetőség a szikes földit járásokban is az emberek jólétének növelésére Fontos problémát tűzött napirendre a párt Békés megyei bizottsága és a megyei tanács együttes ülése július 17-én: a gyenge telajadoUságokkal rendelkező északi járások — Sarkad, Szeghalom. Gyoma — mezőgazdaságának helyzetét, a gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatását. Sokak által isimert, hogy mindhárom járásban a jó gazdálkodást — a déli- fekvésűekhez képest — objektív tényezők gátolják. A csaknem 200 ezer holdból 79 ezer szikes, 116 ezer hold pedig erősen kötött. Ez a tén>y a gazdálkodás fejlesztését alapjaiban meghatározza, s hozzáigazítani követeli a beruházási politikát is. Arról van szó, hogy az északi járások talajai perctalajok — amint azt az együttes ülésre készített jelentés is tartalmazza — vagyis a kedvező művelésre általában mindig csak rövid idő, szinte percek állnak a szövetkezetek rendelkezésére. Ezeket a perceket kell mindhárom helyen mindjobban kihasználni. Ezért kell ide a jelenleginél több és nagyobb munkabírású gép. A megyei szervek korábbi gazdaságfejlesztési politikájában már érvényre jutott az az elgondolás, hogy a szikes főidő járásokat lánctalpas traktorokkal, mélyen szántó ekékkel, altalajlazítókkal kell felszerelni. Ezek az elgondolások azonban nem valósultak meg maradéktalanul. A július 17-i együttes ülés a konkrét felmérés és értékelés után határozatban jelölte meg többek közt 22 SZ—100-as. 40 DT—54-es, 65 altalajlazító, 60 disztiller, 180 rögtörőhenger, 190 símahenger. 130 szántóföldi és 70 sorművelő kultivátor, 100 vetőgép és 60 PK—5—35-ös eke beszerzését, továbbá 24 ezer hold szik megjavítását, 2100 férőhelyre tehénistálló, 1600 férőhellyel nö- vendékmarha-istálló, 8, egyenként 126 férőhelyes borjúnevelő, 600 kocaszállás, 900 kütricás ser- tésfiaztató, 10, egyenként 600-as hizlalda, 50 ezer törzsbarornl'i részére tojóház, 600 ezer csibe neveléséhez ól és 6000 ju'hnak hoamelynek elvégzésében a munkáshatalom a legfőbb eszköz. Nem építettük még fel teljesen a szocializmust, éppen csak' az alapjait raktuk le, a teljes felépítése még előttünk álló feladat. Az osztályviszonyok a kizsákmányoló osztályok felszámolásával leegyszerűsödtek, de az egységes paraszti osztálynak a kialakítása még előttünk álló feladat. Sorolhatnánk hasonlóképpen tovább mind a gazdasági, mind a kulturális életből azokat a feladatokat, amelyeket a muinkáshatalom birtokában kell még elvégeznünk. Senki ne féltse a munkásosztályt az össznépi államtól, mert amikor a párt nagyon helyesen felismerte, hogy államunk milyen irányban fejlődik:, azt is feltárta és egyértelműen megállapította, hogy „a munkásosztály vezető szerepe fennmarad a szocialista társadalomban és a kommunizmus építése idején is”. Ez egyáltalán nem mond ellent annak, hogy a proletáriátus diktatúrája az össznépi állam irányába fejlődik, sőt záloga, feltétele annak, hogy az állam mindig a megváltozott körülményeknek megfelelően tölt- hesse be funkcióját. Ezért a munkásosztály vezető szerepének óvása, további erősítése nem feladataink egyike, hanem egyike a legfontosabbaknak. Katona István dály építését, az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztését, a legelő- és rétművelós megjavítását, a fejlett agrotechnikai módszerek, vegyszerek és műtrágyafelhasználás eddigi ütemének fokozottabb növelését, és így tovább. A gazdaságfejlesztés programjának megvalósításához 1965-ig 175,3, 1970-re pedig (1965-től) 203,7 millió forint beruházásra — főként állami hitelekre, dotációkra — van szükség. Ezek a számok kifejezetten érzékeltetik, hogy a megye vezető szervei, a párt és a tanács mennyire szívén viseli az északi járásokban élő emberek gondját. Már a felmérés során is az a cél vezette a felkért mező- gazdasági szakembereket, tanácsi dolgozókat, tapasztalt szövetkezeti vezetőket, banktisztviselőket, hogy a helyzetet a mai tényeknek megfelelően értékeljék, s tudásuk legjavával adjanak segítséget az ott működő 48 szövetkezet gazdálkodásának fellendítéséhez. Az adatgyűjtésben éppúgy, mint a feldolgozásban a párt és a tanács vb-re, továbbá a pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésére készített jelentés minden sorából szinte sugárzik a segíteníakarás. A pártnak az a célja, hogy a mostoha talajadottságokkal rendelkező járásokban a szövetkezetek gazdálkodása a több évi megrekedtségből kimozduljon és évről évre előrébb jusson. Az együttes ülés légkörében ez izzott, ez lángolt. A hozzászólók — szinte kivétel nélkül — Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára, Szilágyi Géza megyei tanácstag a sarkadi járásból. Hu- nya Miklós, a Gyomai Járási Tanács elnöke, Láda András, a párt szeghalmi járási bizottságának titkára. Szobek András, országgyűlési képviselő, Szikszai Ferenc megyei tanácstag, dr. Soós Gábor, az FM. szakigazgatási igazgatója, Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, Csatárt Béla, a megyei tanács vb-él- nökhelyettese — annak a meggyőződésnek adtak kifejezést, hogy a beszámolójelentést emelje az ülés határozattá és kezdődjék el a nagy gazdaságfejlesztési program megvalósítása. Ahhoz azonban, hogy ez a nagy elgondolás testet öltsön és gépek, felszerelések, talajjavítás, épületek formájában a három északi járásban megvalósuljon, nemcsak a megye vezető szerveinek vannak tennivalói. Azt a messzemenő gondoskodást, amelyet a megye július 17-én ülésező „parlamentje” is kifejezésre juttatott, követnie kell az érintett járásokban egy olyan sajátos helyzet kialakításának, amelyben a szövetkezetek igénylik és igénybe is veszik a társadalom segítségét, mert csak a közös szorgalom képes megvalósítani a terveket, kiaknázni a lehetőségeket. Az együttes ülés látszólag nem nagy dolgot kért a három járástól: a gazdálkodás meglévő leheA kunágotai Petőfi Termelőszövetkezet az elmúlt években sokat gyarapodott. Több új épület készült el, s az idén egy 15 vago- nos góré építését tervezték. Az építkezést július 22-én kezdik meg, melyfe saját erőből 54 ezer forintot fordítanák. Igen jelentős összeget, összesen 224 796 forintot fordítanak még ebben a negyedévben a tanyaköz. tőségeinek jó kihasználását. Ez a sarkadi járásban többek között ott kezdődne, hogy a szövetkezeti gazdák — akik még nem végezték el — végezzék el a még hiányzó általános iskola osztályait, iratkozzanak be ezüstkalászos tanfolyamra, tegyék le a szakmunkásvizsgát, s aki csak teheti, kapcsolódjon be a mezőgazdasági technikum levelező oktatásába vagy valamelyik felsőfokú intézménybe. A gazdálkodásban ma előforduló hibák, hiányosságok elsősorban a nem kellő hozzáértés miatt tor- nyosodtak olyan magasra, mint ahol jelenleg állnak. Csupán a segítemiakarás vezet bennünket is, amikor szóvá tesz- szük: az öntözés technikai berendezéseinek használatát nem a nyári időszakban, a munkák során, hanem télen az e célra szervezett tanfolyamon kellett volna elsajátítani, hogy a munka dandárjában már ne legyen gond az összeszerelés, a megfelelő üzemeltetés. A műtrágyafelhasználás sem megnyugtató. A szövetkezetek többsége lemondta a kiutalt műtrágya jelentős részét. Idegenkednek a növényvédő szerektől is. (Most az aratás időszakában a kombajnosok sokat panaszkodnak a gabona vegyszeres gyomirtásának elmulasztása miatt.) A nemrégiben bekért jövő évi gépvásárlási elgondolásokból a kultivátort egyszerűen ki fdiejtették, noha eb. bői kereken 200 darab hiányzik a szövetkezeti gazdaságokból. Arról nem is beszélve, hogy az állam biztosított 25 társadalmi ösztöndijat az egyetemeken, s ebből mindössze 12-őt használ ki a megye. Főleg a gyenge talajadottságokkai rendelkező járásokban kellene állami és szövetkezeti ösztöndíjjal a szakemberek számát növelni. Van tehát jócskán tennivaló a három északi járás mezőgazdaságában. Azonban balgaság lenne, ha az állam adott nagyarányú segítségtől azt remélnénk, hogy ez önmagában véve elegendő s a varázsütésre, egy csapásra minden megváltozik. Elsősorban a járás vezető szerveinek, a szövetkezetek pártszervezeteinek és a választott vezetőknek kellene Jó példával elöl járni, és abban a tudatban dolgozni, hogy a hozzáértés növelése, a szaktudás folyamatos mélyítése és az emberek megnyerése nélkül nem vívhatják meg a szik szelídítésére meghirdetett csatát. A párt megyei bizottságának és a megyei tanácsnak igen nagy érdeme, hogy a szikes járásokban élő emberek évszázados gondját, életük, jobblétük növelését napirendre tűzte és a megadott program felvázolásával utat mutatott: mostoha talajviszonyok között is gazdaggá, elégedetté lehet tenni a három járásban dolgozó 24 ezer szövetkezeti gazda életét. Dupsi Károly pontök villamosítására is. A két tanyaközpontban július 17-én kezdte meg a munkát a DÁV, Az idén először üzemeltetik az öntözőberendezést is. Erre 427 ezer forintot költenek^ s mintegy 50 hold öntözését biztosítják. Ebben az évben 15 holdon fűszer- paprikát, s kísérletképpen W> hold dohányt öntöznek. Tizenöt vagonos górét építenek, villamosítják a tanyaközpontokat a kunágotai Petőfi Tsz-ben
